Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-08 / 290. szám (291. szám)

NÉPÚJSÁG, 1989. december 8., péntek 3, GAZDASÁG — TÁRSADALOM Az új Hoffman-vasalógép Az új cég: ERISZ és Kindler Kft. — A terméken az angol királynő emblémája—A kisszövetkezet Dániától Kuvaitig szállít — Görög étterem lesz Egerben — Behálózzák Észak-Magyarországot A nyugati piac mércéjével... Alig több mint két hónapja került az aláírás az okmányra, az Egri Ruhaipari Kisszövetkezet a Kindler céggel magyar — angol vegyes vállalatot alapít. Az azóta történt változásokról kérdeztük Csatlós Kovács Mihály ügyveze­tő igazgatót: — A két hónap során 8 ezer öltönyt készítettünk, amelyet Kindler űrék hazájukba szállíta­nak. Ők hozzák kamionnal az alapanyagot, a modelleket „tesz­telik”, s ezután kerül Angliába az általunk készített termék. — Akkoriban, amikor meg­alapították a vegyes vállalatot, azt a célt tűzték maguk elé, hogy a nyugati piac mércéjével is ver­senyképes árut állítsanak elő. Mi minden segített ebben? — Természetesen fejlett mű­szaki háttér, technológia szüksé­geltetett hozzá — mondja az ügy­vezető igazgató. — Már az elmúlt években a Modex Külkereske­delmi Vállalattal közösen egyen­gettük külföldi kapcsolatainkat, és sikerült exportképes terméke­ket előállítani. Az angol cég elé­gedett munkánkkal, az új öltö­nyökön már a királynő emblé­mája is szerepelhet. — Teljes egészében angliai ki­vitelre gyártanak? — Úgy irányítjuk a termelést, hogy 70-80 százalék kerül hoz­zájuk. Ezenfelül a belföldi vá­lasztékot kívánjuk bővíteni. En­nek egyik eklatáns példája a de­cember elején Egerben, a Céh­mesterek utcájában megnyílt boltunk — az Egri Cipőipari Szövetkezettel közösen. Itt tető­től talpig felöltözhetnek a férfi­ak, a pantallókat és férfifelöltő­ket gyártjuk, az ingeket a Fékon Fehérneműgyár, a zoknit pedig a Budapesti Harisnyagyár szállít­ja. Az elmúlt két hónap alatt mintegy négy és fél ezer öltönyt gyártottunk belföldre. Csatlós Kovács Mihály el­mondja, hogy azóta is előbbre léptek, a VORG Fejlesztő-Szer- vező-Szolgáltató Leányvállalat­tal kötöttek szerződést, a mun­kahelyek megszervezésére. Ugyanis a kisszövetkezet egyik részlegét megtartották, s az Ipari Minisztériumtól pályázat formá­jában kértek pénzügyi támoga­tást. A feltétel úgy szól, hogy 25 százalékos termelésnövekedést kell elérniük. — Ehhez megváltoztattuk a magyar technológiát — folytatja az ügyvezető igazgató. — Módo­sítottuk a gyártási szalag útját, a munkamozzanatokat gazdasá­gosabbá téve. így a dolgozók bé­re a termelékenység növelésével természetesen kedvező irányban alakult. A tavalyihoz képest 40 százalékos bérfejlesztést hajtot­tunk végre, december 31-re az egy főre jutó átlagbér eléri a 90 ezer forintot. Jövőre pedig meg kell közelítenünk a 110 ezret. Ily módon a munkaerőgondok is megszűnnek, hiszen jó kereseti lehetőséget tudunk biztosítani. — Megtudtuk azt is, hogy a kisszövetkezet részlege tőkés ki­vitelre is jelentős mértékben gyárt. Pétervásárán és Zádorfal- ván is van üzemük, ahol férfi-női nadrágot, női szoknyákat, fi­nomkonfekciókat állítanak elő. Szállítanak Dániába, Svédor­szágba, az USA-beli Gitano cég­nek, az NSZK-beli Brühl cégnek is. Férfizakókat pedig Kuvaitba exportálnak. — Újabb terveink is vannak. Az egri főutcai üzletünkből a Budawesttel közösen egy görög éttermet alapítunk. A ciprusi 3/S Spyros Spyrion Suppliers cég a külföldi partner, a magyar felek most készítik az építészeti átalakítás terveit. Ha minden jól megy, áprilisban meg is nyitják az éttermet. A kisszövetkeze­tünk budapesti irodájában pedig egy holland céggel közösen nő- ifehémemű-üzletet alakítunk ki. Import alapanyagból készült modem alsóneműket ‘vásárol­hatnak itt a hölgyek. S végül még egy újabb terv: az ERISZ egy másik kft.-t alapít az ózdi Mozaik Szolgáltató- és Ke­reskedelmi Kft.-vel. Az egriek adják a gépeket, a betanítást és a szervezést a VORG végzi. A gyártás indítását jövő év április elsejére tervezik. Mikes Márta Számítógép vezérli a szabászati munkát (Fotó: Szántó György) Szavazott a csendes többség A Púja Frigyes egri fellépése kapcsán meghirdetett négy „nem” késztetett megszólalásra. Soha nem voltam és jelenleg sem vagyok tagja egyik pártnak sem. A magamfajtákat szokták ma­napság csendes többségnek ne­vezni. Ribánszki Róbert után rövid­del megjelent városunkban Púja Frigyes, hajdani külügyminiszte­rünk is, hogy „Hűség a szocializ­musért” lelkesítő tábla alatt for­ró hangulatú, egyet akaró, lelkes közönség előtt mondja el, hogy nagyon veszélyes az összes többi párt azon törekvése, hogy szét­zúzza a szocializmust. Kedves Púja Frigyes! Vélemé­nyem szerint nincs mit szétzúzni, a szocializmusról elképzeltek és az itt megvalósultak olyan távol esnek egymástól, mint az a bizo­nyos Makó Jeruzsálemtől. Az MSZMP-nek és elődjeinek nem 4-5 év, mint az minden demok­ráciában lenni szokott, hanem 40 év állott rendelkezésére, hogy valóra váltsa ígéreteit. A lelkesí­tő, kommunista Kánaán azon­ban egyre távolabb került. Ezt az utópiát véleményem szerint csak az őskeresztényekkel lehetett volna megvalósítani. A munkás­hatalom helyett a sokszor még egymást is rémületben tartó vagy fizikailag megsemmisítő — ká­der — diktatúra alakult ki, és egyformán elnyomták és megfé­lemlítették a munkást, a parasz­tot és az értelmiségit. Fékezhe- tetlen hatalmú kiskirályok tar­tották kezükben a falusi és na­gyobb közösségeket. A lakóhelyi és munkahelyi vezetők kiválasz­tása nem az emberi értékek, rá­termettség, szaktudás alapján történt, hanem a misztifikált pártérdekek szerint. Még ma is dogmaként kezelik a szocialista társadalmi rendszer magasabb- rendűségét. Thatcher miniszter­elnök-asszonyt idézve „minden társadalmi forma annyit ér, ami­lyen jólétet és szabadságot bizto­sít tagjainak”. A szónok szerint ők fogják ki­vezetni az országot a gazdasági válságból. Eddig miért nem tet­ték? Azt mondják, a válságme­nedzselést ők nem a nép rovására képzelik el — hogy hogyan, arról nem szólnak —, de még mindig ragaszkodnak a milliárdokat fel­emésztő Munkásőrséghez, Bé­kési József tanácselnök-helyet­tes azt javasolta cikkében, hogy a munkásőrök egri otthonából szociális otthon legyen. Ezt a több mint egy évtizede feszítő kérdést a város szégyenletes mó­don még mindig nem oldotta meg, ez is bizonyítja, hogy mit ér az ember az MSZMP-nek. Vajon mi az érdekünk: Munkásőrség legyen-e, vagy szociális otthon? Amellett, hogy milliárdokat emésztett fel, ez a párthadsereg volt a demokrácia kialakulásá­nak legnagyobb akadálya. Mint tudj uk, Berecz János, a másik ve­zér azzal indokolta a testület lét- jogosultságát, hogy olyan jól el­szórakoznak együtt a hétvége­ken. Ha viszont így van, — és ő már csak tudja —, akkor erre „még többet is áldozhatnánk”! Hogy mennyire nem egyfor­ma minden szerecsen, bizonyít­ja, hogy a régi harcostárs, jelen­legi miniszterelnökünk, Németh Miklós adta ki az utasítást, és 1989. október 23-án 10.00 óra­kor a hadsereg példás szervezett­séggel és rendben lefegyverezte a Munkásőrséget. Köszönet érte Németh Mik­lósnak és az eljáró katonáknak. Véleményem szerint az erkölcsi és gazdasági züllés oka a Kossuth rádióban 1956-ban elhangzott önvallomás volt: „Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal” — ez tovább folytatódott a mai napig, miként ez miniszterelnökünk parlamenti beszédéből kiderült. A gazdasági folyamatokat és tör­vényszerűségeket figyelmen kí­vül hagyó, hozzá nem értő párt irányított, a párt munkahelyi je­lenléte vezetett ehhez a csődtö­meghez. Hiszen a funkcionáriu­sok handabandája nem tudta he­lyettesíteni a szervezettséget és a szakértelmet. A fizetéseket füg­getlenítették a végzett munka mennyiségétől, minőségétől és eredményességétől. A pártállam a felvett dollármilliárdokat nem arra használta fel, amire kérte és kapta, hanem a bajok elkendő­zésére. Japán és több távol-keleti ország példája mutatja, hogy a felvett kölcsönök helyes felhasz­nálásával mire lehet jutni. Ezek után kéri Ribánszki Róbert, Púja Frigyes, Berecz János, Grósz Károly, megyei és megyén kívüli híveik, hogy hívjuk őket vissza a munkahelyekre? Az univerzális Grósz Károly, aki mindent vállal, amivel a „párt megbízza”, bizalomgerjesztő áll­hatatosságról és következetes­ségről tett tanúbizonyságot a múlt évben. Egy röpke év alatt először határozottan ellenezte, majd megengedte, és amikor már nem volt más választása, ő kezdeményezte a többpártrend­szert. NSZK-ból hazajövet kö­vetendő példáról beszélt. Az USA-ban diadalkörútján a de­mokrácia élharcosa volt, és a Sportcsarnokban? Púja Frigyes exkülügyminisz- ter már olyannyira elfelejtette a szakmáját, hogy a szocialista tá­boron belüli elszigeteltségünkről beszél? Vajon kikre gondol? Lengyel barátainkra? Az NDK- ra, akik a gyűlölt berlini fal le­bontását ünnepelve magyar zászlókat lengetnek hálájuk jelé­ül? Vagy az MSZMP-nek az NDK-t még mindig a bukott ve­zér jelenti? A bulgároktól, akik rács mögött kívánják látni nagy vezérüket és maffiáját? A cseh­szlovákoktól, akiket már vízá­gyúkkal, gumibotokkal, börtön­nel sem lehetett megállítani, és ezekben a napokban vívják ki szabadságukat? A Szovjetunió­tól, ahol Gorbacsov, századunk legnagyobb embere, aki mindany- nyiunk megváltójaként lehetővé tette, hogy az említett országok most valóban felszabaduljanak, és ahol a miénkhez hasonló fo­lyamatok zajlanak? „Nem”-mel szavazott Púja Frigyes a vagyonelszámolásra és annak megosztására is. Az MSZMP kórházak, iskolák, színházak, szociális otthonok he­lyett pártházakat, pártoktatási központokat, luxusüdülőket építtetett és tartott fenn, nem a munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, még csak nem is az ország lakosságának keve­sebb mint egytizedét kitevő él­csapatnak, hanem a mindenki fölött — kénye kedve — szerint uralkodó vezérkarnak. Ezeket a milliárdokat mindannyiunktol lopták el. A hatalom visszaszer­zésének vágya már annyira elho­mályosította igazlátásukat, hogy még ma is komolyan hiszik, hogy ez nekik jár? Tisztelt többségben lévő csen­des társaim! Ha valakinek még ez sem volt elég, most figyelje­nek! Púja Frigyes sokallja a XX. századi Európa szégyenfoltját, a román diktatúrát, és magát Cea- usescut ért bírálatokat! Tehát nem a diktátort, hanem az őt „kí­méletlenül” bírálókat kell elítél­ni. Mindezt egy zsúfolásig meg­telt, forró hangulatú ülésen, egyet akaró közönség előtt? Hová jutottál, MSZMP??? Magam a népszavazás kérdé­sében az MDF álláspontjával ér­tettem egyet, de az MSZMP által meghirdetett „nem”-ek mégis arra sarkalltak, hogy menjek el szavazni. Az elnökválasztás kér­désében nagyon kis különbség­gel győzött az IGEN. Megnyug­tató számomra, hogy a három másik kérdésben az ellenzék ilyen mértékű megosztottsága ellenére is elsöprő győzelmet aratott az IGEN. Sorsdöntő hó­napokat, napokat, órákat élünk, mindannyiunk kötelessége, hogy éberen figyeljük a politikai küzdőteret, ahol az egyre élesebb pártharcok számunkra még szo­katlanok ugyan, de ez a több­pártrendszer lényege és a de­mokrácia letéteményese. Ne csi­náljunk boszorkányüldözést, de akik még ma is „nemesek”, hol­nap bármilyen ragyogó feherre mosdatják is a szerecsent, hiszjpn ehhez nagyon értenek, legyenpk fenntartásaink. Ne csak azt hall­gassuk meg, hogy mit, de azt. is nézzük meg, hogy ki mondja, hi­szen akik nemcsak a retorikájuK- ban, hanem tetteikben is refor­merek, már bőven volt idejük ezt bebizonyítani. Őrködjünk sarjadó demokrá­ciánk fölött, hiszen az MSZMP kivételével mindannyian tudjuk, hogy ennek megvalósítására tör­ténelmünk folyamán még soha nem volt ilyen kedvező lehetősé­günk. Dr. Misz Mihály Eger A népszavazás megyei tapasztalatairól... A Népújság november 28-i számában a népszavazáshoz kapcsolódóan néhány megyei tapasztalatról adott számot. Az abban foglaltakat tovább vizs­gáltuk, eredményét az alábbiak­ban közöljük. „A városi tanács végrehajtó bizottságának titkára nyilatko­zott a névjegyzékek hiányossá­gairól. Valószínű elírásként ke­rült a nyilatkozatba egy olyan számadat, miszerint mintegy 13 ezer értesítés, azaz kopogtatócé­dula került vissza a városi tanács­hoz. Ennek a pontos száma 1254. Ennek oka, hogy mintegy ezer egri lakosnak a lakcíme a névjegyzék készítésének idő­pontjában nem volt rendezett. Ez a tapasztalat is felveti, hogy az országgyűlési képviselő-válasz­tásokra készülve mindenki érez­ze kötelességének ennek rende­zését. Valószínűsíthető, hogy Emyi Józsefné egri lakos által a hivat­kozott cikkben jelzett konkrét észrevétele erre vezethető vissza. Nevezett kifogásolta, hogy férje, aki 13 éve lakik a Zalka Máté ut­cában, nem kapta meg a kopog­tatócédulát, sőt személyi igazol­ványával sem tudott szavazni. Utánanéztünk és megállapítot­tuk, hogy Ernyi József bejelen­tett lakcíme a népességnyilván­tartás adatai szerint a Babócsai utcában van, az értesítést oda küldték, és valaki ott vette át. 13 év alatt már két korábbi választás is volt, feltételezhetően hasonló körülmények között szavazott a panaszos. Az is feltételezhető, hogy akkor ezeket a problémá­kat meg tudta oldani. Egyébként Emyi Józsefné, aki az egyik számlálóbizottságnak is tagja volt, tudta, hogy a személyazo­nossági igazolványba bejegyzett állandó lakhely szerinti szavazó­körben félje minden további nél­kül szavazhatott volna. A megyei részadatok közzété­telével kapcsolatban is elmarasz­talás ért bennünket. Mi fegyel­mezetten tartottuk magunkat az Országos Választási Bizottság álláspontjához, ami a megyei eredmények közzétételének ti­lalmáról rendelkezett. Időközben az eredmények kü­lönböző csatornákon kiszivárog­tak. Sajnáljuk, hogy a kellően át nem gondolt rendelkezés miatt éppen az utasításokat komolyan vevő és azokat végrehajtó tanácsi szervek kerültek kényelmetlen helyzetbe, hiszen az eredmények nem voltak és nem is lehettek tit­kosak.” Dr. Jakab István Heves Megye Tanácsa vb-titkára Készülve a Heves megye egész területén elkezdődött a kongresszus elé kerülő dokumentumok megtár­gyalása. A megyei testület no­vember 30-án tartott tanácsko­zásán 3 fős bizottságot választott a kongresszus előkészítésének koordinálására. Megyénk városaiban, közsé­geiben tovább folytatják szerve­zeti munkájukat az alapszerve­zetek. Megalakultak az Ideigle­nes Intéző Bizottságok, melyek az alapszervezeti munka koordi­nálását vállalják. A korábbi tájékoztatást foly­Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusára tatva közzéteszük az újonnan alakult ügyvezető testületek mű­ködési területi és tagjainak név­jegyzékét: 1. Füzesabony városi és von­záskörzetének ügyvezető testü­leté: Füzesabony: Hartman György, Nagy László, Vasas László, Medveczki István, Rajna József, Szabó Bálint. Dormánd: Hordós Tiborné. Mezőtárkány: Németh Béla. Kápolna: Hevér József. Poroszló: Nagy József, Csala Sándor, Czövek Károly. Sarud: Szőlősi József. Szihalom: Vincze Sándor. Üjlőrincfalva: Habóczki János. 2. Kisköre: Elnök: Hajdú András, Tagok: Vas István, Mol­nár József, Simon Piroska, Bar- kaszi Gyula. 3. Pétervására és vonzáskör­zete: Hegedűs Pál, Tóth István, Szántó Miklós, Szalai Mihály, Nagy István, Molnár Mária, Tóth Miklós. Az ügyvezető testületek — az alapszervezetek várják jelentke­zését azon MSZMP-tagoknak, akik továbbra is vállalják és cse­lekvésükkel segítik a megújuló Magyar Szocialista Munkáspárt programját, a dolgozó népünk érdekében. Várjuk a velünk szimpatizáló munkások, mező- gazdasági dolgozók, értelmiségi, az ifjúság, a nők, a nyugdíjasok jelentkezését. Akik az elmúlt negyven év eredményeit elisme­rik, és a magyar nép érdekeit föl­vállalva készek cselekedni való­ban a dolgozó népért! MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Ügyvezető Testületé Eger, Mindszenti Gedeon út 12. Tovább a lenini nton Tisztelt Szerkesztőség! Tovább a lenini úton, de sok­kal nagyobb felelősséggel és el­szántsággal: ez fogalmazódott meg az Egercsehi újjáalakult MSZMP-alapszervezetének tag­gyűlésén, ahol eddig 31 főt re­gisztráltunk. Nem az ünnepélyesség, mint inkább az elkötelezettség fele­lősségével szóltak, érveltek. Nagy felelősséggel ellenezték történelmi múltunkat. Mondan­dójukban érződött és kifejező­dött az, hogy csak a szerénység, az akarat, a kitartás, a törhetet­len küzdelem teremthet igazi emberi értéket. Tetszik vagy nem tetszik, az igazság az, hogy csak a tettek, a cselekedetek döntik el, kik az értékes, tiszteletet érdem­lő emberek, és kik kerülnek egy- egy kisebb vagy nagyobb közös­ség történetének szégyen- vagy dicsőségtáblájára. Megfogalma­zódtak azok a gondolatok is, me­lyek az MSZMP XIV. kongresz­szusa elé kerülnek. Volt munkás­őreink úgy nyilatkoztak, nem szakadnak el pártjuktól, segítik a pártszerű kibontakozást. Az alapszervezet keretein belül megalakult az ”R- Gárda cso­port”. Kürti János Egercsehi

Next

/
Oldalképek
Tartalom