Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-15 / 296. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. december 15., péntek TUDOMÁNY ÉS VILÁGA — HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. Őstörténetünk nagyon izgalmas kutatási területe a tudósoknak. Régenvolt emberekről, állatokról, növényekről a megtalált leletek alapján sokféle következtetésre jutottak. A maradványok, amelyek előkerültek az elmúlt geológiai korokból, illetve korszakokból, az említett élőlények tulajdonságaira, életmódjára, szokásaira utalnak. Mai összeállításunk az őstörténeti kutatások néhány érdekes eredményére hívja fel az olvasóink figyelmét. Ősmoszat Őslénytankutatók Halle mellett a karbon időszakból, 325 millió évvel ezelőttről, az édesvízi Chorales rendbe és a Stochomara nemzetségbe tartozó moszatnak olyan megkövesedett nyéldarabkáira és sejtmagtokjaira bukkantak, amelyeken nagyon jól megőrződött a sejtek szerkezete. A karbon időszakból eddig e növényeknek csak a sza- porítószervükre hasonlító maradványai kerültek elő. Az őslénytankutatók eddig is találtak megkövesedett Stochomara- maradványokat, de azok mintegy 200 millió évvel később, a jura időszakból erednek. Kőkori étlap A tengeri és szárazföldi növények C 12 — C 13 szénizotóp- tartalma eltérő, a szárazföldi növények viszonylag kevés C 13 izotópot, a vízinövények szövetei viszonylag sok C 13 szénizotópot tartalmaznak. Ez a különbség kimutatható a közvetve vagy közvetlenül növényekkel táplálkozó állatok szervezetében is. Dán kutatók nemrégiben a Dániában talált 25, történelem előtti emberi csontváz kollagéntartalmát elemezték, és hat régebbi csontváz csontjaiban lényegesen több C 13 izotópot találtak, mint a 19, űjkőkori csontvázban. A régebbi csontleletek között három grönlandi eszkimómaradvány volt, azokból az időkből, amikor az eszkimók nyilvánvalóan még kizárólag tengeri állatokkal táplálkoztak. Az elemzés tanúbizonysága szerint a mai Dániában körülbelül hatezer évvel ezelőtt gyors gazdasági változás ment végbe, a kizárólagos haltáplálkozásról áttértek más táplálékforrásra. Ezt eddigi régészeti leletekből nem lehetett egyértelműen megállapítani. Az ipolytarnóci lelet — A kőzetrétegek, mint könyvben a lapok, úgy őrzik az évmilliók emlékét — December 31-én déli 12 órakor történt Húszmillió éves lábnyomok A Nógrád megyei Ipolytarnóc kisközségtől néhány kilométernyire található hazánk egyik leglátogatottabb természetvédelmi területe. Az 1954-ben védetté nyilvánított, vízmosásokkal szabdalt terület kövületei egy csodálatosan szép földtörténeti múltat elevenítenek fel. A húszmillió éves leletek a miocén földtörténeti kor elején kialakult viszonyokról adnak hírt a természet titkait kutató embernek. Az évmilliókkal ezelőtt egymásra rakódott kőzetrétegeket már néhány évezrede pusztítja a Borókás-patak, amely völgyét egyre mélyebbre vágva, mindig idősebb kozetrétegeket tár fel. Ä patak szurdokában elénk táruló Kőzetrétegek, mint a könyvben a lapok, úgy őrzik az évmilliók emlékét. A legalsó rétegben az agyagos homokkőben parányi csiga és kagyló meszes vázának törmelékei találhatók. Ezek az állatok egykor nyugodt és sekély tenger lakói voltak. A következő szintén homokköves rétegben a cápafogak tömeges előfordulása az árapályt, vagy az ősi tenger partszegélyét jelzi. Valószínűleg a cápatetemeket a tenger partpusztító hullámzása halmozta fel, amelyekből csak a zománcos fogak maradtak meg. Néhány százezer ev, és a hatalmas hegyképző erők hatására a tájkép megváltozik, majd lassan színes növény- és állatvilág jelenik meg. Számunkra talán a legérdekesebb az előző rétegekre rakódott életnyomos homokkő, mely 11 állatraj lábnyomát és számos növényi lenyomatot őríz. Ipolytarnóc szenzációja volt még egy kovásodott fenyőtamatuzsá- lem töredék, aminek már csak három nagyobb darabját ismerjük. Az eletnyomos homokkő eredetét kutatva felmerül a kérdés, mikor keletkezett, és mi óvta meg a kemény kőpadot a lepusztulástól? Valószínűleg egy közeli vulkánkitöréskor a szétszóródó hamu és törmelék fokozatosan temette be a területet. Ekkortájt ezen a vidéken szubtrópusi éghajlat uralkodott, így a bő csapadék hatására a talajba szivárgó víz kioldotta a vulkáni hamuból a vulkáni üveget, ami átitatta az alatta elterülő—akkor még puha homokos réteget — szemcséit betonkeménysegűre cementálta össze. Mindez persze igen lassú folyamat eredményeképpen jött létre, ezért millió évvekkel is számolhatunk! Ha a vulkáni kitörés elmaradt volna, akkor a miocénkor földtani, növény és őslénytani körülményeiről hézagos ismereteket kaphatnánk, mert a következő réteg folyami kavicsa mindent legyalult volna! Ezt a csaknem 20 millió évvel ezelőtti vulkáni kitörést és az azt követő kömyezetpusztulást joggal hasonlíthatjuk a Vezúv okozta pompeji tragédiához, ami az ókori város teljes megsemmisüléséhez vezetett. Az itt felvázolt földtörténeti esemény sok-sok millió év távlatából számunkra már-már megS hatatlan messzeségűnek tű- . De próbáljuk megkísérelni ezt az elképzelhetetlen időrengeteget érzékeltetni. Ha éjjel-nappal percenként 100-ig számolva indulnánk vissza a múltba, akkor mintegy 140 nap telne el, amikor feltűnnének azok az állatok és növények, amelyeknek lábnyomait és lenyomatait megőrizte a tufával betakart homokkő. De még szemléletesebb és tanulsáf osabb lehet egy olyan „kozmi- us naptár”, amelyben megkereshetjük az ipolytarnóci események időpontját. Január első másodpercei mar az új év kezdetét jelentik, így kozmikus évünk első másodpercét jelezze az ősrobbanás pillanata, amikor a világ- egyetem 15 milliárd évvel ezelőtt egy gigantikus méretű robbanással vette kezdetét. Kozmikus naptárunkban minden hónap 1 és egynegyed milliárd év, minden nap 40 millió évet jelent, minden másodperc pedig 500 évnyi szemvillanásnyi időnek felel meg. Ezek szerint Földünk megközelítőleg szeptember közepén csillagközi gázból és porból jött létre. A földi élet első rebbené- sei, a kövületek tanulsága szerint, nemsokára a bolygónk születése után úgy október elején alakultak ki. Ezek után az élet további fejlődése több milliárd évig megrekedt az algák fejlődési szintjén. De december 15-én fantasztikus gyorsasággal új életformák terjedtek el. Ezt az eseményt nevezzük kambriumi robbanásnak. Az első gerincesek december 19-én jelentek meg, a növények december 20-án kezdték meghódítani a szárazföldet. A fák es a hüllők december 23- án, a dinoszauruszok pedig karácsony este vették birtokukba bolygónkat. A dinoszauruszok mintegy 160 millió évig uralkodtak Földünk dús növényzetű vidékein, aztán hirtelen kipusztultak. Ez a tény segítette elő december 27-én az emlősök páratlan fejlődésének a kibontakozását. Az ipolytarnóci esemény csak december 31-én déli 12 órakor történt, mindössze fél nappal a „kozmikus év” utolsó tíz másodpercében játszódott le. Hogy mi történik az új „kozmikus év első másodpercében, az attól függ, mit teszünk itt és most értelmünkkel és tudásunkkal! Vasné Tana Judit A legkisebb dinoszaurusz Az eddig legkisebb dinoszauruszok maradványait fedezték fel a Mongol Népköztársaságban, a Gobi-sivatagban. A két fiatal állatnak mindössze 25 centi volt a testhosszúsága, vagyis csak harmadakkorák voltak, mint az eddig legkisebb dinoszaurusznak tartott Compsognat- hus longipes egyedei. Az új faj a hatszor nagyobb Psittacosaurus mongoliensisszel rokon. A két fiatal állat teljes nagyságának 75 százalékát érte el pusztulása idején. Csontvázuk, fogazatuk jól fejlett volt, ami arra vall, hogy táplálékukról már születésüktől kezdve nagyrészt maguknak kellett gondoskodniuk. A rövid nyakú Psittacosaurusoknak viszonylag nagy fejük volt, papagájszerű „csőrrel” koponyájuk elülső részén. Felváltva két vagy négy lábon futottak. Ilyen növényevő dinoszaurusz-kövületekre eddig csak a Gobi-si- vatag krétakori mészkőrétegeiben bukkantak, ebből ítélve kereken százmillió évvel ezelőtt éltek. Mozipremiereit Drágán add az életed! címmel igazán izgalmas, fordulatokkal teli amerikai filmet láthatnak az egri Vörös Csillag moziban. A főhős John McClane, New York-i rendőr, az utolsó karácsonyi géppel érkezik meg Los Angelesbe. A jókötésű férfi nemcsak tériszonnyal küszködik, de felesége miatt is szorong; jó ideje külön élnek már, mivel az asz- szony remek állást talált egy helybéli konszernnél, s most dől majd el: helyrehozható-e a kapcsolatuk. Javában tart az ünnepi vigadalom a felhőkarcoló harmincadik emeletén, amikor a házaspár megpillantja egymást. Mindketten várják, hogy mikor beszélhetik meg bizalmasan gondjaikat, amikor elszabadul a pokol. Német terroristák szállják meg az épületet, s politikai érvekre hivatkozva pénzt követelnek: a vállalat szuperbiztos páncélszekrényében őrzött részvénymilliókat... A vasember nyolc év késéssel végre eljutott a magyar mozinézőkhöz. Andrzej Wajda a lengyel demokrácia születését, a Szolidaritás létrejöttét ragadta meg zseniális filmjében. A gdanski események 1980 nyarán zajlottak le, s a rendező néhány hónappal később játékfilmmé formálta Lech Walesa és társai fellépését. Ekkor még békésnek tűnt a lengyel átmenet. Wajda sem sejthette, hogy'81 decemberében rendkívüli állapotot vezetnek be. Azóta eltelt néhány év, és ma Lengyelországban a Szolidaritás a legerősebb nemzeti erő... A filmet vasárnap 5 és 7 órakor mutatja be a Prizma mozi. Ducsai Zoltán képei az Ifjúsági Házban Karácsony— bélyegen Az Ifjúsági Ház első emeletén rendeztek be azt a kísérleti galériát, amely fiatal művészek számára biztosít fórumot, találkozási lehetőséget a közönséggel. Ide hívták meg a fiatal egri művésztanárt, Ducsai Zoltánt is. A feltűnően élénk színekre akkor is felfigyelnénk, ha semmi szándékunk nem lenne közelebb kerülni ehhez a képsorhoz. A vörösek és pirosak — fel egészen a bordóig — eleve feltüzelő alaphangulatot teremtenek az alkotások láttán. Ez a színskála mint meghatározó elem uralkodik minden más megjelenített formán. A tartalmon is. Ez eleve kizárja a mindennapi szürkeség jelenlétet, más érzelemvilágot ébreszt fel, más képzettársításokat indít el. Attól függetlenül, hogy maga is a valóság szukebb értelemben vett határain kívül mozog. Találóan nevezi képi lejegyzéseit metafizikus utazásoknak. Látható itt egy sorozata, a Növények I — X-ig, es az ábrák meghatározása is talányos. Például az egyiket így fogadtatja el velünk a festő: Növények, mint leláncolt Prométheusz. Nos, a legendaszerű, lebegő, mitologikus olvasási élményünk igyekszik is társulni ahhoz a formai megoldáshoz, amit a képen képpel ajánl a nekünk gondolkodó alkotó. Gondolataink ugyan megtorpannak a Morbid szonettnél, mért az a formai rend, amit a versben zenélő szavak esetében annyira szeretünk, itt valamiképpen mássá alakult. Vagy ez az átköltés egy ténylegesen olvasott, a festő által átélt szöveg színekben való lecsapódása? Az mindenesetre tény, hogy a fiatal művészek sorra-másra jelentkeznek tartalmas munkáikkal, és még csak véletlenül se jut eszükbe valami olyan realizmus, amely a napi élménykényszerek vagy kényszerélmények hatására jönnének létre. Netán érdek sugallatára. És ez a spiritualizmus, amit itt felcsillanni vélünk, külön rokonszenvet is ébreszt az útjukat, kifejezési módszerüket keresőfiatalok iránt. A rendszeressé vált karácsonyi sorok kiadása — néhány előfutárt, így az 1943. évi magyar kiadványt leszámítva — harminc éve kezdődött meg. Ausztriában 1967 óta folyamatosan jelenik meg karácsonyi bélyeg. Az idén 5 schilling címlet reprodukálja Chriskindl falucska templomának oltárképét. A helység postája az ünnepet megelőzően különleges pecsételéssel ellátott borítékokban válaszol a milliós mennyiségben érkező gyermeki levelekre, ajándékkérésekre. Olaszország, San Marino, Ausztrália és még sok más ország a bevált utat választja most is, a bibliai témájú festményekkel díszíti a kiadványait. Az életviszonyok változása olvasható ki Anglia sorozatából. Az üdvözleteket évek óta a díjszabásban előírtnál egy pennyvel olcsóbban továbbították; most az ötcímletű sor négy bélyegének megvásárlásakor egy-egy pennyvel többet kell fizetni jóléti célokra. Ezúton egymillió fontot remélnek a rászorulóknak juttatni. Jelentős engedményt ad továbbra is; 38 helyett csak 33 centet számít Kanada postája azoknak, akik különleges bélyeget használnak. A címlet jobb oldala havas tájat ábrázoló kép, bal oldalát a gépi kezelést segítő vonalrendszer foglalja el. Betlehem, Názá- ret, Jeruzsálem temploma a Ber- muda-szigetek, hazai kápolnák, Luxemburg sorozatát díszítik. Van egy bélyegkiadási hely, amelynek mindennapi bélyegei is emlékeztetnek az ünnepre. Az Indiai-óceánon fekvő Christmas Island (Karácsony-szigetek) ösz- szes címletén olvashatók az angol elnevezések. Idei négy értékű sorozatuk evangélisták szavait jelenítik meg bélyegképeken. FNpao ram ft&rsia Kiállítások, tárlatok Minden gyermekjátéktípusból láthatnak egy-egy darabot az Egri Ifjúsági Házban. A vármúzeum gyűjteményének fő része Faragó Lóránt egá fényképész hagyatékából származik. — Az MMK II. emeleti előterében a fotószakkör kamaratárlata látható. — A hevesi Sakkmúzeum naponta 10-12, illetve 14-18 óráig áll nyitva. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények 16-án, szombaton délután 4 órától a Megyei Művelődési Központ dísztermében a kezdő és haladó tánciskola vizsgabálja lesz, amelyen az intézmény Ag- ria Társastáncklubja tartja a bemutatót. Szintén szombaton, délelőtt 10 órakor számítógépen programozhatnak a játékos kedvűek az MMK-ban. — Ugyancsak itt, a díszteremben vasarnap 15 órától „Ezer éven át próféták készítették az Úr útját...” címmel misztériumjátékot láthatnak a Betlehemről. — Ma délután fél 5-től nyugdíjasok részére szervez programot az Életmódkultúra klub, a füzesabonyi művelődési központban. — Harmincöt éves a Gyöngyösi Játékszín. Ebből az alkalomból 15-én 14.30 órakor kiállítást tekinthetnek meg a csoport életéből, melyet Záprel Tamás nyit meg az aulában. Este 6 órakor pedig gálaest lesz. A műsorban színmüveket, zenés játékok részleteit, verseket, kabaréjeleneteket adnak elő a vendégek: Csonka Zsuzsa és Leblanc Győző, a Magyar Állami Operaház művészei, valamint Balogh András, a Gárdonyi Géza Színház tagja. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk Holnap délután 14 órakor a karácsonyra készülnek a gyön§ yösi Török Ignác Úttöroház- an. A program keretében Szemerei László bűvész és a Lekvár együttes szerepel. Utána fenyőfadíszeket készítenek a gyerekek, a tombolán pedig értékes ajándékokat nyerhetnek. — Az egri Várkapu étterem keddtől szombatig minden este színvonalas diszkóba invitálja a fiatalokat. A zenéről Molnár Sándor és Iván László lemezlovasok gondoskodnak. Az esti programok 20 órakor kezdődnek. Túra A KPVDSZ Bükki Vörös Meteor SE Természetjáró Szakosztálya december 17-én, vasárnap nyílt túrát vezet a Bükkbe. A 12 kilométeres útvonalon a következő állomásokat érintik a vállalkozók: Almár — Fehérhegy — Pap-hegy — Berva-völgy — Gubakút — Emirnyak — Szarvaskő. Köröskényi Erzsébet túra vezető 8.50 órakor váija az érdeklődőket az egri Volán-au- tóbuszállomáson. A Gyöngyösi SE természetjárói ugyancsak vasárnapra szervezik évzáró túrájukat a Mátrába. A Kékestető — Somor-patak völgye — Kalló-völgy — Mátra- füred útvonalra jelentkezők 7.50 órakor legyenek a gyöngyösi Volán-autóbuszpályaudvaron, ahol Budai Ottó és Hugyecz Gábor túravezetők várják őket. Időjárás A jövő hét időjárása Változékony, az évszakhoz képest igen enyhe idő várható a hét végén. Gyakran lesz erősen felhős az ég, kisebb esők többször kialakulnak, de nagy mennyiségű csapadék nem valószínű. A nyugati, délnyugati szél időnként megélénkül. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet +4, +7 fok között alakul. Kora délutánra 10-13 fokig melegszik fel a levegő. Folytatódik a tavaszt idéző, enyhe idő. Továbbra is gyakran megélénkülő déli, délnyugati szélre lehet számítani. Többször lesz felhős az ég, de szinte minden nap várható néhány órás napsütés. Főleg a hét első felében kisebb eső, záporeső valószínű.
