Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-04 / 262. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1989. november 4., szombat Rendkívüli ülést tartott Heves Megye Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) A tanácskozás további részé­ben Bodony önálló tanácsának megalakítása érdekében tett in­tézkedést a testület. Miután a ta­nácsalakításhoz minimum 11 ta­nácstagi körzetre — s lakossági képviselőre — van szükség, négy kerülettel, s személlyel meg kell növelni az eddigiek számát. Ezért a megyei tanács december 17-re időközi tanácstagi válasz­tásokat írt ki Bodonyban. Döntött a tanács a rendkívüli ülésen arról is, hogy a Heves Me­gyei Tanács Kórház-Rendelőin­tézet névválasztási kérelmét tá­mogatja, s hozzájárul ahhoz, hogy az intézmény felvegye Markoth Ferenc— 1758-tól több mint harminc éven át dolgozott megyei és városi orvosként Eger­ben — névét. A névadó ünnep­ségre a kórház alapításának 260. évfordulója alkalmából a közel­jövőben kerül sor. A megyei tanács ülése egy ta­nácstagi felvetésre adott válasz- szal fejeződött be. Mikor kezdődhet az elnökválasztási kampány? A köztársaságielnök-jelölte- ket támogató aláírások gyűjtése a november 26-i népszavazás eredményének kihirdetésétől, minden bizonnyal november 27- től december 22-ig tarthat, felté­ve, hogy az állampolgárok több­sége úgy dönt: az országgyűlési választások előtt kerüljön sor az elnökválasztásra. Ezt Csiba Ti­bor, a BM választási irodájának vezetője mondta az MTI érdek­lődésére. Ismeretes ugyanis, hogy több elnökjelölt számára már meg­kezdődött az aláírások gyűjtése. A szakértő szerint ez népi kezde­ményezésnek, ajánlásnak fogha­tó fel. A jelöltek egyébként a népszavazás eredményének ki­hirdetéséig nem folytathatnak kampányt, de megoszlik a szak­emberek véleménye arról, hogy mi minősül annak. Az Üj Élettől a Szabadságig (Folytatás az 1. oldalról) Nagy tisztelettel sorolta név­sor szerint Bóta Jánosáétól, Tö­rök Kálmánig mind a huszonhat alapító nevét, akik 36 kataszteri hold föld összeadásával kezdtek munkához, és sajnálattal állapí­totta meg, hogy közülük már csak heten lehettek jelen. Meg­emlékezett arról a Lőcsei Fe­rencről is, aki 1983-ban történt nyugdijbavonulása előtt 27 éven keresztül állt a gazdaság élén, s ezen jubileumi közgyűlésnek is résztvevője lehetett. Újkori történelmünk egyik legerőszakosabb, legbrutálisabb akciójának nevezte a mezőgaz­daság szocialista átszervezését, mert aparasztemberek, csak erő­szak hatására mondtak le a föld­ről. Az átszervezés eredménye­ként a már meglévő Új Élet Tsz mellett létrehozták az Aranyka­lász és a Kossuth Termelőszövet­kezeteket is. Ezek egymással ri­valizálva, sokszor ellenséges in­dulatoktól felkorbácsolva tény­kedtek Erdőtelken az 1969-es egyesítésükig. Ehhez csatlako­zott 1974-ben a tenki Béke, s így alakult ki az 5200 hektáron gaz­dálkodó Szabadság. Soltész László nem hallgatta el azt sem, hogy a 70-es években él­vezett támogatásokkal a fellen­dülés időszaka következett. Azonban a következő évtizedet már úgy jellemezte, hogy ugyan­úgy kisöprik a gazdaságok mag­tárait, mint a Rákosi-rendszer- ben a parasztportákat, csak most sokkal kifinomultabb, intelligen­sebb, adminisztratív eszközök­kel, a szabályzók legagyafurtább módon történő állandó módosí­tásával, szigorításával. Ilyen körülmények között iga­zán dicséretes, hogy az alapítók­nak, a törzsgárdatagoknak, az arra érdemes dolgozóiknak több mint öt millió forintot fizettek ki e jubileum kapcsán. S azon sem le­het csodálkozni, hogy a tagság egyhangú szavazással úgy dön­tött — mivel az országos és a me­gyei érdekképviseleti szerveze­tek csak a politika szócsöveként tevékenykedtek — megszüntetik TOT illetve Teszöv tagságukat, ezen szervek támogatását. — Talán megengedik, hogy barátaimnak szólítsam önöket. — így kezdte erdőtelki felszóla­lását Kulcsár Kálmán igazság­ügy-miniszter, a Hazafias Nép­front elnöke, köztársaságielnök­jelölt, majd így folytatta: — Ha Soltész László tsz-elnök a jubi- - leumi közgyűlés szónoka (Fotó: Szántó György) személyes kapcsolatok el is hal­ványultak az évtizedek során, azért csaknem minden jelenlevő szüleim tanítványa, nekem pedig iskolatársam volt egykor. Ami­kor idejöttem, hazajöttem, s az az idő, amit itt gyerekként eltöl- töttem nagy befolyással volt rám a későbbiekben is. S ha én nem tévedtem el ezalatt a néhány év­tized alatt, amelyet oly sok politi­kai vihar, gazdasági probléma, emberi tisztességtelenség is jel­lemzett, akkor azt hiszem, a szü­lői nevelés után ennek a község­nek is köszönhetem, hiszen itt élt az a közösség, amely a családot, a lakóhelyet a nemzetet is jelentet­te számomra. Kulcsár Kálmán mindezek után nem kis büszkeséggel eleve­nítette fel azt a fejlődést, amelyen szülőhelye az elmúlt négy évtized során szakaszonként végig ment. Szólt a magyar falu helyzetéről. Arról az időszakról, amikor min­den propagandabeszédben a vá­rosiasodásról lehetett hallani, az ipar fejlődését szorgalmazták, di­csérték. A falu a mezőgazdaság az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult. Ezzel együtt háttérbe szorult mindaz amit a falu adhat: a paraszti tisztesség, a munkasze­retet, a család, az azon túlmenő lakóhelyi és az erre épülő nemzeti közösségek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar falu, a magyar parasztság erős, mint néhány százesztendővel ezelőtt volt, amikor a tatáijárás s egyéb külföldi pusztítások után megtar­totta sőt továbbfejlesztette ezt a nemzetet. Kiemelte, hogy most olyan át­alakulási korszakot élünk, amelynek szintén megvannak a maga nehézségei. Felszínre ke­rülnek olyan eszmék, elgondolá­sok, cselekvések, emberek, ame­lyek és akik nem teszik biztonsá­gossá életünket. De ez minden átalakulásnál így van. Mert min­den átalakulás hozza magával az örvényt és a tisztulást is. Ezért bízhatunk abban, hogy e folya­matban is partra vetődik mindaz ami szemét, ami idegen, új lehe­tőségek megnyílásával fejlődhet tovább, országunk, nemzetünk és lakóhelyünk. Összefoglalta ennek az átala­kulásnak azt a szakaszát, amit már megértünk. Mint mondta kialakult egy új államszerkezet, ami az alkotmány módosításá­val, a köztársaság kikiáltásával zárult. Szólt az alkotmánymódo­sítás jelentőségéről, kifejtette, hogy mindez eltüntetett egy olyan idegen mintára készült szerkezetet, amivel a magyar nép soha nem tudott megbarátkozni, ami éppen ezért nem is volt haté­kony. Az új államszerkezet segít kialakítani egy olyan jogrend­szert, ami a mindennapi életben megmutatkozó alkotmányos jogállamhoz vezet. Részletezte az önkormányzat szerepét, ki­emelte, hogy lebontás alatt van­nak azok a szabályzók, amelyek a gazdaságban a bizonytalansá­got okozták. Ezek helyére stabil törvények lépnek. Igazságügy-minisztertől szo­katlan módon meglehetősen ala­pos elemzést adott a mezőgazda­ságról is. Kifejtette, hogy mindig olyannyira meghatározó ágazat volt, ami fenntartotta az orszá­got. Nemcsak a mindennapi ke­nyerünk miatt fontos ez az ága­zat, hangoztatta, hanem azért is mert az ipar erre építhet. Adott­ságainkból következően szerepe a jövőben nemcsak, hogy nem csökkenhet, hanem jelentősebbé kell váljon. Végezetül hitet tett amellett, hogy kilábalhatunk jelenlegi gondterhes időszakunkból, de mint mondotta, csak akkor lesz ez a nemzet újra erős, ha együtt teszünk ezért összefogva, béké­sen, keményen harcolva... A jubileumi közgyűlés végez­tével Kulcsár Kálmán lapunknak külön intetjút adott, amelyet keddi számunkban olvashatnak. t Kis Szabó Ervin f................ .................... ' ' ^ Az egri Gárdonyi Géza Színház fodrászata állandóan vásárol nyers emberi hajat 30 cm hosszúságtól, mindenféle színben. Keres fiatal fodrászt, akit betanít színházi fodrásznak és maszk készítésére. Paróka készítésben jártasak előnyben. Jelentkezés: a színáz fodrászat vezetőjénél november 6-án 10-12 óra között. Továbbá alkalmaz színpadi segédmunkásokat, kellékeseket középiskolai végzettséggel, osztott és egyenlőtlen munkaidőre. Jelentkezés: az üzemigazgatónál 1989. november 6-án 10-12 óráig. //................................................... " ' ~ ' -------------------*" P ÁLYÁZATI FELHÍVÁS! jr „VOSZK” Verpeléti Telepe felvesz géplakatos és autószerelő szakmunkásokat. Érdeklődni: személyesen vagy a 36/10-817 telefonszámon. A Heves Megyei Patyolat Vállalat 1990. január 1-jétől 3 év időtartamra szerződéses üzemeltetésre meghirdeti az alábbi egységeit: 1. ) Gyorstisztító Szalon Eger, Marx K. út 9-11. 2. ) Gyorstisztító Szalon Heves, Erkel E út 2.. A versenytárgyalás a vállalat központjának (Eger, Tinódi út 28. tanácstermében kerül megtartásra 1989. december 13-án Eger, Szalon esetében 9 órától, Heves Szalon esetében 10 órától. A pályázatokat írásban kérjük benyújtani legkésőbb 1989. december 4-ig a vállalat igazgatójának. Pályázati feltételek: — szakirányú végzettség (textiltisztító szakmunkás képesítés, vagy vegytisztításban eltöltött 3 év gyakorlat), — erkölcsi fedhetetlenség (3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány), — egészségügyi alkalmasság. . A pályázattal kapcsolatban bővebb felvilágosítást (átalány összeg, árbevétel, költségalakulás, stb.) a vállalat főkönyvelője ad, munkanapokon 8-12 óra között a (36) 13-952 telefonszámon, vagy személyesen. HEVES MEGYEI PATYOLAT VÁLLALAT A Népújság szerkesztőségi munkatársainak szándéknyilatkozata A Hajdú-Bihari Napló szerkesztősége munkatársainak nyil­vánosságra hozott nyilatkozata — amely szerint a lapban már je­lentkező törekvéseket a Magyar Újságírók Országos Szövetsége helyi szervezetének korábbi kitartó kezdeményezését folytatva és megerősítve az újságot ezentúl valamennyi párttól független, önál­ló, a progresszív helyi és nemzeti hagyományokra támaszkodó de­mokratikus orgánumként kívánják szerkeszteni —, találkozott a Népújság szerkesztőségében dolgozó újságírók és szerkesztők szándékával is. Ugyancsak egyetértés alakult ki abban, hogy a lap szellemiségének, tartalmának kérdése, a szándék független a volt MSZMP kezelésében lévő vagyon sorsától, a megyei kiadók jelen­legi bizonytalan státuszától. Minden szervezettől, személytől szívesen elfogadva a segítsé­get, támogatást, javaslatot, kritikát, kollektívánk szükségesnek tartja kinyilvánítani, hogy az olvasók hiteles tájékoztatását, hivatá­sát csak úgy tudja maradéktalanul teljesíteni, ha a lap szellemiségé­be, konkrét munkájába beleszólni, beleavatkozni nem enged, eh­hez csak a szerkesztőség munkatársi kollektívájának és a közülük megválasztott szakmai szerkesztőbizottságnak legyen jogosítvá­nya. Vállaljuk ennek fejében a hiteles, pontos, korrekt tájékozta­tást az élet minden közérdeklődésre számot tartó jelenségéről és eseményéről, bármely alkotmányosan működő szervezethez vagy párthoz kötődjenek is. Figyelmünk középpontjában továbbra is a megye, szőkébb pátriánk valósága áll. A választási előkészületek időszakában biztosítjuk az esélyegyenlőség közéleti kereteit min­den pártnak és szervezetnek, amely a választási küzdelemben részt vesz. Önálló szellemi műhelyként kíván funkcionálni szerkesztősé­günk, a valósághű és arányos tájékoztatás, az egyetemes emberi ér­tékek, a magyar nép és nemzet érdekében. Munkánk során igyek­szünk a demokratikus szellemiséget meghatározóvá tenni, függet­lenül attól, milyen pártok tevékenységében jelenik ez meg. A szer­kesztőség továbbra is alapvetően fontosnak tartja a szakmai-etikai hitelességet, ezért törekszik a személyeskedések, sértegetések tel­jes kizárására azáltal is, hogy nem ad helyet olyan szélsőséges észre­vételeknek, amelyek fölösleges indulatokat keltenek és szükségte­len összeütközésekhez vezethetnek. Szándéknyilatkozatunkat az olvasók szíves figyelmébe ajánl­juk, s támogatására szólítjuk fel a megye demokratikus közvélemé­nyét. Eger, 1989. november 3. A Népújság szerkesztőségének képviselői 1989. november 2-án is­mertették a fenti szándéknyilatkozatot az Egri Ellenzéki Kerékasz­talba tömörült pártokkal, s e szervezetek a következőkben foglal­tak állást ezzel kapcsolatban. $ Kerüljön társadalmi ellenőrzés alá a Népújság! Üdvözöljük a Népújság mun­katársainak azon szándéknyilat­kozatát, miszerint pártatlan, tár­gyilagos, független lapként kí­vánnak tovább működni. A je­lenlegi tisztázatlan körülmények között valóban az egyetlen kor­rekt magatartás, ha a lap a lakos­ságot képviseli, s nem a kommu­nista, szocialista(?) érdekeket csupán. A Népújsággal szemben kiala­kult bizonytalanságot, bizalmat­lanságot oldhatja a pártatlanság­ra törekvő kinyilatkoztatás, de ez csupán az első mozzanat, mely az átmeneti időszakban optimális működést feltételez. További lé­péseket kell tenni ahhoz, hogy a választási versenyben esélye­gyenlőség jöhessen létre. 1. Váljon le a Népújság szer­kesztősége a lapkiadó vállalattól, megszüntetve ezzel a függőséget, amely politikai és gazdasági kényszerhelyzetet teremt jelen­leg. Ekkor megszűnne a jogos kétely, hogy egy kommunista­szocialista befolyásoltságú mun­káltatója van a lapnak. 2. Az első pontból következő­en alakítson ki a piaci viszonyok­nak megfelelő önálló gazdálko­dási formát, amelyben az újságí­rók érdekeltsége megteremtő­dik, megbecsültségük, javadal­mazásuk a tárgyilagos, korrekt munkától függ, amelyet az újság­írói etika vezérel. 3. A hitelességnek, a fent em­lített működésnek természete­sen személyi feltételei is vannak. Közös érdek, hogy a személyi konzekvenciák levonása után, önálló, vezetésében, szellemé­ben, megjelenésében (cím meg­változtatása, tipográfiai átalakí­tás) megújult, külső és belső cen­zúrától mentes orgánum működ­hessen. 4. E munkához szükséges egy új információs bázis kialakítása. Szervezeteink rendszeresen segí­tik ezt, hírekkel ellátják a lapot. Ebben a többirányú információs áramlásban a rangsorolást az események súlya kell, hogy meg­adja, nem pedig a különböző pártérdekek. Meg kell szűnnie a tendenciózus irányításnak. 5. A jelenlegi ellenzéknek szánt oldal csütörtökönként diszkriminatív engedmény. Ne­künk nem engedmény kell, ha­nem a megjelenés minden nap­ján igényeljük a híreink, esemé­nyeink megjelenítését. Elsősor­ban nem mi kívánunk írni, inkább elvárjuk, hogy az újságírók szak­májukat gyakorolva ott legyenek eseményeinken s ezekről készí­tett írásaikat a megfelelő rovatok­ban rendszeresen elhelyezzék. 6. Ezen javaslatok megvalósí­tása érdekében a megyében mű­ködő valamennyi politikai párt 2-2 képviselője alkosson Érdek­egyeztető Bizottságot, amely po­litikailag támogathatja a megye napilapját. Meg kell teremteni a bizottság jogkörét, hogy a semle­gesség garantálható legyen, méghozzá oly módon, hogy az újság életébe közvetlenül ne avatkozhasson be. A bizottság arra törekszik, hogy mire a nyílt választási küzdelem indul, ak­korra már a fentiek szerint átfor­málódott napilapja legyen a me­gye népének. Ézért legkésőbb 1990. január 2-ben jelöli meg azt a határidőt, melyre az átalakítási folyamatokat be kell fejezni. Az MDF, a Fidesz, az MSZDP és a Kisgazda Párt Egri Szervezetei Eger, 1989. november 3. * A Szabad Demokraták Szö­vetségének Egri Szervezete mesz- szemenőkig támogatja a Népúj­ság önállóságra, semlegességre való törekvéseit. Szervezetünk reméli, és elvárja azt, hogy az új­ságírók, s a lap szerkesztősége alapvetően a sajtóetika belső tör­vényei és a közeljövőben elfoga­dandó tájékoztatási törvény alapján lássák el feladatukat. Úgy véljük a lap szerkesztésébe külső politikai erőknek, pártok­nak nem szabad beleszólniuk. Nem engedhetjük meg, hogy az egypárti függést a többpárti irá­nyítás váltsa fpl. A szabaddemokraták úgy gondolják, amennyiben a Nép­újság valóban szabad, független, esélyegyenlőséget biztosító saj­tóorgánum kíván lenni, elenged­hetetlen feltétel a szerkesztőbi­zottság teljeskörű önállóságának elérése, amely előfeltételezi az újságírói kollektíva hathatós ér­dekvédelmének megszervezett- ségét. Az egri szabaddemokraták üdvözlik az újságírók tisztessé­ges szándékát, önállósodási tö­rekvéseit. Ehhez kíván jó munkát a Szabad Demokraták Szövetségének Egri Szervezete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom