Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-13 / 11. szám
HEVES MEGYEI IXL. évfolyam, 11. szám ÁRA: 1990. január 13., szombat 5,30 FORINT A NÉPÚJSÁG INTERJÚJA ACZÉL ENDRÉVEL „Szétverték a televízió Híradóját.” (2. oldal) MIRE SZÖVETKEZTEK AZ EGRI KÉPZŐMŰVÉSZEK? „...képviseljük az érdekeinket különböző fórumokon...” <4. oldal) RAGYOGÓ ADOTTSÁGOK, KIAKNÁZATLAN LEHETŐSÉGEK „...lépni szeretnénk, lépnünk kell.” (5. oldal) BESZÉLGETÉS BORDÁN IRÉNNEL „Komolyan gondolkodunk a hazatérésen...” (fi. oldal) Újabb lehallgatási botrány? — A Minisztertanács Kabinetjének közleménye Megtiltották a titkos eszközök és módszerek alkalmazását és felhasználását A Budapesti Rendőr-főkapitányság állambiztonsági szerve sem telefon-lehallgatással, sem levél-ellenőrzéssel nem foglalkozik — jelentette ki Stefán Géza ezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság állambiztonsági helyettese pénteken tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy ilyen tevékenységgel a Belügyminisztérium állambiztonsági szolgálata ne foglalkozna. A tájékoztató előzménye, hogy csütörtökön a BRFK állambiztonsági szolgálatának egyik főhadnagya találkozóra hívta Kőszeg Ferencet, a szabad- demokraták ügyvivőjét, s ezt követően társaságában a szolgálat irataival egy vaskos dossziét adott át a katonai főügyészségen. Stefán Géza elmondta, hogy ezt követően zárolták a belső biztonsági szolgálat iratait. Hangsúlyozta: véleménye szerint a nemzetbiztonsági törvényt az alkotmánymódosítással egyidőben kellett volna a Parlamentnek elfogadnia, mert így elkerülhető lett volna, hogy belső, belügyminiszteri utasítások alapján végezzék munkájukat. Megjegyezte azonban, hogy december 22-én a BRFK vezetése saját hatáskörében döntött arról, hogy egyes hatályos belügyi utasításokat nem alkalmaznak, mert azok ellentétesek a módosított alkotmánnyal. Mindezt azonban — mint kiderült — csak január 8-án rögzítették írásban. Elmondta azt is, hogy az irat-megsemmisítési munkákat a selejtezési utasításoknak megfelelően végzik. Megjegyezte, hogy véleménye szerint senkinek sem lenne előnyös, ha az iratokon szereplő nevek nyilvánosságra kerülnének. Stefán Géza felfedte az újságíróknak a bejelentést tett főhadnagy nevét: Bajcsi Istvánról van szó, ő vitt magával iratokat a katonai főügyészségre. Hangsúlyozta, hogy a főhadnagyot emiatt nem érheti semmiféle hátrány. Az MTI kérdésére elmondta: Bajcsi nem a pártok belső ügyeivel, hanem ifjúságvédelemmel foglalkozik. A főkapitány-helyettes az állambiztonsági szolgálat feladatairól egyébként elmondta, hogy ez a részleg foglalkozik a Securitate magyar- országi ügynökeinek kiszűrésével, valamint például azokkal is, akik névtelen telefonfenyegetéseket intéznek iskolákhoz, kórházakhoz. Ilyen eset az elmúlt évben több mint hatszázszor fordult elő. A Minisztertanács Kabinetje péntek délelőtti ülésén tájékoztatást hallgatott meg a belügyminisztertől és a legfőbb ügyésztől az állambiztonsági tevékenységgel összefüggő vizsgálatról, és áttekintette a soron lévő feladatokat. Ennek alapján úgy foglalt állást, hogy a belső elhárítási csoportfőnökség működési területén a titkos eszközök és módszerek alkalmazását és felhasználását megtiltja; az elmúlt időszakban keletkezett összes iratanyagot pedig további intézkedésig zárolni kell. A Kabinet elrendelte, hogy a Minisztertanács által az átalakító munka számára korábban meghatározott elvek alapján a január 18-ai minisztertanácsi ülésre a belügyminiszter nyújtson be előterjesztést az állambiztonsági tevékenység tartalmi, szervezeti változtatására, jogi szabályozására és szükséges személyi változtatásokra. Tüntetés a megyei rendőr-főkapitányság előtt Tegnap délután az SZDSZ és a Fidesz egri szervezete — csatlakozva ahhoz az országos kampányhoz, amelyet a lehallgatási botrány kapcsán indítottak — tüntetést szervezett a megyei rendőr-főkapitányság előtt. Ezt követően sor került egy petíció átadására is, amelynek teljes szövegét lapunk 2. oldalán olvashatják. (Fotó: Szántó György) Az Országgyűlés januári ülésszaka előtt Tanácskozott a megyei képviselőcsoport Tájékoztató a „Dunagate-ügy” megyei vonatkozásairól — Javaslat a feddhetetlenségi okmány eltörléséről — A földtörvény módosítását tervezik — A Parlament elé kerül a vagyonvédelemről és az értékpapírokról szóló törvénytervezet A hónap második felében, január 23-án kezdi meg munkáját a Parlament idei első ülésszaka. Az ezen napirendre kerülő törvénytervezetek, módosítások — eddig várhatóan tizenötnek a vitáját jelezték — előkészítését tűzte célul a tegnap Egerben megtartott tanácskozásán a megyei képviselőcsoport. Kovács András csoportelnök az ülésen jelenlévő meghívottak, szakemberek közül elsőként dr. Jónás Pált. ezredesnek, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének adta át a szót, aki tájékoztatást adott az úgynevezett „Dunagate-ügy”, a lehallgatási botrány megyei vonatkozásairól. — Magyar Köztársaság Belügyminisztériumának szervezeti keretei között működő Állambiztonsági Szolgálat az ország külső és belső biztonságának szavatolása érdekében hírszerzési, kémelhárítási és belső biztonsági tevékenységet folytat. A Heves megyei állambiztonsági szerv hírszerző funkciót érthető okból nem lát el — mondta, majd kiemelte: ennek megfelelően alakult ki a helyi szolgálat feladat- rendszere, amely tükrözi a megye sajátosságait. A kémelhárítási célkitűzések meghatározásánál alapvető tényezőként jelentős idegenforgalmunkat, a megyében diszlokáló katonai objektumokat, fontos állami és szolgálati titkokat koncentráló vállalatainkat, intézményeinket, valamint nemzetközi és belső terrorizmusra érzékeny területeket vették figyelembe. Fő feladatuk — hangzott el — a hazánk ellen dolgozó speciális szolgálatok esetleges Heves megyei jelenlétének felderítése. Nem titok, hogy ezek közé tartozott a román Securitate ügynökeinek felderítése, azonban a Romániában bekövetkezett események már nem indokolják az ilyen irányú kémelhárító tevékenység folytatását. — A belső biztonsági szolgálat feladatai a társadalmi változások, a jogállamiság megteremtésével együtt járó folyamatok hatására módosultak. Korábban és most is arra törekedtünk és törekszünk, hogy a többpártrendszerű társadalmi berendezkedésre való „ átváltás ” békés folyamatát esetlegesen veszélyeztető, alkotmányellenes és törvénysértő szélsőbal, vagy szélső-jobboldali törekvéseket időben felderítsük, az ilyen szándékok megvalósulását megakadályozzuk. Az e célból végzett tevékenységünk nem a politikai szervezetek belső életének ellenőrzésére és nem ellenük irányult. A szolgálat működésével kapcsolatban kirobbant botrány rámutatott arra — mondotta —, hogy bár a belső jogszabályok szabályozták a titkos operatív eszközök alkalmazását, azonban hiányzott az állambiztonsági szolgálat legitimitását jelentő törvény, amely minden állampolgár, politikai párt vagy szervezet számára egyértelművé tette volna a szolgálat jogait és feladatait. Dr. Jónás Pál a képviselők kérdésére válaszolva, elmondta: az SZDSZ és a FIDESZ emlékezetes budapesti sajtótájékoztatóján Heves megyei fejlécűjelentést is felmutattak, ezek azonban „nullával” egyenértékű információkat tartalmaztak, olyan jelzéseket, amelyek szinte azonos időben sajtónyilvánosságot is kaptak. Ezeket az információkat nem telefon-lehallgatással, illetve postai