Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-20 / 17. szám

NÉPÚJSÁG, 1990. január 20., szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 9 Tudományos kishírek Szénportüzelés — autóban Az amerikai General Motors mérnökei szénportüzelésű autó­gázturbinával végeznek kecseg­tető kísérleteket. Az AGT — 5 hajtómű leadott teljesítménye körülbelül akkora, mint egy so- rozatgyártású V8 benzinmotoré, de jóval kisebb az önsúlya. Az új hajtóművet egy sorozat- gyártású gépkocsiba építették be parányi számítógéppel, az égési folyamat megfigyelésére. A tü­zelőanyagként felhasznált finom szénport a jobb első kerék felett, a motortérben elhelyezett tar­tályban tárolják. Légsűrítővel se­gített szivattyú juttatja folyama­tos áramban a szénport a tartály­ból a motorba. A tartályban el­helyezett vibrátorok akadályoz­zák meg a szénpor összetapadá­sát. Villamos gyújtógyertyával fellobbantott gyújtóláng égeti el a szénport, amint bejutott az égéstérbe. A szénportüzelésű gázturbi­nából körülbelül annyi szén-mo- noxid és szénhidrogén jut a leve­gőbe, mint a hasonló folyékony üzemanyaggal működő hajtó­művekből, de a nitrogén-oxid és a füst mennyiségét még további kutatásokkal kell csökkenteni. Ellenálló rovarok Francia és egyesült államok­beli kutatók egy amerikai szú­nyogfaj olyan törzsének génállo­mány-összetételét vizsgálták, amely ellenáll a foszforsavészter hatóanyagú rovarölő szereknek. Az ellenálló törzs egyedeiben — a rovarölő szerekre érzékeny vad törzs egyedeihez képest — lega­lább kétszázötvenezerszer több másolatát találták annak a gén­nek, amely e rovarölő szereket hatástalanító eszteráz enzimnek a termelését szabályozza. Az el­lenálló törzs egyedei ennek meg­felelően nagy mennyiségben ter­melik a szert méregtelenítő enzi­met. A kutatók szerint ez a felisme­rés, hogy a rovarölő szerek hatá­sára bekövetkező kiválogatódás (szelekció) nyomán a reziszten­ciagénnek sokszorozódnak, új utakat nyithat az ellenállóvá váló kártevők elleni küzdelemben. Üvegtisztítás A rohanó vasúti kocsik abla­kait erősen csapdosó eső az üvegtáblák felületéről kioldja a nátriumot, s emiatt azon apró bemélyedések keletkeznek. Minthogy az ilyen üvegen a fény szóródik, az üveg fénytelenné válik. Ennél is rosszabb, hogy barna csíkok és foltok éktelenítik el. Ennek az az oka, hogy a dur­vává váló ablakfelületre az eső rámossa az ablakok fémalkatré­szeinek rozsdáját. Míg a külső felület gyenge sav­val jól lemosható, a két rétegű üveg között gyakran pára marad vissza. Az NDK-ban most a sza­bad vizet szilikagéllel kötik meg, s az ablaküveg egyszeriben meg­tisztul: újra átlátszó lesz. Elektronikus dob A zenekari dobosnak nem kell többé magával vinnie dobkészle­tét a lemezfelvételekre vagy a nyilvános előadásokra. Egy amerikai vállalat olyan számító­gépet fejlesztett ki, amely digitá­lis memóriájában őrzi az összes dobhangot. A készüléket erősí­tőhöz kapcsolva, dobritmussal lehet kísérni a helyszínen játszó zenekart, vagy a stúdióban a ke­verőasztalhoz csatlakoztatva le­het létrehozni hangfelvételkor a dobkíséretet. Az erősítő nagyságú készülék szilárdtest-memóriájában 12 féle kódolt dobhangot lehet elraktá­rozni és maradandóan tárolni. Kézi vezérléssel a dobos kombi­nálhatja a dobhangokat, keve­réssel olyan jelet hozhat létre, amely tökéletesen utánozza a hagyományos dobkészletet. Ezt azután lejátszhatja a száz előre programozott ritmus bármelyi­kével vagy kézi vezérléssel, a bil­lentyűk nyomkodásával is. A számítógép el is raktározza ezt a memóriájában. Az énekkíséretet és az össze­tett ritmushangzásokat kazettás hangszalagon lehet maradandó­an elraktározni. A számítógép ki is javítja a kisebb tévedéseket, hi­bákat. Az elektronikus dobos semmiképpen sem pótolhatja a zenészt, de megkönnyítheti a dolgát, mert sokkal kisebb fizikai erőkifejtéssel létrehozhatja a művészi dobkíséretet. Ütközésgátló korlát Svédországban a hidakon, az útépítkezéseken és az autó-ver­senypályákon olyan ütközésgát­ló korlátokat állítanak fel, ame­lyek sajátos, „puha” betonba ágyazott agyaggolyócskákból állnak. Ezek annyira tompítják az ütközés erejét, hogy a gépjár­műben ülők 70 km-es óránkénti sebességű ütközéskor legfeljebb 10 g gyorsulásnak vannak kitéve, s a gépkocsinak még a szélvédő üvege sem törik el. A szokványos betonkorlátba ekkora sebesség­gel belerohanó kocsinak az uta­sai már nagy veszélynek vannak kitéve. A korlátokat narancsszí­nű gumi vonja be: az is segít fel­fogni az ütközés energiáját, rá­adásul a korlátot a nedvességtől is óvja. Négy évig tartott, amíg az új ütközőt kifejlesztették és ki­próbálták. Mindennapi nyelvűm Sarkalatos...!? Két írásjellel is megtámogatva hívjuk fel olvasóink figyelmét a címbeli szóalakra. Közéleti és politikai nyelvhasználatunk szó­készletének feltűnően gyakran emlegetett kifejezése elsősorban e jelzős szerkezetekben vállal kulcsszerepet: sarkalatos tör­vény, sarkalatos kérdés, sarkala­tos tétel, sarkalatos érdek, sarka­latos hiba, sarkalatos intézkedés, sarkalatos gond, sarkalatos probléma, sarkalatos rész stb. Hogy milyen beszédhelyze­tekben és szövegösszefüggések­ben jelentkezik éppen napjaink­ban szavunk, arról ez a példatá­runk bizonykodik: „A jogállami­ság megteremtését szolgáló sar­kalatos törvények is napirendre kerülnek” (Népújság, 1989. szept. 27.). — „Mielőbb fogad­tassanak el a sarkalatos törvé­nyek” (Magyar Nemzet 1989. szept. 27.). — „Nagy nehezen lét­rejött a megállapodás a sarkala­tos törvényekről' (Népszabad­ság 1989. nov. 24.). A napi sajtó vezércikkeiben, a rádió és televízió adásaiban kü­lönösen megszaporodtak ezek a jelzős szerkezetek: „A kongresz- szus sarkalatos kérdése...” (Ma­gyar Hírlap, 1989. okt. 6.). ”A sarkalatos kérdések felvetése is előtérbe került” (Rádió: Déli Krónika, 1989. okt. 5.). ”Sarka­latos intézkedések is történtek” (Televízió 2. 1989. dec. 22.). Különösen figyelmet érdemel ez a szövegrészlet: „Van négy alapkérdés, s ezek a sarkalatos kérdések a következők: (Népúj­ság, 1990. jan. 4.). Két rokon ér­telmű jelző is minősíti a jelzett szót. Ez a jelenség is arra utal, hogy a sarkalatos nyelvi forma ebbe a rokon értelmű kifejezés­sorba illeszthető bele: alapos, alapvető, központi jelentőségű, elsőrendű, lényeges, nagy fontos­ságú, legfőbb, fő-fő (bizonyíték) stb. A sarkalatos szó egyre gya­koribb használata miatt a felso­rakoztatott rokon értelmű nyelvi formák háttérbe szorulnak, s a megfogalmazás, a szöveg elszür- külésének is tanúi lehetünk. Ugyanakkor a sarkalatos szó gyakoribb használatának is tud­ható be, hogy e két idegen erede­tű szóforma egyre ritkábban hallható és olvasható: kardiná­lis, fundamentális. Bár még ta­lálkozhatunk olyan szövegrész- letekkel, amelyekben kulcssze­repet kap e két idegen eredetű szakkifejezés: „Számára a kor­szerű hazaszeretet kardinális kérdés (Hitel, 1989. 24. sz.) — „A formális emberi jogokra épü­lő társadalom is olyan funda­mentális gondokkal találta ma­gát szemben, melyek megoldását a rövid távú gazdasági érdekek akadályozzák vagy meghiúsít- ják.”(Magyar Nemzet, 1989. dec. 18.). A sarkalatos szóalak az átlagolvasó számára is értel- mesítette volna a mondanivalót. A fundamentális igazság nyelvi forma jól helyettesíthető az alap­igazság, illetőleg a sarkigazság összetételekkel. A sark szóalak segítségével a sarkalatos forma kialakulásának útjáról és módjáról is ismereteket kapunk. A XVII. század óta a sark szó­ból képzett sarkalat és ennek to­vábbképzett alakja, a sarkalatos melléknév ismert tagja volt szó­tári szókészletünknek. Comeni- us sárospataki tankönyveiben is szerephez jutott a sarkalatos tétel jelzős szerkezetben. Azt sem tartjuk véletlennek, hogy a sar­kalatos szó segítségével alkotott sarkalatoson nyelvi alakulat is jelentkezik ebben a szövegrész­letben: „Ha nagyon sarkalato­sán akarok fogalmazni, azt kell mondanom, majdhogynem te­hetetlenül sodródunk ebben a je­lenlegi passzív állapotban”. (Né­pújság, 1989. dec. 21.). Dr. Bakos József Film-vide sikerlista Az egri videotéka sikerlistája, 1989. december 1. (-) Az amerikai ninja I. rész 4,5 Vico Michael Dudikoffezze\ a filmjé­vel lett népszerű, s olyan sikert aratott, hogy azonnal folytatták is a ninjatörténetet... Joe újonc amerikai katona a Fülöp-szige- teken. Észrevétlen akar marad­ni, zárkózott, mindéül provoká­ció elől kitér. Egy alkalommal az általa kísért fegyverszállító kon­vojt ninják támadják meg. Kide­rül, hogy az amerikai hadsereg­ből is sokan benne vannak ,a nemzetközi fegyvercsempész­maffia vezetésében. Nem tudják azonban róla, hogy ő is ninja, az egyetlen az amerikaiak közül. Az ügyes és nagyon emberi mese persze megfelelő fordulatot vesz... Eredményesen veszi fel a harcot egy egé& ninjasereggel, s a parancsnok lányának a kezét is elnyeri... Néhány ninjafilm már látható volt Magyarországon, de sajnos a gyenge, harmadvonal­beli darabjai ennek a műfajnak. A japán harci művészek, a ninják fantasztikus technikája nagy vonzerő a tizenévesek számára. Michael Dudikoff fazont adott szerepének: igazi, jó mozi ez a film. A történet második része hamarosan nemcsak videón, moziban is megtekinthető lesz. 2. (-) Gilda 2,5 Vico Pamela Prati Olaszország szex­szimbóluma. A producerek jól számítottak, amikor úgy gondol­ták; ha az ő főszereplésével ké­szítenek filmet, annak nagy sike­re várható. Nem is csalódtak. A nézőket nem a sztori érdekli, ha­nem a Pratiból sugárzó bujaság. Más kérdés, hogy Gildának csak akkor van hitele, mikor teljesen feltárulkozik, de sajnos a törté­net nem mindegyik jelenetében szabadul meg ruháitól... A „szí­nésznő” a New York-i bűnözők vezérének a szeretője, .de várat­lanul a féltékeny férfi sofőrt fo­gad mellé, aki testőrként köteles Gildát szolgálni. „Váratlan” for­dulatként kiderül, hogy a védel­mező és a védelmezett régóta is­merik, sőt szeretik egymást. Egy­re jobban elmélyül a kapcsola­tuk, de mi legyen a bűnözővel, aki kitartja őket... A történetnek az a legnagyobb hiányossága, hogy sokkal többnek akar látsza­ni önmagánál. Az alkotók nem elégedtek meg azzal, hogy szex­filmet készítenek, dúsították a történetet misztikummal, per­verzióval, bűnüggyel, s mindez nem állt össze-egységes, élvezhe­tő mozidarabbá. 3. (-) Invázió 4,0 Vico Chuck Norris, az akciófilmek szupersztárja Magyarországon is hódít. Ő a „magányos farkas”, aki egyedül is szinte csodákra ké­pes a gonosz ellen. A film kiin­dulópontja hatásos: elszánt és jól felfegyverzett terroristák táma­dást indítanak Amerika ellen. Gyilkosságokkal és merényle­tekkel tartják rettegésben a la­kosságot. Senki sem mer ellenük fellépni, kivéve Matt Huntert, az egykori CIA-ügynököt. Ő ugyanis tudja, ki a támadás ter­vezője. Amikor hősünk minden­kivel leszámol, még hátravan ré­gi ismerőse, a terroristák vezető­je. Halálos, véres küzdelem kez­dődik. Aki szereti az akciófilm műfaját, lebilincselő másfél órá­ban lesz része. A filmben látott fegyverei;:, egyáltalán az egész kiállítás fantasztikusan értékes; Chuck Norris pedig talán leg­jobb alakítását nyújtja. 4. (-) Lady Chatterley szere­tője 4,5 Vico D. H. Lawrence regénye a XX. századi angol irodalom legbotrá­nyosabb alkotása volt. A testisé­get olyan nyíltan ábrázolta, hogy kihívó merészsége provokálta az olvasókat. Just Heackin rendezte a filmes változatot, a főszerepet pedig Sylvia Kristel játssza. Az arisztokrata hölgy és a vadőr kapcsolata egyszerű kalandnak indul, majd igazi, nagy szenve­déllyé válik. Meglepő, hogy a film nagyobb hatású, mint a re­gény, s talán más is. Nem por­nográf, nem durva, hanem sze­retkezésekkel fűszerezett, gyö­nyörűen fényképezett szerelmi történet. 5. (3) Dögölj meg, kedvesem! 2,5 Hungarovideo 6. (-) Az ördög hatalma 3,0 Hungarovideo Az egyik legjelentősebb ameri­kai színésznő, Shirley Mclaine adta a nevét ehhez a történethez. Egy özvegyet alakít, aki évek óta gyámkodik zaklatott életvitelű öccse felett, aki döbbenetes át­alakuláson megy keresztül. Belé- költözik ugyanis váratlanul meg­halt barátjának a szelleme. Innen rémségek sora a film. A sztori nagyon gyermeteg, a fordulatok naivak, s ha nem az Oscar-dijas Shirley Mclaine alakítaná a női főszerepet, szót is alig érdemel­ne... 7. (-) Piranha 4,0 Intervideo Egy fiú és egy lány éjszakai he­lyet keresnek, s egy látszólag bé­kés medencét találnak. Boldo­gan ugranak a vízbe, hogy felfris­süljenek, de egyikük sem kerül elő. A jól sikerült katasztrófafilm a gyilkos ragadozó halak táma­dásait jeleníti meg — döbbenetes erővel. Láttunk már sok kataszt- rófatörténetet, ez a mostani a jobbak közé tartozik. 8. (10) Bosszúvágy III. 3,5 Vico 9. (2) Fénytörés 2,0 Vico 10. (1) Provokáció 3,0 Vico A filmek sorrendjét népszerűsé­gük határozta meg, vagyis mi­lyen gyakran kölcsönözték de­cemberben. Zárójelben közöl­jük az előző hónapban elért he­lyezést. Csak azokat a filmeket elemezzük, amelyek először sze­repelnek a listán. Hernádi Ferenc Magyar Watergate-ügy Őrnagy a kulcsfigura Végvári József, a BM Belső Biztonsági Szolgálatának őrna­gya személyében a Graffiti mozi­ban tartott pénteki közös Fidesz — SZDSZ-sajtótájékoztatón be­mutatkozott a magyar Waterga­te-ügy kulcsfigurája. A rendhagyó sajtóértekezlet filmvetítéssel kezdődött. A Fe­kete Doboz filmjében Végvári József tárta fel azokat az indíté­kokat, amelyek arra vezették, hogy bizonyítékokat szivárog­tasson ki az Állambiztonsági Szolgálatnál végzett törvényelle­nes megfigyelésekről és adat­gyűjtésről. Elmondta: a tavaly június 16-ai Nagy Imre-temetés óta érlelődött benne a gondolat, hogy a belbiztonsági szolgálat te­vékenysége nem minden esetben az ország biztonságának megőr­zését szolgálja. Nem igaz ugyan­is, hogy „csak a rossz embereket” figyelik. Az elmúlt esztendő fo­lyamán egyre nyilvánvalóbbá vált — mondta a Fekete Doboz riporterének Végvári József —, hogy a cégnél csupán a cégtáblát festették át, de minden maradt a régiben. Miközben a közéletben megvalósult a pluralizmus, a bel­biztonsági szolgálatra vonatkozó idejétmúlt utasításokat senki sem helyezte hatályon kívül. A filmben elhangzott, hogy nagy sietséggel folyt az Államvédelmi Szolgálatnál lévő iratanyag meg­semmisítése; csak 1989-ben 40 tonnányi anyag került zúzdába. A film levetítését követően je­lent meg a sajtótájékoztatón sze­mélyesen is a magyar Watergate- ügy kulcsszereplője. Végvári Jó­zsef őrnagy önmagáról elmond­ta, hogy január 31 -ével nyugállo­mányba helyezték, mivel a Bel­ügyminisztériumban és előtte máshol eltöltött munkaviszonya alapján erre jogosult. Családos, két gyermeke van, az egyik még kiskorú, a másik 22 esztendős. Csupán egyetlen szervezetnek, a Független Rendőrszakszerve­zetnek tagja. Végvári József szólt arról, hogy nagyon részletes ter­vet készített az információk ki­juttatására. Hozzáfűzte: a kons­piráció nagyon megviselte az idegeit, naponta öt Seduxent szed. Nem tagadta, hogy fél. Egyébként lakóházuk liftjében már talált egy olyan röpcédulát, amely a következőket tartalmaz­ta: ”Törjön ki a nyakad! Pusztulj el, mint a patkány az irtástól! Te szemét, hazáját, népét, kollégáit eláruló szemét!" Végvári József elmondta: de­cember 24-én, a Hősök terén tartott ökumenikus mise után kérte meg Roszik Gábor evangé­likus lelkészt, országgyűlési kép­viselőt, hogy szóljon a Fekete Doboz munkatársainak, mert rendkívül fontos információkat kíván feltárni. A megfigyeltek névsora több dossziét is kitenne, legalábbis erre lehet következ­tetni a sajtótájékoztatón elhang­zott, csupán hevenyészett név­sorból. Ismert ellenzéki vezetők (például Csoóri Sándor, Demszky Gábor, Kőszeg Ferenc, Lezsák Sándor, Németh Zsolt, Pető Iván, Solt Ottilia, Szekfű András), művészek (többek kö­zött Háy Ágnes, Kerényi Imre, Nagy Gáspár, Szervátiusz Tibor, Vallai Péter), országgyűlési kép­viselők (Czoma László nevét említették) szerepeltek a listán. A megfigyelők oldalán pedig szép számmal szerepelnek a poli­tikai nómenklatúra tagjainak hozzátartozói is. Végvári József megemlítette, hogy a szolgálat­nál van állományban például Pé­ter Gábor unokája, Benkei And­rás volt belügyminiszter két veje és lánya, vagy Lakatos Ernő je­lenlegi berlini nagykövet veje, aki osztályvezető. Az információkkal kapcsolat­ban a belbiztonsági szolgálat tisztje közölte: a nem érdemlege­sek a BM illetékes csoportfőnök­ségén maradtak, ám tudomása szerint a fontosak eljutottak Horváth Józsefhez, a Belső Biz­tonsági Szolgálat vezetőjéhez, aki rendszeres kapcsolatban állt Pallagi Ferenc miniszterhelyet­tessel, az Állambiztonsági Szol­gálat vezetőjével, illetve Horváth István belügyminiszterrel. Vég­vári József szerint azokról az in­formációkról, amelyekben fan­táziát láttak, a belügyminiszter feltételezhetően beszámolt kor­mányülésen, de nem zárta ki, hogy az MSZ(M)P egyes vezetői is tájékoztatást kaptak. A belbiztonsági szolgálat őr­nagya megerősítette, hogy az el­lenzéki személyek megfigyelésé­nél az információszerzés külön­böző eszközeit alkalmazták: a le­vélellenőrzéstől kezdve a telefon- és szobalehallgatásokon keresz­tül belső informátorok beépítésé­ig. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom