Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-24 / 279. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1989. november 24., péntek A kormányjavaslat: 15 százalék A pénzügyminiszter — középen — vajon kihez fohászkodik? Ro Te Vu Magyarország • •• //• Z //I jovojerol (Folytatás az 1. oldalról) lyett közel 10 százalékos GDP- növekmény valósuljon meg, ami ahhoz kellene, hogy a Parlament modernizációs képviselőcso­portjának és néhány érdekképvi­seleti szervnek a konkrét adó- csökkentési javaslatai végrehajt­hatók legyenek. Ekkora gazda­sági növekedés hiányában e ja­vaslatok érvényesítése vagy 25- 30 százalék eladósodással fede­zett, hatalmas költségvetési hiány­nyal járna. A meglévő és meg­szerezhető piac, valamint a ren­delkezésünkre álló gazdasági struktúra kemény korlátot állít a gazdasági növekedés elé. Hamis tehát az az illúzió, amit nagyon sokan táplálnak, hogy az adóter­hek nagymértékű csökkentése a teljesítmények gyors ütemű növe­lésével képes pótolni a költségve­tésből kieső bevételeket, fellendí­teni a gazdaságot. Ezt a koncep­ciót sokan képviselik: a legszél­sőségesebben a Vállalkozók Or­szágos Szövetsége, de hasonló véleményen van a gazdasági ka­mara, a SZOT és más érdekkép­viseleti szervek is. Az adószintet csökkentő országok gyakorlata azonban kivétel nélkül azt bizo­nyítja, hogy néhány évig az adó- csökkentés törvényszerűen apasztotta az államháztartás be­vételeit. A magyar gazdaság, benne a költségvetés, nem ren­delkezik rövid távon mozgósít­ható tartalékokkal. Növekvő költségvetési hiányt sem a meg­takarítások növekedése, sem a külföldi adósság növelése nem finanszírozhat. Félreértés ne es­sék, nem vitatom az adómérté­kek csökkentésének szükséges­ségét — mondotta a miniszter —, csupán a mértékekről, az üteme­zésről, a realitásokról van vita a kormány és a nagyobb mértékű adócsökkentést sürgető nézetek képviselői között. A második nagy kérdéskör: maradjon-e minden változatla­nul 1990-re, s csak akkor kerül­jön sor az adótörvények módosí­tására, ha a javasoltnál nagyobb lépések tehetők meg. Az Ország­gyűlésjogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottsága egyenesen azt ja­vasolta, hogy a kormány vonja vissza az adótörvényeket. Kinek használna, ha minden maradna változatlanul? A költségvetés pozíciói nem romlanának, sőt még javulnának is azzal, ha az 1989-es adórendszer tovább él­ne 1990-ben is. De nem javulna a gazdálkodó szféra, mindenek­előtt a kis- és középvállalatok, az egyéni vállalkozók helyzete, a béremelésekkel együtt progresz- szíven nőnének a lakosság adó­terhei. Nem jutna kifejezésre az adórendszeren belül a vállalko­zások ösztönzése, a műszaki fej­lesztés, a befektetések és megta­karítások preferálása, nem lenne mód a működő adórendszer már ismert kisebb-nagyobb ellent­mondásainak megszüntetésére, az eltérő tulajdonformák és az áruforgalom egyes területei kö­zött ma még meglévő eltérő adó­zási feltételek különbségeinek csökkentésére, a sokat emlege­tett versenysemlegesség megte­remtésére. Újabb egy évet veszí­A Magyar Szocialista Párt El­nöksége csütörtöki ülésén kiala­kította állásfoglalását a kor­mányhoz való viszonyáról. A Magyar Szocialista Párt a jogállamiság kritériumának, a pártállam lebontása szükségsze­rű következményének tekinti, hogy a kormány az Országgyű­lésnek felelős. A párt és az állam szétválasztásának, a közvetlen pártirányítás felszámolásának, a parlamentáris elveknek megfe­lelően, az MSZP politikai befo­lyásának a kormányzatra a párt parlamenti frakcióján, a párthoz tartozó, illetőleg annak céljait vállaló országgyűlési képviselő­kön keresztül kell érvényesülnie. A Magyar Szocialista Párt a köz­társaság kormányát elsősorban a szocialista parlamenti frakcióra támaszkodó, de egyúttal nemzeti felelősséget is