titoksértéssel „szerezték be” a szolgálat tagjai, s ezeket senkivel szemben sem használták fel, miattuk egyetlen politikai szervezet vezetője sem szenvedett joghátrányt... A képviselőcsoport tagjai az ülés további részében a hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal, illetve a feddhetetlenségi okmánnyal kapcsolatban javasolt törvény- módosításról kaptak tájékoztatást. Dietz Gusztáváé dr., a Belügyminisztérium alosztályvezetője elmondta: az elmúlt évben több mint 430 ezer erkölcsi bizonyítványt kértek az állampolgárok, ezek közül 3600 esetben kérdőjelezték meg a jogosságát büntetett előélet miatt. A kérvényezők közül mindössze nyolcán vétózták meg a BM elutasító döntését, az esetek zömében kiderült: jogosan, mert a büntető- eljárás megszűntéről késve érkezett meg a jelzés a rendőrhatósághoz. A törvénymódosítást követően, 30 napon belül felülvizsgálják az erkölcsi bizonyítványt igénylő területek körét, s a minisztériumok csökkenteni fogják ezeket. Ezzel egyidőben eltörlik a feddhetetlenség igazolásának kötelezettségét. Szó volt a parlamenti előkészületek során a földtörvény módosításáról. Dr. Mikó Zoltán, a MÉM osztályvezető-helyettese elmondotta — mint már arról lapunkban a kormányszóvivői tájékoztató kapcsán beszámoltunk —, hogy új intézkedésként bevezetik: a földértékesítésnél az egymillió forintnál nagyobb értékű szerződéseket be kell jelenteni, ha azok állami tulajdont érintenek. Továbbá: a szövetkezeti tulajdont csak a tagság kétharmadának jóváhagyása mellett lehet értékesíteni. A termelőszövetkezeti tagnak lehetővé teszik, hogy a közösben lévőföldjét felajánlja megvételre a tsz-nek, vagy földjáradék ellenében benn hagyja, illetve azonos értékűföldterületre cserélhesse. A törvényjavaslat célja: nyilvánosság előtt történjen az ingatlanok értékesítése, s elősegítsék, hogy ott és az művelje a földet, ahol és aki gazdaságosan bánik is vele. A vagyonvédelemmel, a Nemzeti Vagyonügynökséggel, valamint az értékpapírokkal foglalkozó törvényjavaslatot dr. Rusz- nák Tamás, a PM Állami Bank- felügyelet osztályvezetője mutatta be a képviselőknek. Mint hangsúlyozta: a privatizációval olyan kezekbe kerüljön az állami vagyon, hogy az jövedelmezővé váljon, illetve növelje a költség- vetés bevételét. A „spontán” privatizáció megelőzése érdekében hozzák létre a Nemzeti Vagyonügynökséget, amelynek segítségével a tulajdonos — az állam — megfelelő keretek között követhesse és irányíthassa az elidegenítés folyamatát. Az értékpapír- piac megteremtése, illetve létrejötte — hangzott el — megköveteli a befektetési bizalom erősödését, valamint az olyan gazdasági információk közzétételét, amelyek alapján megítélhetők lesznek a reális gazdasági kapcsolatok. A képviselők tanácskozása egyéb felkészülési témák megbeszélésével fejeződött be. Szilvás István Hazánkba látogat a japán miniszterelnök Németh Miklós miniszterelnök meghívására január 15-én, hétfőn hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Kaifu Tosiki japán miniszterelnök. Budapesten tárgyal a csehszlovák külügyminiszter Horn Gyula külügyminiszter meghívására pénteken munka- megbeszélésre hazánkba érkezett Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter. A csehszlovák diplomácia vezetője röviddel megérkezése után megkezdte hivatalos tárgyalásait magyar kollégájával. Az MTI értesülése szerint a magyar — csehszlovák külügyminiszteri tárgyaláson a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről, az együttműködés legfontosabb kérdéseiről folytattak kötetlen eszmecserét. Az egyik ilyen vitatott kérdés: Bős — Nagymaros. A csehszlovák külügyminiszter megnyilatkozásaiból arra lehet következtetni, hogy a jelenlegi csehszlovák kormány nem azonosul elődje gigantomániásnak nevezhető koncepciójával. Csehszlovákia egyértelműen új módon közelíti meg ezt a kérdést, hiszen ez a beruházás saját értékelésük szerint is az utóbbi évek legnagyobb tehertétele volt számukra. Sok szó esett a nemzeti kisebbségekről, a Csehszlovákiában élő magyarok és a hazánkban élő szlovákok helyzetéről. A megbeszélésen kitűnt, hogy egyik országban sincs akadálya a nemzetiségek fejlődésének, jogos igényeik kielégítésének. Horn Gyula ismét szorgalmazta közös kormánynyilatkozat kiadását a nemzetiségek jogairól és az ehhez szükséges feltételekről. A vendég találkozott Németh Miklós miniszterelnökkel is. A csehszlovák külügyminiszter ma folytatja tárgyalásait. A vád: devizagazdálkodás megsértésének bűntette A megyeszékhelyen hetek óta széltében-hosszában beszélik, hogy büntető eljárást indítottak a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság egyik vezető beosztású dolgozójával szemben. A híresztelésnek jártunk utána, s kérdeztük dr. Jónás Pál r. ezredest, a megyei főkapitányság vezetőjét. — Arra kérem, tájékoztassa az olvasókat, kivel szemben indult az eljárás? ' — A megyei főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője, dr. Kárpáti Csaba ellen kezdődött, s a közelmúltban elkészült a Budapesti Katonai Ügyészség vádirata is. — Pontosan mit tartalmaz ez az irat? — A katonai ügyészség devizagazdálkodás megsértésének bűntette miatt indítványozza dolgozónk felelősségre vonását. Dr. Kárpáti Csaba az elmúlt év nyarán elkérte egy beosztottjának, valamint három családtagjának világútlevelét azzal a céllal, hogy a nekik járó valutát ily módon magának megszerezze. Hasonlóképpen cselekedett az általa irányított osztály egy másik dolgozójával is, ám annak családtagjait már nem vonta be ebbe. Ezzel együttesen 4600 nyugatnémet márkához jutott, 147 ezer 675 forint értékben. A jelenleg hatályban lévő jogszabályok szerint belföldi személytől devizaértéket csak hatósági engedéllyel lehet át- vagy megvenni, emellett a valutát a devizakiviteli engedélyben feltüntetett időhatáron túl tartotta magánál. Holott nyolc napon belül köteles lett volna a Magyar Nemzeti Banknak azt vételre felajánlani. A vádirat azt is a terhére rója, hogy az eljárás indítását követően 3660 nyugatnémet márkát a beosztottjának adott oda, hogy az az összeget a vizsgálat befejezéséig tartsa magánál. Mindezek alapján vádolta meg dr. Kárpáti Csabát a katonai ügyészség. — Mindenképpen felmerül a kérdés: mindez az elmúlt nyáron történt, miért csak december elején vált ez az eset üggyé? — Elsősorban azért, mert az érintettek — érthető okok miatt — nem mertek feljelentést tenni. Az viszont igaz, hogy már a korábbi hónapokban is szóbeszéd tárgya volt az eset. — A beosztottakra — lévén, hogy ők is vétettek a paragrafusok ellen — milyen felelősségre vonás vár? — Természetesen ők maguk is vétkeztek, a katonai ügyészség parancsnoki hatáskörbe utalta a két dolgozó ügyét. — Magától értetődik az újabb kérdés; melyek lesznek dr. Kárpáti Csaba cselekményének következményei? — Ez a magatartás méltatlanná tette őt a rendőri szolgálatra! Emiatt mindjárt az eljárás kezdetekor felfüggesztettem őt a beosztásából. Már csak azért is ezt kellett tenni, hiszen bármilyen beosztásban lévő rendőrtől alapvető követelmény a feddhetetlenség. Az is nyilvánvaló, hogy a szóban forgó valuta- és forintösz- szeget elkobozzák. Dr. Kárpáti Csaba további sorsáról pedig a Katonai Bíróság hivatott dönteni. Mint megtudtuk, az ügyész tárgyalás tartását indítványozta, a fővárosban sorra kerülő bírósági eljárásról külön is tudósítjuk olvasóinkat. (-lay)