Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-08 / 290. szám (291. szám)
HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 290. szám ÁRA: 1989. december 8., péntek 4,30 FORINT POLITIKAI NAPILAP AZ ATOMBOMBÁK MEGBÍZHATÓAK... „Mind a 697 szerkezet működött, egyetlen egy sem mondott csütörtököt” (2. oldal) A NYUGATI PIAC MÉRCÉJÉVEL Görög étterem nyílik Egerben a Széchenyi utcán (3. oldal) A JÓTÉKONY DISZKÓS „...a 11 ezer forint tiszta bevételt már át is utalták az egri Gyermekváros lakóinak...” (8. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 31, 37, 64, 70, 78 Politikai párbeszéd a nemzet jövőjéről (Egyelőre zárt ajtók mögött) Nemzeti csúcstalálkozók sorozata kezdődik meg pénteken, majd szombaton és vasárnap is folytatódik — a Parlament egyik tanácstermének zárt ajtaja mögött. A párbeszéd az Országgyűlés és a kormány, illetve politikai pártok és az érdekképviseleti szervek vezető tisztségviselői között zajlik, a nemzet jövőjét alapvetően befolyásoló legsürgetőbb tennivalókról. A tanácskozásokat Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke vezeti. A politikai párbeszédsorozat célja az ország kormányozható- ságának megőrzéséhez szükséges minimális konszenzus megteremtése. Ennek jelentőségéről — a belpolitikai helyzetet elemezve és a gazdaság állapotát nyíltan feltárva — szólt Németh Miklós miniszterelnök az Országgyűlés novemberi ülésszakán. Akkor hangsúlyozta: alapkérdés, hogy a békés átmenet jelenlegi szakaszában sikerül-e törvényes, alkotmányos úton elvezetni az országot a választásokig vagy sem. Erre van esély, de ehhez a Parlamentnek és kormányának szüksége van a különböző pártok segítségére is. A miniszterelnök ekkor azt mondta: az előzetes konzultációk alapján reményt lát arra, hogy az Országgyűlés, a kormány és a pártok vezetői párbeszédet folytassanak a választások időpontjáról, az addig terjedő időszak politikai menetrendjéről, a gazdasági alkotmányosság megteremtésére és intézményeinek kiépítésére irányuló legfontosabb gazdasági sarkalatos törvényekről, a gazdaság működőképességének, külső és belső pénzügyi egyensúlyának fenntartását és megszilárdítását alátámasztó rövid távú konkrét akciókról, továbbá a szociális intézmény- rendszer olyan korszerűsítéséről, amely alkalmas a tömegessé váló szegénység enyhítésére. Várhatóan tehát elsősorban ezekről a kérdésekről esik majd szó a három napon át tartó csúcstalálkozókon is. Az MTI értesülése szerint az Országgyűlés és a kormány — a párbeszéd kezdeményezői — a hét végén zajló tanácskozásokat lényegében előzetes konzultációknak tekintik. Ez az oka annak, hogy a megbeszéléseket zárt ajtók mögött folytatják. A közvéleményt természetesen minden nap informálják, s elképzelhető, hogy megállapodás születik a tárgyalások jegyzőkönyveinek nyilvánosságra hozásáról is. Nem kizárt tehát a lehetőség, hogy a hétvégi tárgyalások folytatódnak, esetleg olyan nemzeti fórum formájában is, amelynek munkájában valamennyi érdekelt fél részt vesz. (MTI) A tartozások mértéke meghaladja a 100 milliárd forintot Csődközeiben ötven vállalat, szövetkezet Kormánydöntés a fizetésképtelenné vált vállalatok felszámolásának gyorsításáról A Magyar Távirati Irodát tájékoztatták a kormány gazdasági kollégiumának állásfoglalásáról, melyet a Minisztertanács november 30-a és december 2-a között megtartott ülésének felhatalmazása alapján hozott. A kormány gazdasági kollégiuma szerint a vállalatok szélesedő köre nem képes eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, ami egyre inkább elviselhetetlen helyzetet teremt a pénzügyi rendszerben. A pénzügyi restrikciót csak akkor válthatja fel rugalmasabb szelektív finanszírozás, ha ezzel párhuzamosan helyreáll a fizetési fegyelem, és felgyorsul a gazdasági szerkezet átalakítása. Ezért a nyereséges vállalkozások fejlődésével egyidejűleg a rosszul gazdálkodóknak szembesülniük kell a szükségszerű következménnyel: a csőddel. Ennek érdekében a kormány támogatja mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek az eddigi gyakorlattal szakítva a fizetési kötelezettségeiket nem teljesítő vállalkozások felszámolását szolgálják. Az ilyen népszerűnek aligha mondható feladatokra vállalkozó szervezeteket — köztük a kereskedelmi bankokat — a kormány erkölcsileg támogatja, következetes kormányzati magatartással, szanálási tevékenységének a legszükségesebbre korlátozásával és felgyorsításával segíti. Pénzügyi eszközeivel már a felszámolási eljárás kezdetén érzékelhetővé teszi a befagyott követelések felszabadításából keletkező forrásbővülést. * * * A döntéssel kapcsolatban Matkó István kormány-főtanácsos az MTI munkatársának elmondotta: mintegy 50 vállalat, szövetkezet csődje szinte megbénítja az egész gazdaság normális működését, pénzügyi kapcsolatait. Fizetésképtelenségük miatt a jól dolgozó, nyereséges vállalatok sem jutnak hozzá megérdemelt pénzükhöz, kénytelenek sorban állni a kereskedelmi bankok pénztárainál. Az ilyen jellegű tartozások mértéke már meghaladja a 100 milliárd forintot. A kormány válaszút előtt állt. Vagy az egész társadalomra terheli a fizetésképtelenek veszteségeit, s így konzerválja a jelenlegi helyzetet, vagy részérdekek sérelme árán orvosolja a bajt. A kormány az utóbbi megoldást választotta, mivel az egész társadalom előrehaladását, a válságból való kilábalást előnyben kell részesíteni egyes vállalati érdekekkel szemben. Ez azt jelenti, hogy a kormány támogatja a már megindult felszámolási eljárásokat; olyan feltételeket teremt a kereskedelmi bankok — elsősorban a Magyar Hitel Bank, valamint a Budapest Bank — számára, hogy a felszámolásokat gyor(Folytatás a 2. oldalon) Minden ötödik levél visszajön... Elmegyünk-e tüdőszűrésre? m a Ik. .. .. Ä Kormányrendelet írja elő az évenkénti kötelező tüdőszűrést. Felvételünk az egri Klapka utcai tüdőszűrő állomáson készült. (Fotó: Szántó György) A fiatalabbak fülének már nem ijesztő a szó: tbc. így aztán, ha kézhez kapják a behívót, hogy ekkor és ekkor menjenek el tüdőszűrésre, előfordul, Rogy szórakozottan félredobják. Majd egyszer... Később... Vajon megengedhetjük magunknak ezt a hanyagságot? A kérdésre dr Pusztai Jánostól, a megyei tüdőgyógyász szakfőorvostól kértünk választ. Kétségtelen, hogy ma már nem népbetegség a tbc, de elszórtan létező fertőző kór — hangsúlyozta. A lakosság hét százalékának tüdején találnak olyan elváltozást, mely arra utal, hogy az illetőt megfertőzte már a bacilus. Fele részük valóban beteg lett, a másik fele pedig lábon hordta ki, és talán észre se vette. Mindez függ a szervezet ellenálló képességétől, és attól, milyen masszív volt a kórokozók támadása. Azt tudni kell, hogy akik BCG oltásban részesültek, azok nagy valószínűséggel védekezni képesek a fertőzéssel szemben. Most harmincas éveik közepén járnak azok, akik először kaptak ilyen oltást, így az ennél idősebb korosztályban gyakoribb a kór. Abszolút védettség azonban nincsen, azt a BCG sem adhat. A tüdőszűrésre mindenképpen szükség van, hogy kezdeti stádiumban ismerjék föl az esetleges bajt. A megyében évente 120-130 új megbetegedést fedeznek fel. Ez ugyan nem sok — hiszen a hatvanas évek közepén ezer körül járt ez a szám — de azt mutatja, hogy a tbc-vel még számolni kell. A tüdőszűrés dacára a friss betegek fele már maga is fertőzőképes volt, amikor felfedezték, így nem tudni, környezetében mennyi ideig terjesztette már a bacilust. A korszerű gyógyszereknek köszönhetően a korai szakaszban orvoshoz kerülő tbc- sek egy éves kezelés után rendbejönnek, az elhanyagolt eseteknél ez két évig is elhúzódhat, sőt számolni kell azzal, hogy esetleg nem is következik be teljes gyógyulás. Tavaly megyénkben tíz személyt nyilvánítottak rokkantnak tuberculózis miatt. Leginkább a rossz szociális körülmények között élők, és azok körében van több fertőzés, akiknek egészségi kulturáltsága alacsony, nem tartják be a legalapvetőbb higiénés szabályokat sem. A férfiak azért kapják meg gyakrabban a kórt, mert erősebb fizikai terhelés alatt állnak, így szervezetük kevésbé tud védekezni. Manapság, amikor az emberek egyre többet dolgoznak, hajtják magukat, félő, hogy ellenállóképességük csökkenni fog, s ez kedvez a fertőzéseknek. Ugyanakkor különösen a városokban élők készsége van fogyóban, hogy megjelenjenek a tüdőszűrésen. A tbc-s betegek száma az utóbbi években nem növekszik ugyan, de stagnál, ami most még jó, de vigyázni kell arra, nehogy újra megemelkedjen. Egy 1960-as kormányrendelet írta elő az évenkénti kötelező tüdőszűrést. Ezt a kedvező jár- ványtani helyzetnek megfelelően megyénkben 1980-ban kétévenkéntire változtatták, s ez elegendőnek is bizonyult. A kötelező jelleg elvileg azt jelenti, hogy meg is büntethetnék azt, aki a behívót nem veszi komolyan és nem jelenik meg. A gyakorlatban azonban nincs büntetés, és a megyei tüdőbeteg-gondozó szakemberei nem is tartanák ezt járható útnak. Mennyien mennek el és menynyien nem?Tavaly 103 ezer szűrést végeztek a megyében — öt tüdőgondozóban és liárom mozgó szűrőállomáson. A falusi lakosság 75-80 százaléka megjelenik, ha hívják, a városiaknál rosz- szabb a helyzet. A nagyobb településekről minden huszadik értesítőlap azzal jön vissza: a címzett ismeretlen. Elköltözött, meghalt — nehéz kideríteni, hogy hova küldjék a következő behívót. Akik a városban mégis kézhezkapják, azok húsz százaléka nem jelenik meg. Egy részük remélhetően kórházban, rendelőintézetben volt röntgen- vizsgálaton. A tüdőgondozósok várják a népszámlálást, azután egy ideig legalább pontos lakcímeket tudnak majd. Az egri Klapka úti tüdőgondozóban nemcsak a tüdőbajt, hanem más betegségeket is igyekeznek kiszűrni: cukorbajt, magas vérnyomást. Várakozni sem kell, és aránylag ideális körülmények közt tudnak fogadni. Nem rónak bírságot arra, aki „kihagyja” a tüdőszűrést, de ha valaki elgondolkodik, belátja: saját jól felfogott érdekében rászánhat erre is egy kevés időt. Kétévente egyszer. Mark Palmer az OKISZ-ban Egy-egy megyét egy-egy nyugati ország karol fel? A forint legutóbbi, 10 százalékos leértékelése ellenére a magyar gazdaság számára a dollárért kínált amerikai eredetű áruk — viszonylag — még mindig olcsók a nyugat-európaiakhoz képest, s ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, főként most, amikor folyamatosan javulnak a magyar-amerikai kereskedelmi kapcsolatok — mondotta Mark Palmer csütörtökön, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának ülésén. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete ezután arról szólt, hogy Magyarország azért vonzó a külföldi, és így az amerikai befektetők számára is, mert a gyors politikai változások mellett nagy figyelmet fordítanak a gazdaság gyors megreformálására is. A nagykövet ezután arról szólt, hogy az Egyesült Államok kormánya 60 millió dollárt ítélt meg a magyar magánvállalkozások segítésére. Ebből az ipari szövetkezetek is részesedhetnek, feltéve, ha az ipari szövetkezetek vagyona valóban a tagok birtokában, illetőleg tulajdonában van, és azzal szabadon rendelkezhetnek. Az alapítvány fel- használásáról a Független Beruházók Tanácsa fog rövidesen dönteni; a szervezetnek egyébként magyar résztvevője is lesz. Mark Palmer ezután kérdésekre válaszolva elmondta: felvetődött az is, hogy Magyarország gazdasági fellendítését jól segítené, ha egy- egy megyét egy-egy nyugati ország karolna fel. Áz ötlet fogadtatása egyelőre azonban vegyes... (MTI) Metódusok Lehet, hogy Gál Jolán sorsára jutok. Lehet, hogy engem is ■ megköveznek majd (e sorok í végére érve) a hajdan alter- ' natív, aztán ellenzéki, most , pedig már egyre inkább jel- I zőtlenné vált PÁRTOK. A dolog ugyanis úgy tűnik, a visszájára fordult. Ma már, ha valami visszásnak tűnik — nem az MSZP, vagy az MSZMP házatáján — jobb, ha háromszor is meggondolja az ember, mielőtt egyszer bírálni merészel. Könnyen a nyakába sózzák a toliforgatónak, hogy elfogult, hogy régirendszerpárti, hogy „nem európai”, hogy visszaél a monopóliumával .— merthogy az írógép még mindig az ő asztalán van, és a nyomda is neki nyomja többezer példányszámban a lapot. Csakhát a demokráciával bajban leszünk így. Mert olyan mindegy, hogy melyik oldalról fogják be a szánkat, ha egyszer befogják. No nem direkt módszerekkel, csak óvatosan, célozgatva, netán nyílt levelekkel ele- gánsabbá téve a rendszert. Szőrmentén. Avagy jogilag megfelelően alátámasztva. S a hajdan sokat emlegetett, az író ember lelkét megtépázó „öncenzúra” kajánul vigyorog a fehér papír — jobb helyeken számítógépes képernyő — felett: hát itt vagyok, nem tudsz legyőzni, igenis gondold meg újra, igenis fogalmazz óvatosabban. Örülök én, persze, örülök annak, hogy színesedik a politikai paletta, hogy lesz, aki megvédje az érdekeimet, van aki kiborítja a bilit (amit eddig nem mert senki), boldog vagyok, hogy van választási lehetőségem, mert ha az egyikben nem találom meg az elveimhez illő társakat, a másikban talán lehet erre esélyem. Csak attól nem re- pesek, hogy a módszerek — azok valahogy nem akarnak megváltozni. Itt van például a 168 óra című rádióműsor. Nyilatkozik az MDF egyik vidéki tagja — s nem pont ugyanazt mondja, amiben a vezetőség megegyezett. (Állítólag a demokráciában helye van a más véleményeknek is). Mit tesz erre az egyik vezető MDF-es? Berohan a rádióba, és kérdőre vonja a műsor felelős szerkesztőjét. Merthogy őket miért nem kérdezte meg. Vagy más. Nekem nagyon szimpatikus a szociáldemokrata párt vezetője. (Nemcsak azért, mert nő, mert okos is). De úgy látszik, néhány beidegződésen neki sem sikerül mindig változtatni, másképpen hogyan utal- gatna arra, hogy a pártból látványosan kivonuló fiatal ügyvéd talán ne hőbörögjön annyira, mert van róla egy s más a tarsolyukban... Itt vagyunk hát, szegény kis magyar nép, tele politikai párttal. Tele megújulási szándékkal, s tele óhajjal, hogy „felzárkózzunk” végre. Csak óvatosan merek célozgatni (Gál Jolán is megjárta a szókimondásával): a módszerek... nem lehetne egy kicsit azokon is csiszolni? Doros Judit
