Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-08 / 290. szám (291. szám)

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. december 8., péntek Csődközeiben Jelentősen csökken a CSKP apparátusa ötven vállalat, szövetkezet (Folytatás az 1. oldalról) sított ütemben akadályok nélkül lebonyolíthassák. A kereskedelmi bankok ko­rábban nem voltak kellően érde­keltek a csődeljárás kezdemé­nyezésében, mivel a veszteség kockázati alapjukat terhelte. Az új szabályok arra hivatottak, hogy a bankok minden indokolt esetben megindítsák a csődeljá­rást. A kormány ezért felhatal­mazta a Pénzügyminisztériumot és a Magyar Nemzeti Bankot, hogy a kereskedelmi bankoknál intézkedjen a korábbi kötöttsé­gek oldására. A Szanáló Szerve­zet 48 órán belül köteles nyilat­kozni a bajba került vállalatok sorsáról, arról, hogy vállalja-e pénzügyi megsegítésüket. A kor­mány úgy foglalt állást, hogy a szanálásokat nem vállalja. Ez irányadó a Szanáló Szervezet számára. A bankok lehetőséget kapnak arra, hogy a csőd beje­lentésekor a vállalatnál befa­f ott, behajthatatlan követelése- 20 százalékát átválthatják — az állami értékpapírként műkö- J<5 — lakásalap-kötvényre, vég- elszámolásnál pedig vesztesége­ik 50 százalékát „kötvényesíthe- tjk”. Mindezzel a kereskedelmi bankok kockázata csökken. ' A jelenlegi adatok szerint a Magyar Hitelbanknál 15 gazdál­kodó, az Országos Kereskedelmi és Hitelbanknál 7 vállalat ellen kellene csődeljárást indítani. A Budapest Banknál 19 gazdálko­dó — kisebb szervezetek — ellen folyik felszámolás, s jelenleg vizsgálják a nehéz helyzetbe ke­rtit járműipari vállalatok és há­rtyák helyzetét. A vállalatok el- íen indítandó felszámolási eljá­rásokról nem a kormány, hanem az érintett hitelezők, elsősorban a kereskedelmi bankok dönte­nek. A kormány teljes súllyal ki­áll a bankok mellett, annak érde- kében hogy megakadályozza: bármilyen érdekcsoport politikai nyomást gyakoroljon a kéreske- delmi bankokra. Mivel a felszámolási eljárások helyenként jelentős társadalmi feszültségeket js okozhatnak, ezek Mérséklésére a kormány létrehozza a foglalkozáspolitikai alapot. Emellett támogatja a ha­zái és a külföldi tőkebefektetés­sel induló új vállalkozásokat, amelyek hozzájárulnak új mun­kahelyek teremtéséhez. Mivel a megszűnő vállalatok által ter­melt cikkekre a társadalomnak továbbra is szüksége van, ezért a kormány az ellátás fenntartása érdekében soron kívüli importot is lehetővé tesz. ni n nal, T77F Adamec lemondott Csütörtökön benyújtotta le­mondását Gustáv Husák köztár­sasági elnöknek Ladislav Ada­mec csehszlovák szövetségi mi­niszterelnök — közölte egy prá­gai kormányszóvivő. Gustáv Husák csehszlovák köztársasági elnök Marian Calfa eddigi miniszterelnök-helyettest kérte fel az új szövetségi kor­mány megalakítására Ladislav Adamec lemondását követően. A hírt a csehszlovák rádió jelen­tette. A CSKP vezető szerepének alkotmányos törlése nyomán Csehszlovákiában is előtérbe ke­rült az a kérdés, vajon működje- nek-e a politikai pártok a mun­kahelyeken? A CSKP szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy a munkahelyeken az egyenlőség elve alapján minden pártnak le­hetővé kell tenni, hogy szerveze­teket alapíthassanak. Josef Hora megjegyezte, hogy ezt az állás­pontot képviseli a Kommunisták Demokratikus Fóruma elneve­zésű platform is. Ezzel szemben a Csehszlovák Szocialista Párt és a Csehszlovák Néppárt, a szoci­áldemokraták, valamint a meg­újulásért küzdő független kezde­ményezések azt követelik, hogy a pártok vonuljanak ki a munka­helyekről. Prágában egyébként adatokat tették közzé a CSKP gazdálko­dásáról. A CSKP képviselője szerint a párt kizárólag saját for­rásaiból, a tagdíjakból és gazda­sági tevékenységekből tartja fenn magát, a kiadások nyolcvan százalékát, 1,2 milliárd koronát a tagdíjbevételekből fedezi. A CSKP-nak a legutóbbi adatok szerint 1 millió 700 ezer tagja volt. A CSKP azzal számol, hogy jelentősen csökkenti az appará­tus létszámát, a túlméretezett épületeket más szerveknek adják át. A CSKP képviselője azt is hangsúlyozta, hogy a központi bizottság politikai munkatársai­nak átlagkeresete 4600 korona. A pártfunkcionáriusok és az ap­parátus számára nincsenek kü­lönleges boltok. Miroslav Stepan volt prágai pártvezető, akit többek között felelősnek tartanak a november 17-i brutális rendőrakcióért, Mi­los Jakes volt pártfőtitkárhoz ha­sonlóan nyilatkozatot tétetett közzé, amelyben tagadta a köz­vetlen politikai felelősséget az eseményekért és az azt követő politikai fejleményekért. (MTI) Követelik: fosszák meg Ceausescut az NDK-ban kapott kitüntetéseitől Új politikai hazát A NSZEP munkabizottsága csütörtökön nyilvánosságra hoz­ta állásfoglalását a párt újjászer­vezésével és demokratikus meg­újulásával kapcsolatban. A pén­teken kezdődő rendkívüli kong­resszus küldöttei elé kerülő vita­indító dokumentum leszögezi: az NSZEP „felelős az NDK tör­ténelmének legsúlyosabb válsá­gáért... A pártfunkcionáriusok bizonyos köre bűnös, illetve tör­vényesen nem tisztázott cseleke­deteket követett ei. Kizárólag az NSZEP sztálinista jellegű szer­kezetével való radikális szakítás nyújthat új politikai hazát azok­nak a párttagoknak, akik szabad, igazságos és szolidáris társadal­mat szorgalmaznak.” A brandenburgi fegyházban szerdán este — az amnesztiaren­delet hírének hatására — kisebb zendülés tört ki a rabok között. Mintegy hetven őrizetes meg­próbált kitömi a börtönépület­ből, miután törtek-zúztak és égő tárgyakat hajigáltak ki az abla­kokon át. A rendőrökkel meg­erősített börtönszemélyzet nagy nehezen úrrá lett a helyzeten. Csütörökön reggel a rabok — akik szintén közkegyelmet köve­telnek maguknak — beszüntet­ték a munkát és megtagadták a táplálékfelvételt. Leváltották a Gera megyei nemzetbiztonsági hivatal vezető- (MTI) jét, Dieter Dangriess vezérőrna­„Mind a 697 szerkezet „működött”, egyetlenegy sem mondott csütörtököt Az atombombák megbízhatóak... A száműzetésben élő tibeti egyházi vezető — a dalai láma Berlinbe érkezett. A Nyugat-Berlinből a Checkpint Charlie átkelőhelyen érkező személyiséget több újonnan alakult szervezet hívta meg. gyot. A leváltás okát nem közöl­ték, ám valószínűleg köze lehet a megye egyik „Stasi-központjá- ban” megejtett állampolgári szemléhez, amelynek során do­kumentumok elégetésére utaló jeleket találtak. A nemzetbiztonsági hivatal berlini konzultációs központjá­hoz tíz nap alatt 121 bejelentés érkezett korrupciós, visszaélési és jogtalan előnyszerzési ügyek­ről. Berlinben közzétett állásfog­lalásában az Új Fórum helyi cso­portja felszólította az NDK kor­mányát: világosan határolja el magát a romániai vezetéstől, s egyúttal fossza meg Ceausescut az államtanács által adományo­zott valamennyi kitüntetéstől. Az Új Fórum segélyprogram kezdeményezését szorgalmazza valamennyi társadalmi erő bevo­násával, az összegyűlt adomá­nyokat a Nemzetközi Vöröske­reszt ellenőrzése alatt kívánja szétosztatni a romániai lakosság körében. (MTI) Harmincnyolc éve már, hogy az amerikai kormány kísérleti te­lepén, Nevadában, folyik az atomfegyverek kipróbálása: dobták már le repülőgépről, rob­bantották magas torony tetején, mélyen a földfelszín alatt, vagy éppen alagútban; előfordult, hogy levegő-levegő rakétára sze­reltek nukleáris robbanótöltetet. A 38 év alatt 697 atomtöltet rob­bant fel a nevadai sivatagban. Amióta pedig 1945 júliusában az új-mexikói Alamogordóban elő­ször villant fel az atombomba va­kító fénye, az Egyesült Államok­ban 825 atom robbantást végez­tek. A nevadai kísérleti robbantá­sok sokfélék — de van egy közös jellemzőjük: mind a 697 szerke­zet „működött” .egyetlen egysem mondott csütörtököt. Ezek után mi szükség van a kí­sérleti robbantásokra, hiszen a bomba megbízható jószág, húsz évig is „eláll” a polcokon és csak ezután romlik hatásfoka. A kérdés nemcsak jogos, de időszerű is. A Szovjetunió egy ideig befagyasztotta saját kísér­leti programját és változatlanul napirenden tartja az atomkísér­letek teljes betiltását. Ezzel egyi­dejűleg folyik egy olyan közös szovjet-amerikai program kidol­gozása, amelynek elsődleges cél­ja, hogy a felek kölcsönösen ellen­őrizhessék a másik fél atomkí­sérleteit (ez a teljes tilalom alap­vető feltétele), a robbanótöltet hatóerejét. Ez utóbbinak felső határa 150 kilotonna, ami 150 ezer tonna hagyományos robba­nóanyag (TNT) hatóerejével egyenlő. Minek tehát robbantgatni, ha mindkét fél elegendő és igencsak megbízható elrettentő eszközt halmozott fel, hiszen szükség esetén a „lejárt szavatossági ide­jű” bombákat a tervek alapján elegendő lenne újra gyártani, ab­ban a biztos tudatban, hogy az, ha kell, robbani fog. Ray Kidder amerikai fizikus, aki 30 éve foglalkozik a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kuta­tással, teljesen szükségtelennek tartja a kísérleti robbantásokat. Azt állítja, hogy van egy „atom­lobby”, amelynek egyszerűen ér­deke fűződik az atomfegyver-kí­sérletek folytatásához; ide tarto­zik a nukleáris ipar egy része, egy katonai réteg és persze, ha atom­bombáról van szó, akkor politi­kai, stratégia vonatkozások sem hiányoznak. Kidder szerint ezt a lobbyt egyáltalán nem az izgatja, hogy valóban robban-e a fegyver — hiszen eddig mindig robbant —, hanem abban érdekelt, hogy mindig újat és még újabbat talál­jon ki. Most például egy olyan szerkentyűn dolgoznak,, amely előbb befúrja magát a földbe és meghatározott mélységben exp- lodál. Paul Brown, annak a kor­mányintézménynek a vezetője, ahol az atomfegyvereket terve­zik, számtalan okot talál az atomkísérletek igazolására. Ezek közül az egyik éppen a megbízhatóság ellenőrzése; egy másik érv: „szükség van a fegy­verek korszerűsítésére, mert al­kalmazkodni kell a változó világ­hoz”. Néhány jel arra utal, hogy a változó világ nem feltételenül tart igényt ezekre a korszerű és megbízható atomfegyverekre. Ugyanakkor évente 500 millió dollár — ennyit költ a kormány­zat tíz atomfegyvereknek csak a kipróbálására — nem kis összeg, és az érintettek ragaszkodnak hozzá. Dúl a presztízs-csata is a katonák körében: ha atomfegy­vert „rendel” a légierő, akkor a haditengerészet is, és a többiek — így munka is akad a kísérleti telepen. Érdekes új érvet is talált az „atomlobby” a kísérletek folyta­tásához: ha napirenden van az atomkísérletek újabb korlátozá­sa, akkor azt kell kikísérletezni, hogy vajon az új, majdani szabá­lyok mennyi mozgásteret enged­nek a fegyverek kipróbálásához. A kongresszus tavaly felkért szá­mos kutatóintézetet, szövetségi hivatalt, hogy állapítsák meg: az atomkísérletek teljes tilalma mi­lyen hatással lenne az Egyesült Államok nukleáris katonai po­tenciáljára — a kormányzat azonban a teljes kísérleti tilalom előtt előbb csak az újabb korláto­zásokról szeretne tárgyalni a Szovjetunióval. Nevadában tehát robbantgat- nak — Szemipalatyinszkban ugyanezt teszi a Szovjetunió is. Ennek ellenére a kísérletek szű­kítése folyamatban van és — minthogy Moszkva és Washing­ton elég jó reményekkel vágott neki a fegyverzetkorlátozás útjá­nak — az atomkísérletek teljes ti­lalma sem olyan távoli, mint akár egy esztendővel ezelőtt. A fizikus Kidder szerint azon­ban az atomfegyveripar úgy tesz, mintha nem venné észre a világ efféle változásait. „Ebben az üz­letágban egyáltalán nem akarnak felkészülni arra, hogy jöhet a tel­jes tilalom. Egyszerűen úgy érzik, hogy a legjobban úgy kerülhetik el, ha fel sem készülnek rá”. Nyolcszáz lázadó katona letette a fegyvert Manilában megadták magukat a zendülők A zavargások miatt elhagyják a külföldiek a várost. A hotel egyik hordára az autóbusszal távozóknak segít. (Népújság-telefotó) Csütörtökön hajnalban felté­tel nélkül megadták magukat Manilában a zendülők, alak öt napig tartották állásaikat a fővá­ros üzleti negyedében. Cebu vá­rosában a lázadók még mindig megszállva tartják Mactan légi­bázist. A mintegy nyolcszáz lázadó katona letette a fegyvert, majd menetoszlopban, énekszóval, zászlókat lengetve visszatért lak­tanyájába. „Méltányos, igazságos és hu­mánus bánásmódban részesül­nek, de viselniük kell a következ­ményeket, mivel megsértették a törvényeket” — jelentette ki Ar­turo Enrile dandártábornok, aki a megelőző 24 órában csaknem megszakítás nélkül tárgyaláso­kat folytatott a lázadókkal. Enri­le nem részletezte, hogy a kato­nák milyen feltételekkel fogad­ták el a megadást. Cebuban csütörtökön újabb tárgyalás lesz, jóllehet a zendü­lők vezetője korábban kijelentet­te: megadják magukat, ha a fő­városi társaik leteszik a fegyvert. A pénteken kezdődött lázadás négy év alatt immár a hatodik ál­lamcsínykísérlet volt Corazon Aquino elnökasszony megdön­tésére, aki Ferdinand Marcos volt diktátor elűzése óta áll az or­szág élén. A mostani harcokban hetvenhatan, többségükkben ci­vilek vesztették életüket és 553 személy sebesült meg. A zendülés felmérhetetlen ká­rokat okozott a 28 milliárd dollá­ros adóságtömeggel küszködő országnak, elsősorban azzal, hogy hitelképességét talán Peru és Ecuador szintjére vetette visz- sza — idézi az UPI amerikai hír- ügynökség az egyik nevének el­hallgatását kérő manilai bankárt. (MTI) Vallási menet Szófiában Talán ötezren is lehettek, akik a vallási jogok, a lelkiismereti sza­badság és a szellemi értékek védelmére alakult független bolgár szer­vezet felhívását elfogadva csütörtökön délután részt vettek a Szófia központjában rendezett vallásos menetben. A Szent Szófia templom­tól indult el a menet és a parlamentig jutott, ahol egy küldöttség petí­ciót nyújtott át a nemzetgyűlés képviselőjének. Követelték, hogy nyilvánítsák állami ünneppé a karácsonyt és a húsvétot, tegyék szabaddá az iskolali hittanoktatást. Vádolják a rémhírterjesztőt Befejeződött a nyomozás Antoniewicz Roland ügyében Befejeződött Antoniewicz Roland ügyében a nyomozás, amelyet rémhírterjesztés vétsége és más bűncselekmények elkö­vetésének alapos gyanúja miatt indítottak szeptemberben a rendőri szervek. Az ORFK vizsgálati osztálya közli: bebizonyosodott, hogy Antoniewicz Roland 1989 szep­temberében magát a televízió munkatársának kiadva a Buda­pest Tourist egyik irodájában igénybe vette az ottani írógépet, s azon a „Magyar Nyilaskeresz­tes Párt” újjáalakulásáról szóló röplapot készített. Egy példányt elküldött a Reform című függet­len, demokratikus hírmagazin­nak, amely az ismeretlen sze­mélytől kapott anyagot közölte. Antoniewicz Roland — egy újság­írót félrevezetve — fénymásola­tokat készíttetett a röplapról, majd azokat feladó nélkül el­küldte több napilapnak és ma­gánszemélynek. Antoniewicz Roland a bűn- cselekmény elkövetését beis­merte. Tettét azzal indokolta, hogy bizonyos pártokat kívánt lejáratni, mintha azoknak valami köze lenne a nyilaskeresztes párthoz. A nyomozás során megállapí­tották azt is, hogy az Antonie­wicz Roland által különböző fó­rumokon bemutatott Kádár Já­nos Társaság nem létezik, és cég­bírósági bejegyeztetésére kísér­let sem történt. Ezzel kapcsolat­ban ki kell emelni a pártok mű­ködéséről és gazdálkodásáról szóló törvény 12. paragrafus 4. bekezdését, amely leszögezi: „párt alapítója és tisztségviselője csak magyar állampolgár lehet.” Antoniewicz Roland azonban lengyel állampolgár. A Kádár János Társaságra hivatkozva Antoniewicz több rendbeli ma­gánokirat-hamisítást is elköve­tett. A kirendelt igazságügyi el­meorvosszakértő és pszicholó­gus szerint Antoniewicz Roland kóros személyiségszerkezete — amely büntethetőségét nem zárja ki — jelentős mértékben elősegí­tette a cselekmény elkövetését. A nyomozó hatóság a nyomozási anyagokat vádemelési javaslattal megküldte a Fővárosi Főügyész­ségnek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom