Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-20 / 300. szám
HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 300. szám ÁRA: 1989. december 20., szerda 4,30 FORINT POLITIKAI NAPILAP ÓVODÁBAN - AZ ISKOLÁÉRT a ruhát a székre, a cipőt a szék alá tenni...” — országos kísérlet Ostoroson (4. oldal) „BUKARESTI MÉSZÁROS” „Miután a hadsereg szétlőtte a tiltakozókat, Romániát elzárták a külvilágtól.” (5. oldal) MIT MOND AZ ERDÉLYI SZÖVETSÉG KÉPVISELŐJE? „... valószínűnek tartom, hogy a magyarok rovására fogják ezt is írni.” (S. oldal) ISMÉT MÉSZÖLY A KAPITÁNY! Az MLSZ döntött. Bicskei Bertalan pedig bírósághoz fordul. (6. oldal) Munkában az Országgyűlés decemberi ülésszaka Késleltetett határozat a lakásgazdálkodásról Bejelentésekkel kezdődött az Országgyűlés decemberi ülésszakának második munkanapja kedden reggel 9 órakor. Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke arra kérte a parlamenti csoportokat, hogy az ülésszak idején tárgyalják meg a politikai pártokkal és az érdekképviseleti szervekkel folytatott konzultációk tapasztalatai alapján a parlamenti választások előrehozataláról, az Országgyűlés megbízatásának lerövidítéséről szóló javaslatot. Tájékoztatást adott arról: az MSZP parlamenti csoportja felhívással fordult az Országgyűléshez, hogy az Ideiglenes Nemzet- gyűlés és tíz Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 21- 22-i megalakulásának évfordulóján emlékezzenek meg e történelmi eseményről. Kérte, hogy a parlamenti csoportok tárgyalásaikon e kérdésben is alakítsák ki álláspontjukat. Az Országgyűlés ezután a tárgysorozatnak megfelelően táKépviselőnk, Nagy Endréné — aki tegnap felszólalt a parlamenti vitában — Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszterrel beszélget a szünetben (Fotó: Perl Márton) jékoztatót hallgatott meg a kormány 1990. évi gazdaságpolitikai programjáról, amelynek előterjesztője Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke volt. „Kemény árellenőrzést kívánunk érvényesíteni’ Kemenes Ernő elöljáróban elmondta: a most beterjesztett kormányzati javaslat e parlamenti kezdeményezések és javaslatok alapján készült, és további erőfeszítéseket tartalmaz a gazdaság strukturális alkalmazkodóképességének erősítésére, a vállalkozások feltételeinek javítására, az induló vállalkozások ösztönzésére, összességében a gazdaság fejlődőképességének további erősítésére. A kormányzat ismét áttekintette az inflációs folyamat külső és belső tényezőit, kézbentartásának lehetőségeit, és a gazdaságpolitikai program tartalmazza a Parlament adózással kapcsolatos döntéseit is. A gazdaság működtetése, az átalakulás feltételeinek megteremtése az ország alapvető érdeke, és ezért nem kerülhetők meg az ezzel kapcsolatos népszerűtlen intézkedések sem. A fizetésképtelenség miatti közvetlen veszély elhárítható, ám, ahhoz fontos gazdaságracionalizálási feladatokat kell elvégezni. E feszültségekkel terhes program nem vállalása súlyos helyzetet eredményez. Kemenes Ernő kiemelte: úgy látjuk, ma még mindez elkerülhető, s e programhoz mai ismereteink szerint biztosítható az elengedhetetlen külföldi segítség és egyidejűleg minden, az ország sorsa, jövője iránt elkötelezett, felelős politikai erő támogatása is. Ezt követően a javasolt gazdaságpolitikai program négy meghatározó elemére külön is kitért az előadó. A KGST-együttmű- ködés várható alakulásáról és hatásairól szólva elmondta: az egyes országok közismert gazdasági és politikai nehézségei hátráltatják gazdasági kibontakozásunkat, s ráadásul nem kalkuláltunk a rubelelszámolású kereskedelmi forgalom ilyen mértékű visszaesésével. Kemenes Ernő adóssághelyzetünkről és a gazdaság külső finanszírozásának kérdéseiről szólt. 1990-ben kamatfizetési kötelezettségünk közelíti a 1.5 milliárd dollárt, aktuális törlesztési kötelezettségünk további, körülbelül 1.9 milliárd dollárt jelent. Összesen tehát körülbelül 3.4 milliárd dollárt kell fizetnünk, ez forintra átszámolva durván 200 milliárdot jelent, ami nemzeti termelésünk mintegy 10 százaléka. Továbbra is nélkülözhetetlenek tehát a külső erőforrások és a refinanszírozási hitelek. A szükséges külső erőforrások, a külső finanszírozás kérdéseiben meghatározó a Nemzetközi Valutaalap segítsége a gazdaságpolitikai program finanszírozásában, részben közvetlen hitelfolyósításai révén, részben garanciaértékű részvétele miatt. A kormány részéről Kemenes Ernő teijesztette elő a lakásgazdálkodási rendszer reformját Kemenes Ernő elmondta: további külgazdasági pozícióinkat tekintve egyetértésre jutottunk a valutaalappal a megvalósított árfolyam-leértékelésben, és a rubelaktívum leépítésében. Egye- (Folytatás a 2. oldalon) Zászlóbontás demonstrációval — Hatvanban Szűrös Mátyás: Támogatjuk az erdélyi autonómia gondolatát A kisebbségek jogaiért küzd a Nemzetközi Tőkés László Mozgalom Tegnap délután fél hatkor hatvani demonstrációval lépett a nyilvánosság elé a Nemzetközi Tőkés László Mozgalom. A rendezvény nyitányaként az egri színművész, Sziki Károly mondta el Farkas Árpád: Szivárgásban című versét, majd Moldvay Győző, lapunk nyugdíjas főmunkatársa, a Délsziget című folyóirat szerkesztője, a mozgalom lelke köszöntötte a résztvevőket, és tíz est szónokait: Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnököt, dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminisztert, Pálfy G. Istvánt, a kormány nemzetiségi főtanácsosát és dr. Raffay Ernő történészt, országgyűlési képviselőt. A Damjanich János Szakmunkásképző Intézet dísztermét zsúfolásig megtöltő érdeklődőkkel ezután ismertette a mozgalom programját. Eszerint nem kívánnak párttá válni, hanem a humán értékek képviseletével küzdenek céljaik eléréséért, a magyar kisebbségek, és általában a kisebbségi helyzetben levő népek és embercsoportok jogainak védelméért. — Nincs szükségünk székházra, nagy apparátusra, — mondta a szónok —, mi az emberi szívek mélyére költözünk be. Moldvay Győzőt dr. Raffay Ernő követte a mikrofonnál, aki Románia nemzetiségi politikájának fejezeteivel ismertette meg a hallgatóságot. Ennek gyökerei a múlt században erednek, Ceau- sescu valójában csak tökélyre vitte a korábbi történelmi szakaszokban kipróbált módszereket. Egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy a diktátor egy 70 ezer fős se- curitate-hadseregnek is parancsol, mely világszínvonalú fegyverekkel rendelkezik és akár a re- gurális román hadsereg ellen is bevethető. Ezt nem árt tudni a napokban kialakult helyzet értékeléséhez. — Nehéz a szólás most, hogy tudjuk, miközben mi itt összegyűltünk, Romániában dörögnek a fegyverek — kezdte beszédét Pálfy G. István. — Fontosnak tartom leszögezni — folytatta —, hogy nem a mi biztatásunkra történt, ami történt, hanem egy történelmi folyamat lépett új szakaszába. A történelem mindig kiválogatja a maga embereit, akik személyes példaadásukkal, bátorságukkal, tudásukkal egy-egy lökést adnak az eseményeknek, ez történt most Romániában is. Nem árt újra feleleveníteni Deák Ferencnek azt a gondolatát, hogy egy nép csak azt veszíti el, amiről lélekben is lemondott. Amit emlékeiben őriz, még visszaszerezheti. A nemzetiségi kormányfőtanácsos nagy tapssal fogadott beszéde után Kulcsár Kálmán lépett a mikrofonhoz. — Ami ma Romániában folyik, azt már nem nevezhetjük nemzetiségi politikának, hanem egy fékevesztett diktatúra cselekedeteinek. Csak az szállhat szembe egy ilyen totális hatalommal, aki erkölcsi nagysággal, tiszta emberséggel bír, mint a református lelkész, Tőkés László. Ez a példaadás, ahogy tapasztalhattuk, a magyarok mellé állította a Romáiéban élő németeket, és a románokat is és világszerte felélesztette az Erdélyben nehéz sorsát élő magyarság iránt a szolidaritást. Ezt a problémát csak európai módon, európai keretek között lehet sikeresen megoldani, éppen ezért nem lesz könnyű — mondta a miniszter, majd felhívta a figyelmet: a gondolatdiktatúra jelei manapság Magyarországon is kezdenek mutatkozni. — Ha nem tudjuk elismerni mások jogát a szabad gondolkodásra és cselekvésre, nem vagyunk különbek Ceausescunál, és Európa sem fogad be bennünket — fejezte be felszólalását. Szűrös Mátyás arról beszélt, hogy a véres események nyomán remény mutatkozik a megújulásra, ám ehhez olyan fáklyákra is szükség van mint Tőkés László. A lelkész példájával azonban itt Magyarországon nem szabad visszaélni, nem lehet azokat szűk pártérdekekért kihasználni. Büszkék lehetünk arra, hogy először mi szüntettük meg a vasfüggönyt, és ezzel példát adtunk Európának. De vigyáznunk kell, hogy következetesen építsük a demokráciát, hiszen nálunk is óriási indulatok szabadultak el most, amikor pedig összefogásra lenne szükség. A Magyar Köztársaság hivatalos politikájának tekinti a 16 milliós magyarság érdekeinek felkarolását, és mindent elkövet, hogy diplomáciai úton felhívja a figyelmet az ezzel kapcsolatos problémákra, hogy harcoljon az emberi jogokért. Az Országgyűlés is állást foglalt, amikor javasolta, hogy Doinea Cornea asszonyt és Tőkés Lászlót Béke Nobel-díjra terjesszék fel Románia sem kerülheti el a változásokat és az egymás ellen hangolt népek újra egymásra találnak — mondta még Szűrös Mátyás. Beszédét azzal fejezte be, hogy támogathatjuk azokat az Erdélyből kiinduló törekvéseket, melyek Erdély autonómiáját szorgalmazzák, hiszen ennek hagyománya, történelmi realitása van. A szónokok után Moldvay Győző a tanácskozáshoz intézett táviratokat, a mozgalomhoz csatlakozók leveleit ismertette, és kérést adott át a köztársaság ideiglenes elnökének: létesüljön egy erdélyi kollégium Magyarországon. A program második részében irodalmi műsor hangzott el, melyen fellépett többek között Jancsó Adrienne és Hendli Ilma svájci költőnő is. (koncz) * (A romániai események visszhangjáról lapunk 5. oldalán olvashatnak összeállítást.) Parlamenti tudósítónk jelenti: Nem tudni, az esetleg vonattal „bejáró” képviselők — mert vannak ilyenek is — mikorra érkeznek majd a T. Házba, ugyanis a mozdonyvezetők várhatóan betartják ígéretüket, s sztrájkba lépnek. Az egyórásra tervezett figyelmeztető munkabeszüntetéssel kapcsolatban mondta Der- zsi András, a vasúti közlekedést is felügyelő miniszter: — Amennyiben nem tudunk addig szót érteni a mozdonyvezetőkkel, úgy a leállás miatt a vasút nem tudja biztosítani az alapszolgáltatását, például a munká- bajárók, az ingázók szállítását. A kiesést egyébként számítógépes menetkorrekcióval kívánjuk behozni, ez szervezés kérdése, a 60 perces késés nem lehet állandó. Ha például a sztrájk a reggeli órákra esik, délre vissza lehet állni az eredeti forgalomra... A miniszter nem derűlátó ugyan, de bízik a tárgyalások eredményességében, vagyis, hogy sikerül a munkaügyi vitákat „házon belül” megoldani. Az Országházon belül viszont olyan hangok hallatszanak, hogy várhatóan nem ez lesz az egyetlen vasutassztrájk az „erekkel” behálózott hazánkban. * A jövő évigazdasági programmal kapcsolatban tegnap délelőtt hangzott el Kócza Imre hozzászólása, amely valóban figyelemkeltő volt, hiszen válaszában Kemenes Ernő tervhivatali elnök is visszatért egy-egy gondolatára, mondván: gazdaság- szervezési elképzelései, javaslatai újszerűén egészítik ki a kormánytervezet intézkedéseit. Remélhetően hasonló fogadtatásban részesül majd Zsidei Istvánné parlamenti beszéde is, amelyre várhatóan a mai vitában kerül sor. — Számtalan kérdés vetődött fel bennem a költségvetési tervezettel kapcsolatban — mondta. — Ezek közül most arra szeretnék előzetesen kitérni, hogy bizalmatlan vagyok a pénzügyi tárca előterjesztése iránt, mert labilisnak, sok helyen átgondolatlannak tartom. Hiányolom ezt az átgondoltságot, mert így a döntések is ilyenek maradnak. Gyakran mondják ránk, hogy „mindent elfogadunk, mindent megszavazunk, ami elénk kerül.” S most ismét arra kémek bennünket a kormány részéről, hogy fogadjuk el ezt a költségvetést is. Csakhogy van egy gondom: nincs biztosíték arra, hogy ha netán elfogadnánk, később nekünk vagy egy másik Országgyűlésnek lesz-e módja azt így számon is kérni. S ez már alapos ok lehet a bizalmatlanságra... — Érinti-e a hozzászólásban Recsket? — Arról a huzavonáról, amely az ércbánya ügyében folyik, nem lehet nem szólni. Mi több: kötelességemnek érzem... * Árvái Lászlónál még az ülésszak előtt levélben keresték meg a hevesi és az andornaktályai szociális otthon, intézet vezetői és dolgozói, hogy szóljon az érdekükben. — Azt kérték, hogy tolmácsoljam: számukra is járjon a központi költségvetésből az a 16 százalékos bérfejlesztés, amelyet az egészségügyi dolgozók megkaptak. — A jelenlegi parlamenti helyzet alapján, a költségvetési csatározások közepette mit tud válaszolni a levélíróknak? — Azt, hogy a kérés — többek felvetése nyomán — meghallgatásra talált: az ágazati költségvetés tartalmazza a bérfejlesztés ösz- szegét... * Egy korábbi ülésszakon nagy tetszéssel fogadott javaslattal állt elő Barcsik János. A hevesi képviselő — az oktatási programtervezet vitájában — azt vetette fel, hogy a világkiállítás, illetve a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából szervezzenek akciót: építsenek az országban 1100 tornatermet, s ezt már 1990-ben kezdjék is el. — Ebben a pénzszűke időszakban lát-e még reményt a kezdeményezés megvalósítására? — kérdeztem. — Bízom benne, hogy azért még nem reménytelen a dolog. Igaz, ebben az ütemben most a pénzügyi lehetőségek nem kedveznek az akciónak, de az idő múlásával javulhat a költségvetés helyzete. Én legalábbis reménykedem, s váltig kitartok a tornaterem-építési javaslatom mellett... * Amikor ezt a tudósítást adja a parlamenti tudósító az Országház telefonközpontjából, a valamivel távolabbi ülésteremben éppen a lakásgazdálkodási rendszer reformjáról, valamint a jövő évi intézkedésekről folyik a vita. A kormány álláspontját, valamint az Országos Tervhivatal előterjesztését az eddigi felszólalók — csaknem húszán — meglehetősen sok kritikával illették. Ebben a vitában kért szót a füzesabonyi képviselőnő, Nagy Endréné, aki azt vázolta beszédében, hogy a koncepció elfogadásával milyen hátrányos helyzetbe kerülnének választókerületének polgárai, valamint az a kétmillió család, amelyet az intézkedések ebben az országban érintenének. A kérdés tehát a kora esti órákig nem dőlt el a T. Házban... Szilvás István