Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-24 / 279. szám
HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 279. szám ÁRA: 1989. november 24., péntek 4,30 FORINT POLITIKAI NAPILAP VASÁRNAP NÉPSZAVAZÁS Közöljük Heves megye szavazóköri címjegyzékéi, a szavazáshoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat, s a teljesség igénye nélkül a különböző pártok véleményét. (3. és 4. oldal) BŰNHŐDJENEK A RENITENSKEDŐK „Elhatároljuk magunkat az erdőtelki vezetők semmitmondó véleménynyilvánításától!” (6. oldal) PLAKÁTHÁBORÚ „...sérelmezik, hogy az általuk felragasztott plakátokat valaki vagy valakik vandál módon letépték” (H. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI 1, 38, 55, 73, 74 Ro Te Vu szerint: Magyarország a „Duna menti csodát’'’ lógja véghezvinni Folytatja munkáját az Országgyűlés A kormányjavaslat: 15 százalék Az Országgyűlés novemberi ülésszakának harmadik nap ján, csütörtökön a képviselők az eredeti napirendtől eltérő en személyi kérdések megvitatásával folytatták a munkát Tart a maratoni ülésszak (Fotó: Perl Márton) Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság elnöke csütörtökön, hivatalos látogatásának második napján folytatta tárgyalásait a magyar politikusokkal Budapesten. Délelőtt szálláshelyén kereste fel az elnököt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A szívélyes légkörű megbeszélésen kölcsönösen méltatták a mostani látogatás jelentőségét. Németh Miklós emlékeztetett arra, hogy nem is olyan régen sokan még rosszallással figyelték, hogy Magyarország és a Koreai Köztársaság fejleszti kapcsolatait. Mára Horn Gyula külügyminiszter meghívására csütörtök délután hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere. A nyugatnémet külügyek irányítóját Kovács László külügyminisz- tériumi államtitkár fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Az NSZK-külügyminiszter soros látogatásán Genscher és magyar vendéglátója ezúttal minden eddiginél szívélyesebben alakuló kapcsolatrendszert tekinthet át. Az NSZK Magyar- országnak hagyományosan igen fontos kereskedelmi partnere. A tőkésországok között az első helyet foglalja el, de az összes gazazonban sokat változott a világ, számos követőnk akadt Európában. Arra kell törekednünk — mondotta —, hogy a két ország közötti különböző egyezmények, megállapodások a gyakorlatban is megvalósuljanak. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok — amelyek nagy jelentőségűek számunkra — a jövőben is dinamikusan fejlődhetnek. Ehhez a 'Magyarországon zajló belpolitikai változások mindenképpen (Folytatás a 2. oldalon) dasági partnert tekintve is csak a Szovjetunió előzi meg. Az idén dinamikusan növekedett a két ország kereskedelmi forgalma. Az előrejelzések szerint az év végére a forgalom értéke rekord- nagyságú lesz, eléri a 6 milliárd márkát. A tervek szerint Hans-Diet- rich Genscher látogatása alatt a Parlamentben a Magyar Nemzeti Bank és a Deutsche Bank képviselői 500 millió nyugatnémet márkás hitelmegállapodást írnak alá. Ennek felhasználási feltételei várhatóan kevesebb kötöttséget tartalmaznak majd, mint az októberben aláírt ugyancsak 500 millió márkás tartományi hitel feltételei. Az elnöklő Jakab Róbertné felhívta a figyelmet arra a korábbi állásfoglalásra, hogy még ezen ülésszakon döntésre kell jutni az előző plénumon meg nem választott alkotmánybírák, illetve az Állami Számvevőszék betöltetlenül hagyott elnökhelyettesi tisztsége ügyében. Ezekben az ügyekben időközben a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, valamint az Alkotmánybíróság megválasztását előkészítő jelölő- bizottság együttesen elvi állás- foglalást hozott. Karvalits Ferenc, az Országgyűlés jegyzője ismertette az állásfoglalást azokról a szakmai feltételekről, amelyek a testület tagjainak megválasztásához szükségesek. Miután a Parlament az elvi állásfoglalást döntő többséggel elfogadta, Vona Ferenc, az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottság elnöke ismertette a testületi tagságra ajánlott személyek névsorát. Eszerint dr. Ádám Antalt, dr. Kilényi Gézát, dr. Solt Pált, dr. Sólyom Lászlót és dr. Zlinszky Jánost javasolta a bizottság jelöltként elfogadni. Ezután Bánffy György ^Budapest, 4. vk.) hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a jelenlegi ülésszakon valami okból nem választanák meg az Alkotmánybíróság tagjait, akkor a testület 1990. január 1-jével nem tudná megkezdeni munkáját. Az ország jelenlegi helyzetében ez káros politikai következményekkel járna, s ennek felelősségét minden képviselőnek számításba kell vennie a szavazáskor. Jakab Róbertné ezt követően ajánlotta, hogy döntsenek az Állami Számvevőszék előző ülésszakon betöltetlenül maradt elnökhelyettesi posztjára javasolt személyről is. A javaslatot Horváth Lajos, az e célra alakult jelölőbizottság elnöke ismertette. Elmondta, hogy az eredetileg számításba vett hét személy közül dr. NyikosLászlómésettabi- zottság választása, s őt ajánlják jelöltként a Parlamentnek is. Az Országgyűlés a javaslatok elhangzása után külön-külön szavazott a jelöltekről: mind az Alkotmánybíróság tagjainak, mind az Állami Számvevőszék helyettesének ajánlott személyeket döntő többséggel elfogadta. A listára került jelölteket az ülésszak későbbi periódusában titkos szavazással választják meg. Az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy az adótörvényekkel kapcsolatban a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság úgy foglalt állást: a három törvényjavaslat nem alkalmas a tárgyalásra. Ezért a testület azt javasolta a kormánynak: vonja Békési László beszámolt arról, hogy a törvényjavaslatok előkészítése során, a szakmai és bizottsági vitákon — miként az várható volt — jelentős érdek- és véleménykülönbségek kerültek felszínre, amelyek szenvedélyes vitákhoz, néha szélsőséges megnyilatkozásokhoz is vezettek. A kiélezett viták első nagy témakövissza a törvényjavaslatokat. Az Országgyűlés reform-, valamint terv- és költségvetési bizottsága együttes ülésén viszont olyan határozatot hozott, hogy javasolja az Országgyűlésnek: a törvény- javaslatokat tárgyalják meg. A két bizottság kialakította álláspontját a száznál több módosító indítványról is. Jakab Róbertné elmondotta: a kormány által beterjesztett törvényjavaslatokat — a Házszabályok szerint — az Országgyűlés köteles megtárgyalni. Az általárének lényege: vajon dinamizálható-e a gazdaság rövid távon és gyors ütemben, s az adók radikális csökkentése képes-e kiváltani és megalapozni egy nagymérvű gazdasági növekedést. A jelenlegi körülmények között azonban a mostani elavult gazdaság gyors ütemű és általános dinamizálása, az eladósodásunkat katasztrofános vita lezárása után az elnök javaslatára az Országgyűlés szava- ' zással dönti majd el, hogy a törvényjavaslatokat részletes vitára bocsátja-e vagy elutasítja, illetve átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Mivel a kormány a törvényjavaslatokat nem vonta vissza, a képviselők megkezdték azok tárgyalását. A törvényjavaslatokkal kapcsolatban Békési László pénzügyminiszter mondta el expozéját. lisan növelő 1985-ös gazdaság- politika megismétlése, a katasztrofális örökséget okozó gazdasági voluntarizmus folytatása több mint felelőtlenség, gazdasági ön- gyilkosság lenne. Nincs esély tehát arra, hogy a jövő esztendőben a reálisan megalapozható 1 százalékos gazdasági növekedés he- (Folytatás a 2. oldalon) Újabb 500 millió márkás hitelmegállapodás Budapestre érkezett a nyugatnémet külügyminiszter A pénzügyminiszter: Illúzió az adócsökkentéstől gyors teljesítménynövekedést várni Parlamenti tudósítónk jelenti: Kulcskérdés: az adókulcs... Az Európai Parlament határozata Közép- Kelet-Európáról Gyorssegély a reform- országoknak Közép- és Kelet-Európa fejlődése az Európai Közösség gyors válaszát követeli, nevezetesen olyan együttműködési és támogatási terv haladéktalan kidolgozását, amely megfelelő időpontban lehetővé teszi majd az intézményesített kapcsolatok létrehozását minden olyan (térségbeli) országgal, amely ilyen társulásra törekszik (a közösséggel) — hangoztatja az Európai Parlament Közép- és Kelet-Európáról szóló határozata, amelyet csütörtök délután fogadtak el a 12 közösségi országban választott képviselők. A szavazásban résztvevők elsöprő többsége voksolt igennel a legnagyobb parlamenti csoportok által közösen benyújtott határozati javaslatra: 255 igen és 2 nem szavazat mellett 32 tartózkodást jegyeztek fel a krónikások. Az európai képviselők állást foglalnak a határozatban a reform útjára lépő valamennyi közép- és kelet-európai ország támogatása mellett, és leszögezik, hogy a Magyarországnak, Lengyelországnak és az NDK-nak nyújtandó gyorssegélyt be kell ágyazni a hosszú távú pénzügyi, gazdasági és környezetvédelmi együttműködés kereteibe. A vendéglátás ünnepélyes percei enyhítették némileg tegnap délelőtt a T. Házra nehezedő „adófellegek” terheit. A kemény és már-már végeláthatatlan — képviselők kontra pénzügyi tárca — vitában szinte ázsiai oázist jelentett a Koreai Köztársaság hazánkban vendégeskedő elnöke, Ro Te Ehparlamenti beszéde. — Kiemelkedő jelentőségűnek tartom, hogy olyan időpontban találkozhatunk, amikor új fejezet nyílik a magyar történelemben, és éppen azon a helyen, ahol a világpolitika változásainak új irányt szabtak... — mondta többek között, majd hangsúlyozta: — az önök „nyitott ajtók ” politikája, strukturális reformjai és különféle liberalizációs intézkedései sokban rokonok az országom által kö vetett politiká val, melyből megtanultuk: siker csak egy plurális társadalmi berendezkedésben kibontakozó versenyből eredhet... HaazMagyar- ország számára kívánatos, itteni beruházásokra fogjuk bátorítani a koreai üzletembereket, akár közvetlen, akár vegyes vállalati formában, megtalálva a megfelelő magyar partnert. A Magyarországra jövő koreai vállalatok olyan cikkeket tudnának gyártani, amelyek nemcsak itt, de a világ más tájain is keresettek. Közös érdekeinket a pénzügyek és a szolgáltatások számos területén is ki tudnánk aknázni... A koreai elnök végezetül így köszönt el: "Isten áldását kérem a Magyar Köztársaságra.” Hát, mit mondjunk, ránk férne... * De ugorjunk vissza a jelen magyar valóságába. Az Országgyűlés úgynevezett „leíró irodájában” Csongrádi Csaba diktálta a gépbe az utolsó pillanatban is csiszolgatott felszólalását is, amely a személyi jövedelemadó egyes részleteit vette górcső alá. A szünetekben még egy-egy mondatot váltott képviselőtársaival, hogy meghallgassa azok véleményét is. — Egyetértek azokkal a megállapításokkal, amelyek a hozzászólásban elhangzanak majd — mondta Nagy Józsefné, aki mindjárt hatvani példát hoz az adózás visszahúzó hatásáról. — A konzervgyárban, ahol a kiszállítási részlegnél dolgozom, naponta tapasztalom, hogy elégedetlenek az emberek. Nyolcórai nehéz munkával keresnek a nők 3,5-4 ezer forintot, s ha rendszeresen 12 óráznak, akkor sem jön össze több nettó 6 ezernél. Pedig például ezekben a hetekben is égetően szükség lenne a nyújtott műszakokra, mert megrendelés van, szállítani kell a termékeket, de a dolgozók nem akarják vállalni a túlmunkákat. Nem éri meg, mondják, a fejenkénti adható 1500 forintos ösztönző bérből jobb esetben is 800-1000 marad, a többit elviszi az adó... Kezdem úgy érezni, hogy egyes pénzügyi szakemberek nem akarják tudomásul venni: az adórendszer igenis teljesítménycsökkentő hatású. — Szinte kivétel nélkül minden hozzászólónak ez a véleménye... — Ebből is érződik — s magam is így döntök, ha nem látom a változtatás irányát —, hogy a költségvetéshez hasonlóan, elutasító lesz a képviselők reagálása... * Vajon hogyan látja a helyzetet a pénzügyi szakember-képviselő, Nagy Endréné... Arra kértem, mondja el, ha rajta múlna egyedül az adórendszer kidolgozása, miként formálná meg azt.. — Igen nehéz helyzetben lennék, mint most a PM is van — kezdte. — Azt mindenki tudja, hogy nem sikerült megvalósítanunk, amit a tárca és az Ország- gyűlés ts gondolt egy-másfél évvel ezelőtt a reformfolyamat befejező lépéséről, vagyis az adórendszer korszerűsítéséről. Feltehetnénk a kérdést, akkor miért léptük meg ezt a módosítási lépést. Nekem az volt a véleményem, hogy szinte kényszerhelyzetben vagyunk, mert van, akinek ez 50-100-200 vagy 500 forintot számít, akkor egy pici kedvezményt csak jelent jövőre. — Mi okoz most gondot? — A legnagyobb gondnak azt tartom ebben a korszerűsítési folyamatban, hogy egykor olyan ti- zenegy-tizenkét százalékos adóterhelési szintet terveztünk a személyi jövedelemadóban, ez a tervezett mértéken felüli bérkiáramlás, az infláció miatt most felmegy 14-15,5-re, ebbe szerintem nem lenne szabad belenyugodnunk. Én azt fogom támogatni, hogy 13,8 százalékos legyen az adóhatár, de nem tudom, milyen áron vállalhatja ezt a pénzügy... A konkrét kérdésre: a kormánynak már el kellett volna jutnia oda, hogy a lakosság a végletekig nem terhelhető. De ha tetszik, ha nem, valamiféle új eszközök keresése, lépések megtétele válik szükségessé, mert a régi, megrögzött módosításokkal, ezzel a rendszerrel, de az inflációval sem tudunk harcolni. Sajnos, most az van — s az egész ezért ennyire pénzügyszemléletű —, hogy a kiadásokhoz, a költségvetés korábbi elkötelezettségeihez bevételt keresnek... Lám, a kiútkeresés lehetőségei meglehetősen beszűkültek. Mind a kormány, mind a képviselők előtt... * A szokásos kora délutáni sajtótájékoztatón mindinkább visz- szaköszönő téma: a november 26-i népszavazás. Tegnap hat párt, politikai csoportosulás vezetői fejtették ki választási prognózisukat. Nem volt könnyű kihámozni a saját szájíz szerint megfogalmazott célokat, de egy dolog határozottan kicsengett a véleményekből: egyik fél sem tudja megítélni, hogy tagsága mekkora erőt képvisel majd a vasárnapi döntésben. A szavazási „ajánlatokat” ettől függetlenül valamennyien megtették. íme: Bajcsy-Zsi- linszky Társaság, Vígh Károly (tartózkodnak a szavazástól); HNF, Dobos Attila (egy nem, három igen); Kereszténydemokrata Néppárt, Keresztes Sándor (egy nem, három igen); MDF, Csurka István (tartózkodnak a szavazástól); Magyar Néppárt, Varga Csaba (egy nem, három igen); MSZP, Hámori Csaba (egy nem, három igen). Tessék, hát: a la carte — ki- nek-kinek lelkiismerete szerint... Szilvás István