Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-16 / 13. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1990. január 16., kedd Vendégünk Kaifu Tosiki, Japán miniszterelnöke TELEX- ALBÁN CÁFOLAT. Ra­miz Alia albán vezető hivatalos részről először cáfolta azokat a híreket, hogy zavargások lenné­nek Albániában. Az Albán Munkapárt KB titkárságának első titkára egy tiranai traktor­gyár munkásai előtt mondott hétfői beszédében Jugoszláviát, illetve szerb nacionalistákat vá­dolt amiatt, hogy a közelmúlt­ban megalapozatlan híresztelé­sek terjedtek el Albániával kap­csolatban. Alia kijelentette: „üzenjük a jugoszlávoknak, hogy Albániában sehol nincs rendkívüli állapot, nincsenek tüntetések vagy' zavargások és nem történnek gyilkosságok”.- MEXIKÓI VASÚTI SZE­RENCSÉTLENSÉG. Harminc­hármán meghaltak és huszonha- tan megsebesültek vasárnap a mexikói fővárostól 380 kilomé­terre északra fekvő Leonban, amikor egy vasúti kereszteződés­ben tehervonattal ütközött egy zsúfolt autóbusz. A rendőrség szerint a balesetet az okozta, hogy a buszvezető versenyre kelt a tehervonattal, hogy a kereszte­ződésben elhaladjon előtte. Ez nem sikerült, és a vonat az ütkö­zés után 80 — 100 méteren maga előtt tolta a szétroncsolódott buszt. A busz vezetője nem élte túl a szerencsétlenséget.- SZERESSÜK A NÉPET. A kínai közbiztonsági szervek az új esztendő első hónapját a „Sze­ressük a népet” mozgalomnak szentelik — jelentette be hétfőn a pekingi televízióban Vang Fang közbiztonsági miniszter. Célja a bizalom elmélyítése az államha­talom, ez esetben a rendőrség és a nép között. A mozgalom kereté­ben az idősebb rendőrök arra ne­velik a fiatalabbakat, hogy ta­nulják meg tisztelni és szeretni a lakosságot, és szakítsanak a kö­rükben fellelhető kivagyisággal és az embereket lebecsülő maga­tartással.- MEGTÁMADTÁK AZ A1DS-BE TE GEKE T A Varsó környéki Rembertowban a helyi lakosok egy csoportja megtá­madta és bántalmazta azokat az A IDS-es fiatalokat, akik egy el­hagyott házban kerestek mene­déket. A helyi rendőrség nem volt hajlandó a megtámadottak védelmére közbelépni. A felhá­borodott helybeliek akkor tá­madtak a beteg emberekre, ami­kor azok egy nyilvános kútnál vizet akartak venni. (Folytatás az 1. oldalról) Este 8 órakor a Parlamentben Németh Miklós fogadást adott Kaifu Tosiki tiszteletére. Németh Miklós elöljáróban' tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntötte Kaifu Tosikit, fele­ségét és kíséretének tagjait. A to­vábbiakban emlékeztetett arra: a két ország között 120 éve létesül­tek diplomáciai kapcsolatok, és az élet más területein is hagyo­mányos magyar — japán barát­ságról, együttműködésről beszé­lünk. Kapcsolataink történelmé­nek különös sajátossága, hogy mégis csak most üdvözölhetjük először Japán miniszterelnökét Magyarországon. Példát jelent számunkra a legendás japán szorgalom és szervezettség, amely — alkotó tehetséggel pá­rosulva — Japánt néhány évtized alatt a világ vezető hatalmai közé emelte. — Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország napjaink történelmi változásaiban is élen járt. Nehéz a helyzetünk, de mégis úgy érezzük, hogy most egyedülálló esélyünk van a siker­re: változásaink már vissza nem fordíthatóak, a magyar társada­lom a békés átmenet folytatását akarja, és a külső környezet is kedvező számunkra. — Nem kívánom elhallgatni, hogy az örvendetes belpolitikai fejlődés mellett a magyar gazda­ság nehéz helyzetben van. Gaz­dasági, pénzügyi gondjaink meg­oldása nagy próbatételt jelent a (Folytatás az 1. oldalról) val lett volna egyenértékű. Lázár György kifejezte meggyőződé­sét: ha annak idején feljegyzést kap Czinege Lajos viselt dolgai­ról, ügyeivel hivatalból foglalko­zott volna, jelzés azonban sem a minisztériumból, sem a Honvé­delmi Bizottságtól nem érkezett. A képviselők kérdéseire a to­vábbiakban elmondta azt is: a honvédelem pártirányítás alatt állt, katonapolitikai kérdések­ben a kormány döntéseket nem hozott. Lázár György a katonai vadászterületek közül járt Lo- vasberényben, Bujákon és két­fiatal magyar demokrácia szá­mára, és állampolgárainktól ál­dozatkészséget követel. Szeret­nénk, ha Japán nemzetközi poli­tikai, gazdasági és pénzügyi sú­lyával arányosan szerepet vállal­na Magyarországon, aktívan tá­mogatná törekvéseink megvaló­sítását; olyan segítséget várunk, amely közöttünk valóságos, igé­nyes együttműködést teremt tör­ténelmünk e bonyolult, ám igen ígéretes szakaszában. — Őszintén remélem, hogy az Ön magyarországi látogatásával az együttműködés minden eddi­ginél sokrétűbb korszaka nyílik meg a magyar — japán kapcsola­tokban. Egy japán közmondás arra int, hogy „kopogtasd meg a hidat, mielőtt rálépsz”. Örülünk, hogy Miniszterelnök űr ezekben a napokban személyesen talált módot a Magyarország és Japán között épülő híd alapjainak „megkopogtatására”. Kaifu Tosiki pohárköszöntője bevezetőjében hangoztatta: — Nagy örömmel tölt el, hogy első japán miniszterelnökként látogathatok Önökhöz olyan időszakban, amikor történelmi jelentőségű változások vannak folyamatban országukban. A történelem kerekét nem lehet megállítani. Hazánk ennek alap­ján aktívan részt vesz az országuk támogatását célzó, nemzetközi­leg egyeztetett segélyakcióbarj. Nemzetközi fórumokon rámu­tattunk, aktívan reagálunk arra, hogy más. kelet-európai orszá­szer vadászott Kaszópusztán. A bizottság ezután Berki Mi­hály nyugalmazott vezérőrna­gyot hallgatta meg, aki ezredével a kaszópusztai létesítmény kiala­kításán dolgozott, s aki egyben a Bokor-könyv lektora is volt. A ma már nyugdíjas vezérőr­nagy többször is hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a hadseregben sok dolog ma sincs másként. Véleménye szerint a hadseregre ma is az a jel­lemző, hogy az emberhez keres­nek feladatot, s nem fordítva. Ezzel arra utalt, hogy a hadse­regben a jelenlegi átszervezés so­gokban is a magyarhoz és len­gyelhez hasonló reformok zajla­nak. — A japán nép mély tisztelet­tel gondol a magyar népre, amely Európában megőrizte sajátos nyelvét és kultúráját. Népüket és kultúrájukat hozzánk igen köze­linek is érezzük. A japánokra nagy hatással van Liszt, Bartók Kodály zenéje. Ezen érzelmi kö­tődésekkel a háttérben, hazánk és az Önök hazája, felülemel­kedve azon, hogy más rendszer­ben éltünk, mindvégig, minden területen baráti kapcsolatokat tartott fenn. Tavaly, amikor az országaink közötti diplomáciai kapcsolatok harmincéves évfor­dulóját is köszönthettük, Önök meghirdették a demokratizálást célul tűző reformjaikat. — Meggyőződésem, hogy napjainkban, amikor a magyar kormány és a magyar nép re­formjaival irányt vett a demok­rácia és a piacgazdaság felé, ha­zám és Magyarország államközi kapcsolatai előtt — a hagyomá­nyos baráti kapcsolatok talajáról elindulva — új távlatok nyílnak meg. Ezért remélem, hogy mos­tani látogatásom mérföldkővé válik országaink kapcsolatának további bővítésében. — Emelem poharam az új Ma­gyar Köztársaság felvirágzására, országaink kapcsolatainak to­vábbi fejlődésére — mondotta befejezésül a japán miniszterel­nök. (MTI) rán volt párttitkárokat, politikai tiszteket mentenek át más mun­kakörbe, miközben jól képzett katonai szakemberek kerülnek az utcára. Végezetül Fábián József ezre­des, a Magyar Néphadsereg fenntartási és elhelyezési főigaz­gatója — aki 1976 óta tölti be ezt a tisztet — válaszolt a bizottság­nak a magas rangú katonai veze­tők lakásügyeivel kapcsolatos kérdéseire. Ázzál kapcsolatban, hogy a Czinege-villa 4 vagy 40 milliójába került-e az államnak, nem tudott konkrét számokkal szolgálni. (MTI) Czinege-villa: 4 vagy 40 millióért A váltóbotrány, mint politikai csapda Börtönből a vezérigazgatói székbe Jugoszlávia: fordulat az Agrokomerc-perben A jugoszláv közvéleményt két és fél éve foglalkoztatja a Velika Kladusa-i Agrokomerc kombi­nát 1987. augusztusában kirob­bant váltóbotránya és főszerep­lőinek a bihacsi városi bíróságon 1988. május 5-én megkezdődött bűnpere, amelyben a napokban végre kihirdették az első fokú ítéletet: az első rendű vádlott Fikret Abdicsnak, a 13.500 munkást foglalkoztató mezőgaz­dasági-ipari mammutvállalat egykori vezérigazgatójának négy évi börtönt sóztak a nyakába... A bírósági tárgyalás minden idők legnagyobb jugoszláv gaz­dasági bűnpereként indult. A 68 oldalas vádiratban az ügyész azt rótta Fikret Abdics és 16 társa terhére, hogy 1984. januárja és 1987. augusztusa között össze­sen 17.680 hamis, fedezetlen vál­tót hoztak forgalomba mintegy egybillió-kétszáztizennégymilli- árd- kilencszázharminchatmil- lió akkori dinár, vagyis 900 mil­lió dollár értékben, s ezzel ellen- forradalmi módon veszélyeztet­ték a jugoszláv szocialista öni­gazgatási rendszert. Ezért akár halálbüntetést is ki lehetett volna szabni rájuk. Abdics a tárgyaláson két teljes héten át ismertette vallomását, s az első napon kijelentette, hogy a per legalább három esztendeig fog tartani. Érveivel azt bizonyí­totta, hogy az Agrokomerc-bot- rány kipattanása a bosznia-her­cegovinai tagköztársaság politi­kai csúcsvezetői közötti egység megbomlásának a következmé­nye. „A legmagasabb szintű boszniai párt és állami vezetők­nek mindenről tudomásuk volt,, — hangoztatta. Követelte — ám persze hiába — , hogy tanúként hallgassák ki Branko Mikulicsot, a jugoszláv kormány akkori el­nökét, Milanko Renovicát, a JKSZ KB elnökségi tagját (volt elnökét), Nikola Sztojanovicsot, a Bosznia-hercegovinai Kom­munista Szövetség elnökét, s más tekintélyes politikai személyisé­geket. A bíróság 267 napon át tár­gyalt és mintegy 300 tanút hall­gatott ki. Mindinkább érződött, hogy az igazságszolgáltatás fo­gaskerekei közé homokszemek kerültek. Közben a kényszeri­gazgatás alá helyezett Agroko­merc teljes csődbe jutott, több mint 5000 dolgozója az utcára került. A munka nélkül marad­tak a bihacsi bíróság épülete előtt szimpátiatüntetést rendeztek Abdics mellett, tízezres tömeg éltette a vádlottat és követelte szabadlábra helyezését. Tavaly szeptemberben Jugo­szláviában járt s az emberi jogok betartását tanulmányozta a nem­zetközi helsinki föderáció kül­döttsége. Bihacsra is ellátogatott és betekintést nyert az Agroko- merc-ügy irataiba. A föderáció elnöke ennek alapján így véleke­dett: az Abdics-per Bosznia- Hercegovina két nagy klánja po­litikai hatalomért folytatott har­ca. Abdicsot áldozati báránynak szemelték ki, s a per durván meg­sérti az emberi jogokat. Október végén Fikret Abdi­csot és társait váratlanul kien­gedték a börtönből, mert a bíró­ság úgy döntött, hogy perük be­fejezéséig és a jogerős ítélet meg­hozataláig szabadlábról véde­kezhetnek. Mi indokolta ezt a váratlan fordulatot? Jelentős szerepet ját­szott benne a jugoszláviai de­mokratizálási folyamat erősödé­se, s az is, hogy közben Branko Mikulics, Milanko Renovica, Ni­kola Sztojanovics és még néhány boszniai hatalmasság letűnt a politikai porondról, ma már nyugdíjasként töltik napjaikat. A Fikret Abdicsot négy évi börtönnel sújtó bírósági ítélet in­doklásában egyebek között ezt olvashatjuk: a tárgyalás során ar­ra a megállapításra jutottunk, hogy a vádlottak tettének indíté­ka Velika Kladusa és az Agroko­merc fejlesztése volt, noha eköz­ben törvénybe ütköző eszközö­ket is felhasználtak. A vádlottak esetében nincs szó előre megfon­tolt szándékról. Az ítélet kihirdetése után né­hány órával az Agrokomerc munkástanácsa és pártbizottsága egyhangúlag újból a kombinát vezérigazgatójá vá választotta Abdicsot és határozatában meg­állapította: a perben két egymás­sal szembenálló gazdasági kon­cepció (éspedig a piacgazdaság és a megállapodásos gazdaság) koncepciója csapott össze. Á bosznia-hercegovinai tagköztár­saság csúcsvezetésében annak idején nagyobb befolyással ren­delkező „megállapodásos irány­zat” képviselői az Agrokomerc megbuktatására törekedtek és ezt el is érték. Tény, hogy Abdics és társai­nak letartóztatása óta a kombi­nát koldusbotra jutott. Ártatlan emberek ezrei maradtak munka nélkül. „Az igazság érdekében most meg kellene állapítani, hogy a bosznia-hercegovinai po­litikai csúcs egykori tagjai közül ki mennyire és mivel járult hozzá az Agrokomerc megtorpedózá­sához” —jelentette ki Fikret Ab­dics, aki természetesen megfel­lebbezte az első fokú bírósági íté­letet. Védőügyvédjei biztosra veszik, hogy két évre ítélik majd, s ezt az eddig lehúzott idővel ki- töltöttnek veszik. Vátják, hogy ismét elfoglalja vezérigazgatói székét. Az Agrokomerc váltóbotrá­nya és szereplőinek pere az egész szocialista világ számára tanul­sággal szolgálhat. Érdemes lenne dokumentumait alaposan tanul­mányozni. Márkus Gyula Genscher ma Erdélyben Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja, külügy­miniszter hétfőn Romániába érkezett. Bukarestben rögtön érkezése után fogadta őt Ion Iliescu, a Nemzeti Megmen­tést Front tanácsának elnöke és Petre Roman román kor­mányfő. Genschert román kollégá­ja, Sergiu Celac hívta meg. A két külügyminiszter áttekin­tette a két ország kapcsolata­it a Romániában bekövetke­zett változásokkal összefüg­gésben. Celac kifejtette: or­szága, amely a demokratikus fejlődés útján indult el, jó kapcsolatok kiépítésére tö­rekszik a Német Szövetségi Köztársasággal. A nyugatnémet diplomá­cia vezetője két napot tölt Romániában. Kedden Er­délyben tesz látogatást, ahol az előzetes program szerint várhatóan felkeresi Nagysze­beni és Temesvárt. lerombolták Bukarest történel­mi központját — 6,2 milliárd lej­be került, két milliárd lejt költöt­tek a hatalmas Nemzeti Törté­nelmi Múzeumra, másfél milliár- dot a cotroceni palotára, az egy­kori királyi rezidenciára, amely­ben Ceausescu lakni kívánt. A Romania Libera vasárnapi számában ötleteket kért az olva­sóktól pályázat formájában, bár dijakról nem tett említést. Egy korábbi könyvkiadói szerkesztő azt javasolta, hogy a Köztársasá­gi Palotából csináljanak óriási já­tékkaszinót. Scowcroft: Számolják fel teljesen az atomrakéták egy típusát! Számolja fel az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió mozgatha­tó indítóállású, több robbanófe­jes rakétáit — javasolja Brent Scowcroft, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. A The Washington Post hétfői jelentése szerint azonban a tör­vényhozás által is támogatott el­gondolást a Pentagon ellenzi, nincs sok remény tehát a terv megvalósulására. Ä lap szerint Brent Scowcroft (aki korábban hivatásos katona, a légierő tábornoka volt) javasla­ta az, hogy James Baker külügy­miniszter terjessze elő a tervet február 6 — 7-i moszkvai tárgya­lásain. A miniszter a júniusi wa­shingtoni csúcstalálkozó előké­szítésére utazik a szovjet főváros­ba, ahol a fegyverzetkorlátozási kérdések állnak majd előtérben. A Scowcroft-féle terv szerint az amerikai fél nem telepítené vasúti kocsikra MX típusú, tíz robbanófejes hadászati rakétáit, viszonzásul a Szovjetunió lesze­relné hasonlójellegű SS — 24-es rakétáit, és nem telepítene azok­ból többet vasúti szerelvényekre. A mozgatható indítóállású ra­kéták ügye az egyik nyitott kér­dés a genfi STÁRT-tárgyaláso- kon. Mozgathatóságuk (szem­ben a silókban elhelyezett fegy­verekkel) megnehezíti az ellen­őrzést. Az amerikai elgondolást, amely jelentős anyagi megtaka­rításokat is hozna, támogatja a törvényhozás többsége, de a ka­tonai vezetők — köztük Richard Cheney védelmi miniszter — el­lenzik azt. MELBOURNE: Elisabeth, a hasuknál fogva összenőtt sziámi ik­rek egyike a királyi gyermekkórházban, szétválasztásuk után. A 25 tagú orvoscsoport hét és fél órás műtéttel választotta szét Elisa- beth-et és Melanie-t, akiknek csak a májukat és az emésztőrend­szerüket kellett megosztani. A csoportnak ez volt a negyedik ilyen jellegű műtétje. All napos kislányok állapota kielégítő. (Népújság-telefotó: MTI) A Köztársasági Palotából — játékkaszinót! Svájc visszaadná Ceausescu titkos vagyonát? „Ha igazolni lehet, hogy a Cea- usescu-klánnak vagyona van Svájcban, akkor a pénzt vissza kell adni Romániának” — mondta egy svájci törvényhozó, aki magánküldöttséggel kétna­pos látogatáson volt Romániá­ban. Heinrich Ott képviselő szerint a svájci kormány komolyan veszi azokat a híreszteléseket, hogy Nicolae Ceausescu egykori ro­mán diktátor akár 1 milliárd dol­lár értékű aranyat és más értéke­ket is elhelyezett titokban svájci bankokban, és máris megkezdte a kincsek utáni nyomozást. A svájci küldöttséggel román bankszemélyiségek közölték, hogy Ceausescu valószínűleg nagy mennyiségű aranyat csem­pészett ki az országból, és azt Svájcban vagy másutt helyezte el bankszámlákon. A feltételezett titkos számlák összegét 400 mil­lió és 1 milliárd dollár közötti ösz- szegre becsülik. A román kor­mány felkérte Svájc és néhány más ország központi bankjait, hogy segítsenek nyomára jutni a pénzeknek, és adják azokat visz- sza a román népnek. A svájci hatóságok olyan ala­pon fogják kezdeményezni a pénz visszaadását, hogy Ceau­sescu bűnös volt, akit katonai bí­róság halálra és teljes vagyonel­kobzásra ítélt. * A Romania Libera című ro­mán napilap pályázatot hirdetett annak eldöntésére, hogy mit le­hetne kezdeni a Nicolae Ceau­sescu egykori diktátor által Bu- karest-szerte emeltetett grandió­zus épületekkel. A lap szerint a Köztársasági Palota — amelynek a kedvéért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom