Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-12 / 10. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. január 12., péntek TUDOMÁNY ÉS VILÁGA — HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. Ismeretlenek-e bolygóink? Nem egyértelmű a tudósok, a csillagászok erre vonatkozó válasza. Soknak ugyanis ismerik már a szerkezetét, összetételét, sikerült felderíteni a tulajdonságait. Mégis számos összefüggés, láncszem hiányzik még a világegyetem teljes megismeréséhez. Ehhez járulnak hozzá a jelenlegi kutatások, vizsgálódások. Most ebből a témakörből válogattunk néhányat olvasóinknak. Napelemes öngyújtó A műholdakhoz kifejlesztett napelemek nagy teljesítménye lehetővé tett már több érdekes földi felhasználást. Zsebszámológépeket például már jól működtet napelem. Újabban arról érkezett hír, hogy nyugatnémet kutatók gázöngyűjtóban alkalmaztak napelemeket. Ezeket a gázöngyújtó felső részén, kis üvegablak alatt helyezték el. A napelemek akár a természetes, akár a műfényt elektromos energiává alakítják. Az elektromos energiát az öngyújtóba épített nikkel-kad- mium akkumulátor tárolja. A feltöltött akkumulátor energiája 1500 gyújtáshoz elegendő. Óriási molekula a világűrben Kanadai rádiócsillagászok a Földön kívüli eddig legnagyobb molekulát fedezték fel, 12,5 milliméteres hullámhosszú sugárzása alapján. A HCllN-re (ciano-de- kapentain-ra) a CW Leonis csillagot körülvevő por- és gázhéjban bukkantak rá, az Oroszlán csillagképben. Az elmúlt két évtizedben több mint 50 féle molekulát fedeztek fel a csillagászok az űrben sugárzásuk alapján. Csak a sűrű por- és gázövezetekben bukkanhatnak molekulákra. A sűrűség azt jelenti, hogy az atomok egymással reakcióba lépve molekulákat formálhatnak, és a sűrű porernyő megakadályozza, hogy a molekulákat szétroncsolja a közeli csillagok ibolyántúli sugárzása. A molekulákat kereső rádiócsillagászok jobbára a sűrű „csillagbölcsőket” fürkészik (például az Orion-ködöt), de bizonyos hideg, vörös, óriási csillagok sűrű gáz- és porburka is eszményi hely a molekulavadászatra. A CW Leonis tőlünk 600 fényévnyire levő vörös óriás csillag. Eddig 17 különböző molekulát észleltek sűrű héjában — a legnagyobb a kilencatomos HC7N volt. Most kimutatták a HCllN-t is, a Földön kívül eddig megfigyelt legnagyobb molekulát. Nagyobb, mint bármely más bolygó légkörében eddig megfigyelt legnagyobb molekula. Kékes színben tündököl — A Naptól négy és fél milliárd kilométerre van — A „Nagy Utazás” véget ért Képekben a Nepiumiszról A Voyager-2 űrszonda a Jupiter, a Szaturnusz és az Uránusz meglátogatása után — e bolygók gravitációs-ellendítő hatására — úgy változtatta meg a pályáját, hogy 1989. augusztus 25-én mindössze 4800 kilométernyire suhanhatott el a Neptunusz sűrű légköre felett. Utolsó állomása nagyon emlékeztette szülőbolygójára, hiszen akárcsak a Föld a világűrből, a Neptunusz is kékes színben tündököl. Közelről a bolygó légköre öves, sávos szerkezetet mutat. A szonda egy nagy és egy kisebb sötét foltot fedezett fel a déli féltekén, felettük pedig fehér metánfelhőket fotózott, amelyek 50 kilométerrel az átlagos felhőzet felett jöttek létre. Valószínűleg a légkörben lévő sötét lyukakon áramlik felfelé a metán, amely a légkör felső, hidegebb részeiben fehér cirrusfelhőkké alakul. Rádióhullámok segítségével kiszámították, hogy a bolygó tengely körüli forgása pontosan 16 óra 3 perc. Legnagyobb meglepetésre a légkör képződményei — ehhez képest — 400 métert tesznek meg másodpercenként, a bolygó keleti-nyugati forgásirányával pontosan ellentétesen!! A szakemberek nem várták, hogy a légkörben ilyen intenzív mozgást tapasztalnak, ugyanis elvben nincs olyan energia, ami ezt az erős légköri cirkulációt fenntartaná. Ugyanakkor a Naptól négy és fél milliárd kilométernyire lévő bolygó igen kis mennyiségű napenergiában részesül. A másik meglepetés az volt, hogy a Neptunusz mágneses terének tengelye 50 fokos szöget zár be a bolygó forgástengelyével. Mindez a Föld esetében azt jelentené, hogy a bolygónk északi mágneses pólusa nem Kanadában lenA kékes színű Neptunusz 4800 kilométer távolságból ne, hanem Los Angeles környékén. Amikor a szonda még csak közelített a Neptunusz felé, 6 új holdat és három vékony gyűrűt fedezett fel. Ez utóbbi földi csillagászati megfigyelések alapján eddig csak feltételezhető volt. Legérdekesebb a legkülső gyűrű, melyben fényesebb és sötétebb ívszakaszok váltakoznak. A gyűrűt alkotó részecskéken kívül rengeteg, mikrométer átmérőjű porszemet is megfigyeltek. Volt úgy, hogy ezek közül másodpercenként 300 is nekiütközött a szondának, de észrevehető kárt nem okoztak. A „Nagy Utazás” legnagyobb eseménye a Neptunusz egyik holdjával való találkozás volt. A majdnem Holdunk méretével azonos Triton felszínét metán- és nitrogénjég bontja, ami jelentős szerepet játszik a felszíni formák A Nagy' Sötét Folt Földnyi méretű lyuk a felhőzet tetején. Ezen a szélességen a szélsebesség ezer kilométer óránként. A folt környékén fehér mátn cir- rusfelhők láthatók kialakításában. A felvételek szerint itt nyoma sincs hegységeknek, szakadékoknak. A legnagyobb felszíni egyenetlenségek is csak 100 méteresek. Meglepő, hogy a Tritonon igen kevés a be- csapódásos eredetű kráter. Valószínű, hogy a hold meteorkráterekkel tarkított felszíne jóval születése után megolvadt, és mindez teljesen eltüntette az egyenetlenségeket. Ez megerősíti azt a feltételezést, mely szerint a Triton valaha önálló bolygó volt. A következtetések szerint az égitest valamikor összeütközött a Neptunusz egy kisebb holdjával, ennek során olyan sok energiát vesztett, hogy a hatalmas bolygó erős gravitációs hatása körpályára állította. Ennek következtében a Triton belsejében olyan nagy mennyiségű energia szabadult fel, mely a felA Neptunusz gyűrűrendszere már nem csak feltételezés! A szaggatottság leginkább a külső gyűrű alsó részén látható legjobban. Nagy portartalmúk miatt a gyűrűk akkor látszanak jól, amikor a Nap hátulról világítja meg őket színt is megolvasztotta. A Triton különlegessége még az igen ritka nitrogénlégkör, mely 800 kilométer vastagon burkolja az égitestet. Ennek ellenére vékony felhő- és ködtakarót is észleltek a légkörben. A Neptunusszal való találkozás után a „Nagy Utazás” véget ért, a Voyager-program azonban nem. A kutatás Voyager Csillagközi Vállalkozás néven folytatódik tovább. A Voyager-1 és a Voyager-2 űrszonda egymástól jelentősen eltérő irányokban végleg elhagyja a Naprendszert, és megkezdheti a csillagközi tér vizsgálatát. Az űrszondák áramforrásai 2015-ig elegendő energiát szolgáltatnak majd a műszerek működéséhez. Ezután tovább keringenek a Tej- Útrendszer középpontja körül, de adatokat már nem szolgáltatnak. Vasné Tana Judit Programbörze Kiállítások, tárlatok B. Kopp Judit szobrászművész kiállítása mától január 31-ig látható az Egri Ifjúsági Ház földszinti kiállítótermében. — Csonka Erzsébet és Ferenc Tamásközös tárlatának az egri volt oktatási igazgatóság adott otthont. A bemutatót a Megyei Művelődési Központ és a Hevesi Szemle Galériája rendezte. — A gyöngyösi Mátra Múzeumban a város történetét a honfoglalástól napjainkig, valamint a Mátra kincseit felvonultató összeállítás várja a látogatókat. Szórakoztató és ifjúsági rendezvények Lőrinczy István Ujjgyakorlat című darabját György Ágnes rendezésében szombaton este fél 8-kor és vasárnap délelőtt fél likőr az MMK dísztermében tekinthetik meg az érdeklődők. — Chatran, egy vörösesbarna cica és kutya barátjának kalandjai elevenednek meg azon a japán filmen, amelyet szombaton délelőtt fél 11-től tűz műsorára az Egri Ifjúsági Ház Prizma-matinéja. — Szabad programozás és játék várja a gyerekeket szombaton délelőtt 10 órától az MMK- ban. Ugyanitt vasárnap délelőtt 10 órától megalakul az egri bé- lyeggyűjtő kör ifjúsági tagozata. Túrák A KPVDSZ Bükki Vörös Meteor SE Természetjáró Szakosztálya január 14-én nyílt túrát vezet a Bükkbe Bánya-hegy — Nagymező — Síház — Zsidó-rét — Feketesár — Tányérosteber — Fakútlába — Huta-rét — Bánkút — Nagymező — Bánya-hegy útvonalon. A jelentkezőket vasárnap reggel háromnegyed 7-ig Kovács István túravezető várja az egri központi autóbusz-állomáson. — A Hámán Kató Megyei Úttörőház felső tagozatosoknak hirdet túrát. Az útvonal: Eger — Felsőtárkány — Táborhegy — Vargalápa — Ódorvár — Felsőtárkány. Gyülekező: a Do- mus-megálló előtt szombat reggel 7 óra 10-ig. A kirándulást Vizslán László vezeti majd. Párás, hideg idő Zétényi Zoltán fotói az Ifjúsági Házban A hétvégén folytatódik a párás, az évszakhoz képest hideg idő. A mérsékelt, változó irányú szél vasárnap északnyugatira fordul, és időnként megélénkül. Jelentéktelen mennyiségű hó- szállingózástól eltekintve csapadékra nem kell számítani. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet -7,-11 fok között valószínű. Kora délután -3, -7 fok közötti hő- mérsékleti értékek lesznek a jellemzőek. A jövő hét időjárása: a hét legelején még párás, hideg időre számíthatunk. A hét közepétől azonban jelentős időjárás-változás várható, megélénkül a nyugati, északnyugati szél, megszűnik a párásság, az Atlanti-óceán felől nedvesebb léghullámok érik el megyénk területét. Változékony, többször felhős idő várható. Eleinte még hó, majd havas eső, eső formájában számíthatunk csapadékra. A fokozatos enyhülés hatására a hét végén a minimumhőmérséklet -6, -1 fok között, a maximumhőmérséklet -1, +4 fok között alakul. Zétényi Zoltán a Polip rockmagazin szerkesztője. Ebben a minőségében sem üres kézzel jár a koncertekre, magával visz egy masinát, és fényképez. Nem a közönséget veszi inkább célba, hanem a zenében és a zenével gerjesztőket, akik a maguk belső kényszere folytán önmaguk és mások teljes zenei élményére, a hangok által felkelthető eksztázisra törekszenek. Eljut odáig a pillanatig, percekig, amikor a külső világra figyelés feloldódik, mint egy nem önként vállalt kötelék, azaz az idegrendszer engedelmeskedik azoknak a belső erőknek, amikről a szürke mindennapi életben megfeledkezünk. Nem is beszélünk róluk, noha sejtjük, nemegyszer civil tudtunkkal is észrevesszük, hogy vannak. Fel kell ébresztem őket? Kell? Érdemes? Zétényi Zoltán ezen a kiállításon pillanatfelvételeket sorakoztat fel. Azokat a társait állítja meg előttünk, akik munka közben, a rájátszás minden csinált- sága nélkül adják a zenébe merülést, ahol a ritmus, a hanghullámok fotózása, dühe, ismétlése vadul, vagy még vadabbul át- áramlik az idegrendszeren, a testeken mindenesetre. A zenélő ember teste, karja, lába, arca, a vonalak ritmusa, a kilengések a szokatlan és váratlan irányokba, a hangszerhez való viszonyulás — de legelőször is maga a munka, amit a test végez — egy szertartás része, megjelenítése, aminek a fő mondanivalója belül, az idegek tartományában vagy a léleknek is nevezett érzelmi központban zajlik le. Mi csak a külső jeleit tapasztaljuk, azt látjuk, hogy a fejek nem a megszokott tekintetekkel bólintanak felénk, a koponyák tartalma kiismerhetetlen, a földközelben minden lehetséges, az ütősök fel tudják forgatni maguk körül a világot. Ha akarják. Vihar egy pohár vízben? Az agyban? Itt a zene hatását lehet lemérni hideg aggyal, ahogy a lencse azt megörökíti. Kaland, szerelem, gyilkosság Filmparádé Az egri Prizma moziban a hét végén két új film várja a nézőket. A New York-i történetek című produkcióban három kiváló rendező sztorijában ismerkedhetünk meg Manhattannel. Az első Woody A llen nevével fémjelzett. A vásznon a felnőtt gyermeke életét megkeserítő édesanya jelenik meg. Az Élet Zoe nélkülcíműt Coppola rendezte, míg a Leckék az életről elnevezésűt Scorsese. Ez utóbbi hőse a festő, szenvedélyes szerelemre gyullad egyik modellje iránt. A produkciókat pénteken délután 3-kor, illetve vasárnap 3 és 5 órakor tekinthetik meg. Ugyancsak itt vetítik pénteken 5 es 7, valamint vasárnap este 7 órakor a Vénusz- csapda című színes NSZK-fil- met. A történet főszereplője Max, harmincéves orvos. Néhány éve él együtt menyasszonyával, a fantaziadús Cocoval... Az egri Vörös Csillag moziban vetítik Michael Douglas főszereplésével — aki egyébként ezért az elmúlt évben a legjobb férfialakítás díját kapta nemzetközi fesztiválokon — a Fekete eső című amerikai krimit. Douglas egy New York-i detektívet alakit, akinek az a feladata, hogy egy brutális gyilkost átadjon a japán rendőrségnek Osakában...
