Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-16 / 297. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. december 16., szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 9. Tudományos kishírek Savas eső és a sivatagi homok Izraelben nem ismerik a savas esőt. Ezért keresi ott H. W. Ge- orgii frankfurti professzor az eu­rópai savas eső okozta problé­mák megoldását. Izraelben az eső nemcsak hogy nem savas, hanem inkább lúgos szokott len­ni. A felhőkben keletkező eső­cseppek megjelenése alapján va­lószínű, hogy a savasság kialaku­lását a Közel-Kelet sivatagi ho­mokja akadályozza meg a leve­gőn keresztül kavarogva. Külö­nösen homokviharok után lúgos erősen az Izraelben lehulló eső, jóllehet az esőcseppek, amikor a felhőkben keletkeztek, még sa­vasak voltak. Nem képzelhető el vajon, hogy a jövőben sivatagi homokot szór­nak szét Európában az esőfelhők fölött, s így óvják meg az erdőket a savas eső pusztító hatásaitól? Az ifjúság forrása: a vérnyomás csökkentése? A magas vérnyomás sietteti az erek elmeszesedését — állítja Aram V. Chobanian, a bostoni egyetem kutatója. Patkányokon végzett kísérletei arra vallanak, hogy a vérnyomás csökkentése jelentősen lassíthatja az erek öre­gedését — mind a magas vérnyo­másos, mind a normál vérnyo­másos állapotban. A vegyi úton kiváltott magas vérnyomásban szenvedő fiatal patkányok erei­ben ugyanolyan szerkezeti elvál­tozásokat találtak, mint az idős állatokéban. Genetikusán magas vérnyomást öröklő patkányokat kölyökkoruktól vérnyomás­csökkentő gyógyszerekkel kezel­tek, s ezzel sikerült kivédeni a magas vérnyomás okozta érel­változásokat. A vérnyomáscsök­kentést azonban nagyon korán kell megkezdeni. Az öröklött magas vérnyomásban szenvedő patkányok erei életciklusok ne­gyedén már károsodtak. A kísér­leti adatok még nem elegendőek annak megítéléséhez, hogy az emberek normális vérnyomásá­nak csökkentésével ki lehetne-e védeni az erek öregedésének fo­lyamatát. A beavatkozás esetleg más, nem kevésbé súlyos követ­kezményekkel járhatna. A gyógyszerek lehetséges mellék­hatásai között fáradság, letargia és szexuális működési zavarok szerepelhetnek. Szerves vagy műtrágya Az Egyesült Államokban vizsgálták, hogy miért pusztul­nak el kevésbé azok a talajok, amelyekbe zöldtrágyát, mint amelyekbe műtrágyát szántottak be. A kutatók egyrészt arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy az előbbieket ritkábban kell szánta­ni, s ezáltal a termőtalajt meg­bolygatni. Másrészt megállapí­tották, hogy a beszántott növény fokozza a talaj humusztartalmát, márpedig a humusz olyan poli- szacharidokat (összetett szén­hidrátokat) foglal magában, amelyek a talaj anyagmorzsáit távoltartják egymástól, s ezáltal meggátolják, hogy összetapadja­nak. Ennek az a haszna, hogy a termőtalajban lévő pórusok, já­ratok nem tömődnek el, s ezért az esővíz az alsó talajrétegekbe is könnyen leszivároghat. De a hu­musz még azt is megakadályoz­za, hogy nagy esőzés idején a ta­laj morzsái felaprózódjanak, és könnyen beiszapolódjanak. Baktériumok vezérlik az alvást Az amerikai Harvard egyetem biokémikusa, Manfred Kar- novsky szerint a bélflórában lévő baktériumoknak eddig nem is sejtett szabályozó funkciójuk van: ők felelősek az alvásigény­ért, és váltják ki — különösen be­tegség esetében — a gyógyító al­vást. Hogy az agynak megfelelő jelzést adhassanak, enzimeknek kell feltörniük a parányok sejt­szerkezetét, hogy úgynevezett muramilpeptidek szabadulhas­sanak ki a sejtfalból. Ezek a pep- tidek azután — a gyanú szerint — az agyba jutnak, és kiadják az al­vási parancsot, vagy rárakódnak a sejtekre a vérben, és ar­ra késztetik az immunsejteket, hogy interleukin I. vegyületet vá­lasszanak ki. Olyan anyagot, amely mozgósítja a szervezet vé­dekező erőit, és kiváltja a beteg mély, álom tálán alvását. Aranykereső „varázspálca” Egy svéd cég Terraprobe nevű elektronikus készüléke segít könnyen megtalálni a talajban rejtőzködő aranyat. A telepről működő készülék közben tart­ható feldolgozóegységből, és egy hosszú kemény fémben végződő mérőcsőből áll. Az aranyat kere­ső személy a csövet mintegy mé­terenként beszúrja a talajba. A fémcsúcsban lévő érzékelő méri a hatókörébe kerük nehéz­fémszemcsék keltette villamos feszültséget, és a szemcsék áram­vezető képességét. Az arany jól vezeti az áramot, úgyhogy abban a pillanatban, amikor az érzékelő aranyszemcsét érzékel, adatfel­dolgozó egysége jól hallható hangot hallat, s a kijelzőjén fény kezd pislogni. Gyártója szerint a készülék már 5 mikrométemyi méretű aranyszemcsét is fölfe­dez. Különösen alkalmas arra, hogy megtalálják vele a folyó­medrek és a tóágyak laza üledé­keiben rejlő aranyat. Pisztránggal keresztezett pontyok Az Egyesült Államokban szi- várványos pisztrángokból kivont olyan géneket juttattak be pon­tyok ikrájába, vagyis petesejtjébe, amelyek a növekedési hormonok képződését határozzák meg. Ha a génátvitel sikeres volt, a génnel kezelt pontyok testtömege akár 20 százalékkal is gyorsabban növe­kedik, mint a kezeletlen társaiké. Kínai kutatók már egy évvel ko­rábban hasonló eredményt értek el, de más halakkal. A génátültetés a mindennapi gyakorlatban még korántsem al­kalmazható! Egyrészt azért nem, mert az átültetendő génanyagot mikroszkóp alatt egyenként kell bejuttatni az ikrákba, másrészt mert az átültetett gének többnyire „némák”, tízezer kezelt ikra kö­zül mindössze húszból fejlődik testesebb ponty. ÉiriÉÉÉÉAÉÉÉÉílililiHilililíÉUHíifiiHáttÜililittliÉilililililililililiÉAÉÉIiííHÉ Mindennapi nyelvünk Politikai közéletünk nyelvhasználatának csapdái Nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy politikai közéletünk nyelv- használatában, szóban és írásban egyaránt elszaporodnak a nem- kívánatos idegen szavak és a hi­telüket vesztett idegen eredetű szakkifejezések. Gyakran olvas­hatunk arról is, mi munkál enn- nek a szóhasználati jelenségnek és gyakorlatnak a hátterében, s kiknek a révén szaporodnak meg politikai szóhasználatunkban a köztudatot is ingerlő, s jó magyar megfelelőkkel helyettesíthető idegen szókészleti elemek. Ebből a szempontból tanulsá­gos ez a szövegrészlet: „A szo­ciológus, politológus, filozófus, pszichológus, logopédus elit ter­mészetszerűen használja azokat az idegen eredetű szavakat, ame­lyekbe a régi pártelit nyelve bele­törött, de napjaink pártjainak képviselői kritika nélkül átve­szik, s politikai szakzsargonjuk­ban megint fölrémlik a mindent tudás autokrata gőgje (Magyar Nemzet, 1989. nov. 18.). Ebből a szövegből is példát kapunk arra, hogy az autokrata idegen szó mi­att szinte hitelét veszti a szöveg mondanivalója, annál is inkább, mert stílusosabb szövegformá­lást nyerünk, ha ezekből a ma­gyar megfelelő szavakból válo­gat a szerző: zsarnoki, önkényes­teien, basáskodó, stb. Az átlagol­vasóra tekintettel értelmes és hasznos megoldás, ha az idegen szakkifejezés használatához jó magyarul tömör értelmezést tár­sít a szerző, ahogyan erről ez a szövegrészlet példálódzik: „A forintleértékelés és a lakosságot érintő restrikciós pénzügypoliti­ka része. Azaz közmagyarra for­dítva: újabb lépés afelé, hogy több pénzért lehessen megkapni ugyanazt” (Magyar Nemzet, 1989. márc.23.). Elfogadható az a megoldás is, hogy a magyar megfelelő szavak felsorakoztatá­sával legyünk segítségére olvasó­inknak: megszorító, korlátozó, a kiadásokat csökkentő pénzügy- politika. V.G. egri olvasónk is ezt a módot tartja hasznosnak, mert „nem mindenkinek van meg az idegen szavak szótára”. Az sem használ egy-egy politi­kai szóbeli megnyilatkozásnak, ha az előadó, a hozzászóló az idegen szavak ejtésében hibázik. Mai politikai nyelvhasznála­tunkban feltűnő gyakorisággal hallhatjuk a reprivatizáció szó­alakot. E nyelvi formával kap­csolatos vezércikkbeli megnyi­latkozásnak is igaza van: „A re­formszelek szárnyán új fogalom álomba merült magyar falvak felé: reprivatizáció. Ez bi­zony csúnyácska egy szó, kiejteni is felettébb körülményes" (Nép­újság, 1989. nov.18.). Talán ezért szorul vissza egy-egy politiku­sunk szóhasználatában, s próbál­ja mással helyettesíteni. Magam is hallhattam ezt a szellemes megoldást: visszamaszekosítás. Napjainkban gyakran hallha­tó és olvasható a dereguláció szakkifejezés: „Ezt az új szakki­fejezést kell mostanában megta­nulnia az állampolgárnak: „Megkezdi munkáját a Gazda­sági Deregulációs Tanács, mely felülvizsgálja, hatályon kívül he­lyezi a jogszabályokat, eltünteti, kirostálja azokat” (Magyar Or­szág, 1989. júl. 21.). Az olvasót ingerlő idegen po­litikai szóhasználati formák kö­zött kell elszámolnunk az exces- sus szóalakot, elsősorban azért, mert egyértelműbb információt kap az olvasó, ha a magyar meg­felelő kifejezésekből válogat a cikk szerzője: Az átlagolvasónak semmit sem mond ez a szöveg- részlet: „Voltak persze kisebb- nagyobb excessusok (Magyar Hírlap, 1989. júl. 14. (Magyarán és értelmesen: rendzavarások, túlkapások, kilengések. Dr. Bakos József Miért dorombol a macska? A macska dorombolását a bel­ső gégeizmok működése idézi elő. Megállapították, hogy má­sodpercenként 20-30-szor igen szabályosan váltakozva elektro­mos hullámok futnak végig a gé­geizmokon. Az izmok elektro­mos potenciálváltozásakor záró­dik a gégefedő, s emiatt a mögöt­te levő térben megnövekszik a légnyomás. Az izom ellazulása­kor a gégefedő kinyílik — és ilyenkor keletkezik a doromboló hang. De vajon mi szabályozza a gégeizmok ilyen működését? A dorombolás idegrendszeri szabályozására vonatkozóan két feltevés született. Az első szerint a gégefőben levő érzőidegvégző­dések érzékelik a nyomásválto­zásokat, és azok hatására ingerü­let keletkezik bennük. Az inge­rület meghatározott idegrosto­kon keresztül a központi ideg- rendszerbe jut, és a kapott infor­máció hatására az ott levő szabá­lyozó központ hozza működésbe izmait. A másik feltevés szerint a gégefő érzőidegvégződéseinek nincs szerepük a dorombolás szabályozásában, a közppnti idegrendszer tőlük függetlenül idézi elő az izmok szabályosan váltakozó összehúzódását és el­ernyedését. Á kutatók a vizsgálatok során átvágták azokat az idegrostokat, amelyek a gégefőtől a központi idegrendszerbe vezetik az inge­rületet, de sértetlenül hagyták a Képünkön „doromboló művészeket'’ láthatunk, két szép sziámi macskát (MTI-Press) központi idegrendszerből a gé­gefőbe vezető rostokat. A do­rombolás nem szűnt meg, jólle­het, az agy nem kapott informá­ciót a gégefő felől. Ellenben ami­kor az agyból a gége felé vezető rostokat vágták át, a dorombolás megszűnt. Ebből arra következ­tetnek, hogy a második elképze­lés felel meg a valóságnak, a do­rombolás kizárólag a központi idegrendszer szabályosan válta­kozó ingerületének a hatása alatt áll. Életkép a berlini falnál it (MTI-Press) Hol a hiba? Aforizma értékű az a megálla­pítás, amelyet rejtvényünk két fő sorában talál. Megfejtésül ezt kell beküldeni. VÍZSZINTES: 1. Érdekes megfigyelés (zárt betűk: B, D, Ő) 13. Kölcsey Ferenc epigram­mája 14. Igen kevés 15. Régi tö­rök nép tagja 17. Babétel 18. Fa­rész 19. Forgási tengely 20. Ha csővel áll, akkor nem veszélyes 22. Az ő szava isten szava 23. A szén és a rácium vegyjele 24. Nyárközép! 25. Szalmarakás 27. Reuma 28. .Lóbiztató 30. Szín­padi bemondás 33. Német női név 34. Luxemburgi és dél-afri­kai autójel 35. Francia arany 37. Az eszperantó atyja 40. A vegyi folyamatot befolyásoló anyag 43. Baranyai üdülőhely 45. Mér­tékrendszer 46. Részben ahhoz! 48. A Warta mellékfolyója 49. Határozó szó 51. Az ilyen halétel tésztával készül 53. Csillámos agyagmárga réteg 55. Gabona- fehétje 57. Subában van! 58. Oxigén hidrogén trícium 59. El­igazító adat 61. Dunántúli borvi­dék központja 62. Részben be­mázol! 63. Kicsinyítő képző 64. Megfelel a szokásoknak 66. Energiahordozó 67. Kísérleti műsorsugárzás 70. A Száva mel­lékfolyója. FÜGGŐLEGES: 1. Istállója a rendetlenség iskolapéldája 2. Régen ez volt a házibuli 3. Kato­nai rendfokozat rövidítése 4. Mi­nisztertanács 5. Kiejtett betű 6. A „Por és hamu” írójának név­betűi 7. Nemesgáz 8. A régi idő­ket idéző dolog 9. ...smiling! (Minden körülmények között bátorságot mutatni!) 10. A leg­nagyobb példányszámú hetilap névbetűi 11. Csontrögzítő 12. Az agusztus régi neve 13. A vízszin­tes 1. folytatása (zárt betűk: Y, I, J) 16. Két bal is lehet belőle 20. Az A-vitamin egyik forrása 21. A földbe vetik 23. A Ballada a katonáról című szovjet film ren­dezője 25. Magyar film címe 26. Munkatempó csökkentése 29. Rendet rak 31. Gyom 32. Fizeté­si forma 36. Szójárulék 38. Nem ugyanaz 39. Japán színpadi mű­faj 4L Rangjelző szócska 42. Lengyel sci-fi író 44. Ökölvívók túl közeli küzdelme 47. Kiváló színészünk (Péter) 50. Verscsen­gő 52. Arrafelé! 54. Erdélyi vá­ros 56. Betegség 59. Muhammad Ali eredeti neve 60. Női ruhadi­vat 62. ...Kazan 64. Fia — arab nevekben 65, Végtelenül kába! 66. Ilyen vadász is van 68. Tóni egyneműi! 69. Sápadni kezd! 70. Orosz helyeslés Házy László Beküldendő: vízszintes 1. és függőleges 13. A megfejtéseket december 20- ig küldjék el. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Azt az embert ne­vezzük cinikusnak, aki ki­mondja, mit mi csak gondo­lunk. A helyes megfejtők közül az alábbiak nyertek könyvutal­ványt, amit postán küldünk el: Herbai Mariann (Gyöngyös), Szekeres Emőné (Hatvan), Kormos Rezsőné (Kápolna), Kovács Sándor (Eger) és Nyíri Józsefné (Eger). Gratulálunk! □ 1 2 3 4 ■ 5 6 7 8 9 10 11 12 13 J Ti 15 □ 16 □ 77 ■ □ 18 19 □ 20 21 □ 22 ■ J 23 24 □ 25 26 □ ■ J □ 28 29 □ 30 31 32 □ 33 34 □ 35 36 37 38 39 □ 40 41 42 □ 43 44 r 45 r 46 47 48 r r 49 50 r 51 52 53 ~1 □ L 54 r 55 56 L 57 58 r 59 60 r 61 r 62 63 r 64 65 r ■ r 66 67 68 69 r 70 c r □

Next

/
Oldalképek
Tartalom