Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-20 / 17. szám
8. NÉPÚJSÁG — HÉTVÉGE NÉPÚJSÁG, 1990. január 20., szombat Húsevő óriás csontjai FT. COLLINS, COLORADO ÁLLAM, USA: Rober Bakker, a Colorado Egyetem paleontológusa egy rendkívüli ritka lelettel, a vezetésével felfedezett és kiásott húsevő óriás őslény, egy Epan- teriasz csontjaival január 4-én. (Telefotó-MTI Külföldi Képszerkesztőség) Befogták az űrberendezést CAPE CANAVERAL, FLORIDA ÁLLAM, USA: Az 1984-ben készült felvételen a Challenger-űrrepülő- gép öblös nyitott rakodóterét éppen elhagyja az a berendezés, amelynek élettartamát a világűrbeli körülmények között akarták kipróbálni. A műszert a sikeres irányítás révén a január 8-án fellőtt Columbia-űrrepülő- gép fogta be és hozta vissza tíznapos programja végén. (Telefotó-MTI Külföldi K épszerkesztőség) ■n mmm*”■mmmm w jwhmhhbmhi .. iVIUELV bCiCT Hogy az embert ne érje meglepetés, mármint szexuálisan, kitalálta az óvszert. A fejlődés azonban ezen a téren is megállíthatatlan. A Cambio 16 című spanyol magazin például a decibelek civilizációjának nevezi korunkat, amely — mint a cikkből kitűnik —, piacra dobta a zenélő óvszert. Londonban alig több, mint egy fontba kerül és csupán abban tér el hagyományos elődeitől, hogy gumitestébe beépítettek egy pici chipet, miáltal az eszköz, használat közben fél percig zenét szolgáltat. A spanyol lap szerint éppen a legmegfelelőbb pillanatban. A brit műsorválaszték a következőkre teljed ki: Beatles, Madonna, Rod Stewart és amit először kellett volna említeni: el- játsza a Rolling Stones Satisfaction című számát is. A találmány biztos sikerre számíthat az Egyesült Királyság szerteágazó piacain, sőt azon kívül is. Az említett lap például fölveti, hogy mi lehetne a spanyol repertoár. Ez nyilván kevésbé érdekes Hegyeshalomtól keletre. Zenekedvelő nép lévén biztosra vehetjük, hogy a magyarországi piac is megnyílik, ezért gondolkodni kellene azon, hogy mit muzsikáljon a magyar óvszer? látszhatná például — magyarnóta kedvelőknek — azt, hogy „Kislány, vigyázz...”A nosztalgikus rock híveinek: „Kisleány, kisleány, te nem vagy kisleány... ” Internacionalistáknak : „Nem lesz a tőke űr mirajtunk...” Hirtelen halál Kijojasu Arikawa doktor, az egyik nagyhírű tokiói klinika igazgatója megkongatta a vészharangot a szigetország vezető káderei felett. Mint a Le Monde írja, a professzor a halálozás statisztikájának elemzése során rádöbbent, hogy új betegség ütötte fel a fejét Japánban, a „pokkuri byo”. A hirtelen halál. Pontosabban: fölfedezte, hogy a stresszhatás következtében megsokszorozódott a szívroham és a gutaütés miatt elhunytak száma. Ezek életmódját kutatva, a doktor azt a következtetést vonta le, hogy a halál bizony a „nyugato- sodással” magyarázható. A vezető káderek, és az életmódban őket utánzó taxisofőrök, tanárok, kereskedők sok alkoholt, húst fogyasztanak és cigarettáznak. Pelenkameós Ha nem lenne rajta a képviselőház fejléce, szürrealista humorgyűjteménynek is bediene. Holott csupán a közhivatalok működési zavarát tárja fel a könyv, melyet egy liberális képviselő állított össze, és bocsátott az olasz honatyák rendelkezésére. A Republica részleteket közölt a vitathatatlanul érdekes olvasmányból. A közigazgatási minisztertől például azt kérdezi, vajon tudja-e, hogy a minisztériumokban és magas állami hivatalokban, csupán a fővárosban, 118 bár működik, továbbá 52 szupermarket kínálja bőséges áruválasztékát, s hogy a felülete alá tartozó számos intézményben fodrászüzletek, sőt utazási irodák várják kuncsaftjaikat, természetesen munkaidőben. A honvédelmi minisztertől arra kér választ, hogy az intézmény polgári alkalmazottai milyen sajátos adottságok miatt töltöttek több mint 15 ezer napot „újszülöttek gondozásával?” Akiknek testi állapotára — vagy éppen leleményességére — fényt vet, hogy 1986-87-ben 250 ezer nap szabadságot kértek gyógyfürdőkbe való beutalás jogán. A legmerészebb vállalkozás azonban annak az állami tisztviselőnek a nevéhez fűződik, akit „azzal bíztak meg, hogy a Patricában gyártott nedvfelszívó pelenkákat próbálja ki.” „Én csupán egy mesélő vagyok. A filmkészítés a hivatásom”- mondta önmagáról a filmművészet nagy öregjeinek egyike, Federico Fellini. Január 20- án lesz 70 éves. És ebből a hét évtizedből ötöt a stúdiók világában töltött, örökbecsű alkotásokkal gazdagítva az egyetemes film- művészetet. Riminiben született, középiskoláit befejezve — rövid kitérővel a cirkusz világába — Firenzében és Rómában karikaturistaként kezdte a pályáját. Több lapnak dolgozott, aztán hangjátéksorozatot írt a rádió számára, Ci- co és Pallina címmel. A sorozat főszerepét Giulietta Masina ifjú színésznő alakította. Fellini meglátta a lány fényképét. Felhívta telefonon. „Jónapot Pallina, itt Fellini beszél”. „Miféle Fellini?” „A sorozat szerzője, amelynek a főszerepét játssza”. Néhány héttel később Masina és Fellini ösz- szeházasodott. Fellini a filmnél kezdett dolgozni. Gagmanként, aztán forgatókönyveket írt, és asszisz- tenskedett. Olyan rendezők mellett, mint Alberto Lattuada” Roberto Rossellini, Pietro Ger- mi. Első önálló rendezése 1951- ben A fehér sejk. Első igazi remeke, az Országúton 1954-ben készült. Kezdeti alkotásaiban erősen érezhető volt a neorealiz- mus hatása, ebből nőtt ki sajátos, egyéni alaphangja. A neorealista filmiskola szentimentális optimizmusára adott válaszok voltak az Országúton, és a Cabiria éjszakái, filmek magányos hősökről, akikből kiégett minden remény. Az 1954-ben, illetve 1956-ban forgatott alkotások világhírt hoztak a főszerepeket játszó Giulietta Masinának is. Hamarosan kialakult a barokkos, túláradó, félreismerhetetlenül „fellinis” képgazdagság. Elkészült Az édes élet, amely hőseinek belső ürességével riasztott, és amelyben remekelt Fellini számos filmjének sztárja, a kedvenc férfiszínész, Marcello Mastroianni. Kibontakozott a rendező vonzódása a szimbolikushoz, főleg „önarcképében”, a 8 és fél-ben, majd a Júlia és a szellemek-ben. A mester ezekről az alkotásairól azt mondta, hogy „az én munkám nem más, mint vallomások kívánságaimról, vágyaimról, félelmeimről.” A 70-es években készült Róma és A marcordcímű filmjeiben aztán visszatért gyermekkorának, kora ifjúságának színes világához, immár az érett művész eszközeivel. Bármelyik filmjére gondolunk, félreismerhetetlenül megtaláljuk művészetének legjellemzőbb jegyeit, legyen bár a Boccaccio 70, a Satyricon, a Casanova, A nők városa, a Zenekari próba, a Ginger és Fred. Felidézhetjük Cabiria gyengéd mosolyát, Zampanót, amikor ráébred végtelen magányára, Guido- Fellinit, ahogyan vigaszt talál barátainak bohóckodásában, a 8 és fél befejező részében. Vagy Róma felejthetetlen képsorait, amikor az újonnan feltárt csodálatos régészeti leletek a szemünk láttára enyésznek semmivé. És a figurái! A törpéi, gnóm- jai, nőkolosszusai, hústornyai, idiótái, lárvaarcú Casanovája, pederasztái, prostituáltjai... megannyi gonoszkodó — vagy szeretetteljes? — fintor. Egy fotóalbum előszavában írta:’’Jön a pillanat, amikor a forgatókönyv már nem elegendő. Akkor berendezek egy irodát, emberek jönnek, arcok százai vonulnak el előttem. Egyfajta rítus ... Arcokat akarok találni, amelyektől a filmnek élnie kell... Planétánk minden arcát látni szeretném: sohasem vagyok elégedett, minden egyáltalán létező arcot szeretnék összehasonlítani... Az arcok, testek és gesztusok keresésekor ezek között az ismeretlenek között elkezd a film élni, mint még soha ... Filmjeimhez olyan arcok kellenek, amelyek valamit kifejeznek, jellemek, amelyek a vásznon való megjelenésük pillanatában mindent elmondanak önmagukról.” Federico Fellini 70 éves. Hogy elfáradt-e, megöregedett-e, nem tudom. De hiszem és remélem, hogy találkozhatunk még új alkotásával, hiszen ezek a találkozások mindig maradandó élményt jelentenek nézőinek. Erdős Márta Fellini-arcok Az lenne a feladata, hogy megvizsgálják a település minden kihasználatlan kulturális, gazdasági lehetőségét Az olvasókörökről A tizennyolcadik század végétől országszerte sorra alakultak olvasókörök, jelezve a néptömegek politikai öntudatra ébredését. 1945 után ezeket az olvasóköröket erőszakkal megszüntették. Napjainkban viszont hasonló kezdeményezésekről hallunk. Molnár Zoltán írót kérdeztük meg az újjáéledő mozgalomról, aki a Népfront országos elnöksége megbízásából segíti e körök tevékenységét. — Milyen igény hívta életre ma az olvasóköröket? — Az olvasás, a tanulás, a művelődés az olvasókörök számára ma éppúgy nem végcél, mint a múltszázadi elődeink számára. Akkor lesznek a hagyományok hű folytatói, ha arra törekszenek, hogy egész együttélő közösségek jobban, egészségesebben, boldogabban éljenek. Alapgondolatuk az, hogy az ország addig nem állhat talpra, amíg minden falu, település a saját talpára nem áll. Az olvasóköröknek az lenne a feladata, hogy megvizsgálják a település minden kihasználatlan kulturális, gazdasági lehetőséf ét, s azonnali és távlati feladato- at kidolgozva cselekvésre ösztökéljék az összes intézményeket, vállalatokat, az egész közösséget. Ha száz, meg száz településen létrejönnek ilyen szellemi műhelyek, a talpraállás folyamata bizonyára meggyorsul az egész országban. — A politizálásra ma már számtalan lehetőség adódik, miiven különleges szerepet vállalhatnak ebben az olvasókörök? — A balmazújvárosi olvasókörök kezdeményezését hozhatom fel példának: ők a legkülönbözőbb pártállású foglalkozású, világnézetű, érdeklődési körű — de a közösségért tenni akaró — emberek összefogásával szellemi műhelyt hoztak létre. Az olvasókörök tudatában vannak annak, hogy a demokrácia csak a pártok szabad vetélkedésében bontakozhat ki és fejlődhet. De a települések közössége csak a magán- és pártérdekeken felülemelkedő összefogásban találhatja meg együttes boldogulásának utját-módját. — Milyen kapcsolat van az egyes olvasókörök között? — Tavaly decemberben Kisújszálláson jöttek össze tiszántúli olvasókörök, hogy megvitassák az olvasóköri szövetség megalakulásának lehetőségét. Az alapítólevél szövegét és az alapszabály-tervezetet mindenki naza- vitte, hogy saját közösségével megvitassa, az esetleges javításokkal elfogadja, s visszaküldve a vendéglátók ügyintézőjéhez, a Hazazfias Népfront kisújszállási titkárához, csatlakozzék az Olvasóköri Szövetséghez. — Kik csatlakozhatnak a szövetséghez? — A vitában is felvetődött, hogy sok hasonló célú művelődési kör, egyesület nem olvasókörnek nevezi magát. Ez nem akadálya a csatlakozásnak. Akár gazdakör, népkör, baráti kör, vagy bármilyen néven működő szervezet csatlakozhat az olvasóköri szövetséghez, ha vállalja a település szellemi magjának szerepet, vállalja történelmi örökséének ápolását és a jövendő ala- ításának feladatait. A.J. Fellini a filmművészet nagy öregje Federico Fellini 70 éves
