Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-09 / 266. szám

HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 266. szám ÁRA: 1989. november 9., csütörtök 4,3« FORINT EGYSZER VÉGET ÉR AZ ÚT Már nem nagyon van hová temetnünk? (3. oldal) KÚRIÁS ÁLMOK Idegenforgalmi centrum Egercsehiben? (3. oldal) ÚJ „EGRI NORMÁT!” „A szétrombolt katolikus és keresztény közösségekre, azok szükségességére utalok...” (4. oldal) LÁNCSZEMEK „...egymás mellett négyen: Ribánszki Róbert, Berecz János, Grósz Károly és Púja Frigyes és minden eddigire fátylat bo- rítvat?)” (8. oldal) Budapest vendége Felipe González Plakátkiállítás a városi tanács aulájában — Gasztronómiai ren­dezvények a Belvárosi étteremben — Idegenforgalmi, kereske­delmi, gazdasági kapcsolatfelvételek Stájer napok Egerben Stájerország képekben, a városi tanács aulájában Egyszerűsített katonai tiszte­letadásjellemezte azt az ünnepé­lyes ceremóniát, amelyet szerda reggel rendeztek a Parlament előtti Kossuth Lajos téren Felipe González tiszteletére. A spanyol miniszterelnök Németh Miklós kormányfő meghívására ked­den, a késő esti órákban érkezett Budapestre. A magyar és spanyol zászlók­kal díszített Országház előtt Fe­Ingvar Carlsson svéd kor­mányfő, a Szociáldemokrata Munkáspárt elnöke szerdán dél­előtt fogadta Nyers Rezsőt. Az MSZP elnöke hétfőn érkezett Stockholmba hivatalos látoga­tásra, a svéd Szociáldemokrata Munkáspárt meghívására. Kedden zsúfolt — gazdasági, politikai és pártközi megbeszélé­sekkel, találkozókkal és előadá­sokkal teletűzdelt — programot bonyolított le a skandináv fővá­rosban. Nyers Rezső szerdán, látoga­tásának utolsó napján megko­szorúzta Olof Palme, a néhai svéd kormányfő sírját, majd azt Eddig ketten kaptak politikai menedékjogot Magyarországon, azt követően, hogy október 15- én hatályba lépett a Miniszterta­nács rendelete a menekültként való elismerésről — közölték az MTI munkatársának érdeklődé­sére a BM Menekültügyi Hivata­lában. Albrecht László, a hivatal helyettes vezetője elmondta, hogy eddig negyvennégyen kér­tek menedékjogot, egyet elutasí­tottak, negyvenegy ügy intézése pedig még folyamatban van. A politikai menedékjogot ka­pottak közül az egyik szovjet, a másik pedig bolgár állampolgár, előbbi tüntetéseken vett részt Ukrajnában, ezért lecsukták, majd elbocsátották munkahe­lyéről is, végül átszökött Ma­gyarországra, utóbbi pedig kiállt a bulgáriai törökök mellett, s ezért súlyos hátrányokat szenve­dett országában. Egyik sem tud egyébként magyarul. Az elutasí­tó határozatot egy Romániából érkezett magyar nemzetiségű kapta, ő másfél éve él Magyaror­szágon, tartózkodási engedélye 1991-ig érvényes, és ugyanazok a jogok illetik meg, mint a ma­gyar állampolgárokat, ezért nem indokolt őt menekültnek minő­síteni a genfi konvenció alapján. Az illető jövőre a ki- és beván­dorlási törvény alapján minden bizonnyal megkapja a magyar ál­lampolgárságot. Egyébként az elutasítást követő öt napon belül lehetőség van fellebbezést be­lipe González és vendéglátója el­vonult a díszegység előtt; a pa­rancsnok jelentést tett, majd a zenekar eljátszotta a spanyol és a magyar himnuszt. Az ünnepélyes fogadtatást követően Németh Miklós és Fel­ipe González szűk körű megbe­szélést tartott a miniszterelnöki dolgozószobában. követően a miniszterelnöki hiva­talba indult. Ingvar Carlssonnal folytatandó eszemecseréje után az MSZP elnöke Kjell-Olof Feldt- tel tárgyalt, aki a svéd Szociálde­mokrata Munkáspárt elnökségé­nek tagja és egyben pénzügymi­niszter is. A magyar vezető szerda dél­ben szállásán, sajtókonferencián tájékoztatta az újságírókat stock­holmi megbeszéléseinek ered­ményeiről. Az MSZP elnöke ko­ra délutáni hazautazását megelő­zően még Lars Wernerrel, a svéd Baloldali Párt — Kommunisták elnökével is megbeszélést folyta­tott. nyújtani. A menedékjogi kérel­met beadók többsége egyébként magyar nemzetiségű román ál­lampolgár, de van köztük jó né­hány magyar nemzetiségű cseh­szlovák is — mondotta. Albrecht László kitért arra is, hogy jelenleg mintegy 24 ezer, Romániából érkezett állampol­gár tartózkodik Magyarorszá­gon, közülük több mint 18 ezren magyar nemzetiségűek, 4200-an románok, 1100-an pedig német ajkúak. Szólt arról is, hogy ki­apadt a menekültek támogatásá­ra szolgáló letelepedési alap. Er­re az évre 353 millió forint állt rendelkezésre, ez október végére elfogyott. Az összeg legnagyobb részét, 130 milliót lakás- és te­lekvásárlásra fordították, 87 mil­liót költöttek a befogadóállomá­sok kialakítására, 82 milliót pe­dig a letelepedési és egyéb segé­lyekre. Ezenkívül jelentős össze­get tettek ki az egészségügyi ki­adások, oktatási hozzájárulások is. A Belügyminisztérium a saját költségvetéséből adott 15-20 millió forint hitelt a menekültek segítésére. A BM Menekültügyi Hivatal egyébként még erre az évre 150 millió forintot kért a pénzügyi kormányzattól. Ezen­kívül arra is számít, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztos­sága által felajánlott 4,9 millió dollár — ebből eddig csak 1 mil­lió érkezett meg — többi részét is átutalják hazánknak. (MTI) Mint arról lapunkban már korábban beszámoltunk, a Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal, az Egertourist, a Stá­jer Idegenforgalmi Szövetség, valamint a Stájer Kereskedel­mi Kamara Gazdaságfejlesztő Intézete közösen stájer napo­kat rendez Egerben. A hétfőtől zajló eseményeken az idegen- forgalom, a kereskedelem, az ipar, s általában a gazdaság különböző területeire szóló kapcsolatfelvételekről tárgyal­tak, sőt nem egy esetben konk­rét szerződések aláírására is sor került. Tegnap a városhá­zán ezzel kapcsolatban a szer­vezők több helyi szakemberrel folytattak megbeszélést, majd ezek eredményeiről, a leendő elképzelésekről tájékoztatták a sajtó munkatársait is. Délelőtt az idegenforgalmi szakemberek előtt ismertették az együttműködésre vonatkozó ter­veiket osztrák szomszédaink. Mindenekelőtt azonban Szabó Sándor tanácselnök-helyettes köszöntőjében nem kis örömé­nek adott hangot e találkozó lét­rejötte miatt. Mint mondotta, ki­tüntetés számunkra az az érdek­lődés, amely nyugati szomszé­dunktól megmutatkozik irán­tunk. Szólt a közelgő világkiállí­tás megrendezésének jelentősé­géről, vázolta Eger és környéké­nek ebben vállalható nem cse­kély szerepét. Ezt követően Rudolf Busek, a Stájer Idegenforgalmi Szövetség kelet-európai képviselője a két ország idegenforgalmának tény­szerű fejlődéséről adott számot a jelenlévőknek. Mint mondotta, Alaposan átalakult és megfia­talodott a NSZEP KB a politikai bizottság: a kedden még 18 tagot számláló testületnek ezentúl csu­pán 11 tagja van, s ezek közül né­gyen most kerültek be a párt csúcsszervébe. A 157 szavazati joggal rendel­kező KB-tag szerdán szavazott a politikai biztottságba javasolt személyekről. Nem kapta meg a szükséges mennyiséget Horst Dohlus, aki eddig PB-tag és KB- titkár volt, továbbá Günther Kleiber (eddig PB-tag) és Ger­Stájerországban az elmúlt évhez képest 84 százalékkal több ma­gyar turistát láttak vendégül az idén. S kiemelte annak fontossá­gát is, hogy ezek többsége nem kizárólagosan bevásárolni érke­zett hozzájuk, hanem meglehe­tősen nagy érdeklődést tanúsí­tottak ajánlott programjaik iránt. Mindezt annak köszönhetik, hogy szinte valamennyi magyar utazási irodával nagyon jó kap­csolatokat tartanak fenn, ame­lyek közül kiemelte a Heves Me­gyei Idegenforgalmi Hivatalt, amely dolgozóinak köszönhető­en létrejött a mostani rendez­vénysorozat. Külön szólt az egri Belvárosi étterem szerepéről. Rendkívül sikeresen, s nagy szakmai hozzáértésről tanús­kodva szervezték meg a gasztro­nómiai bemutatkozásukat. Mondandója végeztével pedig átadta a város vezetőinek Stájer- ország zászlaját. hard Müller (eddig PB-póttag). Eleve nem szerepelt a jelöltek között, jóllehet eddig tagja volt a politikai bizottságnak, Willi Stoph, Horst Sindermann, Wer­ner Krolikowski és Harry Tisch. Már múlt pénteken elhangzott, hogy további öt PB-tag — Her­mann Axen, Kurt Hager, Erich Mielke, Erich Mückenberger, Alfred Neumann — önként le­mond posztjáról. Az NSZEP KB új politikái bi­zottsága- eszerint a következő: Egon Krenz (főtitkár), Hans-Jo­Ezek után Kurt K. Uhlmann, a Stájer Kereskedelmi Kamara Gazdaságfejlesztő Intézetének igazgatója, keleti képviselője ar­ról számolt be a sajtó jelenlévő munkatársainak, hogy nagy esélyt lát arra: a közeljövőben villamosipari szakemberekkel közös vállalkozásba fogjanak. Lapunk jelenlévő munkatár­sának kérdésére elmondta, hogy előrehaladott tárgyalások foly­nak fürdőszoba-berendezések vegyes vállalati formában törté­nő gyártásáról és forgalmazásá­ról. Megtudhattuk azt is, hogy az Észak-magyarországi Kereske­delmi Kamarával együttműkö­dési szerződéstervezetet írtak alá, ami január 1-jétől lép életbe. Ez tartalmazza: közvetlen üzleti kapcsolatok létrehozásának le­hetőségeit, a grazi, illetve a mis­kolci vásáron való együttes rész­vételt, az Ausztriában sikeresen működő menedzserképző inté­zetekben magyar szakemberek képzését, továbbá a turizmus és az ahhoz kapcsolódó üzletágak közötti kapcsolat erősítésének szándékát. Osztrák barátaink el­mondták azon elképzeléseiket is, amely szerint hazánk észak-ma­gyarországi régiójában szívesen fektetnék pénzüket szállodák, kempingek, kastélyszállók fel­újításába, építésébe. Minderre 100 millió dollár máris rendelke­zésre áll, aminek egy részét már lekötötték. Megfogalmazták vi­szont azon igényüket, hogy tőke- befektetéseiket a közbülső állo­mások, nevezetesen a minisztéri­umok kikapcsolásával valósít­hatják csak meg sikeresen, s min­den a jövőben a közvetlen kap­csolaton, s nem utolsósorban gyors reagálásunkon múlik... achim Böhme, Werner Eberlein, Wolfgang Herger, Werner Jaro- winsky, Heinz Kessler, Siegfried Lorenz, Hans Modrow, Wolf­gang Rauchfuss, Günter Scha- bowski, Gerhard Schürer. A központi bizottság titkárai lettek: Egon Krenz, Johannes Chemnitzer, Wolfgang Herger, Inge Lange, Siegfried Lorenz, Wolfgang Rauchfuss, Günter Schabowski, Günter Sieber, Hans-Joachim Willerding. (MTI) Magyarnak lenni... Szerény, de bensőséges ün­nepség volt a minap főváro­sunkban. Ez önmagában véve talán nem is hírértékű, de a szűkszavú tájékoztatás mégis figyelemfelkeltő volt. A Kis­motor- és Gépgyár előtti teret Csonka Jánosról, a neves ma- i gyár tudósról nevezték el. Fél évszázaddal ezelőtt hunyt el a „karburátor atyja”, aki talál­mányával új korszakot nyitott a motorizációban. Csonka Já- j nosra emlékeztek az utókor | megbecsülését hirdetve, arra a nagy egyéniségre, aki annak idején méltán szerzett tekin­télyt, elismerést hazánknak. Sajnos, akit később szinte tel­jesen elfeledtek, és szinte be­szélni sem lehetett róla. Mun­kásságát csak a tudománytör­téneti könyvek lapjaira zsu­gorított rövid összefoglalók alapján ismerhette meg a fel­növekvő nemzedék. A példa azonban nem egyedi. Nagyon sok tudós- ■ nak, művésznek sajnos évti­zedeken át nem sok babér ter­mett itthon, pedig eredmé­nyeik alapján elismertebbek voltak külföldön, mint ideha­za. Talán ezért is távoztak so­kan az anyaországból. Gon­doljunk csak Szent-Györgyi Albertre, a Nobel-díjas bio­kémikusra, a fizikus Gábor Dénesre, Wigner Jenőre, Bay Zoltánra, a matematikus Ne- j | umann Jánosra, a vegyész j Bodor Miklósra, Betry Jó­zsefre, az építész Papp Lász­lóra, Kádár Istvánra, az er­dész Berényi Miklósra és még sorolhatnánk a neveket. Szakterületükön pedig nem­zetközileg is jeleskedtek. Bár más kontinenseken, más or­szágokban éltek, illetve élnek ma is sokan közülük, mégis megmaradtak magyarnak, j vállalva anyanyelvűket, és : nem feledve hazájukat a tá­volban sem. Ezért is érdemes visszaper­getni azt a nyár végi eseménye sorozatot, amikor immár má­sodszor invitálta hazai földre, találkozóra a Magyarok Vi­lágszövetsége, a MTESZ, a Magyar Tudományos Akadé­mia és a Budapesti Műszaki Egyetem a külföldön élő, ha­zánkból elszármazott termé­szettudósokat. Nem véletle­nül tartottak előadásokat a j magyarok szerepéről a világ | természettudományos és mű­szaki haladásában, nagy si­kerrel! És szívesen jöttek nemcsak Európából, hanem í az Egyesült Államokból, Ka­nadából, sőt Ausztráliából is, vállalva a fárasztó utazást. Fi­gyelemmel kísérik napjaink gyökeres társadalmi-gazda­sági változásait. Természe­tesen nem zárkóztak el a segí- tokészségtől, azoknak az egyetemeknek, kutatóintéze­teknek a támogatásától, ahol jelenleg tevékenykednek. Szükségünk is van erre a mos­tani átalakulási folyamatban, j | hiszen hazánknak — hogy új- j ra európai lehessen, és felzár- j kozhasson a fejlett országok- j hoz — új technikák, technoló- j j giák egész sorát kell bevezet- > \ nie, új anyagokat és módsze- ! j reket elterjesztenie a gazda- ! I ság fejlesztésében. Mit jelent ma magyarnak lenni? Hisszük, hogy többet, í mint valaha. És ebben a hatá- i 5 rainkon túl élő hazánkfiai is | nagyon sokat tehetnek. Min­den bizonnyal tesznek is. Mentusz Károly (Folytatás a 2. oldalon) Nyers Rezsőt fogadta a svéd kormányfő Az MSZP küldöttsége Prágában A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak gazda­ságpolitikával foglalkozó KB-titkárai e hó 9-10-én a csehszlovák fő­városban tanácskoznak. Hámori Csabának, az Elnökség tagjának ve­zetésével szerdán elutazott a konferenciára az MSZP küldöttsége. Tüntetéseken vett részt Ukrajnában — Aki kiállt a bulgáriai törökök mellett — Fo­lyamatban 41, elutasítva egy kérelem Két politikai menekült Magyarországon A tegnap délelőtti sajtótájékoztatón Szabó Sándor, a városi tanács elnökhelyettese volt a házigazda. (Fotó: Szántó György) Krenz tette a javaslatot NDK: új PB a NSZEP csúcsán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom