Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-13 / 294. szám

HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 294. szám ÁRA: a in paditvít POLITIKAI NAPILAP ÖSSZEFÜGGÉSEK „Nem lehet nyugodt, aki mást nyugtalanít, aligha teremhet igazi boldogság a boldogtalanság romjain...*’ (3. oldal) LÉNA ÉS A KOMPUTER „Nem valószínű, hogy a nyelvoktatásban valaha is helyette­síteni lehet a tanárral való személyes kapcsolatot...” • <4. oldal) KÍNA NYUGVÓ NAPJA TOVÁBB VILÁGÍT „Teng Hsziao-ping 600 millió tévénéző előtt mosolyogva búcsúzott utolsó posztjától.” • (5. oldal) HA NEM ÚTTÖRŐHÁZ, AKKOR MICSODA? „Örömmel tudatjuk veletek, hogy a jelenleg még úttörőház nevet viselő gyermek-közművelődési intézmény megmarad számotokra.” (8. oldal) Horn Gyula Brüsszelbe utazott Horn Gyula külügyminiszter kedden Brüsszelbe utazott, hogy részt vegyen a fejlett országokat tömörítő úgynevezett Huszonné- gyek csoportja külügyminiszteri tanácskozásán, amelyen a Lengyel- országnak és Magyarországnak nyújtott segítség kérdéseit és a to­vábblépés lehetőségeit vitatják meg. Mi okozta a zavart? Vizsgálat a hősi zsilip ügyében Készül a megyeszékhely új általános rendezési terve — Az utak korszerűsítése elengedhetetlen — Hová települjenek a kisvállalkozók? — A rendező pályaudvar még bővíthető, ha igény van rá Hogyan alakul Eger déli iparterülete? Megújul az egri vasútállomás (Fotó: Szántó György) Magyar szakértők is részt vesznek ma a bősi vizsgálat hely­színi szemlén — csatlakozva csehszlovák kollégáikhoz. Mint ismeretes, több mint egy hete a bősi létesítmény alvízcsatornája felől nagy mennyiségű víz és hor­dalék jutott a zsilipkamrába, ma­gával sodorva különféle szerke­zeti elemeket is — tájékoztatta Udvari László kormánybiztos az MTI munkatársát. A kormánybiztos és a környe­zetvédő pártok, szervezetek megállapodásának megfelelően a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, a Tudományos Dolgozók Demok­ratikus Szakszervezete környe­zetvédő csoportja és a Magyar- országi Zöld Párt megbízásából független szakember is helyet kap a helyszínre utazó csoport­ban. A megállapítások értékelé­sére a december 21-i pozsonyi egyeztető megbeszélésen kerül sor. A kormánybiztos felkérése alapján ezen a konzultáción részt vesz a Budapesti Műszaki Egye­Tegnap délután — az MDF Egri Szervezetének rendezésé­ben — emléktáblát avattak az 1956-os december 12-i karhatal­mi sortűz áldozatainak tiszteleté­re. A márványlapot — amelyet Kiss Sándor mezőkövesdi kőfa­ragó mester készített — a Szé­chenyi u. 18. szám alatti házfalán helyezték el. Az egri polgárok népes gyűrű­jében először dr. Ringelhann Bé­la egyetemi tanár mondott he­tem független tudományos szak­értője is. A magyar fél már december 7-én a vízbetörés nyilvánosságra hozatalát követően azonnal tájé­koztatást kért az illetékes cseh­szlovák kormánymeghatalma­zottól az eseményekről. Józef Oblozinsky, a magyar — cseh­szlovák operatív csoport cseh­szlovák vezetője azonban csak december 11-én, hétfőn ismer­tette a történteket a magyar szak­emberekkel. Az ott elhangzottakról jegy­zőkönyv készült, amely többek között megállapítja, hogy az ide­iglenes elzárás rögzítése megla­zult, az elzárófal lebillent és a ha­józsilipbe úszott. Ezzel egyidejű­leg több tízezer köbméter homo­kos kavics sodródott be a vízzel a hajózsilip előtti térségbe. A jegy­zőkönyv szerint a hajózsilip ka­puja nem rongálódott meg. Je­lenleg a víz eltávolításával foglal­koznak, az új elzáró gyártása megkezdődött. — a nemzeti megbékélés fontos­ságáról, a magyar kultúra meg­őrzéséről és továbbviteléről szólt. Ezután Pólyák György László egykori egri ’56-os sza­badságharcos, majd — a Politikai Foglyok Országos Szövetségé­nek nevében — Bátori Pál szólt az összegyűltekhez. E szavak után Szarvas Béla egri MDF-elnök és dr. Ringel­hann Béla leplezték le a már­A megyeszékhely déli iparte­rülete a ’70-es évek elején indult fejlődésnek nagyobb lendülettel. Akkoriban a tejipari vállalat, a kenyérgyár, a hajtóműgyár és a Tanép telephelyén kívül a város- gondozási üzem kapott ott he­lyet. Tudvalévő, hogy a városnak ez a része mély fekvésű, akkor még nem volt feltöltve, s az utak sem épültek ki. S bár sok volt a szabad térség, a városnak nem volt pénze a vízrendezés megol­dására. A megvalósult rendező pályaudvar a teherforgalmat ki­szolgálta, s bár évekkel ezelőtt elkészült a város déli iparterüle­tének rendezési terve, az idők so­rán ez elavult. Az észak — déli irányban vezető út ma már sza­kaszonként kiépült, ám korsze­rűsítésre szorul. Fontos lenne megépíteni a kelet — nyugati irá­nyú összekötő utat, mely eloszta­ná a forgalmat. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága ez év januárjában mó­dosította a déli ipartelep prog­ramját. Többek között a részle­tes tervben kellett változtatni, s megint csak főszerepet játszot­tak a közlekedési témák. A jóvá­hagyó programot követően a ter­vet a napokban rendelik meg a Városépítési Tudományos és Tervező Intézettől. Mivel készül Eger város új általános rendezési terve, fontos, hogy ezzel párhu­zamosan a déli iparterület pon­tos kialakítása is megtörténjék, s az erre vonatkozó elképzeléseket lefektessék. Addig, amíg ez nincs jóváhagyva, nem tudják a kisvál­lalkozók igényeit kielégíteni. A terv tartalmazza majd többek között az egységes vízrendezést, a tereprendezést, az utak kiépíté­sét — ám mindehhez természete­sen pénz kell. Mint hallottuk, a legideálisabb az volna, ha mind­A mezőgazdasági szövetkeze­tek VI. kongresszusa kedden a Budapest Kongresszusi Köz­pontban az érdekvédelemről és az írásban kiadott alapszabály­tervezetről nyitott vitával folytat­ta munkáját. A vita végeztével a kongresz- szus elfogadta a TOT utódaként létrejött Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szövetségének alapszabályát, létrehozva ezzel a szövetséget. Ezt követően határozatot ho­zott, amelyben — egyebek kö­zött — leszögezik, hogy a mező- gazdasági alaptevékenység va- gyonarányos nyeresége érje el az iparét, méghozzá ne a kormány­zat által ígért három év alatt, ha­nem előbb. A dokumentum megállapítja: a szövetkezeti tu­lajdonban lévő földeket a tsz-ek az államilag előírt módon és áron váltották meg, ezért nincs sem ezt vállalkozási formában — mi­ként teszik azt a nyugati orszá­gokban — lehetne megoldani. A déli iparterületen több kis­szövetkezet és kisiparos jelentett be konkrét igényeket, ám nem biztos, hogy számukra feltétlenül szükséges az iparvágány, amely- lyel e térség ellátható. Éppen ezért a Vécsei-völgy út végén már 15 kisiparos létesített telephelyet, s összegyűjtötték az igényeket a város északi részén lévő, Baktai úti kórház mögötti területre. A város új általános rendezési terve előreláthatólag 1991-re ké­szül el, s addig a déli iparterület részletes rendezési tervét is tisz­tázni kell. Nagyobb lélegzetű igénye van a Csepel Autó gyárá­nak: saját telepükön akarnak fej­leszteni. Az Élelmiszeripari és Vegyipari Kereskedelmi Vállalat szintén saját területét szándéko­zik fölhasználni a fejlesztésre. törvényes, sem erkölcsi alap ar­ra, hogy ezek értékét a szövetke­zetektől utólag bárki is követelje. A kongresszus leszögezi, hogy a szövetkezeti vagyon a tagok tu­lajdona, éppen ezért egyetért az­zal, hogy a közgyűlés a teljes va­gyont a tagok között akár száz százalékig is nevesítheti. Az álla­mi vagyon valós tartalmát és fo­galmát tisztázni kell, ugyanis ezt a szövetkezetek állami támoga­tásként és nem tőkejuttatásként kapták, így nem terhelhetők já­radékfizetési kötelezettséggel. Állást foglaltak a küldöttek abban is, hogy a korábbi hibás gazdaságpolitika miatt a felszá­molás küszöbéig jutó tsz-ek 1990. január 1-jétől részesülje­nek hitel-visszafizetési moratóri­umban, és töröljék kamatterhei- ket. A közvélemény eddiginél jobb tájékoztatása érdekében ja­A K — 2-es út kiviteli műszaki terve már elkészült, s ez azért is előny, mert a szennyvíz-főge- rincvezeték építésénél ezt figye­lembe lehetett venni. Cél volt az is, hogy a teherforgalmat ne hoz­zák be a városba, ezért a déli ipar­területen már jóval korábban ki­építették a rendező pályaudvart, amelyet még lehet bővíteni, ha igény lesz rá. Mint tudjuk, 1983- ban született az elképzelés, hogy a jelenlegi vasúti személypálya­udvart megszüntetik. Időközben kiderült, hogy a megváltozott gazdasági körülmények között ez a terv irreális. Ily módon a régi helyén újítják föl Éger vasútállo­mását. Alz viszont már a jövő ze­néje, hogy a rendező pályaudva­ron építenek egy személymegál­lót is, hogy a munkahelyükhöz minél közelebb szállhassanak le a dolgozók. vasolják agrártelevízió és agrár­rádió létrehozását, továbbá azt is indokoltnak tartják, hogy a nem­zeti televízió és rádió felügyelő­bizottságában az agrárágazat képviselője is helyet kapjon. A kongresszus úgy döntött, hogy határozatát eljuttatja az Országgyűlésnek, a Miniszterta­nácsnak és a Nemzeti Agrár Ke­rékasztalnak, azért, hogy e do­kumentumot tekintsék tárgyalá­si alapnak a mezőgazdaságot érintő intézkedések meghozata­lakor. A kongresszus megválasztotta az érdekképviselet tisztségvise­lőit. A Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szö­vetségének elnöke Nagy Tamás, a gyáli Szabadság Tsz elnöke, fő­titkára Eleki János lett. Az ellen­őrző bizottság elnökévé Hetyei Jánost, az adonyi Március 21. Tsz elnökét választották. Várunk Kelet-Európa változik, mégpedig óriási ütemben. Az viszont, ami most Cseh­szlovákiában és az NDK-ban zajlik — pontosabban a vál­tozások sebessége — talán minket is töprengésre kész­tethet. Hogyan lehet az, hogy ebben a két országban na­pok, hetek alatt oldanak meg olyan kérdéseket, amelyeken „mi” több, mint egy éve tip- ródunk: megoldásról pedig szó nincs. A Panorámában sugárzott : csehszlovák riportfilmből j ugyan azt vehettük ki, hogy ; az ottani változások fő elő- t mozdítója nem más, mint maga a Panoráma (’’Meg kell ' mondani, — mondta a ri- ! portalany egy általunk nem i hallott kérdésre válaszolva — j a Panoráma volt az első, aki ; hangot adott...”) mégis, jó í tudnunk azt, hogy a dolog ennél némileg bonyolultabb. Nálunk az állampárt hó- j napokig vitatkozott, értekez- I let legyen-e vagy kongresz- | szus, aztán lett mind a kettő, J ám ettől nem lett egyértel- I műbb a kép. Senkinél és j semmiben. Egy éve vitatko- | zunk a választások időpont- I járói; ennek a pártnak most i lenne jó, annak meg később, j még készülnének, ha lehet, s | ma sem biztos a dátum. S Csehszlovákiában két hét j után elhatározták, hogy má- : jusban választás lesz. De ad- < dig is van kormány — koalí­> ciós: benne kommunisták, ellenzékiek és függetlenek — \ le is tették az esküt. És az az érzésem, hogy az NDK-ban | is tudatosabban, kulturáltab- ' ban mennek a dolgok. Hallottam a rádióban egy­féle — számunkra hízelgő magyarázatot minderre. Ál­lítólag arról van szó, hogy mi vagyunk az úttörők, a reform útjának törői: mi tapostuk ki az ösvényt, mi vívtuk ki a jo­got, és a többi kelet-európai ország előtt már ott volt a mi példánk — könnyű nekik. Ugyan ez egy szépséges ma­gyarázat, ami elégedettség­gel tölthet el minket, azt hi­szem, más okok is vannak. Nem lehet véletlen, hogy ott állunk, ahol állunk. A széthúzás minálunk ha­gyomány valahogy, a meg­egyezés, a kiegyezés az bűn és árulás. Mindenki gyanús továbbá, aki másképpen lát és gondolkodik, nemzeti ér­dekre hivatkozik minden szónok, közben telik az idő, és mi várunk. Telnek majd a hónapok, j az évek. A választások után hosszú és gyötrelmes koalíci­ós tárgyalások kezdődnek valószínűleg. Különböző ösz- szetételű kormányok válto­gatják majd egymást, s ezzel nagyjából el is telik ez az évezred. Az ezredforduló után néhány évvel pedig ki­adjuk azt a vadonatúj jel­mondatot, amely így hang­zik: „Csatlakozzunk Euró­pához!” De már akkor a „Csatla- I kozzunk Kelet-Európához!” 1 j lesz az aktuális jelszó. Mi pe- jj > dig jogos nemzeti büszkeség- I ] gél tekintünk majd szét föld- j j részünkön. Hiszen mi vol- I I tunk az úttörők. Havas András j szádét. Ebben — többek között (Folytatás a 2. oldalon) A megemlékezés koszorúi (Fotó: Szántó György) Az 1956-os sortűz áldozatainak tiszteletére Emléktábla-avatás Egerben Megalakult az új országos szövetség Befejeződött a mezőgazdasági szövetkezetek VI. kongresszusa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom