Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-14 / 270. szám

HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 270. szám ÁRA: 1989. november 14., kedd 4,30 FORINT A MAGYAR BALOLDAL CENTRUMÁVÁ VÁLHAT „A jogfolytonosság kérdése a kongresszuson egyértelműen tisztázódott.” (3. oldal) EGYÉVES A KISGAZDAPÁRT „...400 vidéki szervezete több mint 25 ezer tagot számlál.” (3. oldal) A TÉT: CSAK AZ EGRI SZÍNHÁZ? „...emberi értéket, morális példát akarunk felmutatni.” (4. oldal) PAPÍRFECNIK AZ ÉKSZERDOBOZON „...rövidesen a plakátok városa címet is elnyerhetjük..." (8. oldal) Az NSZK parlamentjének elnöke Budapesten Az Országgyűlés novemberi ülésszaka előtt Csoportülés helyett — szakértői konzultáció Elfoglaltak voltak a képviselők — Nyolc szakember a „négyek” között — A téma: az adórendszer javasolt módosítása — Recsknek jövőre: állagmegóvás A résztvevők és az üresen maradt képviselői helyek... (Fotó: Szántó György) Budapestre érkezett hétfőn Rita Süssmuth, a Nyugat-Német Szövetségi Gyűlés elnöke — aki egyúttal a Német Népfőiskolák Szövetségének elnöke is —, hogy megnyissa a német népfőiskolák 40 éves történetéről rendezett ki­állítást a TIT Természettudomá­nyi Stúdiójában. A megnyitó ün­nepségen részt vett Alexander Arnot, az NSZK budapesti nagy­követe is. A Bundestag elnöke megnyitó beszédében méltatta a népfőis­kolák jelentőségét a felnőttokta­tásban és továbbképzésben. Mint mondotta, a kiállításon be­mutatott képek, dokumentu­mok tanúsítják: mennyire fontos szerepe van a népfőiskoláknak abban, hogy sokoldalúan kép­zett, a legkülönbözőbb társadal­mi és politikai kérdésekben is el­igazodó generációk nőjenek fel. Rita Süssmuth megköszönte a Tudományos Ismeretteijesztő Társulatnak, valamint a Magyar Népfőiskolái Társaságnak, hogy létrehozták a kiállítást, s vele párhuzamosan megrendezték az „Együtt a közös jövőért: Európa 1992” című konferenciát. A ta­nácskozás címére utalva hangoz­tatta: a Magyar Köztársaság ki­hirdetése fontos lépés ahhoz, hogy Magyarország újból szerves részévé váljon Európának. A Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke hétfőn a parla­mentben fogadta azt a brit és iz­raeli képviselőkből álló küldött­séget, amely részt vett a Szenes Hanna-emlékesten. A delegáci­ót Haim Corfu, az izraeli parla­ment elnökhelyettese vezette. Szenes Hanna — aki ma Izrael hőse — a II. világháború idején az angol hadsereg hadnagyaként ugrott le ejtőernyővel Magyaror­szág területére a bajba jutott zsi­dóság megsegítésére. A paleszti- nai zsidóközösség önkéntesét a Margit körúti fegyház udvarán végezték ki, 1944. november 7-én. A szívélyes légkörű megbe­szélésen Fodor István áttekintést adott a magyar Országgyűlés te­vékenységerői, az elmúlt idő­szakban elfogadott törvények­ről, valamint a testület további feladatairól. Szólt a Magyaror­szágon zajló politikai és gazdasá­gi változásokról, a közelgő nép­szavazásról, az elnök- illetve a képviselő-választásokkal kap­csolatos előkészületekről. A vendégek kérdéseire vála­szolva az Országgyűlés megbí­zott elnöke úgy vélekedett, hogy a választásokon legalább öt párt szerez majd mandátumot. Ha létrejön az új törvényhozás — mondotta —, az csak egyfélekép­pen működhet, úgy, ahogy a Elkészültek a szavazólapok a november 26-i népszavazásra. Ezzel egyidejűleg a helyi taná­csok megkapták a választópol­gárok névjegyzékét, a népszava­zás lebonyolításához- szükséges okmányokat, valamint a válasz­tási hirdetményt is. Ezt Csiba Ti­bor, a BM Választási Irodájának vezetője közölte az MTI munka­társának érdeklődésére. El­mondta, hogy a napokban a ta­nácsok, a választási bizottságok országszerte 60 ezer plakátot he­magyar modell követendő példa — mondotta —, s járható útnak tekinthető a demokratizálódás irányába. A kiállítás megnyitását köve­tően a bonni Parlament elnöke találkozott magyar kollégájával, Fodor Istvánnal, a magyar Or­szággyűlés megbízott elnökével. A találkozóra az idő rövidsége miatt ugyancsak a TIT-stúdió- ban került sor. Fodor István tájé­koztatta a Bundestag elnökét a magyar Parlament törvényhozó munkájáról, a gazdasági, politi­kai reformfolyamatról, továbbá a közeljövőben várható köztár­saságielnök-, illetve országgyű­lési képviselő-választásokról. Fodor István arról is beszámolt kollégájának, hogy az elmúlt na­pokban tárgyalásokat folytatott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökével, An­ders Björck-kel. A megbeszélé­sek tapasztalatai azt mutatják: Magyarország számára nem ir­reális cél, hogy teljes jogú tagjává váljon az Európa Tanácsnak. A parlamenti elnökök véle­ményt cseréltek a Közép-Kelet- Európában zajló politikai válto­zásokról, elsősorban az NDK- ban és Bulgáriában megindult folyamatokról, majd a két Parla­ment közötti kapcsolatok fej­lesztéséről tárgyaltak. klasszikus többpárti parlamen­tek. A politikai egyeztetésnek, il­letve harcnak a parlament lesz a színtere; a törvények előkészíté­sekor a politikai integráció bázi­sát a pártok, a szakmai integráció bázisát pedig az országgyűlési bi­zottságok jelentik. Az új válasz­tójogi törvényről szólva említést tett a nemzetiségek, illetve az egyházak és felekezetek képvise­letéről: a legvalószínűbbnek az a megoldás látszik, hogy a köztár­sasági elnök mellett működjék egy államtanács — amely nem azonos a korábbi Elnöki Tanács­csal, hiszen nem rendelkezne közhatalmi jogosítványokkal. A személyét érintő kérdésekre Fodor István elmondta: párton — pártokon — kívüli, független jelöltként kíván indulni a követ­kező választásokon. Horn Gyula külügyminiszter ugyancsak hétfőn fogadta a kül­döttséget. A találkozón a magyar diplomácia- vezetője tájékozta­tást adott a hazai belpolitikai helyzet alakulásáról, külpolitikai törekvéseinkről, és értékelte az Európában zajló változásokat. Az eszmecserén szó esett a kétol­dalú kapcsolatokról is. A találkozókon jelen volt John Allan Birch, Nagy-Britan- nia és Észak-írország Egyesült Királyság, illetve Slomo Marom, Izrael budapesti nagykövete. lyeznek ki a lakosság tájékozta­tására. A választási szakértő emlé­keztetett arra: az országos nép­szavazás akkor érvényes és ered­ményes, ha az ország összes Vá­lasztópolgárának több minta fele érvényesen szavazott, s az érvé­nyes szavazatoknak több mint a fele a megfogalmazott kérdések­re azonos válaszokat adott. Te­hát valamennyi kérdésre külön- külön kell válaszolni. Arra a kér­désre, hogy miként szavazhatnak A tizenkét tagú megyei képvi­selőcsoportból mindössze né­gyen — Kovács András, Zsidei Istvánné, Dobos Józsefné és Csongrádi Csaba — vettek részt azon a tanácskozáson, amelyen az Országgyűlés no­vemberi ülésszakára tervezett témák részletes elemzésére került sor. A Mátravidéki Cu­korgyárak Selypi Gyárában tartott kihelyezett ülésen a csoportelnök bejelentette, hogy a hiányzó képviselők egy része (öt honatya) előzetesen kimentette magát: részben az országgyűlési bizottságok ülé­sein, részben munkahelyi tár­gyalásokon, illetve választó- polgári fogadónapon voltak a tegnapi nap folyamán. A töb­biek az ülés kezdetéig nem je­lezték távolmaradásukat. Kovács András megyei cso­portelnök invitálta Selypre kép­viselőtársait, hogy — az egyéb­ként hagyományosan vitaszelle­mű felkészülésükön — megtár­gyalják a parlamenti ülésszakon döntésre váró kérdéseket. Az erősen megcsappant csoport ülésén most inkább amolyan kérdezz-felelek beszélgetés ala­kult ki a négy képviselő és az őket körülvevő nyolc tervhivatali, mi­nisztériumi szakember között. Dr. Berényi Lajos, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyettese a Minisztertanács 1990-92-es gazdaságpolitikai programjáról adott információkat. Dr. Nosz- vadi György és dr. Székács An­na, a Pénzügyminisztérium fő­osztályvezetői pedig a költségve­tési egyensúly helyzetéről, az ál­lamháztartás tervezéséről, illetve az adórendszer jövő évi, javasolt módosításáról tájékoztatták a további bizottsági ülésekre, illet­ve a parlamenti vitára készülő képviselőket, akik — választóik megbízásából — az előzetesen is nagy érdeklődést kiváltó adó­módosítási javaslatokat vették górcső alá. Mint a téma szakértő­je, dr. Székács Anna elmondta: ”... az adórendszer javasolt vál­toztatásai, figyelemmel az 1990. évi belső és külső egyensúlyi helyzetre, ezen belül a költségve­tés finanszírozható hiányára, to­vábbá arra az el nem hanyagol­ható szempontra, hogy az adó­rendszer — sem az adómértékek növelésével „költségoldalról”, sem az áruval nem fedezett vásár­ozok, akik november 26-án la­kóhelyüktől távol lesznek, illetve külföldön tartózkodnak, el­mondta: ehhez az állandó lakó­hely szerinti illetékes tanács vb- titkárától kell igazolást kérni. Ilyen esetben a szavazópolgárt törlik a névjegyzékből, és ott ve­szik nyilvántartásba, ahova kéri. Mindez azonban nem vonatko­zik a külföldön tartózkodókra, akik technikai okok miatt nem vehetnek részt a népszavazáson. Csiba Tibor rámutatott: az idő lóerő növelésével a kereslet olda­láról — ne gerjessze az inflációt, szerényebb változtatást jelente­nek.” A továbbiakban a módosí­tás céljairól szólt, amelyek között az első: a jelenlegi adórendszer­ből fakadó teljesítményfékek ol­dása. Továbbá: a vállalkozások — teljesítménytöbbletet eredmé­nyező — ösztönzése új adóeszkö­zökkel, mint például a centrali­záció mérséklése, a magántőkére épülő vállalkozásoknál a gyorsí­tott amortizáció, a befektetések ösztönzése, az adminisztrációs kötöttségek jelentős csökkenté­se. Ezt követően pedig: a foglal­koztatási és a területi feszültségek oldása (a gazdaságilag elmaradt térségek és a struktúrapolitikai döntésekkel az érintett területek segítése beruházási kedvezmé­nyekkel, valamint a világbanki fejlesztéseknél a 100 százalékos ÁFA-visszaigénylés lehetőségé­nek megadása). Végül szerepel az adómódosítás céljai között, hogy megszüntesse az árrendszer és az árarányok torzulását előidé­ző okokat, így például a termelé­si típusú adók megszüntetése e szempontból jelentene előrelé­pést. A módosítás tervezett kedvez­ményei közül csak kettőt eme­lünk ki: a falusi turizmusból származó bevétel adómentes, ha annak összege az évi 300 ezer fo­rintot nem haladja meg. Tervezik továbbá, hogy a lakossági meg­takarítások, befektetések ösztön­zésére „a magánszemély összjö­vedelméből levonhatja az adóév­ben befektetésre fordított össze­get, de ez nem haladhatja meg az összjövedelem 30 százalékát.” rövidsége miatt nem is lett volna lehetőség ennek megszervezésé­re, miként arra sem, hogy a nem­zetiségek — noha ilyen igény fel­merült — saját anyanyelvükön íródott szavazólapon adhassák le voksukat. Szólt arról is, hogy az ország­ban mintegy 12 ezer szavazókört alakítanak ki. Az 5 tagú szava­zatszámláló bizottság titkárát és két tagját a helyi tanácsok vá­lasztják meg, a többi tagot a pár­tok delegálják. A szavazókörök Természetesen szó esett a szemé­lyi jövedelemadóról is, ennek vi­tájában — említették — az a meg­oldhatatlan dilemma mindig je­len van, hogy miként lehetne egy mindenki számára „igazságos”, olyan konstrukciót működtetni, amelyben egyszerre érvényesül a teljesítményelvűség, a jövede­lemmel arányos közteherviselés és az életszínvonalbeli egyenlőt­lenségeket kezelő szociálpoliti­kai elem, úgy, hogy eközben a közösségi — tanácsi — felada­tokhoz megfelelő méretű adóbe­vitel is képződjék. De ez már a parlamenti döntés kérdése lesz... A beszélgetés során képvise­lőink a továbbiakban az ipari szerkezet átalakításának helyze­tével, a lakáshitelek kamatainak tervezett, visszamenőleges mó­dosításával foglalkoztak, de részletesen érdeklődtek arról is, hogy mi lesz a külföldről felvett hitelek sorsa, miként alakulnak a KGST és hazánk kétoldalú kap­csolatai. Recsk országgyűlési képviselőnője, Zsidei Istvánné azt firtatta kérdésében, hogy mi­lyen intézkedések történnek a Recski Ércbánya Vállalat jövőjét illetően. Az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese válaszában elmondta: 1990-ben az állag- megóvást messzemenően figye­lembe veszik, erről azonban ösz- szegszerűen nem tudott nyilat­kozni. Véleménye szerint, talán az ülésszakon szó esik a konkrét pénzügyi kérdésekről is. A képviselők tanácskozása a késő délutáni órákban egyéb, az ülésszak napirendjével kapcso­latos kérdések megbeszélésével zárult. Szilvás István november 26-án reggel 6 órától 18 óráig tartanak nyitva, de helyi igények alapján egy órával ko­rábban is megkezdődhet a szava­zás, illetve 20 óráig meghosszab­bítható. Minden szavazópolgár egy — 4 kérdést tartalmazó — szavazólapot kap a helyszínen. Szavazni csak személyesen, a személyi igazolvány és az értesí­tő felmutatásával lehet. A szava­zatokat számítógéppel összege­zik, s az első gyorsjelentés a nép­szavazás befejezését követő 12 órán belül várható. Túl a csúcson... Nagy erőpróbára vállalkoz- ! tak az elmúlt hetekben ország­szerte, így Heves megyében is a mezőgazdasági üzemek. Szinte minden mozgásban volt a földeken. Sajátságos felvo­nulás ez, gépek és emberek so­kasága jellemezte a táblákat. Kora reggeltől besötétedésig meg sem álltak. Persze, a még most, november közepén is tartó kedvező időjárás segítet­te munkájukat, amelyet ki is . használtak. Már augusztusban, a köze­pes kalászosgabona-termés ellensúlyozásának lehetősége mutatkozott a kukorica ter­méskilátásaiban. A nyár során ugyanis elegendő mennyiségű és kedvező megoszlású csapa­dék jótékony hatást gyakorolt rá, és a tervezettet meghaladó hozamokat takarítottak be. Ez örvendetes dolog, viszont az már sokkal nagyobb gondot jelent, hogy a cukorrépaszedő gépek nagyon elhasználódtak, és a magas árak miatt nem tud­ták pótolni a gazdaságot. így a betakarítás lassúbb ütemben halad. Mindez lényeges aka­dálya lehet a jövőben is a terü­letnövelésnek. A szőlőnek sajnos, nem kedvezett az idei esztendő. Különösen az illatos fajták­nak. Több helyen a jégkár és a gombabetegségek erőteljes j fellépése mérsékelte a termés- ! mennyiséget. Sőt, a késői éré- j sű fajták jó minősége sem el- j lensúlyozta a kiesést. Az őszi j zöldségfélékből és gyümöl- i csőkből, így paradicsomból és i téli almából kevesebb termett, ; mint amennyire számítottak. ' így nem j elentett nagyobb erő- ; feszítést a szüret, a betakarí­tás. Hogy jövőre is legyen ke­nyerünk, az üzemek novem­ber első napjaira befejezték a búza vetését. Igaz, az előirány­zott mintegy 57 ezer 500 hek­tárnál valamivel kevesebb te­rületen kerültek földbe a mag- • vak, viszont jól előkészített ve­tőágyba. Összességében jelen­tősen csökkent a műtrágya­felhasználás megyénkben, melynek fő oka, hogy drágult ez a fontos anyag, a gazdasá­gok erre fordítható pénzesz­közei viszont erőteljesen szű­kültek! Az októberi szárazság — kétségtelen — nem segítette a kelést, a kérges, rögös föld pedig nehezítette a vetés-elő­készítő munkát, és rontotta a minőséget egyes területeken, így érthető, hogy a november első napjaiban lehullott csapa­dékra milyen nagy szükség volt, és minden bizonnyal elő­segíti a kelést, a vetések meg­erősödését még a tél bekö­szöntése előtt. Igaz, az őszi munkacsúcson kellő akarattal és szervezett­séggel túljutottak üzemeink, amelyért köszönet jár! Tevé­kenységüket kellő színvonalú gép-, alkatrész- és üzem­anyag-ellátás segítette. Folya­matos és gördülékeny volt a szőlő, a gyümölcs és a zöldség­félék felvásárlása, illetve fel­dolgozása is. Mégsem mehe­tünk el szó nélkül amellett a jogos panasz mellett, hogy a munkák szervezését, a szom­bati — vasárnapi akciókat, a nyújtott műszakokat erőtelje­sen befolyásolta a személyi jö­vedelemadó teljesítmény-visz- ; szatartó hatása. Kár, hogy ez­zel kezdettől fogva minden : munkacsúcs idején meg kell küzdeniük az üzemeknek. Jó í lenne, ha mielőbb változtatná- j nak rajta... Mentusz Károly ________ ■ I F odor István angol és izraeli képviselőket fogadott Népszavazás: elkészültek a szavazólapok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom