Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-21 / 250. szám
POLITIKAI NAPILAP SZÉLESRE TÁRJÁK A KAPUKAT „Azt szeretnénk, ha mindenki tudná, hogy rendezvényeink teljesen nyitottak...” (3. oldal) BETEG-E AZ EGÉSZSÉGÜGY? „Napi gondokkal küszködve...” A GELLÉRT-HEGY TITKA „Formája olyan, mint egy óriási kőszív...” (4. oldal) (7. oldal) BEDŐLTÜNK A SZÖVEGNEK - MONDJA A MAMA „Az ügyvezetőelnök-helyettes cáfolja a felelőtlen átigazolást...” ' (10. oldal) Elfogadták a képviselők és a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatokat — Tárgyaltak a pártvagyonról — Döntések a megbékélés jegyében — Megszűnt a Munkásőrség Hétfőn kikiáltják a Magyar Köztársaságot Történelmi jelentőségű határozatok után október 30-án folytatja munkáját az Országgyűlés Az eredetileg tervezett 9 órához képest egyórás csúszással, délelőtt 10 órakor kezdte munkáját pénteken az Országgyűlés. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatról kialakult csütörtöki hosz- szas vitában az elvi kérdések felvetésén túlmenően a képviselők számos módosító indítványt tettek. Ezeket a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság csütörtök esti, illetve péntek reggeli ülésén mérlegelte — ez utóbbi megbeszélés volt az oka, hogy csak később kezdhette meg tanácskozását a plénum. A vita-összefoglaló előtt Pozsgay Imre államminiszter kért szót. Emlékeztetett arra, hogy a választási törvénytervezet kemény politikai küzdelmek eredményeként került az Országgyűlés elé. Kérte a képviselőket: próbálják szemléletileg beleilleszteni ezt a kérdéskört a már elfogadott, a Parlament által jóváhagyott alkotmány szellemébe. Kifejtette: ha a Tisztelt Ház elfogadja a kormány által előterjesztett javaslatot, akkor valóban a békés átmenet erőivel fog össze, azokkal, amelyek felül tudnak emelkedni pártszempontjaikon, és együttműködést ajánlottak fel aláírásukkal, támogatást adva a békés átmenethez. E megállapodás szellemében gondolkodva nem a Tisztelt Ház lealacsonyítása, hanem emelkedése következik be — tette hozzá. Ezután Horváth István belügyminiszter kapott szót, hogy válaszoljon a vitában felvetődött kérdésekre, javaslatokra. Előrebocsátotta: él benne a remény, hogy nem volt hiábavaló a képviselők igyekezete, s végül bölcsen döntve elfogadják a beterjesztett törvényjavaslatot. Az előterjesztő vita-összefoglalóját követően Kállai Ferenc (országos lista) képviselő kért szót. Az ezt követő hozzászólások után határozathozatal következett. A képviselők a törvényjavaslatról — a már elfogadott módosításokkal együtt — részleteiben és egészében szavaztak. Az Országgyűlés a képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot 286 igen, 20 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett elfogadta. Ezt követően megkezdődött a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Horváth István belügyminiszter az előterjesztéshez kapcsolódó expozéját még csütörtökön megtartotta. így a most kezdődő vita előtt nem kívánt szólni. Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója elmondotta: a bizottság mindenben egyetértett az előterjesztéssel, s így nincs kiegészíte- nivalója. Az általános vitában egyedül dr. Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója szólalt fel. A részletes vitában elsőként dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.), Kisbér főállatorvosa kért szót, őt követte Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), Roszik Gábor (pest m., 4. vk.) A módosító javaslatokat ismét a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság mérlegelte, majd dr. Horváth István belügyminiszter — Roszik Gábor javaslatával szemben — -fenntartotta azt az előterjesztésben is megfogalmazott indítványt, hogy a köztársasági elnök személyéről most népszavazás döntsön. Király Zoltán kérdésére pedig azt felelte, hogy a köztársasági elnöki intézmény létrehozása, az államfő mostani megválasztása és a népszavazás-kezdeményezés közötti ellentmondásra az Országgyűlés október 30-ai ülésén tér visz- sza a kormány. Ezután határozathozatal következett. Ennek során elvetették Roszik Gábor javaslatát, mely szerint a törvénytervezetnek a köztársaságielnök-válaszA szünetben: Pozsgay Imre és dr. Horváth István (Fotó: Perl Márton) tás második fordulójára vonatkozó bekezdését úgy módosítsák, hogy amennyiben a második fordulóban sem választottak köztársasági elnököt, az államfőt az Országgyűlés válassza meg a képviselő-választás után. Ezt követően a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében foglalt módosító javaslatokat az Országgyűlés elfogadta. Az egyik szerint köztársasági elnököt a választópolgárok és olyan társadalmi szervezetek jelölhetnek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek. Ugyancsak egy módosítás foglalkozik azzal, hogy a második választási fordulóban — melyet akkor kell megtartani, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerezte meg a szavazatoknak több mint a felét — az a jelölt indulhat, akire az első fordulóban a választók legalább 15 százaléka szavazott. Közülük az lesz a köztársasági elnök, aki a legtöbb szavazatot kapja; feltéve, hogy a választók legalább fele szavaz. Az Országgyűlés ezután 312 egyetértő szavazattal egészében is elfogadta a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatot. A kormány módosította a Munkásőrség megszűnéséről szóló törvényjavaslatot, s ezzel összefüggésben visszavonta a honvédelmi törvény módosítására vonatkozó javaslatát — jelentette be ezután Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár, aki a kormány nevében terjesztette elő e törvényjavaslatot. Utalva a Munkásőrség létrehozása óta eltelt három évtizedben, s különösen az elmúlt másfél esztendőben bekövetkezett társadalmi, politikai változásokra, leszögezte: a Munkásőrség fenntartása ma már nem indokolt, ezért a kormány nevében ja- (Folytatás a 2. oldalon) Parlamenti tudósítónk jelenti; _____________________ A voksolás joga... MSZP-állás- foglalás a nemzeti megbékélésről Az MSZP Elnöksége felhívja a párt tagjait és szervezeteit, hogy a kongresszus állásfoglalásának szellemében emlékezzenek meg a 33 éve történtekről, a barikád mindkét oldalán elesettekről, 1956 áldozatairól; javasolja október 23-a nemzeti emléknappá nyilvánítását — hangsúlyozza a Magyar Szocialista Párt állásfoglalása a nemzeti megbékélésről, amelyet a párt elnöksége pénteki ülésén hagyott jóvá. A testület ülését követően az Elnökség két tagja, Kósa Ferenc és Vass Csaba nemzetközi sajtó- tájékoztatón találkozott az újságírókkal, hogy válaszoljon azokra a kérdésekre, amelyeket a napirend egyik témájával, a nemzeti megbékéléssel összefüggő állás- foglalással kapcsolatban tesznek fel. A válaszokból kitűnt, hogy az MSZP újraértékeli a történelmi eseményeket, s ennek folyamatában jutott el oda, hogy javasolja a nemzeti megbékélés napjaként október 23-át. Az MSZMP megszűnését kétségbe vonó megnyilatkozásokra reagálva az elnökség tagjai úgy nyilatkoztak, hogy az MSZMP jogilag megszűnt. Ha egykori tagjai mégis az MSZMP-t kívánják pártjukként megjelölni, ez úgy lehetséges, ha jelzőt illesztenek a név elé, s ismét belépnek a pártba. Reggel 9 órára együtt volt pénteken a Ház, az ülésszak azonban csak 10 óra előtt 5 perccel folytathatta a közös munkáját. Az történt ugyanis, hogy az előző nap későre nyúlt a választási törvény vitája, s a jogi és igazságügyi bizottság nem tudta befejezni még az éjszaka során sem a módosítások egyeztetését. A képviselőknek ugyanis számos megjegyzésük volt, s szinte már- már végeláthatatlanná vált a felszólalások sora. Ezek közül is emlékezetes marad a zalai új képviselő, Dr. Marx Gyula szűzbeszéde, amely olyan hosszúra nyúlt, hogy a képviselők kétszer közbetapsoltak, egyszer figyelmeztetőül megszólalt az elnöki csengő is, végül Szűrös Mátyás— így vonva meg a szót — egyszerűen kikapcsoltatta a bőbeszédű honatya mikrofonját. A helyeslésen túl nagy derültséget váltott ki ez a „megzabolá- zás”, legalább olyan tetszést aratott, mint tegnap reggel a rendhagyó kezdés, amikor az elnöklő Dr. Fodor István bejelentette, hogy a miniszterelnök a terem bejáratánál egy aranygyűrűt talált. Mondták is utána, bárcsak megtalálta volna vele az ország szerencséjét is... A meglehetősen nagy napirendi csúszás miatt már nem lehet kiszámítani, hogy mikor mi következik az ülésteremben. így történt meg, hogy a választási törvényjavaslat vitájában szinte az utolsó pillanatban kapott szót Zsidei Istvánná, aki egyebek között azzal foglalkozott, hogy nem egyértelmű a megfogalmazás: „A választójog általános és egyenlő.” — Ez nem így van — mondta-, mert a paragrafus a választhatóságot nemcsak választójoghoz, hanem a magyarországi állandó lakhelyhez köti, azaz a választójog gyakorlását ettől teszi függővé. S ezzel együtt a szavazásban akadályoztatottnak minősíti a külföldön tartózkodót, vagy azt akinek nincs állandó lakhelye Magyarországon. Tehát fel kell oldani, meg kell oldani, jogilag rendezni, szabályozni kell ezen jogosultságból való kizárást. Mert, ha egy szűk körről lenne szó, talán más lenne a megítélés, de amikor százezres nagyságrendű, választójoggal rendelkező állampolgárt érint, akkor már bizony szóra érdemes.... Ezután a képviselői tevékenységről beszélt, az úgynevezett „kijáró” képviseletről. — Az én értelmező szótáramban a „kijáró és kiálló” között különbség van. Ugyan ki kérdőjelezi meg a „kijárást”, azaz a kiállást, ha például a képviselő egy nyugdíjas példáján mutat rá a több mint 2 és fél millió nyugdíjas gondjaira. De azt is hallom, hogy más vezetőink szemére azt vetik: Nem „jártak ki”, mert ha többet jártak volna a területükön, érzékelték volna, hogy milyen nagy itt-ott a baj... Képviselőnő javaslatait — egy kivétellel — mind a bizottság, mind pedig az Országgyűlés elfogadta. Ennek az ülésszaknak a feladata, dönteni a Munkásőrség sorsáról. A napirend előtt kértem szóra Kárpáti Ferenc honvédelmi minisztert, aki elmondta, hogy előteijesztette javaslatát az illetékes bizottságban, s ez a honatyák elé került. Arról, hogy szó esett korábban a Munkásőrségnek a területi véderőhöz való csatolásáról, ezt mondta: — A területvédelmi munka honvédelmi feladat volt, ezután is az marad, hogyanis tudna ennek eleget tenni egy önkéntes szervezet. A fegyvereiket is a honvédség veszi át, ennek azonban a hadsereg szempontjából semmi jelentősége nincs, mert jelentéktelen könnyű fegyverekről van szó.... A megyeszékhely legújabb üzemében, az egri Finomszerel- vénygyárban is működik egy munkásőregység. A gyár képviselő-vezérigazgatóját, Kócza Imrét kérdeztem a mostani változások kapcsán: — Tudomásom szerint nem fogadták örömmel a megszüntetés hírét — válaszolta —, de mint minden, rájuk vonatkozó döntést, ezt is fegyelmezetten tudomásul vették. Tiszteltük őket, mert szíwel-lélekke! kiálltak egy ügy mellett, jól dolgoztak és dolgoznak a munkahelyükön, ahol számítunk is rájuk. Tudni kell ehhez, hogy nem ők, az egyes munkásőrök, hanem a politikai intézményrendszer „járatta” le a testületet. Ami pedig a megszüntetést illeti: a most kialakult helyzetben a békés átmenet érdekében nem hiszem hogy más döntést hozhatnánk... Képzeletben már „voksolnak” a képviselők. Egymás között megbeszélik, hogy ki melyik címerváltozatra szavaz majd, s melyik jeles napot választja szíve szerint nemzeti ünneppé. Igaz, ez lényegében magánügy, de Nagy Endréné és Csongrádi Csaba nem titkolja a döntését. — Hozzám minden tekintetben március 15-e áll közel, tudom, sokan osztják véleményemet, amikor ezt tekintem igazi ünnepünknek. Ami a címert illeti, nehéz a választás a koronás, illetve a Kossuth-címer között. Talán az utóbbit találom inkább kifejezőbb jelképünknek... — mondta a képviselőnő. Csongrádi Csaba erről így vélekedett: — Engem a 48-as márciusi események forradalmisága fogott meg mindig is. Érthető hát, hogy március 15-e mellett szavazok, illetve a Kossuth-címer használatával szimpatizálok. A szándékban bizonyára az sem elhanyagolható, hogy ezek az elhatározások nem máshol, mint a Parlament történelmi falai között születtek meg... Szilvás István Helmut Kohl hazánkba látogat Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja, Németh Miklós miniszterelnök meghívására, december közepén hivatalos látogatást tesz Magyar- országon. Hans Klein szövetségi miniszter, az NSZK kormányának szóvivője péntek délelőtt szintén hivatalosan bejelentette, hogy Helmut Kohl szövetségi kancellár ez év december 16-a és 19-e között hivatalos látogatást tesz a Magyar Köztársaságban. A bonni politikus hozzátette: a nyugatnémet kormányfő előző nap levelet kapott Németh Miklóstól, s ebben kifejezte kormányának azt az eltökéltségét, hogy következetesen továbbviszi a reformfolyamatot. A magyar kormányfő egyben megköszönte a kancellár október 4-én kelt levelét. Ebben a kancellár arra is rámutatott: az 1987-ben folyósított egymilliárd márka hitelre vonatkozó kormánygarancia után a több mint egyéves hiteltárgyalások keretében ismételten kiállt azért, hogy Baden-Württemberg tartomány és a bajor szabadállam hitelakcióját a szövetségi kormány kiegészítse. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács — hétfőn megkezdett, de a bő napirend miatt be nem fejezett ülését folytatva — megvitatta a Magyar Nemzeti Bankról, a társadalmi- gazdasági tervezésről és az államháztartásról szóló törvények téziseit. A kormány határozatot hozott a banktevékenység folytatásának feltételeiről és az Állami Bankfelügyeletről. A Minisztertanács tárgyalt az 1990. évi gazdaságpolitikai program és a jövő évi költségvetés irányelveiről. Előterjesztést hallgatott meg az egészségügyi és szociális vállalkozások szabályozásáról, a kritikus helyzetben lévő mezőgazdasági nagyüzemek működőképességének, jövedelemtermelő képességének javításáról, továbbá az élelmiszerkiskereskedelem helyzetéről. (MTI) A rendőrség kérése A nemzeti megbékélés ünnepére Olvasóink előtt ismeretes, hogy október 22-én és 23-án megyénk településein — a városokban és a falvakban egyaránt — ünnepségekre és megemlékezésekre kerül sor. A szervezőkkel — előzetes megbeszélés alapján — teljes egyetértésben a rendőrség közreműködik a közúti forgalom irányításában, továbbá segítséget nyújt a rendezvények zavartalan megtartásában. Egyszersmind a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője kéri a lakosságot, az ünnepségeken résztvevőket, hogy a megemlékezéshez illő méltósággal, a nemzeti megbékélés jegyében segítsék elő az említett ünnepi események lebonyolítását.
