Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-25 / 280. szám

- 2 NÉPÚJSÁG, 1989. november 25., szombat Öt adósáv és kompromisszum Személyi jövedelemadó-tábla Az Országgyűlés hosszas szavazási procedúra után, több mint 70 módosító indítvány sorsáról döntve péntek este elfo­gadta a személyi jövedelemadóról szóló törvényt. Százhatvan­egy képviselő szavazott igennel, 32 nemmel, 31-en pedig tar­tózkodtak a döntéshozatalkor. Az elfogadott törvényben végül az eredeti javaslattól eltérő, a reformbizottság által kidolgozott adótáblázat került; e kompromisszumos megoldással végül a kormány is egyetértett. Eszerint az adókulcs 0 — 55 ezer forint évi jövedelemnél 0 százalék, 55.001 — 90.000 forint között az 55 ezer forint feletti rész százsléks 90.001 — 300.000 forint között 5250 forint és a 90 ezer fo­rint feletti rész 30 százaléka, 300.001 — 500.000 forint között 68.250 forint és a 300 ezer forint feletti rész 40 százaléka, 500.001 forintot meghaladó jövedelemnél 148.250 forint és az 500 ezer forint feletti rész 50 százaléka. Ez az elfogadott változat 14,5 százalékos adószintet jelent, a kormány által eredetileg javasolt variáció 15 százalék lett vol­na. Elutazott Ro Te Vu Magyarországon tett hivatalos látogatása után pénteken délelőtt eluta­zott Budapestről Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság elnöke és kísérete. A magas rangú vendéget Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági el­nök búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Csehszlovákiában is kikényszerítette a napok óta tüntető tömeg a változásokat Lemondott Milos Jakes A pénteki ülésen lemondott Milos Jakes, a CSKP KB fő­titkára, a Központi Bizottság elnöksége és titkársága. Viszontválasz helyett (Folytatás az L oldalról) polgárjogot nyert. Éppen ezért a felszólaló kérte képviselőtársai támogatását módosító javaslatá­hoz, miszerint a törvény szövegé­ből a diszkriminatív rendelkezés maradjon ki. A folytatásban az állami va­gyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdték meg a honatyák. Ezután, mivel az egyes adó­törvényekhez benyújtott módo­sító indítványokról a szünetben tárgyaltak az illetékes bizottsá­gok, s a kormány is ülésezett, az elfogadott tárgysorozattól eltér­ve, az Országgyűlés rátért a pár­tok 1989. évi állami költségvetési támogatásával kapcsolatos hatá­rozattervezetre. A dokumentumot az Ország- gyűlés vita nélkül elfogadta. A határozat kimondja: az Or­szággyűlés jóváhagyólag tudo­másul veszi, hogy a pártok 1989. évi állami költségvetési támoga­tása csak a társadalmi és politikai szervek idei költségvetési támo­gatásának csökkentéséből finan­szírozható. Az általános választásokig a pártok állami költségvetési tá­mogatása a pártok előzetes meg­állapodása alapján, az általuk bevallott taglétszám figyelembe­vételével, normatív alapon tör­ténhet. Amennyiben újabb pártok ré­széről is igény merül fel állami költségvetési támogatás iránt, akkor azt a kormány a most elfo­gadott határozatnak megfelelő­en biztosítja. A határozathozatalt követően az 1995-re tervezett Budapest — Bécs Világkiállítás előkészítésé­nek helyzete került napirendre. Somogyi László, a kiállítás elő­készítésének kormánybiztosa ar­ról is számot adott, hogy felvet­ték a kapcsolatot azzal a pénz­ügyi csoporttal, amely nemrégi­ben, 13 milliárd dollárt ajánlott fel a világkiállítás bécsi részének finanszírozásához. Folynak a tárgyalások egy svájci pénzügyi és vállalkozói csoporttal. Tájékoztatásként Somogyi László elmondta, hogy ez év de­cember 10-éig a zsűri véglegesen dönt a budapesti helyszín kérdé­sében, 1990 elején kiírják a nyil­vános tervpályázatot. Csongrádi Csaba, a Gagarin Hőerőmű Vállalat főszerelője indítványozta, hogy Somogyi László lépjen vissza kormány- biztosi megbízatásától, s a Parla­ment mindaddig ne foglaljon ál­lást a világkiállítás ügyében, amíg a képviselők nem ismerik meg a tárgykörben készült vala­mennyi elemzést. Indoklásként hozzátette: éppen a kormánybiz­tos felkérésére készített közgaz­dasági elemzést a világkiállítás­ról egy tudományos munkacso­port. Ezt a szakvéleményt azon­ban nem terjesztették a képvise­lők elé. Csongrádi Csaba úgy vélte: a világkiállítás megrende­zését ellenző szakvélemény el­hallgatásával ismét félre akarják vezetni az Országgyűlést. Elmondta: a szakértők véle­ménye szerint lényegesen alábe­Tisztelt képviselőtársak! — A köztársasági alkotmány és a párttörvény elfogadásával szentesítettük a politikai nézetek szabad vállalásának és gyakorla­tának jogát. A Munka Törvény- könyv adott paragrafusának je­lenlegi kiegészítése ezen elv jogi következményeiből egyenesen csültek a világkiállítás költségei, s nincs egy valóban ütőképes fi­nanszírozási terv. Javasolta, hogy utalják vissza a világkiállítás ügyét a parlamenti bizottságok elé, s ott valamennyi szakvéle­mény, illetve képviselői felvetés ismeretében vitassák meg újra. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hiva­tal elnöke a Munka Törvény- könyve módosításáról szóló tör­vényjavaslatot terjesztette a Tisztelt Ház elé. Hangoztatta: a közelmúltban befejezett politikai egyeztető tár­gyalások egyik megállapodásá­nak törvényerőre emelését cé­lozza a törvényjavaslat. Ennek kapcsán azonban néhány alacso­nyabb szintű jogszabály hatály­talanítása is indokolt — mondot­ta az államtitkár. és magától értetődően, automa­tikusan adódik — kezdte hozzá­szólását a képviselőnő, majd ki­emelte: a javasolt előterjesztés indoklása a politikai nézetek mellett az érdekvédelmi szerv­hez való tartozástól függetlenül biztosítja a jogokat, vagyis nem lehet valakit hátrányosan meg­különböztetni azért, mert nem szakszervezeti tag, vagy azért, mert egy alternatív szakszerve­zetnek a tagja. A képviselőnő ezután hangsú­lyozta: — Ha ugyanis a munkahelye­ken, mint azt Németh Miklós mi­niszterelnök itt kifejtette, a nem politikai tisztségeken kívül csak a szakmai hozzáértés és az embe­ri tisztesség lehet a mérce, akkor a kormánynak sürgősen vissza kell vonnia a személyzeti és ká­dermunkára vonatkozó összes eddigi határozatát. Hogy miről is van szó? Az 1001/87. Mt. hatá­rozat, de még egy sor más is ren­dezi a vezetők és kádertartalé­kok kiválasztásának és minősíté­sének kérdéseit, melyekben a politikai szempontok döntő sú­lyúak. A párt káderhatásköri lis­táján lévő személyeknél az MSZMP-nek döntő szerepe volt. Az úgynevezett hármas követel­mény is elavult. A minősítések elsősorban politikai beállítottsá­gúak voltak, s a szakmai és em­berijellemzést is ennek tükrében végezték. Nyilvánvaló volt, hogy politikailag kifogásolható sze­mélyről gyakran szerepelhetett a nem közösségi típus, az összefér­hetetlen, a hangulatkeltő, vagy netán a visszahúzódó megjelölés. A kedveltek viszont minden te­kintetben kiérdemelték a pozitív jelzőket. Remélem — fejezte be hozzá­szólását Zsidei Istvánná —, hogy indítványom érthető, és a kor­mány még ebben az évben ezen problémák megoldásáról intéz­kedik. Abból az indíttatásból, hogy valóban megbékélés legyen az országban, s a munkahelye­ken. Hogy valóban a szakmai hozzáértés, a társadalom számá­ra ténylegesen a hasznos teljesít­mény és az emberi tisztesség le­gyen a mérce... * Az Országgyűlés megbízott elnöke a pénteki ülésen bejelen­tette: a Magyarországi Szociál­demokrata Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Pol­gári Párt, Szabad Demokraták Sző vétségé és a Fiatal Demokra­ták Szövetsége nyílt levélben for­dult az Országgyűlés elnökéhez. Az aláírók az Országgyűlésnek az állampolgári kezdeményezés­re kitűzött népszavazásról szóló határozatát törvénysértőnek minősítették, s emiatt elmarasz­talták az Országgyűlést, s érvei­ket kifejtve felszólították az Or­szággyűlés elnökét, a köztársa­ság ideiglenes elnökét és a Mi­nisztertanács elnökét, hogy in­tézkedjenek a jogrend helyreál­lításáról. A vádakra egy nyilatkozattal válaszolt az Országgyűlés, ame­lyet 230 képviselő — 3 tartózko­dás és 3 ellenszavazat mellett — elfogadott. A nyilatkozat rögzíti többek között: Az Országgyűlés törvénysér­tést nem követett el. „Igen"sza­vazatok többsége esetén az új Országgyűlés, „nem" szavaza­tok többsége esetén pedig köz­vetlenül a nép választja a köz- társasági elnököt. * A Parlament később rátért az egyes törvényeknek az alkot­mány módosításával összefüg­gésben szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásá­ra. A Parlament novemberi ülés­szakán végül a képviselők elfo­gadták a világkiállítás előkészí­tésének helyzetéről szóló tájé­koztatót, valamint a Munka Tör­vénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslatot. Fodor István este háromnegyed 8 órakor be­zárta az ülést, és bejelentette, hogy december 18-án kezdődik a következő ülésszak. (MTI) A Népújság 1989. november 11-én megjelent „Válasz”-ra a viszontválaszomat 13-án átad­tam Koós Józsefnek azzal a ké­réssel, hogy legkésőbb azon a hé­ten szombaton jelenjen meg. Ko­ós József kérte, hogy rövidítsem. Ezt elvégeztem, de azt sem kö­zölték. A viszontválaszom azért terjedelmesebb, mert a Présben megjelenteket idéztem, és bemu­tattam azt, hogy milyen rosszin­dulatú, becsületsértő az a véle­mény, amelyet a szerkesztőség kialakított. Én a tényeket ismer­tettem, nem az elvakult indulata­imat, érzelmeimet írtam le. így például: az oktatási igaz­gatóságot 1985. március 2-től vezettem, és ez év január végétől október 17-ig voltam az MSZMP megyei bizottságának társadalompolitikai titkára. A sajtó irányítását azonban ez idő alatt az első titkár magánál tartotta. Ebből adódott, hogy a szerkesztőség dolgozóinak érte­kezletein nem én vettem részt, vagy például a kiadó és a szer­kesztőség vezetőjének béreme­léséről velem nem konzultáltak. Koordinációs munkakapcsola­tom csak a főszerkesztővel, tá­vollétében a helyettesével volt. A Présre hivatkozva azt írták Önök rólam: „Hazugnak nevezi azt, aki más véleményen van, mint ő, pedig számos esetben so­rolhatnánk fel, amikor közvetle­lyásolta (gátolta vagy serkentet­te) munkánkat”. Nézzük ismét a Prést, kérdés: „A PB-ülésről ezek szerint le le­het hozni, amit elmondanak?” Válaszom: „Senki nem gátolja őket. Ezt ők is elmondják külön­ben, amelyik meg nem ezt mondja, az hazudik". Ehhez csupán utólag még any- nyit fűznék hozzá, hogy a párt megyei bizottságának ülései ez év januárjától nyilvánosak vol­tak. A PB munkájában nem csu­pán a pártsajtó képviselői vehet­tek részt, hanem mások is. Gondolom, nem kell tovább bizonyítanom, hogy az Önök utóbb idézett mondata nem más, mint hazugság és rágalom. Ép­pen ezért határozottan és kate­gorikusan visszautasítom. A viszontválaszban idéztem Kaposi Leventét is, aki a megyei végrehajtó bizottsági ülésen el­mondta: „Legnagyobb gondnak azt tartjuk a szerkesztőségen be­lül, hogy a pártélettel való kor­szerű foglalkozást nem tudtuk megvalósítani. Bár történtek vál­tozások, a megyei pártbizottság üléseinek bemutatása többnyire még ma is eléggé egysíkú”. Őszintén sajnálom, hogy a vi­szontválaszomat az olvasóval Önök nem merték megismertet­Áfa a magánautó-importra Az Országgyűlés 161 igenlő, 40 ellenszavazattal és 41 tar­tózkodás mellett elfogadta az általános forgalmi adóról szóló törvényt. Ennek keretében a kormány javaslatának megfelelő­en úgy döntött, hogy 25 százalékos forgalmi adót vet ki a sze­mélygépkocsik magánimportjára, s a törvénynek erről rendel­kező részét már a hatályba lépés napjától alkalmazni kell. * A Parlament elfogadta a vállalkozási nyereségadóról, vala­mint az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavas­latokat. Ennek megfelelően a vállalkozási nyereségadó mérté­ke 40 százalék, illetve 3 millió forint árbevételt meg nem hala­dó árbevétel esetén 35 százalék. Nem fogadták el azt a javasla­tot, hogy már jövőre kerüljön sor a teljes bérliberalizálásra, így 1990-ben sem szűnik meg a vállalati keresetszabályozás adó­rendszerbeli korlátja. A képviselők 18 százalékos állami va­gyon utáni részesedésfizetést szavaztak meg, így jóváhagyták a kormány eredeti javaslatát. Tisztelettel: Dr. Vasas Joachim c. egyetemi tanár mű yagy közvetett módon befő­Tisztelt dr. vasas Joachim! Higgye el, nem a bátorságunkon múlott, hogy nem adtuk közre el­ső két fogalmazványát. Méltánytalannak tartottuk volna olvasóink­kal szemben, hogy egy teljes újságoldalt szenteljünk vitánknak. Ön azt írja, ezekben a tényeket ismertette, nem pedig az elvakult indula­tait, érzelmeit írta le. Nos, mi még ez utóbbiaknak is örömmel helyt adtunk volna, csak tömörebb megfogalmazásban. Érvei álláspontunkat nem ingatták meg, véleményünket továbbra is fenntartjuk. Már csak azért is, mert az On által felsorakoztatott té­nyek sem számunkra, sem olvasóink számára nem voltak újak. Igaz, más kifejezéseket használ, mint előzőleg — például a segítségnyúj­tást koordinációs munkakapcsolatnak keresztelte át —, de ez a lé­nyegen mit sem változtat. Hazugsággal és rágalmazással vádol ben­nünket — nem először —, ahelyett, hogy végre nevén nevezné a gyere­ket, azaz a „segítséget”, a „koordinációs munkakapcsolatot" stb. nemes egyszerűséggel beavatkozásnak. A szavakkal lehet zsonglőr­ködni, de ettől a tények tények maradnak, s az Önéhez hasonlatos módszerekből egyetlen párt részéről sem kérünk. Ezzel a vitát a ma­gunk részéről lezártnak tekintjük. „Elavult a hármas követelmény” Zsidei Istvánná felszólalása f/K MÁTRA FÜSZÉRT) egri raktárházának MÁTRA Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat Egri raktárház 21. lenyomatú bélyegzője elveszett. Használata ' 1989. november 13-tól érvénytelen. S _____ /* v Értesítjük T. Fogyasztóinkat, hogy Egerben, az alább jelzett időpontokban és helyeken hálózatszerelési munkák miatt áramszünet lesz 1989. november 27-én, 8 órától 15 óráig a Pacsirta utcán a Kapás utcától az Árpád utcáig, Árpád utcától a Crónaí utcáig terjedő szakaszon, a tömbépületek kivételével, valamint a Tévesztő közben. ÉMÁSZ Vállalat Egri Kirendeltsége V félve gépi forgácsoló szak­munkásokat, IVC-műszerészeket, szerkezeti lakatost, géplakatost, futót, targoncavezetőt. «Jelentkezni lehet a gyár munkaerőgazdálkodási csoportjánál. Eger, Kistályai út r j ..................... „ Gödöllői Agrártudományi Egyetemi Tangazdaság Területi Gépüzem Kartal MNB 380-07444 2.” feliratú bélyegzője 1989. november 21 -én éjjel el­Használata felen. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom