Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-01 / 285. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. december 1., péntek GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Egy NEB-vizsgálat nyomán Az adóhatóság és mi A Heves Megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság előtt nemrégi­ben hangzott el beszámoló az APEH Heves Megyei Igazgató­sága és Adófelügyelősége műkö­désének eddigi tapasztalatairól. Nos, mint kiderült, az 1988- ban bevezetett adóreform szű- kebb hazánkban is élénk reakci­ókat, sok esetben szélsőséges in­dulatokat váltott ki. A kritikai vélemények azonban elsősorban magára az adórendszerre vonat­koztak, nem pedig az adóztatási tevékenység megszervezésére és végrehajtására. A szervezeti fel­tételek kapcsán el kell mondani, hogy az adóigazgatás alapvetően betölti funkcióját, egyes elemé­ben azonban korszerűsítésre, egyszerűsítésre szorul. A legkri- tikusabbjxintot az adóapparátus elhelyezese és az ügyfélfogadás megoldása jelenti. A két adói­gazgatósági szervezet 180 dolgo­zója a város három különböző részén, összesen 63 négyzetméte­ren dolgozik. Ezen adat jól jelzi a túlzsúfoltságot. Mint ismeretes, az új irodaház építése ellen széles körű társadalmi ellenállás bonta­kozott ki a megyében. Anélkül, hogy vitatnánk ennek jogos vagy jogtalan voltát, meg kell állapíta­nunk, hogy a jelenlegi helyzet hovatovább tarthatatlan. Az igazgatóság és a felügyelőség személyi állománya fokozatosan stabilizálódott. Pozitívum, hogy korrupció gyanúja miatt egyetlen személy ellen sem kellett intézke­déseket tenni. Mindez talán be­tudható annak is, hogy a dolgo­zók kiválasztása megfelelő kö­rültekintéssel történt. A tovább­képzés éppúgy biztosított, mint a rendszeres szakmai konzultáci­ók. Ugyanakkor megállapítható, hogy kevés az olyan ember, aki idegennyelv-tudassal és számí­tástechnikai ismeretekkel ren­delkezik. Tudvalévő, hogy az adóigazgatás fontos része a kor­szerű számítástechnikái háttér, a gépi adatfeldolgozás és az infor­mációs rendszer. Kijelenthető, hogy a rendelkezésre álló számí­tógéppark a jelenlegi feladatok ellátásához elegendő. Kevésbé örömteli, hogy az APEH megyei igazgatósága és a központ közötti szakmai mun­kakapcsolat nem egyértelműen jó. A megyei fejlesztési elképze­lések között nincs országos szin­tű koordináció, így előfordulnak párhuzamosságok is. Negatí­vumként jelentkezik az is, hogy az adatvédelmi utasítások szétta­goltak, nem fogják át az adatfel­dolgozás teljes Jolyamatát. A programok minősítésé, illetőleg az adatbázishoz való hozzáférés jogosultsága sem szabályozott kellőképpen. Ami a működési mechaniz­must illeti... Az igázgatóság és az ádófelügyelőség az APEH elnö­ke által kiadott szervezeti és mű­ködési szabályzat figyelembevé­telével végzi tevékenységét. S ha már e két szervet említettük, meg kell mondanunk, hogy a kétlép­csős szervezet működtetése a NEB szerint nem indokolt, hi­szen ez növeli az „áttételt”, s las­sítja az információáramlást, ez­zel pedig az ügyintézést. Leszö­gezhető, hogy a vállalkozók be­vallási adatszolgáltatása igen komplikált, s sok a hibalehető­ség. Gondot okoz, hogy a 30 na­pos visszautalási határidőt — adótúlfizetés esetén — alig-alig tudták tartani. Az adószervezet munkájában fontos szerepet kap az adózók magatartását motivá­ló tényezők föltárása is. Tény, hogy a gazdálkodó szervezetek adófegyelme kielégítő, ugyanak­kor a magánvállalkozók igyekez­nek jövedelmeiket eltitkolni, egyesek pedig nem vezetik a kö­telezően előírt nyilvántartáso­kat. A felügyelőség az adóbehaj­tást a vonatkozó elnöki utasítás rendelkezéseit alkalmazva végzi, ám az is igaz, hogy a behajtási csoport ténykedésére eleddig in­kább a türelem volt a jellemző, semmint a „keménység”. Heves­ben öt városban szerveztek ügy­félszolgálatot. Az ellenőrzések tervezésében a legnagyobb arányt az adóellen- őrzesek képviselik. A górcső alá vett időszak 3009 vizsgálatából ezek képviselik a legnagyobb részt. Az adott periódusban az adófelügyelőség 196 szabálysér­tési eljárást kezdeményezett az ellenőrzések megállapításai alapján, míg az igazgatóság 67- et. Ezek túlnyomó többsége megalapozottnak bizonyult. Jól­lehet, előfordult, hogy az eljárás megszüntetésére került sor. Problémát jelent, hogy a látha­tatlan jövedelmek adóztatási módszerei cseppet sem kiforrot­tak. E bevételek keletkezésére, mértékére még csak megbízható adatok sem állnak rendelkezés­re. A NEB a vizsgálata során ki­kérte a szűkebb hazánkban tevé­kenykedő különféle érdekvédel­mi szervezetek és szövetségek véleményét is az APEH munká­jával kapcsolatosan. Nos, az el­hangzottak többnyire pozitív ki- csengésűek, hiszen az APEH dolgozóinak viselkedését udva­riasnak, kulturáltnak ítélik meg az érintettek, s olyannak, amely elsősorban a hiányosságok fel­számolására törekszik, nem pe­dig a mindenáron való szankcio­nálásra. Persze, kritikus észrevé­telek is voltak. így — egyebek mellett — napvilágra került, hogy gyakoriak a jogszabályok értelmezéséből fakadó viták, to­vábbá, hogy az alkalmazott for­manyomtatványok kialakítása megfehetősen bonyolultra sike­redett, csakúgy, mint az adóigaz­gatási eljárás. A legtöbb negatív megjegyzés az adóelszámolási iroda ténykedésére vonatkozott: szó volt itt a téves könyvelések­ről és a számlakivonatok rend­szeres késéséről is. A NEB a vizsgálat tapasztala­tai alapján különféle javaslatokat is megfogalmazott. Véleményük szerint jo lenne, ha a háromszin­tű adóigazgatást „kétlépcsős” váltaná fel. Indokoltnak látszik az is, hogy a számítástechnikai munka fejlesztésével összefüg­f ésben országos szintű legyen a oordináció. Szükséges továbbá a személyiségi jogok védelmé­nek jogi szabályozása, illetőleg az informatikai törvény megal­kotása. A megyei adóigazgató­ságnak törekednie kell arra, nogy olyan személyeket alkalmazzon, akik számítástechnikái ismere­tekkel rendelkeznek. Végezetül kívánatos lenne, hogy mindkét adóhatóság tekintse továbbra is kiemelt feladatának az ellenőr­zési módszerek tökéletesítését, a láthatatlan jövedelmek feltárását és megadóztatását. (sárhegyi) Kábítószer-fogyasztás a Szovjetunióban: 99A közép-ázsiai A columbiai vagy amerikai kábítószer-maffiához hasonlóan a szovjet is egy polipra emlékez­tet. Ám azoktól eltérően e polip­nak csupán karjai vannak, teste és agya nincs. Annak ellenére, hogy az országban nincs „köz­pontosított” kábítószer-kereske­delem és valamelyest csökkent a kábítószerek forgalmazása és fo­gyasztása következtében elköve­tett bűncselekmények száma, az ország bizonyos területein (Kö- zép-Ázsiában, az Amuri terüle­ten és Ukrajnában) a szakembe­rek szerint még mindig, nyugta­lanságra ad okot, akik elismerik, hogy az eddig foganatosított in­tézkedések összességükben nem elég hatékonyak. Hogy mi ennek az oka? A szakemberek véleménye szerint az okok nyilvánvalóak. Az or­szágnak mind a mai napig nincs nemzeti kábítószer-ellenes prog­ramja, nincs olyan egységes szer­ve (kormánybizottsága), mely összehangolná és ellenőrizné a Szovjetunió területén folyó ilyen jellegű munkát. A kábítószer-el­lenes küzdelem finanszírozására nincs megfelelő alap. E sokolda­lú probléma megoldásának vala­mennyi rjehézsége ma a szovjet Belügyminisztériumra hárul. A rendőrségnek nemcsak a kábító­szer-fogyasztás megszüntetését célzó közvetlen műveletekkel kell foglalkoznia, hanem a kábí­tószer-fogyasztók kiszűrésével és kényszergyógykezelésével, a kábítószer-fogyasztás megelőzé­sével, ami az amúgy is szűkében lévő erőket és eszközöket terheli. Míg az Egyesült Államokban vagy az NSZK-ban a kábítószer­ellenes harccal több ezren foglal­koznak, a szovjet Belügyminisz­tériumban mindössze kilencszá- zan. Igaz azonban, hogy erejük­től tellően más rendfenntartó szolgálatok segítik tevékenysé­güket. Mindennek ellenére 1986 ele­je óta csökken a felfedezett és fe­lelősségre vont kábítószer-fo­gyasztók száma (a Szovjetunió­ban jelenleg mintegy 121 700 főt tartanak nyilván), csakúgy, mint a kábítószerek törvénytelen for­galmazásával összefüggő bűn- cselekményeké. A feketepiacon a hasis, a ma­rihuana és más kábítószerek ára a korábbi két-háromszorosára emelkedett. Egy kiló ópiummák ára eléri a 2 ezer rubelt, 1 kiló ópiumé pedig a 100 ezret. (Nyolc évvel ezelőtt ez az összeg nem haladta meg a 6 ezer rubelt.) Mindez kétségkívül annak ered­ménye, hogy a rendőrség fokozta az ellenőrzést, csökkentette a kender- és ópiumültetvények számát. (Az országban csupán mákültetvényből 22 ezret fedez­tek fel.) Közép-Ázsiában és Ka­zahsztánban az idén 1442 tör­vénytelen vetést semmisítettek meg, és felszámoltak mintegy 3 ezer hektárnyi vadon növő kul­túrát. 900 kilogrammm kábító­szert elkoboztak. Ezzel megaka­dályozták, hogy közel 1,3 millió rubel értékű kábítószer jusson el a „feketepiacra”. Közép-Ázsia még mindig az ország egyik legfőbb kábítószer­termelője és -fogyasztója. A pál­mát Türkménia viszi el. Itt ugyanis hagyományosan kábító­szereket használnak az élet szá­mos területén. A népi gyógyá­szatban, a sütésben-főzésben, a kultikus szertartásokon. A meg­előzés azért nehéz, mert a helyi lakosok egy része mind a mai napig nem tartja bűnnek a hasis vagy a koknár fogyasztását. Ki- jasz Tacsmamedov türkmén bel­ügyminiszter-helyettes szerint a mákültetvények létesítőinek 70 százaléka falusi lakos. A legna­gyobb mákültetvények általában nehezen megközelíthető helye­ken vannak, gyakran a kolhozok gyapotültetvényei között rejtik el őket. A rendőrség Mák fedőnevű akciója, melyet többször és gya­korlatilag egész Közép-Ázsiá­ban és Kazahsztánban egy idő­ben tartottak, felfedte a külön­böző területek kábítószer-keres­kedői közötti titkos csatornákat és szállítási utakat. Az utóbbi há­rom évben Türkméniában több mint 400 kábítószer-kereskedőt állítottak bíróság elé. A helyzet jelentős mértékben javult. A ká­bítószer-fogyasztással összefüg­gő bűnözés a köztársaságban 15,4 százalékról 2,7 százalékra csökkent. Az országban folyó kábító­szer-kereskedelem csökkenése ellenére a Belügyminisztérium munkatársai meglehetősen szkeptikusak. Elismerik, hogy bizonyos sikerek ellenére a prob­léma látens jellegű. Feltételezhe­tő, hogy a megtalált kábítószerek a tényleges forgalom csupán jelen­téktelen részét képezik, és a kábí­tószer-fogyasztók száma is na­gyobb, mint gondolják. Az ország kábítószer-ellenes törvényei meg­lehetősen szigorúak. A kábító­szer-kereskedőt 15 év szabadság- vesztés és teljes vagyonelkobzás fenyegeti. Ennek ellenére a szigo­rú büntetés nem tudja ellensúlyoz­ni a meggazdagodás reményét. A szovjet Belügyminisztériumot az is aggasztja, hogy az utóbbi időben egyre több egészségügyi intéz­ményből rabolnak el kábítószer­tartalmú anyagokat. Különösen az OSZSZSZK-ban egyre nő a fiata­lok között az erős kábítószer-hatá­sú gyógyszerfogyasztók száma. A Szovjetunió csatlakozott az ENSZ Kábítószer-ellenes Alapjá­hoz. A nemzetközi együttműkö­dés egyik eredménye a szakmai ta­pasztalatcsere, a kábítószer-elle­nes küzdelem módszereinek mi­nőségi javulása lesz. A kriminalis- ták szerint ma az a legfontosabb feladat, hogy kidolgozzák a kábí­tószer-ellenes küzdelem országos átfogó stratégiáját, mozgósítsák az egész társadalmat. Ehhez nélkü­lözhetetlen egy kormányszer és egy állami program, mely egyesíti a rendőrség, az orvosok, a tudó­sok, a mérnökök, a tanárok és a tö­megtájékoztatási eszközök ez irá­nyú erőfeszítéseit. Eljött az ideje, hogy visszataláljunk a társadalom erkölcsi, szociális és jogi egészsé­gét képező, az elmúlt évtizedek­ben meglehetősen háttérbe szorult alapjaihoz. Vlagyimir Kjucsarjanc Új édességek Kalocsáról A közelgő ünnepek édességellátását javítja az az új desszert-termékcsa- iád, amelynek gyártását nemrég kezdték meg a ka­locsai Karamell Sütő- és Édesipari Vállalatnál. A Fantázia nevű kakaós-ru­mos desszertből naponta több mint 7 mázsát gyárta­nak az NSZK-ból vásárolt Sollformat-gyártősoron. (MTI-fotó: Karáth Imre) Képünkön: Nagy teljesít­ményű automata gyártóso­ron készül a Fantázia desz- szert. Kis gyorsító nagy lehetőségei Magszerkezeti kutatások a magyar ciklotronon Míg az atomok külső elekt­ronhéján kémiai átalakításokkal viszonylag régóta végeznek be­avatkozásokat a tudományos kutatók, addig az atommagba, ahol az atom tömegének döntő része összpontosul, csak 1919 óta tudnak behatolni. Az atomma­got ugyanis hatalmas magerők tartják össze, és a magreakciók létrehozásához általában nagy energiájú töltött részecskenyalá­bok szükségesek. Ilyeneket pél­dául a különböző gyorsítóberen­dezések szolgáltatnak. A magre­akciók során fellépő sugárzások jellemzőek az adott atommag szerkezetére, így ezek vizsgálata alapján következtetéseket von­hatunk le az atommagok — álta­lában igen bonyolult — szerkeze­tére. Az alapításának 35. évfordu­lóját nemrég ünneplő intézmény­ben, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató In­tézetében három és fél éve műkö­dik az első(és máig egyetlen) ma­gyar ciklotron. Ennek üzembe helyezése új lendületet adott a hazai atommag-szerkezeti kuta­tásoknak. Fényes Tibor osztály- vezetőt, a fizikai tudomány dok­torát kérdeztük, milyen mag­szerkezeti kutatásokat végeztek a ciklotron segítségével. — Mióta dolgoznak a ciklot­ronon a magszerkezetet kuta­tók? — Mi már azelőtt megkezd­tük a kutatásokat, hogy ciklot­ront telepítettek az intézetbe. A finnországi Jyvaskylaben már ré­gebben működik egy mienkhez hasonló ciklotron. Ezen kezdtük el a méréseket 1985-ben, ame­lyet aztán 1986 óta itthon folyha­tunk. — Milyen a munkaeszközük, a ciklotron? — Az Atommagkutató Inté­zet készüléke kis méretű, de kor­szerű gyorsító. Általában nem lehet azt mondani, hogy a na­gyobb teljesítményű ciklotron a jobb. Mindegyiknek van optimá­lis felhasználási területe, egy szá­mára jó tematika, amelyben eredményesen felhasználható. Nagyon jó lehetőséget ad pél­dául ez a kis méretű gyorsító az úgynevezett páratlan-páratlan atommagok szerkezetének vizs­gálatára. Ezen atommagok ger­jesztett állapotaiból ugyanis sok­féle energiájú, de kis intenzitású gamma-átmenet várható, ame­lyek vizsgálatára nagy gyorsítási idők szükségesek. így egy kisebb teljesítményű gyorsító esetén ol­csóbban éljük el ugyanazt az eredményt, mint egy drága üzemidejű nagyobbnál. Kísérle­teinkben azokat a sugárzásokat vizsgáltuk, amelyek gyakorlati­lag egyidejűleg lépnek fel a cél­tárgy besugárzása során. A fel­használt módszert in-beam, azaz gyorsított részecskenyalábok­ban végzett spektroszkópiának nevezik. — Egy gyorsítólaboratóriu­mot nemcsak a gyorsító mérete és teljesítménye jellemezhet, ha­nem az is, milyen kiegészítő kí­sérleti mérőberendezések tar­toznak hozzá. — Az indiumprogramunk — amelyről még később szólok — hathatós OTKA- (Országos Tu­dományos Kutatási Alap) támo­gatást kapott. Ennek során há­rom darab, nyugati importból származó, egyenként körülbelül egymillió forintnyi devizába ke­rülő hipertiszta germánium-de- tektort kaptunk. Az intézet fej­lesztette ki a szupravezető mág­neses elektron-spektrométert, az úgynevezett „mininarancs”- spektrométert és sok más beren­dezést. Ezekkel a kísérleti mérő- berendezésekkel vághattunk ne­ki az indium-izotópok magszer­kezeti kutatásának. — Miért éppen ezt az elemet választották? — A szakirodalom áttanul­mányozása után úgy találtuk, hogy ez kevéssé kutatott téma, sok új eredményre van kilátás. — Milyen módszerekkel vé­gezték a kísérleti vizsgálatokat, és milyen eredményeket értek el? — Kemény és lágy gamma- és elektronsugárzási spektrumokat vettünk fel, mértük a sugárzás különböző paramétereit, elvé­geztük a sugárzások azonosítását (atommagokhoz rendelését), meghatároztuk az egyes magní­vók energiáját, spinjét, paritását és élettartamát. Ezekből hatal­mas adathalmazt kaptunk. — Milyen eredményeket ér­tek el az indium-atommagok szerkezetének kutatásában? — Először adtunk a szakiro­dalomban átfogó elméleti leírást az indium 116,114,112,110,108 és 106 tömegszámú atommagjai­nak szerkezetére. — Az indiumprogram most •be is fejeződött, jelenleg az anti- mon-atommagok szerkezetét vizsgáljuk. Érdemes még elmon­dani, hogy az indiumprogram teljesítésére 2600 óra effektiv gyorsítóidőt használtunk fel. Ez a legnagyobb felhasználói üzem­idő ennél a ciklotronnál, így az eredmények egyúttal jelentős mutatói a ciklotron alapkutatási kihasználtságának. — Az MTA Atommagkutató Intézet műszerfejlesztő tevé­kenységéről többek között az Országos Tudományos Kutatási Alap debreceni műszerközpont­jának nemrég megrendezett tu­dományos ülésszakán elhang­zott előadások elismeréssel szól­tak. A Biogal Gyógyszergyárban például a kísérleti üzemben fo­lyamatszabályozásra használnak egy kvadrupól tömegspektromé­tert. Léptek-e előre műszerfej­lesztésben az indiumprogram so­rán? — Születtek egyáltalán nem mellékes mellékeredményeink is. A magszerkezet-kutatásra ki­fejlesztett „mininarancs”-spekt- rométert a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet is hasznos­nak találta saját céljaira. Kettőt rendelt belőle, ezeket elkészítet­tük, s oda is szállítottuk. A szup­ravezető mágneses elektron­spektrométer építése során nyert tapasztalatok birtokában az Atommagkutató Intézet egyik munkatársa az Ausztrál Nemzeti Egyetemen, Canberrában épít ilyen készüléket. G.J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom