Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-15 / 12. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1990. január 15., hétfő A magyar—csehszlovák diplomáciai kapcsolatokban Új kétoldalú viszony Szombaton a magyar Külügy­minisztériumban Horn Gyula magyar és Jiri Dienstbier cseh­szlovák külügyminiszter ünne­pélyes keretek között kicserélte annak a kétoldalú szerződésnek a ratifikációs okmányait, amely a jogsegélyről, a polgári jogi, csa­ládjogi és büntetőjogi ügyekre vonatkozó kapcsolatok szabá­lyozásáról szól. A magyar-csehszlovák kül­ügyminiszteri tárgyalások tartal­máról a Külügyminisztériumban Horn Gyula tájékoztatta a sajtó képviselőit, Jiri Dienstbier pedig az újságírók kérdéseire válaszolt. Mint Horn Gyula elmondta: a felek kölcsönösen megállapítot­ták, hogy a két országban végbe­menő történelmi fordulat ered­ményeképpen új, kétoldalú vi­szony jött létre. Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter szombaton a délutáni órákban elutazott Bu­dapestről. (MTI) Budapesten a luxemburgi külügyminiszter Horn Gyula külügyminiszter meghívására vasárnap este két­napos hivatalos látogatásra Bu­dapestre érkezett Jacques Poos, a Luxemburgi Nagyhercegség külügyminisztere. (MTI) Emberáldozatok Bakuban Huszonkét halálos áldozata és 26 sebesültje volt a szombat esti bakui összecsapásnak — jelen­tette vasárnap a moszkvai rádió belföldi hírszolgálata. Az azerbajdzsán fővárosban — mint a vasárnapi Izvesztyija tudósítói anyagából kiderült — a helyi Népfront felhívására mint­egy 70 ezren gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a karabahi helyzet újabb súlyosbodása miatt. A Szabadság téren — az egykori Lenin téren — gyülekező tömeg a „tehetetlennek” minősített köztársasági kormány lemondá­sát követelte. A rádió bakui tu­dósítója szerint az összegyűltek között röplapokat osztogattak, amelyek pogromra szólítottak fel a köztársaságban élő örmé­nyek ellen. Ezután a csőcselék házakat támadott meg a város egyik örmények lakta negyedé­ben. A 22 halálos áldozatról egyelőre nem tudni, milyen nem­zetiségűek. Megtorlást a Securitate véres cselekményeiért Két autógyár Magyarországon „Halálért—halált” Bukarestben éjfél után, Te­mesváron éjfél előtt csendesült le a város a péntek esti tüntetések után. Szombaton reggel mindkét városban a megszokott élet kez­dődött: kinyitottak a boltok, s akik nem voltak szabad szomba­tosok, munkába igyekeztek. Bukarestben a tüntetők elége­detten vették tudomásul, hogy fő követeléseiket a Nemzeti Meg- mentési Front Tanácsa rugalma­san kezelte és lényegében teljesí­tette. A megmozdulást az váltot­ta ki, hogy sok helyen a vezető testületekben még mindig olya­nok ülnek, akiknek „pettyes” a múltjuk. Nem kívánatos szemé­lyeknek tartják őket, különösen az állami hivatalokban. Az a tény, hogy a Front tanácsa „tör­vényen kívülinek nyilvánította a Román Kommunista Pártot” azt jelenti: ez a Ceausescu-rendszer idején 3,8 milliós tagsággal bíró párt megszűnt létezni, vagyona az állam kezelésébe kerül. Az új politikai pártok máris igényt tar­tanak a pártvagyon egyes része­ire, de az újabb követelések kö­zött szerepel az is, hogy végezze­nek nagyarányú tisztogatást mindenütt. A jelenlegi vezetők készítsék el életrajzukat s azt nyilvános helyen függesszék ki, hogy „a nép lássa múltjukat”. A halálbüntetés eltörlése