viselő kormánynak tekinti. tenénk, ami a gazdaság, az or­szág veszteségeit növelné. Ez a magyarázata annak, hogy a kor­mány nem vonja vissza előter­jesztéseit, hanem a Parlament színe elé terjeszti azokat. A harmadik nagy kérdéscso­port: most döntsön a Parlament az adótörvények elfogadásáról, vagy csak decemberben, az 1990-es költségvetési törvényja­vaslattal együtt? Azt javasolta, hogy a Parla­ment ezen az ülésszakon dönt­sön az adótörvényekről, azért, mert ez az egyik fontos módja, biztosítéka annak, hogy az adó­bevételekre építsük a költségve­tés kiadásait, és ne a kiadások­hoz igazítsuk az adók mértékét. Kiélezett vita kíséri a személyi jövedelemadó korszerűsítési ja­vaslatát is — mondotta a továb­biakban Békési László. Tudom, Tisztelt Országgyűlés! Megalkotott törvényeink kö­zül a legnagyobb társadalmi kri­tikát talán az 1988-tól bevezetett adórendszer váltotta ki, főként a személyi jövedelemadó rendsze­re. Nem változtatott megítélésén az 1989-re elfogadott módosítás, s változatlanul nem lesz „béke az olajfák alatt”, ha a kormány által tervezett módosítással funkcio­nál tovább, mert ez komoly mo­rális és gazdasági károkat okoz — mondta bevezetőül, majd így folytatta. — Ma már látható, s ta­pasztalatok birtokában állítható, hogy jogos a társadalmi ellenér­zés, mert az adórendszer csak a költségvetés céljait kezeli, állam­háztartás-bevételi célú. A képviselő elmondotta a to­vábbiakban, hogy bevezetésekor nem párosult bér- és szociálpoli­tikai reformmal, s nem igazságos az adózási rendszer, mert képte­len feltárni a láthatatlan jövedel­meket, és ezáltal adóztatni, vala­mint, hogy az adórendszer telje­sítmény-visszatartó hatású is. Ezután feltette a kérdést: mi lehet a megoldás ebben a hely­zetben? Mint vázolta: az igazi megoldás a lineáris, egységes adóztatás alkalmazása lenne, 10 százalékos mértékben. A jelen­legihez képest számtalan előnye lenne, így egyszerű elszámolás­A Magyar Szocialista Párt sze­rint indokolt, hogy a kormány a megváltozott parlamenti erővi­szonyok között olyan politikai vonalvezetésre törekedjen, amely számíthat a képviselők többségének támogatására. A demokratikus jogállamba való békés átmenet megköveteli, hogy a kormányzati szervek mű­ködőképességét, ezen keresztül a politikai stabilitást sikerüljön megőrizni. Az MSZP támogatja a kor­mánynak a fizetőképesség fenn­tartására, a piacgazdaság kiépí­tésére, a szerkezetváltás felgyor­sítására irányuló erőfeszítéseit. A testület megtárgyalta és elfo­gadta agrárpolitikájának téziseit is. A párt vezető testületé állást foglalt a párt kezelésében lévő egyes ingatlanokkal kapcsolat­ban. Ezek szerint az Országos hatalmas nyomás nehezedik a képviselőkre, ennek ellenére a Parlament és a kormány óriási hibát követne el, ha a pillanatnyi népszerűség oltárán feláldozná ezt a korszerű, a piacgazdaság vi­szonyai között törvényszerűen növekvő jövedelemkülönbségek szabályozására hivatott, az egy­séges és jövedelmekkel arányos közteherviselést megvalósító adórendszert. Ezért a kormány a személyi jövedelemadó alapelve­inek feladásával nem érthet egyet. Ugyanakkor kész a rend­szer hiányosságainak korrigálá­sára, torzító hatásainak meg­szüntetésére. A kormány 15 szá­zalékos adószintet javasol, ami az 1989-ben megvalósuló és az 1990-re tervezett jövedelemnö­vekedés alapján 2 százalékos adószintcsökkentést, tehát 2 szá­zalékos reáljövedelem-növeke­ból adódóan jóval kisebb adóap­parátusok és kisebb munkahelyi ráfordítások jelentenének milli­árdos megtakarításokat. Nem lenne teljesítmény-visszatartó hatása, az illegális jövedelmek jobban felszínre kerülnének, nem hozná a társadalom egyes rétegeit reménytelen helyzetbe, s egészében véve a felhasználható adóbevételek ebben a rendszer­ben sem lennének kisebbek. Befejezésül Csongrádi Csaba elmondotta, hogy három képvi­selőtársával összefogva kidol­goztak egy olyan adótáblát, amely enyhíteni tud a bérből és fi­zetésből élők, a kis- és közepes keresetűek adó terhein. Ez, szá­mításuk alapján, havi 3-400 fo­rint adókedvezményt jelent az emh'tett rétegek számára. Ez az adótábla az adózható jövedel­mek széthúzásával és a nagyobb keresetűek többletadójából jött létre. — Egy másik módosító indít­ványom, amivel a Pénzügymi­nisztérium nem értett egyet, a különböző pótlékok adómentes­ségére vonatkozik: ebben egy 10 százalékos lineáris adóztatást el­fogadhatónak ítélek meg. A re­formbizottság 20 százalékos li­neáris adóztatást támogat, én ki­tartok eredeti javaslatom mel­lett. Kérem elnök urat, hogy a Iroda az illetékes állami szervek­nek további hasznosításra átadja' a kezelésében lévő balatonaligai, balatonföldvári, balatonarácsi, dobogókői, római-parti párt­üdülőket, továbbá a megyei pártszervek által üzemeltetett vendégházakat. Mint ismeretes, a kongresszus úgy döntött, hogy az MSZP a pártvagyonból csak annyit tart meg, amennyi a működéséhez elengedhetetlenül szükséges, a többinek a kezelőjogát pedig át­adja az önkormányzatoknak, il­letve kormányzati célokra. E döntés értelmében látott hozzá gyorsítva a pártvagyon teljes kö­rű és tételes számbavételéhez, hogy a kormány döntése alapján, illetve annak segítségét igénybe véve, azzal őszintén elszámol­hasson, rendezhesse azt a nyilvá­nosság előtt. így ennek részeként döntött menet közben az üdü­dést jelent. A kormány egyetért ugyanakkor a progresszió csök­kentésének szükségességével. Ezért az eddigi kilenc adókulcs helyett négy-, illetve ötkulcsos változatot javasol. Ezek mind­egyike valamennyi jövedelem- sávban csökkenti a fizetendő adót. Nem javasolja a kormány az adókedvezmények csökkentését az 55 ezer forintos adómentes jö­vedelemhatárnál, a mezőgazda- sági kistermelés adóköteles ér­tékhatárainál, illetve a szellemi tevékenységből származó jöve­delmek költségátalányainak mértékénél. Nagy jelentőségű változtatás a megtakarítások és a befektetések erőteljes ösztönzé­se a személyi jövedelemadón be­lül. A lakásmegtakarítások és a tartós befektetések nagymértékű adókedvezménye összhangban van társadalompolitikai célja­inkkal és gazdaságpolitikai kon­cepciónkkal egyaránt. Az egyik leginkább vitatott eleme a személyi jövedelemadó­nak a gyermeknevelés költségei­nek preferálása az adórendsze­ren belül. A kormány azt javasol­ja, hogy az adórendszeren kívül a családi pótlék gyermekenként és havonként 300 forintos emelésé­vel enyhíts.ük jövőre a gyermek­nevelő családok terheit. Ezután arról szólt, hogy a kor­mány szándéka: a decemberi ülésszakra előterjeszti a fogyasz­tási adókról és fogyasztóiár-ki- egészítésről szóló törvényjavas­latot. szavazáskor ezt így vegye figye­lembe. Kérem továbbá, hogy az általam és sokunk által már oly sokszor elmondottakat megszív­lelni szíveskedjenek, mert csak úgy tudunk megfelelni azoknak az elvárásoknak, amely most en­nek az Országgyűlésnek — azt hiszem, utoljára — történelmi hi­vatása. * A miniszteri expozét követő vitában bejelentették, hogy az Alkotmánybíróság tagjává vá­lasztották dr. Ádám Antalt, dr. Kilényi Gézát, dr. Solt Pált, dr. Sólyom Lászlót és dr. Zlinszky Jánost. Az Állami Számvevő- szék elnökhelyettesévé dr. Nyi- kos Lászlót választották meg. Újabb képviselői hozzászólá­sokkal (15 vélemény) folytató­dott az adótörvények feletti vita. Az ülésszaknak ebben a szaka­szában kapott szót megyénk or­szággyűlési képviselője. Ezzel zárult a személyi jöve­delemadó törvénytervezetének általános vitája, s következett a részletes vita. Ebben öten szólal­tak fel. Ezzel ért véget az Ország- gyűlés csütörtöki munkanapja. A képviselők ma az általános forgalmi adó törvényjavaslata feletti vitával folytatják a mun­kát. lökről, s foglalt korábbi ülésén állást abban, hogy a Politikai Fő­iskolát, a Társadalomtudományi Intézetet, valamint három kerü­leti pártszékházat soron kívül át­ad. Ugyancsak döntött abban, hogy az elődpárt azon vállalko­zásainak működését, amelyek jogilag és erkölcsileg is kifogá­solhatók, megszünteti. így pél­dául a NEXT-2000 működését már megszüntette. Az elnökség foglalkozott az ez évi tagdíjfizetés egyes kérdései­vel is. A tagdíjfizetés a teljes ön­kéntesség alapján, a kongresszus által elfogadott keretek között, kölcsönös megállapodás alapján történik. Természetesen min­denkinek joga és lehetősége van saját elhatározása alapján a párt kiadásaihoz a tagdíjon felüli to­vábbi összeggel is hozzájárulni. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) kedvező hátteret biztosítanak. A magyar politikus e folyamatok­ról rövid áttekintést adott, ki­emelve a közelmúltban megal­kotott magas szintű jogszabályo­kat. Hozzátette: feladatunk, hogy a gazdaságban is alkotmá­nyos rendet teremtsünk; kiépít­sük a piacgazdaságot, végrehajt­suk a tulajdonreformot, elősegít­sük a vállalkozásokat. Az elnök elismeréssel szólt a magyar kormány erőfeszítései­ről, kezdeményezéseiről, s Né­meth Miklós személyes szerepé­ről a reformfolyamat kiteljesíté­sében. A megbeszélést követően Ro Te Vu és felesége az Országház­ba hajtatott. Az elnök rövid megbeszélést folytatott Fodor Istvánnal, az Országgyűlés meg­bízott elnökével, majd nagy tet­széssel fogadott beszédet mon­dott a Parlament novemberi ülésszakán. Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke ebé­det adott a koreai és a magyar gazdasági szakemberek tisztele­tére. Az ebéden Gábor András és Ro Te Vu pohárköszöntőt mondott. A kamara elnöke méltatta a Koreai Köztársaság gazdasági si­kereit. Ro Te Vu válaszából: — Országunk fejlődését a vi­lág a „Han folyó menti csoda­ként” emlegeti. Pedig minden­nek alapja népünk, a világos gondolkodású gazdasági veze­tők és a kormány együttes böl­„Ki kell menni az agorára (a pi­acra), és beszélni kell az embe­rekkel” — ez a politika a görög bölcs, Szókratész szerint. Ezt az idézetet dr. Lukács Tamás ügy­véd „A kereszténydemokrata politika alapelemei” címen tar­tott előadásából vesszük, ame­lyet az egri tanárképző főiskolán tartott, az elmúlt szerdán. Képszerűségében is meggyő­ző ez a görög bölcs által adott fel­szólítás. A piacra kell menni, a közösség, a közönség, a társak elé kell állni, és ha van mit mon­danunk a többieknek arról, amit én megélek, amit tenni szeret­nék, értesüljön róla mindenki, akit illet. Ez kell, ennek kell len­nie a politikában. És ha az előadó ezt az alap- gondolatot hangsúlyozta, beszá­molnánk arról a pár fontosabb tételről is, amely a Keresztény- demokrata Párt alapállását kö­rülfogja. Talán ott kezdenénk, hogy sok-sok fogalom, meghatá­rozás tartalmát újra kell gondol­nunk, mert az utóbbi évtizedek­ben a kereszténységről, a keresz- ténydemokráciáról, az azt meg­alapozó gondolatokról még ma­gánbeszélgetésekben is ritkán került szó. Ma lemaradásunk eb­ben a tekintetben Európától leg­alább akkora, mint a gazdasági szférában. Miközben Nyugaton a társadalom egyik vezető erejét képezi a keresztény gondolat és nyomában a demokrácia, a gya­korlat, vannak filozófusaik, ál­lambölcselőik, a teóriákból ki­növő progresszív társadalmi rend és jólét, addig nekünk most röviden, felgyorsuló iramban kell pótolnunk kultúrában, így politikában is mindazt, amiben lemaradtunk. A politikáról gon­dolkodás a társadalom szükség­lete, ezért nem árt, ha idézünk is róla egy definíciót: „A politika az a tevékenység, amellyel az or­szágot a legfelső döntésekre jo­gosító hatalom gyakorlásával ve­zetik, másrészt az a tevékenység, amely a hatalom meghódítására irányul. A politikai akció felada­ta a közösséget egy pontosan ki­tervezett jövő társadalom felé irányítani.” Ezt mondják a ke­reszténydemokraták Nyugaton. Nekünk is. Ehhez törvények kellenek, vannak, amiket fel kell ismer­nünk. El kell fogadnunk, hogy az csességében és kemény munká­jában rejlik. Biztos vagyok abban — hangoztatta az elnök —, hogy Magyarország gazdag múltjával és rendkívüli népével egy még ennél is nagyobbat, a „Duna menti csodát” fogja véghezvinni. A két ország gazdasági együtt­működéséről szólva Ro Te Vu említést tett arról is, hogy sok ko­reai vállalat mutat érdeklődést magyarországi vállalatok létre­hozása iránt, közvetlen beruhá­zás vagy vegyes vállalat formájá­ban. A termékeket nemcsak a magyar, de az európai, sőt a vi­lágpiacon is értékesíteni lehetne. Mint mondotta, a kíséretében érkezett vállalatvezetők számos tárgyalást folytatnak a közös be­ruházások lehetőségeiről, az árucikkek gyártásától kezdve az építkezéseken át a pénzügyi szolgáltatásokig. — Korea hajlandó minden tő­le telhetőt megtenni Magyaror­szág gazdasági fejlődéséért. Ké­szek és hajlandók vagyunk meg­osztani Önökkel technológián­kat és a jóléthez vezető úton szer­zett tapasztalatainkat. Javaslom, hozzunk létre egy konzultatív ta­nácsot különféle gazdasági terü­leteken működő magyar és kore­ai szakértők részvételével. Emel­lett — úgy vélem — igen hasznos lenne, ha kormánytisztviselőink, tudósaink és szakértőink rend­szeresen találkoznának és meg­vitatnák a fejlesztési stratégiát — mondotta Ro Te Vu a gazdasági szakemberek előtt. embert, külső és belső sorsát tör­vényeknek nevezhető olyan pa­rancsok is vezérlik, mint a szere­tet, amely képessé teszi őt evilági és lelki céljainak elérésére. Az emberi méltóságból kell kiindul­nunk, mint alaptételből, és a kö­zösséget átfogó, összefonó szoli­daritásból, amely meg is szabja, hogyan alakulhat a közjó a kö­zösségek és a bennük kialakuló autonómia folytán. Milyen kö­zösség az autonóm? Önkor­mányzaton alapuló egység. Még az értelmező szótárban is utána­néztünk, hogy jottányi tévedés se történhesen. Mert a jó és tisztes­séges törvények, akár az örök törvény, akár a természetes er­kölcsi törvény, a pozitív isteni vagy emberi törvény alátámaszt­ja szemléletünket magunkról és a világról, s ha az állam, a hatalom összhangot akar teremteni, köz­jót a társadalomban, akkor ezek között a külső és belső késztető szabályok között kell összhangot teremtenie. Ma nem kell különösebb me­részség leírni, mekkora távolság van az ideális államvezetés, hata­lomgyakorlás között és jelen ál­lapotunk között. Szent Ágoston komolyan gondolta elképzelése­it a De civitate Deiben, Ariszto­telész is végigelemezte az egyén és a közösség életkereteit, a mi mai gondolkodóink is töreksze­nek az igazságos gyakorlatra. De hol az út vége? Amikor a kezdet, a mai jelen is ilyen keserves? És riasztanak az ellentétpárok, amiket a történe­lemben már nemegyszer végig­játszottak: a demokrácia eltor­zult formájában demagógia, az arisztokrácia oligarchiává kemé- nyedhetik, a monarchia zsarnok­ságba. A társadalmi gondolkodásnak új szféráját nyitja ki a keresztény­demokrácia, amelyben a hívek lelki gondozását végző papok nem politizálhatnak, a keresz­tyéneknél, a protestánsoknál sem ajánlott foglalkozás. És a pi­acon, az agorán, a tereken ma sok elmélet és gyakorlati ajánlás között megjelennek a régi böl­cseletek időtálló fogalmai, indí­tásai — a jóra, a közjóra, az em­ber boldogságára. Hányfélekép­pen fogjuk még ezeket hallani? Farkas András (MTI) A nyilvánosság előtt a pártvagyonról Ülést tartott az MSZP Elnöksége „Egységes adóztatást, 10 százalékos mértékben” Csongrádi Csaba felszólalása „Beszélni kell az emberekkel99 Új szférát nyit a kereszténydemokrácia

Next

/
Oldalképek
Tartalom