Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-11 / 268. szám

* _________ 3. NÉPÚJSÁG, 1989. november 11., szombat A gyöngyösi NEB öt éve Hogy a helyes gyakorlat elterjedjen... Heves Megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság előtt a közelmúlt­ban hangzott el beszámoló a gyöngyösi városi Népi Ellenőr­zési Bizottság 1985 óta végzett tevékenységéről. Nos, mint kiderült, munkáju­kat a beszámolási időszakban számottevően és gyorsan változó társadalmi, politikai feltételek között végezték. Ez megkövetel­te tőlük azt is, hogy ténykedésük nyíltságát növeljék. Ugyancsak törekedtek a személyi felelősség következetesebb érvényesítésé­re, s gyakoribbá tették az utóellenőrzéseket. A szervezeti működéssel kapcsolatban érde­mes elmondani, hogy a bizottság mellett hat szakcsoport dolgo­zik, mégpedig saját munkaterv alapján. Ezek elsősorban a téma- vizsgálatokban vesznek részt. A jelentkező feladatokat átlagosan 270-290 népi ellenőr segítségé­vel oldották meg. A tennivalók ellátásába gyarapodó számban vontak be nyugdíjasokat is, már csak azért is, mert ezt kívánta meg a munkaidőalap védelme. A népi ellenőröknek mintegy 25 százaléka nő, s ötven százaléka értelmiségi. Természetes, hogy a vizsgála­tok csakis abban az esetben ér­nek valamit, ha az ott szerzett ta­pasztalatok valamiképpen hasz­nosulnak. A górcső alá vett té­mák kiválasztása minden eszten­dőben széles körű véleménye és javaslatkérésen alapult. Egyébi­ránt megállapítható, hogy 1988- tól a konkrét gazdasági problé­mák, folyamatok elemzése he­lyett elsősorban azok a területek kerültek előtérbe, amelyek a szo­ciálpolitikához, a munkakörül­mények alakulásához, az infra­struktúrához kapcsolódnak. Ezek sorában lehet megemlíteni például a gyermekélelmezés helyzetét, a lakossági ügyek munkaidőn kívüli intézését, a környezetvédelem állapotát, a középfokú oktatási intézmé­nyekből kikerülő fiatalok elhe­lyezkedési lehetőségeit, avagy a rászorultsági elv érvényesülését a tanácsi szociálpolitikai gyakor­latban. Nem túlzás azt állítani, hogy a vizsgálatok sok-sok ered­ményt hoztak, s az ezek alapján megfogalmazott javaslatok zöme egyetértésre talált. Sőt, akadt pél­da arra is, hogy a városi NEB ál­tal felvetett ötletet a jogalkotók is figyelembe vették. Jelentős szfé­rája volt a tevékenységnek a szol­gáltatások minőségének, a ke­reskedelmi ellátás színvonalának feltérképezése is. Nem véletlen ez, ugyanis ezek helyzete alapve­tően kihat az emberek közérze­tére. Az ellenőrzési feladatok haté­konyságának növelése érdekben a népi ellenőrzés minden esetben konkrét vizsgálati programok alapján munkálkodott. A cél nem az volt, hogy minden áron hibát keressenek, hanem az, hogy összegyűjtsék és elterjesz- szék a jó tapasztalatokat. Fon­tosnak vélték továbbá a kisebb — nem szándékos — hibák, hiá­nyosságok megszüntetését is, ám a súlyosabb vagy szándékos ese­tekben felelősségre vonást indít­ványoztak. Fegyelmi eljárást hetvenkét- szer kezdeményeztek, míg kárté­rítésre 26 esetben került sor. A felelősségre vonások szorgalma­zása mindenkor megalapozott­nak bizonyult. Más kérdés az, hogy a felelősség érvényesítése nem mindig következett be. Ki­jelenthető, hogy a városi NEB az illetékességi területén elsősor­ban arra törekedett, hogy objek­tív helyzetértékelésével minél hatékonyabban segítse elő Gyöngyös és környékének társa­dalmi, gazdasági fejlődését. Sok­sok példát lehetne felhozni arra, hogy amíg más ellenőrző szervek „mindent rendben találtak”, ad­dig a NEB munkatársai ugyanott jelentős hiányosságokat tártak fel. Persze azért fogyatékosság is akadt... így — egyebek mellett — az, hogy a határozottabb intéz­kedéseknek sokszor gátat szab­tak a bizonyítás korlátái, a gon­datlanságokat nem elég ponto­san rögzítő jegyzőkönyvkészíté­sek. Ami a közérdekű bejelentések és panaszok kezelését illeti... Évente átlagosan mintegy hat­van ilyen érkezett, s ezek negyven százaléka névtelen volt. A közér­dekű bejelentések és panaszok intézésére vonatkozó rendelke­zéseket — közöttük nem utolsó sorban a határidőkkel kapcsola­tos előírásokat — igyekeztek be­tartani, jóllehet, az is igaz, hogy ez nem mindenkor sikerült. A más szerveknek átadott pana­szok többsége is megnyugtató módon rendeződött, noha oly­kor-olykor lehetett találkozni a probléma megkerülésének kí­sérletével, illetőleg az elfogult ér­tékeléssel is. Hogy a gyöngyösiek fentebbi beszámolója nem szépíti a hely­zetet, azt bizonyítja az is, hogy a megyei NEB szerint a mátraaljai városban és annak környékén végzett népi ellenőrzési munka valamennyi területen szélesedett és hatékonyabbá vált. Az sem mellékes, hogy ők — a többi vá­roshoz viszonyítva — saját hatás­körben a legtöbb vizsgálatot szervezték. Mindezekért — álla­pítja meg a megyei NEB — a gyöngyösi népi ellenőrök elis­merést érdemelnek... (sárhegyi) Eladják a Péti Nitrogénműveket? A kormány döntése alapján nyilvános árverésen szerették volna el­adni a Péti Nitrogénműveket. A több mint 3000 dolgozót foglalkoz­tató vállalat vagyona a jövedelemtermelés alapján csaknem három- milliárd forint, könyv szerinti állóeszközei pedig négy és fél milliárd forint értékűek. Az árverés megvolt — vásárló azonban nem akadt. (MTI-fotó: Arany Gábor) Ne változtassák meg Eger város 300 éves címerét! Eger polgárai védelmezzék meg ősi jelképüket! A tavaszi-koranyári hetekben merült fel a város polgársága kö­rében a határozott kívánság: vesz- sze hatályát Eger 1970-es évek* ben fabrikált úgynevezett szocia­lista címere, s nyerjen visszaállí­tást jogaiba 300 éven át folyama­tosan és jogszerűen használt ősi jelképeik, városi tanács hivatal­vezetése mindenki igaz örömére magáévá tette a lakosság széles tömegeinek óhaját, de csak félig- meddig! Ugyanis véleményt kért és kapott Kovács Bélától, a levél­tár igazgatójától. Kovács azon­ban nem javasolta az 1690-es évek óta használatban volt címer újbóli használatba vételét. A ta­nácstitkár, Gyula Zoltán úr a nyár elején szűk körű megbeszé­lést hívott egybe, melyre jelen so­rok írója is meghívást nyert, de kórházi kezelése miatt azon nem vehetett részt. Azon a megbeszé­lésen Csont István grafikus meg­bízást kapott új címervariációk elkészítésére, bizonyos megadott elvek figyelembevételével. Mivel indokolatlanul hosszúra nyúlt a városi tanács hivatalvezetése berkeiben Eger címeréről való döntés, a közelmúltban ezt la­punk egy cikkében szóvá is tet­tük. Ennek eredményeként no­vember 2-án újabb megbeszélés­re került sor a városházán a ta­nácstitkár úrnál. A megbeszélés résztvevői Gyula Zoltán elnöklete alatt Ko­vács Béla levéltárigazgató, Fodor László múzeumi régész, jelen so­rok írója, valamint Csont István grafikus, aki bemutatta három új városi címertervét. A három cí­mervariáció közül egy nyomban elvetésre került, vita nélkül. A két másik címertervezet általá­ban megnyerte a levéltárigazgató tetszését. Az egyik merőben új fogantatású: két mezőre oszlik, egy felsőre és egy alsóra, a város piros és kék színeiben. A felső mezőben egy kiterjesztett szár­nyú sasmadár kapott helyet, kar­mai között egy szallaggal. Alatta pedig egy falakkal körülvett vár- szerű ábrázolás. A másik címer­tervezet már jelentős hasonlósá­got mutat a Fenesy-félével: a cí­merpajzs jobb felső szögletében helyet kapott a repülő sasmadár, az alsó felében zöld mezőn a ka­pukkal és bástyákkal élénkített városfal húzódik keresztbe. A pajzs bal oldalán a jellegzetes unikomisz, az egyszarvú ágasko­dik, s fölötte kapott helyet a csil­lag. A titkár úr tájékoztatást adott arról, hogy a budapesti lektorá­tus véleménye szerint a város régi címere zsúfolt, úgy hogy „SZÜKSÉGES ANNAK MEGTISZTÍTÁSA7 Ezen elv­nek megfelelően készültek el a tervek. Kovács Béla mindkét cí­mertervezetet apróbb finomítá­sokkal alkalmasnak találta vá­lasztásra bocsátani. Én szóvá tet­tem, hogy a második terv alapjá­ban a 300 éves városi címer ábrá­jával azonos, csupán az egyszar­vú mellső patái között hiányzik a felfelé álló egyenes kard a ráteke­redő kígyóval. A kialakult élénk vitában végül is Kovács Béla azt javasolta, hogy az unikomisz mellső patái közé kell pótlólag rajzolni a módosított tervben a cí­merpajzs függőleges tengelyébe a felfelé álló egyenes kardot Az első címertervtól eltekint­ve, semmi sem indokolja, hogy többszörös vita, megbeszélés, valamint nem megvetendő terve­zési költség árán Eger város 300 éves címerét azért ne állítsa vissza a tanács, mivel azon egy nyomo­rult kígyóval több van; azaz a lektorátus által javasolt „tiszto­gatás” során csupán a kígyó száműzessék onnan! Minden el­fogultság nélkül állíthatom, hogy ez a tény maga is fényesen indokolja, hogy helyt kell adni a lakosság széles rétegei kívánsá­gának, s az eredeti, ősi, 300 éves- városcímert vissza kell állítani jogaiba. A bizottság e két új címertervet kívánja választásra bocsátani, de nem úgy, miként lapunkban ja­vasoltam, a közeljövőben sorm kerülő választások kapcsán, mi­vel Gyula Zoltán titkár úr szerint az „ÁLDEM OKRATIK US’ megnyilvánulás lenne! Kovács Béla úgy foglalt állást, hogy a cí­mer feletti döntés szakemberekre Lakossági kezdeményezésre a városi tanács testületé ez év má­jusában foglalkozott a város cí­mer kérdésével. Ez akkor úgy vetődött fel, hogy maradjon-e a mostani címer, vagy vissza kell állítani az 1903-ban elfogadott és 1974-ig használt városi cí­meit, melyet,az uralkodó politi­kai divatáramlatnak megfelelő­nek kellett kampányszerűen az egész országban átdolgozni Miután csak a régi és az új cí­mer között lehetett választani, kiszámítható volt a közvélemény reagálása. A megkérdezettek csupán 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi címerrel meg van elégedve. A döntő többség véleményére figyelem­mel Eger Város Tanácsa testületi döntéssel kötelezett engem arra, hogy a szakértők bevonásával ki kell dolgozni egy olyan címerter­vet, ami az 1903-ban elfogadott címerképet heraldichai és grafi­kai szempontból alkalmassá teszi arra, hogy az a város történelmi múltjához illő jelképpé válhas­son. A szakértő csoport már május közepén elkezdte a munkát és a viták eredményeként a napok­ban elkészült a címerterv három változatban. A bizottság 1989. november 2-án ülésezett és közel 3 órás vita eredményeként a napokban el­készült a címerterv és az alábbi elvi egyezség született:- megállapodtak a szakértők tartozik. Én szembeszálltam ezekkel az álláspontokkal és az államcímerünk feletti népszava­zást hoztam fel példaként A le­véltárigazgató erre elmarasztalta dr. Kulcsár Kálmán igazságügy- minisztert, mivel az a korántsem magyar címer mellett foglalt ál­lást. Kérdést intéztem Gyula Zol­tán titkár úrhoz: mikor, hol s mi­nő körülmények között kívánják a szavazást megejteni; s egyben mereven ragaszkodtam a válasz­tásharmadik variációjaként a ré­gi, a Fenesy-féle címernek is a vá­lasztási sorba való állításához! Egyben hangsúlyoztam, hogy amennyiben most nem a város ré­gi címerét állítanák vissza, a vá­lasztások után, a várhatóban merőben új városi tanács nyilván meg fogja azt változtatni —A tit­kár úr közölte, hogy nem három, hanem csak a két címervariáció majd csak a jövő esztendő, 1990 második felében kerül új tanács­ülés elé! Majd hozzátette, hogy előtte néhány tanácstagot az ügy­ről tájékoztatják majd?! Semmi sem indokolja a jelen tanácsi hivatalvezetés húzó-ha­lasztó taktikázását, s hogy egy­szerűen nem meri harmadik vá­lasztási lehetőségként a város abban, hogy a címer legyen a vá­ros olyan megkülönböztető jel­vénye, amely hiteles formában fejezi ki a város történetét, le­gyen mindenki számára érthető, és jelkép rendszere ne legyen idegen a ma élő közösség gon­dolkodásától sem. — Tovább kell finomítani az 1903-as címer alapján készült tervet, amiben tulajdonképpen három elem dominál. A történelmileg legrégebbi elem a város első pecsétjéből származik, amely égy 1434. ja­nuár 23-án kíbocsájtott oklevé­len maradt fenn. Ebben a felirat mellett egy kiterjesztett szárnyú sasmadár látható, karmai között szalaggal, amelyen latinul olvas ható Szent János apostol neve, aki a történészek szerint az egri egyház védőszentje. A másik két elem az 1690-es években került a város címerébe. Eger 1688-ban L Lipót császár­tól szabad királyi városi rangot kapott, de ezt nem sokáig élvez­hette, mert Fenesy György egri püspök ezt a döntést megtámad­ta. A püspöki nyomásra I. Lipót 1694-ben a vár kivételévei a vá­rost visszaadta Fenesynek, aki ennek örömére elkészítette a vá­ros új címerét. A Fenesy család címeréből került át az unikomis az új címerbe. A harmadik elem­ként megjelenő városfal pedig a város jellegét szimbolizálta. A szakemberek véleménye szerint az így kialakult címer a 300 éves régi címerét is választás alá bocsátani! Fodor László, a vármúzeum régészének odave­tett megjegyzése félreérthetetle­nül megvilágítja a városi tanácsi adminisztráció álláspontját. Ré­gész barátom ugyanis kerek pe­rec megjegyezte, hogy ha a Fe- nesy-cúner is választásra kerül­ne, úgy az kapná a legtöbb szava­zatot!!! Ehhez úgy hiszem nem kell kommentár, nem kell ma­gyarázat A fentiek szellemében felhív­juk Eger város kísebb-nagyobb kollektíváit, csoportosulásait, tömörüléseit, az Egri Ellenzéki Kerek Asztal résztvevőt, nem különben a Magyar Szocialista Pártot, hogy adjanak hangot és foglaljanak állást Eger város 300 éves címerének jogaiba való visz- szaállítása mellett. Ne húzza-ha- lassza a tanácsvezetés a címer feletti döntést további egy évvel, 1990 második felére! A két újon­nan rajzolt címervariáció mellett bocsáttassék szavazásra — akár a tanácsülés plénumán is —, minél előbb! Eger városának ahhoz a címerhez van joga, s logikusan az illik jelképül, mint amely a város­ház ormát is díszíti! város történetének olyan esemé­nyére utal, amire nem lehetünk egyértelműen büszkék, mert Eger ekkor vesztette el szabad ki­rályi városi rangját. A ma élő em­berek tudatában viszont Eger története egyenlő a szabadság iránti vággyal, a hazafisággal, amelyre ezután is büszkén kívá­nunk emlékezni. — Mindezekre tekintettel a szakértők egyetértettek abban is, hogy készüljön egy olyan címer- javaslat is, ami hitelesen, múl­tunk tiszteletét sugallva azokból az elemekből építkezik, amelyek a középkortól napjainkig végig kísérték Eger dicsőséges törté­netét. Ma, amikor a történelem könyvében új oldalt kezdtünk el írni, úgy próbáljuk holnapjain­kat építeni, jelképeinket megal­kotni, hogy ne csupán pillanatnyi érzelmeinkre hallgassunk, ha­nem józanul mérlegeljük a múl­tat és reálisan ítéljük megajövőt. A szakértő bizottság ebben a szellemben és hitben munkálkodik tovább úgy, hogy megkísérel elké­szíttetni két olyan címertervet, amelyet történetileg hiteles indo­kolással ellátva terjesztünk majd a város lakosságát képviselő testület elé. A bizottság tagjai úgy ítélik meg, hogy a társadalmi fejlődés je­len szakaszában nem csupán ud­variassági gesztus lenne, ha az új címert már a választások után megalakuló új összetételű testület fogadná el dr. Gyula Zoltán Sugár István Mikor és milyen legyen a város címere? A sorozatgyártás 1992-ben kezdődne — Évi 50 ezret szerelnének össze — Gazdaságos vállalkozás lehet Suzukik az Ikarusból? Személygépkocsi összeszerelő üzem létesitésérő Magyarorszá­f on tárgyal a hét elejétő a japán uzuki-autógyár elnöke. A dön­tés tétje: a több lehetséges kül­földi partner közül a Suzuki a magyar felet választja-e a koope­rációhoz? Ily módon véglegesen lezárulnak a négy éve folyó tár­gyalások. Az Ikarusnál — amely az ösz- szeszerelésben leginkább érde­kelt — elmondották: a magyar- országi gyártás a Suzuki Swift 1, illetve 1,3-as változatára vonat­kozik; évi 50' ezret szerelnének össze belőük, amelybő 30 ezer a magyar piacra kerülne, 20 ez­ret pedig Nyugat-Európában ér­tékesítenének. A tervek szerint a sorozatgyártás 1992-ben meg­kezdődik. Az e célra létrehozan­dó többségi magyar részesedésű vegyes vállalat az esztergomi La­bor MIM telephelyén alakítja majd ki a gyártócsarnokot 9,5 milliárd forintos beruházással, a technológiákat a japánok adják. Maga a vegyes vállalat 4,5 milli­árd forintos alaptőkével jönne létre. A tőkének több mint felét egy hazai bankokból és iparvál­lalatokból álló részvénytársaság adná össze, a többit a japán part­ner és a Világbank fejlesztési központja, az IFC biztosítaná. Az elképzelések szerint kezdet­ben a kocsik értékének 20 száza­lékát kitevő munkát (lemezek sajtolása, hegesztés, festés, ösz- szeszerelés) végeznének Eszter­gomban, később az aftatrészek felét (műanyagelemek, kábelek, ülések, gumik, indítómotorok stb.) is itthon gyártanák, 30-40 vállalat bevonásával. Ily módon tehát, hosszabb távon csak a mo­tor és a sebességváltó érkezne Ja­pánból a Magyarországon előál­lított kocsikhoz. Az együttmű­ködés továbbfejlesztése során, egy második lépcsőben a gyár­tott darabszámot akár évi 100 ezerre növelhetnék. Az Ikarusban elmondták még: az összeszerelési tervet a kormány is támogatja. Mivel a szocialista országokból hosszabb távon sem valószínű, hogy a je­lenleginél (évi 100-120 ezer) több kocsit tudunk beszerezni, s a kocsira várakozók száma egyre nagyobb, célszerű a hazai gyártás mielőbbi megszervezése. Idősze­rű érv a vállalkozás mellett, hogy a lakosság egy része pénzét feke­tén vett valutába fekteti, amiből külföldön vásárol kocsit. Az ösz- szeszereléssel együtt járó háttéri­pari korszerűsödés, a modern technológiákhoz való hozzájutás még 50 ezer jármű előállítása so­rán is gazdaságos vállalkozás le­het — mondták az Ikarus­nál. (MTI) Megalakult a Gabona­kereskedelmi Kft. A megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalatok, valamint a Gabonaforgalmi és Malomipa­ri Szolgáltató Vállalat megalapí­totta a Gabonakereskedelmi Kft-L A társaság 740 millió fo­rintos törzstőkéjéhez az alapítók változó mértékben, 15-80 millió forinttal járultak hozzá. A társaság gabonafélék ex­portjával, valamint fehérjetakar­mányok és a takarmányozáshoz szükséges kiegészítő anyagok importjával foglalkozik. A társa­ság tagjai abban állapodtak meg, hogy a gabonaexportból szárma­zó nyereségnek több mint a felét a mezőgazdasági üzemeknek juttatják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom