Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-28 / 305. szám

HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 305. szám ÁRA: 1989. december 28., csütörtök 4,30 FORINT „Az a megdöbbentő, hogy az érettségizett emberek mennyire elfelejtik azt, amit az emberi testről valaha is tanultak.'’ (3. oldal) SZÖKÉSBEN „Uraim, mi most, mindannyian, akik itt beszélgetünk, bűn­segédek vagyunk...” (4. oldal) ANARCHIA EGERBEN „Csak elszigetelten lehetne élni, de a teljes elszigetelődésre nincs lehetőség.” (5. oldal) EGY ŐSI GYÓGYMÓD MAI TUDORA LILLEHAMMER MÁR EGYMILLIÁRD DOLLÁRNÁL TART „Egy biztos: a lillehammeriek nem lelkesednek egyöntetűen az olimpia gondolatáért.” (6. oldal) Harcok Panamában Változatlanul tart a gyűjtés, indulnak a szállítmányok megyénkből is Az USA derűlátó 23 amerikai és 297 panamai katona élete esett eddig áldoza­tul az amerikai beavatkozásnak, közölte kedden a Pentagon szó­vivője. A 24000 főnyi amerikai haderőnek 330, a panamaiak­nak 129 sebesültjük van. Az amerikai hadműveleteknek sok polgári személy is áldozatául esett, de azok számáról Wa­shington mindeddig nem közölt adatokat. A Fehér Ház derűlátó nyilat­kozatot adott ki a panamai hely­zetről azt követően, hogy Ri­chard Cheney védelmi miniszter kedden tájékoztatta helyszíni ta­pasztalatairól a Camp David-i üdülőjében pihenő George Bush elnököt. A közlemény szerint a panamai helyzet nagymértékben stabilizálódott. Az amerikai igazságügymi­nisztérium egyidejűleg bejelen­tette: felhívtak egy sor, főként európai országot, hogy zárolják Manuel Noriega, volt panamai vezető bankszámláit. Az ameri­kai vád szerint Noriega tevékeny részese volt a Kolumbiából kiin­duló kábítószer-kereskedelem­nek, s az összegek e forrásból származnak. Az igazságügyminisztérium ugyanakkor megismételte: azt igénylik a Vatikántól, hogy adja ki Manuel Noriegát. Irán az el nem kötelezett or­szágok mozgalmának rendkívüli tanácskozását kérte a Panamá­ban végrehajtott amerikai be­avatkozás megvitatására — je­lentette szerdán az ÍRNA iráni hírügynökség. A jelentés szerint Ali Akbar Velajati külügyminiszter kedden ilyen értelmű felhívást juttatott el a mozgalom jugoszláv elnöké­hez, Janez Drnovsekhez. Velaja­ti indítványa megállapítja: „a mozgalom egyik aktív tagállama ellen végrehajtott amerikai ag­resszió is bizonyítja, hogy az el nem kötelezettek csak közös el­lenállással és szolidaritással ké­pesek megvédeni jogaikat”. Csehszlovákia az Európa Tanács tagja kíván lenni Új szerződés kidolgozását tartja szükségesnek a szovjet csa­patok csehszlovákiai állomásoz- tatásáról Jiri Dienstbier. A cseh­szlovák külügyminiszter a fran­cia Le Monde című lapnak adott, és az újság szerdai számában megjelent nyilatkozatában kifej­tette, hogy a Varsói Szerződés tagállamai elítélték csapataik 1968-as bevonulását Csehszlo­vákiába, így a szovjet csapatok ideiglenes állomásoztatásáról szóló megállapodást érvényte­lennek kell tekinteni. Az új szer­ződés kidolgozásakor figyelem­be kell venni a kérdés politikai, katonai, gazdasági és pszicholó­giai vonatkozásait. Az alapvető probléma Közép-Európa stabili­tásának megőrzése — mondta Dienstbier. Országának a Varsói Szerző­désben játszott szerepéről szólva a külügyminiszter kijelentette, hogy Csehszlovákia a két kato­nai tömb felszámolását tekinti alapvető céljának. A német újra­egyesítés kapcsán a csehszlovák diplomácia irányítója úgy nyilat­kozott, hogy minden népnek jo­ga van az önrendelkezésre. A né­met újraegyesítésnek Európa egyesülésével párhuzamosan kell végbemennie. Csehszlová­kia minél előbb az Európa Ta­nács teljes jogú tagja kíván lenni — nyilatkozta a Le Monde-nak a csehszlovák külügyminiszter. Vissza a gyökerekhez! Januártól Visszatér a gyökerekhez, s ja­nuár 1-jétől újból részvénytársa­ságként működik a diósgyőri ko­hászat, mégpedig Dimag, azaz Diósgyőri Metallurgiai és Alakí­tástechnológiai Gyár néven. Erről tájékoztatta a sajtó kép­viselőit szerdán a volt Lenin Ko­hászati Művekben a gyár vezéri­gazgatója, Tolnay Lajos és a már megalakult 16 kft., önálló társa­ság vezetői. Miután az Ózdi Kohászati Üzemek és a Lenin Kohászati Művek is részvénytársasággá alakult, a vezérigazgató elmond­ta: elvi megállapodás született a Minisztertanáccsal a Borsodi Vaskohászati Tröszt néhány na­pon belüli megszüntetéséről. A tröszti vagyon visszakerül az egyes rt.-kbe. A Dimag 16 önálló társaság­ból és az egész vertikumot érintő beruházásokat, fejlesztéseket koordináló, úgynevezett munka- szervezetből áll. Az összvagyon 11,3 milliárd forint, melyből a 16 társaság 4 milliárd forint érték­ben, a munkaszervezet pedig 7,3 milliárd forint értékben részesül. Az eddig bevont nyugati tőke ösz- szege 15 millió dollár, ami várha­tóan még nőni fog. A részvé­nyekből eddig 2 millió forint ér­tékben a Technová Iparfejleszté­si Bank, valamint 1,5 millió fo­rint értékben a Borsodi Ercelő- készítő Mű is vásárolt. Az rt. megalakulásával meg­szűnt a hagyományos, a Metall­impexen keresztül végzett külke­reskedelmi tevékenység, a válla­lat január 1-jétől önálló export­joggal rendelkezik. Ezzel kap­csolatban a vezérigazgató megál­lapította, hogy kevés a nemzet­közi pénzügyi ismeretekkel ren­delkező szakember Borsodban. Ezért felajánlotta a vállalat anya­gi segítségét is egy magasan kép­zett szakembergárda létrehozá­sára. Termelésükről szólva el­mondta: a szocialista exportot teljes egészében meg fogják szüntetni, termelésük 50 száza­lékát belföldre, másik felét tőkés exportra szánják. A Szovjetuniót ezentúl nem export-, hanem be­szerzési piacnak kívánják tekin­teni. Az újságírók kérdésére a ve­zérigazgató elmondta: egyelőre még nincs szó a dolgozók rész­vényvásárlásáról, bár ő maga is támogatja ezt a tulajdonlási for­mát. Bejelentette: a jövő évben további, mintegy 1000-1200 fő­nyi létszámcsökkentésre lesz szükség. Ezt elsősorban belső, a kft.-ken belüli mozgásokkal, át­csoportosításokkal igyekeznek megoldani. A vállalatvezetői arról is tájé­koztatták az újságírókat, hogy új, környezetbarát technológiát kí­vánnak kidolgozni, amelynek se­gítségével rövid időn, egy-két éven belül mintegy 50 százalék­kal lesz csökkenthető Miskolcon és környékén a diósgyőri kohá­szat okozta légszennyezés. A szabad Románia első lépései A belgrádi rádió — helyszíni tu­dósítójának jelentése alapján — jelentette, hogy egy Bukarest melletti temetőben eltemették a kivégzett Ceausescu házaspárt. Csak annyi részletet közöltek, hogy ugyanebben a temetőben nyugszik a bukaresti harcok sok áldozata is. A bukaresti rádió szerdán be­jelentette, hogy a város korábban minden zártnak nyilvánított ut­cáját — köztük a diktátor „sze­mélyes sugárútjának” nevezett Victoria (Győzelem) utat — megnyitnak a közforgalom előtt. Az oktatási minisztérium szerdán úgy döntött, hogy az ál­talános és középiskolákban ja­nuár 19-ig, a felsőfokú oktatási intézményekben pedig január 14-ig meghosszabbítják a téli ta­nítási szünetet. A bukaresti rádió ugyancsak szerdán közölte, hogy a víz az egész ország területén iható, a vízminőséget óránként ellenőr­zik. Bukarestben a villamosok, autóbuszok, trolik nyolcvan szá­zaléka közlekedik. Ugyancsak jó hír, hogy a maxi-taxi is szállít utasokat, kerülő utakon ugyan, de közlekedik. Ez a kis autóbusz a fővárosiak kedvelt közlekedési eszköze. A kereskedelmi hely­zetben is „áttörést” jelentett a szerdai nap: van a boltokban ke­nyér, tej és tejtermék, árusítanak narancsot és citromot, és egyes boltokban már kávé is kapható, ami éveken át Bukarestben rit­kaságnak számított. Szerdán a kora délutáni órákig meglehetősen csendes volt a vá­ros. Délelőtt csak a külvárosból hallatszottak szórványos lövé­sek. A televízió ismét bemutatta a Ceausescu-per videofilmjét, amely kétségkívül nagy hatással van az ellenforradalmi erőkre, amelyek továbbra is rejtekhelye­iken tartózkodnak, és csak az éj­szakai órákban kezdenek akci­ókba. A katonák eddig mintegy ötven olyan megerősített házat fedeztek fel, amelyek alatt alagút húzódik. Ezekből az épületekből vették géppuskatűz alá a töme­get a Securitate ügynökei, utána pedig büntetlenül eltűntek a föld alatt. A hálózat léte nyugtalanít­ja a hatóságokat, mivel attól fél­nek, hogy a rettegett titkosrend­őrség maradék csoportjai be­fészkelik magukat a még fel nem derített föld alatti folyosókba. A kolozsvári vérengzések 24 áldozatát temették el szerdán az erdélyi városban. A diktatúrael­lenes felkelés napjaiban Kolozs­várott a Securitate orvlövészei több száz embert gyilkoltak meg. A 24 áldozatot háromezer em­ber kísérte utolsó útjára. Tőkés László karácsony előtt elmondott beszédét sugározta a román televízió, amelyben egy­ségre szólított fel, hangsúlyozva, hogy Románia magyar lakossága teljes mértékben támogatja az ország új vezető szervének tevé­kenységét, nemes törekvéseit. A romániai Magyar Demok­rata Szövetség ideiglenes intéző­bizottsága részéről Domokos Géza a bukaresti televízióban ro­mán nyelven beszédet mondott. „Ha eddig nem tudtuk volna, a jövőre nézve meg kell tanulnunk mindnyájunknak: nem a nemzeti egyenlőség tiszteletben tartása jelent veszélyt a román nemzeti érdekekre nézve, nem is annak az őszinte elismerése, hogy min­den nemzeti, etnikai közösség­nek szent és sérthetetlen joga dönteni saját életének és jövőjé­nek kérdéseiről — mondotta Do­mokos Géza. — Ellenkezőleg. A veszély e jogok megtagadásá­ban, az alkotmányos garanciák semmibe vevésében rejlik.” A világ országai sorra ismerik el a Nemzeti Megmentési Front Tanácsát, mint Románia legfőbb államhatalmi szervét, és küldik üdvözleteiket Ion Iliescunak, a tanács elnökének, valamint Pét­re Roman miniszterelnöknek. (Folytatás a 2. oldalon) A forradalom második napján Szántó Gvörev kévrioortia

Next

/
Oldalképek
Tartalom