Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-06 / 5. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1990. január 6., szombat A „nyers” változat szerint december 31 -ig Teljes szovjet csapatkivonást hazánkból Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottságának ülése Az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy a szovjet kormánnyal folytatott tárgyalásokon — a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokkal ösz- szefüggésben — szorgalmazza a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok mielőbbi kivonását, lehetőség szerint már 1990. december 31-ig. A teljes csapatkivonásról folyó tárgyalásokról a kormány — a diplomáciai normák megtartásával — tájékoztassa a közvéleményt! Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága pénteki együttes ülésén nagy szavazattöbbséggel így öntötte végső formába Sebők János Veszprém megyei képviselő határozat-tervezetét. A nyugalmazott tábornok eredeti határozat-tervezete arra utasította volna a kormányt, hogy a Szovjetunióval folytatott kétoldalú tárgyalásokon kategorikusan 1990. december 31-ét jelöljék meg a teljes csapatkivonások végső határidejének. Ez a ’’nyers” változat élénk disputát váltott ki a jelenlévő honatyák, illetve a kormány meghívott képviselői körében. Ugyan a felszólalók egyöntetűen osztották azt a vélekedést, miszerint a szovjet csapatok kivonása nem stratégiai kérdés — mint azt Mat- vej Burlakov vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka nyilatkozta a napokban —, lényegileg nem módosítaná a kontinensen kialakult erőegyensúlyt. Vita támadt azonban a képviselők között a teljes kivonás ütemezésével kapcsolatban. Többen figyelmeztettek arra, hogy az év végi határidő kijelölése egyfajta ultimátummal érne fel. Egyébként is, a kérdés nem szakítható el az európai hagyományos fegyveres erőkről folyó bécsi tárgyalások alakulásától. A két testület tagjainak többsége végül elfogadta ezt az érvelést, és Réger Antalnak, a külügyi bizottság titkárának javaslata nyomán a kompromisszumos változatot hagyta jóvá. Ezzel a „finomított” tervezettel egyébként az előterjesztő képviselő maga is egyetértett. A tervezet határozati erőre emelése most már az Országgyűlés plénumára vár. Ugyancsak nagy szavazataránnyal hagyta jóvá a két testület Sebők Jánosnak azt a tervezetét, amely kimondja: az Országgyűlés a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó testületébe a Magyar Köztársaság meghatalmazottjaként kijelöli a köztársaság elnökét, helyettesének pedig a Minisztertanács elnökét. A Politikai Tanácskozó Testület ülésére a magyar küldöttség tagjait és a szükséges létszámú szakértői gárdát a meghatalmazottjelöli ki. A meghatalmazott a Magyar Köztársaság nevében nyilatkozatot, szerződést írhat alá, vagy szerződést módosíthat. Az aláírt szerződések azonban csak akkor léphetnek hatályba, ha az Országgyűlés törvényben megerősítette azokat. A tervezet indoklásaként Sebők János emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés — mint a legfelsőbb államhatalmi szerv — mind a mai napig nem jelölte ki meghatalmazottját a VSZ-testü- letbe. A legtöbb esetben eddig e jogot az MSZMP első titkára, illetve főtitkára gyakorolta. A magyar küldöttség tagjait az MSZMP Politikai Bizottsága jelölte ki. Ez a gyakorlat — amely egyetlen párt monopóliumává teszi a kijelölés jogát — ma már elfogadhatatlan — szögezte le a képviselő. Pozsgay Imre és Mihai Lupoi megbeszélése Pozsgay Imre államminiszter pénteken hivatalában fogadta Mihai Lupoi román idegenforgalmi minisztert, aki eredményes tárgyalásokat folytatott magyar partnereivel a két ország közlekedési és idegenforgalmi kapcsolatairól, a magyar segítség- nyújtás különböző módozatairól e területeken. A szívélyes légkörű megbeszélésen Pozsgay Imre üdvözölte a romániai demokratikus fordulatot. Biztosította vendégét, hogy hazánk lehetőségeihez és erejéhez mérten minden segítséget megad a továbbiakban is a demokratikus kibontakozás elősegítéséhez. A romániai népi forradalmat korszakos jelentőségű, európai fontosságú eseményként értékelte, amely reményeink szerint a magyar — román viszonyban is új fejezetet nyit, és ehhez tartós, az európai normákat és követelményeket egyaránt érvényesítő új alapokat teremt. Érdekeltségünk egy demokratikus berendezkedésű Románia létrejöttéhez fűződik, ahol a nemzeti kisebbségek ön- rendelkezése maradéktalanul megvalósul a kisebbségi intézményrendszer megteremtése révén. Az államminiszter biztatónak ítélte a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának eddigi intézkedéseit és deklarációit. Reményét fejezte ki, hogy a felső szinten mutatkozó szellemiség az egész román társadalomban mielőbb uralkodóvá válik. Felhívta a figyelmet, hogy a bizalmatlanság falát két oldalról kell lebontani. Drágul a vasúti áruszállítás A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium és az Országos Árhivatal tájékoztatást adott pénteken a vasúti és közúti árutovábbítás, valamint a postai szolgáltatásokat érintő 1990. január 8-ai hatósági árváltozásokról. Eszerint az üzemanyagok, az energiahordozók, valamint a termelői árszínvonal 1990. évi emelkedése miatt jelentősen megnőttek az árufuvarozás költségei. Ezért a közlekedési vállalatok veszteségeinek megakadályozása tarifaemelést tesz szükségessé. A vasúti közlekedésnél az áremelkedés mértékét növeli, hogy az 1989. évi 4,9 milliárd forinthoz képest 900 millió forinttal alacsonyabb termelésiár-ki- egészítést hagyott jóvá az Országgyűlés. Mindezek hatására a vasúti árufuvarozási dijak átlagosan 30 százalékkal, a Volán országos hálózatában a darabáru-fuvarozás dijai átlagosan 15 százalékkal emelkednek 1990. január 8-ai hatállyal. A vasúti árufuvarozásban a belföldi áruküldemények fuvardíja 30 százalékkal, az árufuvarozáshoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások dijai 30 — 50 százalékkal emelkednek. Nem emelkedik a fuvaroztatók által a vasúti kocsik késedelmes kirakodásáért fizetendő kocsiálláspénz. A lakosság által igénybe vett expresszáru-fuvarozás dija átlagosan 30 százalékkal emelkedik. A szabad árformába tartozó vasúti export-import fuvarozás dijai átlagosan 32 százalékkal emelkednek, a kocsiálláspénz itt is változatlan. A HÉTEN TÖRTÉNT Szombat: Az ENSZ közgyűlése elítélte az Egyesült Államok panamai katonai beavatkozását — Horn Gyula romániai látogatását Bukarestben és Budapesten egyaránt kedvezően értékelték — Romániában stabilizálódott a helyzet; újabb részletek kerültek nyilvánosságra Ceausescu szökéséről, a külföldi zsoldosokról- Albánia üdvözölte a romániai változásokat — Kedvező hivatalos adatok szerint Fernando Col- lora de Mello lett a Brazil Köztársaság elnöke. Vasárnap: Tömegszerencsétlenség történt szilveszter éjszakáján a Brandenburgi kapunál — Kormányátalakítást jelentett be Corazon Aquino, a Fülöp-szigetek elnöke — Államcsínykísérlet volt Libériában — Korlátozták a szovjet turisták valutabeváltási lehetőségeit — Vaclav Havel Richard Sacher kormányminisztert nevezte ki belügyminiszternek. Hétfő: Romániában eltörölték a halálbüntetést — Európai konföderációt javasolt Francois Miterrand francia köztársasági elnök újévi beszédében — Mihail Gorbacsov és George Bush egymás népéhez intézett újévi köszöntőt — A két Korea egyesítését javasolta Kim Ir Szén — Charles Haughey ír kormányfő átvette a Közös Piac elnöki tisztét — Amnesztiát hirdettek Csehszlovákiában. Kedd: Elhunyt Corneliu Bogdan román külügyminiszter-helyettes — Beiktatták hivatalába New York első színes bőrű polgármesterét — Berlinben, majd Münchenben tett látogatást Vaclav Havel — Súlyos összecsapások voltak a szovjet — iráni határon. Szerda: Szófiában megkezdődtek az előzetes ellenzéki kerékasztal-konzultációk — Egyoldalú tűzszünetet hirdetett Libanonban a Hezbollah iráni támogatást élvező siíta szervezet — Bukarestben tárgyalt Laurent Fabius, a francia nemzetgyűlés elnöke — Moszkvába utazott Ezer Weizman izraeli tudományos miniszter — Váratlanul Budapestre érkezett Roelof Botha dél-afrikai külügyminiszter. Csütörtök: Szovjet-Azerbajdzsán és Irán határának teljes hosszára kiterjedtek az összetűzések — Noriega tábornok feladta magát, és amerikai fogságba került — Megszüntették Erich Honecker házi őrizetét — Miterrand — Kohl találkozó volt Franciaországban. Péntek: Bejelentették, hogy Gorbacsov január 10-én utazik Vilniusba — Folytatódtak a törökellenes tüntetések Bulgáriában. PANAMA VÁROS: Egy amerikai katona és helybeli lány örömtáncot jár azt követően, hogy Manuel Noriega tábornok, az ország megbuktatott egykor teljhatalmú ura január 3-án elhagyta Vatikán panamai követségét NAGYDISZNÓD, ROMÁNIA: Kíváncsi gyerekek sokasága tolong a fotóriporter körül a Nagyszeben közelében fekvő község árvaházában az új évben. Az épületek fűtetlenek, a termek zsúfoltak, hiányzanak az elemi higiéniai feltételek. Ilyen árvaházakból nevelte utánpótlását a Securitate a Cea- usescu-rendszer idején HAFIZABAD, PAKISZTÁN: Egy közúti híd bontása közben a szerkezet még meglévő részei leomlottak az ott dolgozókra, s a munkálatokat figyelők a vízbe estek január 3-án. A baleset következtében negyvenen a vízbe fulladtak. Horn Gyula külügyminiszter január 4-én a Külügyminisztériumban megbeszélést folytatott Roelof Frederik (Pik) Botha-val, a Dél-Afrikai Köztársaság külügyminiszterével, aki rövid látogatáson tartózkodik hazánkban. Képünkön: Horn Gyula üdvözli a vendéget. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának közleménye A segélyszállítmányok továbbításának rendje hétfőtől A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a Pénzügyminisztérium felhatalmazása alapján közli, hogy a Romániába irányuló segélyszállítmányokat 1990. január 8-án 0 órától kezdődően az alábbiak szerint lehet továbbítani: A magyar és a külföldi állampolgárok az érvényes jogszabályokban meghatározott mennyiségű és értékű árut, élelmiszert vihetnek, illetve küldhetnek ki postaforgalomban Magyarországról. A pártok, társadalmi szervezetek és egyházak segélyszállítmányainak Magyarországról történő kiszállítását a gyógyászati célú termékeknél (gyógyszer, kötszer, műszer, vérkészítmény) a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, minden egyéb árunál a Kereskedelmi Minisztérium engedélyezi. Balog György vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának első helyettese az MTI munkatársának a hírrel kapcsolatban elmondotta, hogy az utóbbi napokban Romániában normalizálódtak a viszonyok, ezért indokolatlanná vált a korábbi átmeneti intézkedések életben tartása. A válsághelyzetben ugyanis mindenfajta kiviteli korlátozást feloldottak, a lakosság értékhatár nélkül vihette ki adományait: élelmiszereket, gyógyszereket, ruhaneműt. Azért, hogy a hazai ellátás egyenletes maradjon és az élelmiszerek körében tartósan ne jelenjenek meg hiánycikkek, szükséges bizonyos termékek kivitelét korlátozni — mondotta Balogh György. A korlátozásról lista készült még decemberben a jugoszláv bevásárlóturizmus megfékezésére, és ez a mérvadó ez esetben is. A kiviteli tilalom számos alapvető élelmiszer-ipari cikket érint; így például nem lehet kivinni az országból étolajat, paradicsompürét, paprikaőrleményt, sajtot, vajat. Az érvényes jogszabályok szerint minden külföldre utazó magyar állampolgár 5 kiló élelmiszert vihet magával, amiből két kilogramm lehet a hús, illetőleg húskészítmény, három pedig az egyéb élelmiszer. Ezenfelül 3000 forint értékű ajándéknak szánt árucikket is ki lehet vinni, ebben azonban nem lehet gyógyszer, kivéve az utas útipatikáját. * A rendelkezés nem érinti a Magyarországon áthaladó segélyszállítmányokat, segélyküldeményeket. (MTI)