is elégedetlenséget váltott ki az or­szágban. Azzal mindenki egyet­ért, hogy a nemzetközi jogi gya­korlathoz igazodva hozták meg a Nemzeti Megmentési Front Ta­nácsa részéről a döntést. Azt vi­szont ellenzik, hogy azok a Secu- ritate-vezetők, akik a népbe lö­vettek, békés állampolgárokat kaszaboltattak le, gyermekes anyákat kínoztak és öltek meg — életben maradjanak. A péntek esti tüntetésen Dumitru Mazilu, a Front tanácsának első alelnöke beszédében úgy fogalmazott: "Halálért-halált”. Ezt a tömeg átvette és még az éjszakai órák­ban felvonulók is ezt harsogták. A január 28-ra kitűzött népsza­vazás dönt majd arról, hogy visz- szaállítják-e véglegesen a halál- büntetést a büntetőtörvény­könyvben vagy sem. A Securita­te bűnös, véres cselekedetei mi­att a közhangulat jelenleg olyan, hogy a halálbüntetés visszaállítá­sa várható. Nyugtalanságot és elégedet­lenséget váltott ki az is, hogy a se- cusokkal szemben a kormányzat nem lép fel kellő eréllyel. A Nagyszebenben tartott első terro­ristaperben hozott 9 évi szabad­ságvesztés, s maga a tárgyalás nem elégítette ki a lakosságot. Ezért követelték, hogy ezek a tárgyalások legyenek nyilváno­sak, a televízió közvetítse, s mi­nél előbb a főbűnösöket is állít­sák bíróság elé. Sok helyütt tapasztalható, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsainak személyi ösz- szetétele nem a legjobban sike­rült. Több megyében személyi cserékre került sor. Temesváron pénteken este a tüntetők követel­ték a tanács lemondását, amelyet a megyei szerv teljesített is. A vá­rosban a következő napokban üzemek küldötteinek részvételé­vel gyűlést tartanak s ott választ­ják meg a front új megyei taná­csát. Az RMDSZ nem alakul párttá A Romániai Magyar Demokrata Szövetség első országos kül­döttértekezletét szombaton rendezték meg Marosvásárhelyen. Ti­zenhét megyéből több mint kétszáz küldött tanácskozott a romániai magyarság időszerű feladatairól és problémáiról. Domokos Gézának, a RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága el­nökének vezetésével rendezett küldöttértekezleten beterjesztették azt a nyilatkozattervezetet, amely programot jelöl és célokat össze­gez. Az elvi nyilatkozat fontosabb fejezeteit Domokos Géza ismer­tette. Külön kitért arra, hogy a Nemzeti Parasztpárt, amely a leggyor­sabban szerveződő politikai erő, kiterjeszti propagandáját a kisebb­ségekre, így Székelyiföldön is megpróbál híveket toborozni. Rámuta­tott arra, hogy a szövetség számára nem fogadható el a jelenlegi vá­lasztási törvényjavaslat, amely területi képviseleti elvet szorgalmaz. Ebben az esetben ugyanis Kovászna és Hargita megye kaphatna csak képviselői helyeket a többségi elv alapján, ezért az RMDSZ a listás modellt szorgalmazza. Szólt a közelmúltban Kolozsváron tartott tanácskozáson el­hangzott javaslatokról s ennek alapján nemzeti kisebbségként hatá­rozta meg a romániai magyarságot, nem pedig együttélő nemzetiség­ként vagy társnemzetként. Megemlítette, hogy a területi autonómiával kapcsolatban több­féle értelmezés létezik, és a vita során alakul ki majd a végleges állás­pont. Ezt követően hosszabb ügyrendi vitára került sor, amelyben tisztázták a részvétel jogát. Többen ugyanis úgy vettek részt a tanács­kozáson, hogy nem rendelkeztek érvényes mandátummal, mivel olyan területről érkeztek, ahol nem volt mód küldöttértekezlet tartá­sára. Minden ilyen küldött számára — többségi szavazással — biztosí­tották a részvétel jogát. Óriási tapsvihar tört ki a teremben, amikor megérkezett a ta­nácskozásra Tőkés László. A református lelkész elfoglalta helyét az Ideiglenes Intéző Bizottság tagjainak sorában, és rövid beszédben üdvözölte a küldöttértekezletet. Kitért arra, hogy egyházkerületének elöljárója, a püspökhelyettes, telefonon utasítást adott a lelkészek­nek, hogy templomaikban ne adjanak helyet az RMDSZ alakuló gyűléseinek. Felszólalt a tanácskozáson Pálfalvi Attila közoktatásügyi mi­niszterhelyettes, aki bejelentette: Kolozsváron rövidesen felszabadít­ják a pártiskola épületét. Oda helyezik át azokat a román osztályokat, amelyeket régi kolozsvári líceumokban, magyar iskolákban indítot­tak néhány évvel ezelőtt. Ősztől ismét megkezdi munkáját Kolozsvá­ron a Bolyai egyetem, s ehhez az egyetemhez kapcsolódna önállósá­gát megtartva a többi magyar felsőoktatási intézmény. Rámutatott arra, hogy a diktatúra idején a nemzetiségi oktatás szenvedte el a leg­több csapást. Marosvásárhelyen az orvosi egyetemen öt év alatt 90- ről 15-re csökkent a felvett magyar hallgatók száma. Közölte, hogy szorgalmazni fogják a Havasalföldre és Moldvába kihelyezett magyar tanárok erdélyi elhelyezkedését és helyt adnak azoknak a törekvé­seknek is, hogy a közelmúltban Erdélybe vezényelt román pedagógu­sok visszatérhessenek a Regátba, ha erre igényt tartanak. Az RMDSZ — amelynek székhelye esetleg Erdélyben lesz — azért nem alakul át párttá, hogy még nyitottabb maradjon minden társadalmi réteg számára. „Nyomás alatt” Váratlan politikai műsorban szólaltatta meg szombaton késő este a román televízió Ion Iliescut, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elnökét, Dumitru Mazilut, a tanács első alelnökét és Petre Román kormányfőt. A beszélgetésben beje- lentetették, hogy a kormányzat elkészítette a választási tör­vényt, amelyet nemsokára közzé tesznek. A péntek esti tüntetés körülményeivel kapcsolatban el­mondták, hogy akik tüntettek, azok „nem a román nép egé­szét” képviselték. Iliescu szerint csak egy kisebb tüntető cso­port adott hangot követeléseinek, ami egyébként a demokráci­ában teljesen elfogadható. Az viszont nem, hogy minden köve­telést azonnal teljesítsenek. A vezetésnek sokkal körültekin­tőbben, felelősségteljesebben kell mérlegelnie határozatait, nem pedig úgy, ahogyan azt pénteken este „nyomás alatt” tet­te. Ezért nevezte elhamarkodott döntésnek például azt, hogy törvényen kívül helyezték a román kommunista pártot. Ebben a kérdésben is sokkal józanabb döntést hozhatna egy népsza­vazás. Hazai választékként: Suzuki és Opel A piacra 1992-re „gördülnek le” az első személykocsik Szombaton a Duna Intercon­tinental Szállóban aláírták a Su­zuki személygépkocsikat gyártó vegyes vállalat alap-megállapo- dását. A szerződést japán részről Suzuki Osamu, a japán autó­gyártó cég tulajdonosa, magyar részről Lepsényi István, az Autó­konszern Rt. ügyvezető igazga­tója írta alá, a szerződés kor­mánygaranciákat tartalmazó ré­szét Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes látta el kézjegyé­vel. Medgyessy Péter a magyar kormány nevében hangsúlyozta, hogy a leendő vegyes vállalati együttműködéssel a magyar ipar egy igen jelentős területén ko­moly fejlődés indulhat meg. A vállalkozás nem egyszerűen egy összeszerelő üzemről szólj ha­nem egy átfogó iparpolitikai koncepció része, amelynek során a magyar gépipar nagyon jelen­tős hányada új lehetőséget kap korszerű technológia és technika elsajátítására, illetve alkalmazá­sára. Emellett — mint a minisz­terelnök-helyettes kiemelte — a magyar-japán kapcsolatok szempontjából is igen nagyjelen­tőségű a megállapodás. Számos japán üzletember ugyanis éppen az alap-megállapodás kapcsán jelezte, hogy új, kölcsönösen elő­nyös üzleti lehetőségeket próbál feltárni Magyarországon. A vegyes vállalat a tervek sze­rint viszonylagos magyar többsé­gi részvétellel jön létre. Az alap-megállapodás aláírá­sának alkalmával a Suzuki el­nök-tulajdonosa hangsúlyozta: abban a reményben úja alá az autó-összeszerelő vegyes vállalat alapszerződését, hogy minél na­gyobb arányban fel tudják majd használni a magyar beszállító cé­gek alkatrészeit. Az Autókon­szern képviselője aláhúzta, hogy eddig mintegy 20 magyar pénz­intézet, illetve az autó-összesze- reléshez különböző alkatrésze­ket beszálh'tó cég vesz részt az Autókonszern Rt.-ben. A beru­házás azonban ennél tíz-, tizen­ötször több magyar céget von be a vállalkozásba, és ezért az egész magyar iparra húzóerőként fog hatni. Az alapszerződés kapcsán Fa- zakas Szabolcs miniszterhelyet­tes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának ve­zetője elmondotta, hogy az alap­megállapodásban a szerződő fe­lek felsorolták mindazokat a tör­vényes lehetőségeket, amelyeket Magyarországon a jogszabályok tartalmaznak a vegyes vállalatok működésére. Sem a magyar fél, sem a külföldi aláírók számára nem volt közömbös, hogy a ma­gyar kormány hogyan foglal ál­lást erről a nagy jelentőségű be­ruházásról. Hazánk kormányá­Swift és Kadett Az Autőkonszem Rész­vénytársaság és a Suzuki ja­pán autógyártó cég Ma­gyarországon, vegyes válla­lati formában, japán sze­mélygépkocsikat fog Össze­szerelni, nevezetesen Suzu­ki Swift ötajtós, 1000 és 1300 köbcentiméteres mo­torral ellátott modelleket. A tervek szerint 1992 má­sodik felében indulna a gyártás, és ettől kezdve a harmadik év végére évi 50 ezer autót gyártanának, s ebből 30 ezret értékesíte­nének hazánkban. A Rába szentgotthárdi üzemében 1992-től mint­egy 100-200 ezer, 1300, il­letve 1600 köbcentiméte­res motort gyártanának. Emellett a leendő vegyes vállalat mintegy 15 ezer Opel Kadett típusú sze­mélygépkocsit szerelne ösz- sze az 1992-es típusból. nak pozitív hozzáállását, a fej­lesztés megvalósításának támo­gatását garantálja a miniszterel­nök-helyettes kézjegyével ellá­tott kormánygarancia, amelynek alapján különböző adókedvez­ményekkel támogatja a kormány a beruházást. Szombaton a Thermál Szálló­ban a General Motors európai képviselete és a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezetői szer­ződést írtak alá vegyes vállalat létrehozásáról. Ebből a GM 67 százalékkal részesedik majd, a Rába pedig 33 százalékos tulaj­doni hányaddal vesz részt. A szerződő felek részéről Romvári Ferenc, a Rába megbí­zott igazgatója elmondotta: a GM és a Rába már egy bizonyos ideje tárgyalásokat folytat sze­mélygépkocsi-motorok gyártá­sáról, illetve személygépkocsik magyarországi összeszereléséről. Robert Eaton, a General Mo­tors Europe elnöke hangsúlyoz­ta, hogy mintegy másfél éve me­rült fel a szorosabb gépipari együttműködés ötlete. A rész­vénytársasági szerződést 60 na­pon belül írják alá a végleges for­májában. Elmondotta: a szent­gotthárdi gyáregységben tett lá­togatása meggyőzte arról, hogy a Rába ottani telephelye alkalmas a gépkocsik összeszerelésére, il­letve a személygépkocsi-moto­rok gyártására. A gyártandó motorok a csúcs- technológiát képviselik, és előre­láthatólag a Kadett és Vectra tí­pusú Opel-kocsikba szerelik. Egy elegáns japán volt a portékánál, ami 12 éves múlt. Skoda alig egy-kettő. Egy 0 kilométeres 120 L-esért 300 ez­ret kívántak kasszírozni. Lada viszont annál több: a Samara 3 ajtóval 0 kilométerrel 420 ezer, az 1500-as 3 éves 310 ezer, az 1300-as 4 éves 270 ezer, a közel 100 ezret futott 1200-as TG-s rendszámú 115 ezer forint. Alku elvétve, üzletkötés még úgy sem. Már lehetünk vagy négyszázan, amikor megérkezik egy kis Polski Egerből. A volán mellől kiszálló hölgy nem meri közölni az árat, férjére mutat. Ő is habozik: kétéves, 180 ezer! Fotós kollégámmal egyszerre döntöttünk: hazamegyünk! Kis Szabó Ervin Autópiac — áremelkedés után Mustrálgattunk, érdeklődtünk, alánéztünk... (Folytatás az 1. oldlról) Válaszra nem sok időnk ma­radt. Jobbnak láttuk megfogadni a tanácsot: pakoltunk, s innentől kezdve mi is úgy csináltunk min­dent, mint a többi „tisztességes szándékú” ember. Mustrálgat­tunk, érdeklődtünk, alánéztünk. Egy Golf-motoros 0 kilométeres Wartburgnál pedig majdnem el is szédültünk. Gazdája ugyanis ne­mes egyszerűséggel közölte ve­lünk: alku nélküli ára 400 ezer forint. Hagyományos társa, a „pöfögős” Wartburg sem maradt el modernizált utódjától. Igaz két éves korára futott már har­mincezer kilométert, s így kértek érte potom 150 ezret. Amikor sokalltuk, gazdája keserűen any- nyit jegyzett meg, hogy olcsóbb az autó sem lett. Még egy Wart­burgot néztünk a viszonyítás kedvéért. Ez hároméves volt, órája 35 ezer kilométert muta­tott, szélvédőjére pedig 140 ezer forintot írtak. No, gondoltuk: tendős 33 ezret futott Mitsubhi- siért is. A hároméves Wolksva- gen Jetta 1,3-as benzines kivitel­ben közel 70 ezer kilométerrel órájában 600 ezer forintba ke­rült. A hófehér 1,6-os benzines Ford Siemí-kombi gazdája vi­szont csak a fülünkbe volt haj­landó elsuttogni a paramétere­ket. Ezek szerint: a négyéves csoda ötsebességes, nagyon ke­veset fogyaszt. Eddig mindössze csak ketten hajtották, igaz, men­tek vele 139 ezer kilométert. Halkan, de annál határozottab­ban kértek érte 13 ezer nyugatné­met márkát. Ezek után gyorsan vettünk két pohár szotyolát összesen tíz fo­rintért. Jövetelünktől számítva alig telt el egy óra, de szolid becs­lésünk szerint az eladásra kínált járgányok száma százzal nőtt. Üzletet eddig még nem kötöttek, igaz, egy huszonötezerért kínált 1500-as Polski Fiától elvittek próbálni. Ült a kocsiban egy srác, aki minden bizonnyal fiatalabb Wartburgot nem veszünk! Néz­zük a nyugatiakat. A Toyota Corolla öt éves és 73 ezer kilométert tett meg Miskol- cig. Négyszázkilencven ezerért árulták. Az "egy számmal na­gyobb” Toyota, amelyik 1500-as diesel, 4,5 évesen került 680 ezerbe. A másfél éves 1,7-es die­sel Nissan 780 ezerért ácsorgott a didergő hidegben. Alkalmi szomszédja, a 3,5 éves Renault 450 ezerért kínálta magát. Ugyanennyit kértek a négy esz­Érkezők — remények

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom