Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-21 / 250. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. október 21., szombat Az Országgyűlés negyedik munkanapja (Folytatás az 1. oldalról) vasolja a testület megszűnésének kimondását. Ez — figyelembe véve a már elfogadott módosított alkotmányt — azt jelenti, hogy Magyarországon a honvédségen és a rendőrségen kívül más fegyveres testület nem működhet, így a Munkásőrség helyett semmiféle fegyveres testület nem szervezhető politikai célokra. Azaz: a Munkásőrség e törvénytervezet elfogadásával jogutód nélkül szűnik meg. Az ezzel kapcsolatos feladatok kidolgozására és végrehajtására a Minisztertanács kormánybiztost jelölt ki, a pénzügy- miniszter pedig zárolja a testület vagyonát. Av vitában egyedül Balogh András (Borsod-Abaúj-Zemp- lén m., 22. vk.), a Tokaj és Vidéke Áfész autó-motor szerelője kért szót, s a Munkásőrség védelmében kifejtette: már ma sem tekintik magukat párthadseregnek, hanem önkéntes alapon szervezett testületnek, amelyiknek legfőbb feladata a haza védelme. Ugyanakkor leszögezte: a Munkásőrség a testület jövőjét a Parlament döntésére és népszavazásra bízza. A képviselők a Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot 274 igenlő, 6 ellenszavazattal, 31 tartózkodás mellett elfogadták. Ezután egy újabb napirendi pont, az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására került sor. Horváth Lajos indítványozta, hogy ezzel — mivel tartalmilag összefüggnek — együttesen vitassa meg az Országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által benyújtott — a rendőrhatósági őrizetben fogva tartott (internált), valamint a kitelepített személyek sérelmének orvoslásáról szóló — országgyűlési határozattervezetet. Az Országgyűlés egyetértett az indítvánnyal. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár előterjesztésében utalt arra: az utóbbi évtizedek politikai gyakorlata, az állampolgári jogok semmibe vétele tragikus eredményekkel járt, az egyeduralmat gyakorló párt önkénye százezreket hurcolt meg, s fosztott meg szabadságuktól, egzisztenciájuktól. Itt az ideje, sőt sok esetben már el is késtünk vele — hívta fel a figyelmet —, hogy az ország és a nemzet előtt visszakapják becsületüket az igazságtalanul meghurcoltak, hogy a kormány — bár vétlen ezekben az ügyekben — elődei helyett is kijelentse: ezek az emberek méltatlan és bűnös politikai áldozataivá váltak. Elemi kötelességünk — mutatott rá —, hogy a vétlen áldozatokról megemlékezzünk, jóvátételt nyújtsunk nekik, enélkül nem képzelhető el a teljes nemzeti közmegegyezés és megbékélés. A kormány ezért kiemelt jelentőségű kérdésként kezeli a törvénysértések áldozatainak rehabilitálását. Az államtitkár emlékeztette az Országgyűlést arra, hogy a kormány szakértőkből álló bizottságot hívott létre az 1945 és 1962 közötti büntetőügyek felülvizsgálatára. Ez a bizottság még a közeljövőben javaslatokat teij észt elő a törvénytelen ítéletek hátrányos következményeinek felszámolásáról, az áldozatok rehabilitálásáról. Emellett egyedi felülvizsgálatok is indultak a kiemelkedő jelentőségű ügyekben. Hatályba lépett továbbá az 1949 — 53 között rendőrhatósági őrizetben fogva tartott személyek munkaviszonyát és társadalombiztosítási helyzetét rendező jogszabály. Foglalkozott a kormány az internáltak, a kitelepítettek, a közbiztonsági őrizetben fogva tartottak, a külföldön elítéltek, valamint a Szovjetunióba elhurcoltak ügyeivel is. A kérdés teljes körű rendezésére — rendkívüli összetettsége miatt — csak hosszadalmas, többoldalú tárgyalások után kerülhet sor. Az egységes kártalanítás rendjét, ennek szabályozási elveit az illetékes minisztériumok dolgozzák ki az érdekképviseleti szervezetek és a politikai csoportosulások képviselőinek bevonásával. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy mivel Marx Gyula módosító indítványt tett, ezért a törvényjavaslatot két olvasatban tárgyalják. Zsidei Istvánná javaslata Az általános vitában elsőként Zsidei Istvánné (Heves m., 5. vk.), a Mátravidéki Fémművek diszpécsere indítványozta: országgyűlési határozattal kell igazságot szolgáltatni az elmúlt negyven évben igazságtalanul elítélteknek. Rehabilitálni kell mindazokat, akiket 1945-től politikai okokból vagy politikai indítékokból kreált gazdasági bűncselekményekért ítéltek el. Arra kérte az igazságügy-minisztert, hogy ennek megoldására még ebben az évben terjesszen elő határozattervezetet, javasolta, hogy a sztálinizmus magyar áldozatainak emlékére a recski tábor helyén létesítsenek emlékhelyet. Árvái Lászlóné felszólalása Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.), az Eger és Vidéke Áfész szakszervezeti bizottságának titkára személyes hangvételű hozzászólásában gyermekkori emlékeit sorolva idézte fel a lakóhelyéről kitelepített honfitársainak nehéz sorsát. ”Mi az ország színe előtt most megkövetjük őket, akik még élnek. Békesség velünk és gyermekeinkkel” — mondotta. A határozathozatal után az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervek kezelésében lévő vagyonról szóló, pénzügyminiszteri tájékoztatót hallgatták meg a honatyák. Október 23-a ne csak nemzeti emléknap, hanem a módosított alkotmány kihirdetésének, s így a Magyar Köztársaság kikiáltásának dátuma legyen — javasolta az Országgyűlésnek a kormány nevében Németh Miklós miniszter- elnök. Ajánlotta azt is, hogy az Országgyűlés elnöke, aki e naptól fogva a Magyar Köztársaság elnöki tisztéből adódó feladatokat is ellátja, a Parlament erkélyéről vagy főlépcsőjéről kiáltsa ki a köztársaságot. Személyi kérdésekben is döntött tegnapi ülésnapjának végén az Országgyűlés. A belügyminiszter javaslatát elfogadva megválasztotta az öttagú Országos Választási Bizottságot, amelynek titkára dr. Kara Pál lett. A képviselők úgy határoztak, hogy az Országgyűlés elnöki teendőivel — mindaddig, amíg a Ház jelenlegi elnöke a köztársasági elnöki funkcióból adódó feladatokat látja el — Fodor István alelnököt bízza meg. Az Országgyűlés elnöke megköszönte a módosított alkotmány értelmében megszűnt Elnöki Tanács, és annak elnöke, Straub F. Brúnó tevékenységét. Az ülésszak negyedik munkanapja ezzel véget ért. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy október 30-án, hétfőn kezdődik a következő ülésszak. Kérte a képviselőket, akinek ideje engedi, vegyen részt október 23-án, a déli harangszókor a köztársaság kikiáltásának ünnepi ceremóniáján. (MTI) Köszönet érte... Mint lapunkban is beszámoltunk róla az Országgyűlés csütörtöki ülésén a pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvényjavaslat sorsát eldöntő határozathozatal előtt Raffay Ernő Csongrád megyei képviselő kért szót. Emlékeztetett arra, hogy Tőkés László temesvári református lelkészt a romániai hatóságok üldözik magyarságáért, egyházi szolgálatáért, és mint embert is meghurcolják. A képviselő javasolta, hogy a Parlament emelje fel szavát az erdélyi lelkész üldöztetése ellen, és biztosítsa őt együttérzéséről. Az Országgyűlés közfelkiáltással szolidaritását nyilvánította ki Tőkés László lelkésszel. Az Erdélyi Szövetség Országos és Heves Megyei Szervezete ez úton is köszönetét fejezi ki Árvái Lászlónénak Eger város országgyűlési képviselőjének, aki kérésüknek eleget téve közvetített Raffay Ernő képviselőtársa felé, — aki egyben a szervezet országos elnökségének tagja is — hogy tárja a T. Ház elé Tőkés László ügyét. //----------------------------------------------------- ^ P ÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A KÖTI-KÖVIZIG Kiskörei Szakaszmérnöksége pályázatot hirdet ÜZEMGAZDASÁGI CSOPORTVEZETŐI munkakör betöltésére. Díjazás: képesítéstől és gyakorlati időtől függően 12.000-17.000,- Ft megállapodás szerint, a Munkaügyi Szabályzat és a Szakaszmérnökség gazdálkodási tevékenységének függvényében prémium. Félév és egy éven belül szolgálati lakás biztosítása. Munkakör betöltésének feltételei: — pénzügyi számviteli főiskola, 3 év szakmai gyakorlat, vagy — közgazdasági szakközépiskolai érettségi, mérlegképes könyvelői tanfolyam, 5 éves szakmai gyakorlat. Pályázat tartalmazza: — pályázó kérelmét, — részletes önéletrajzot a szakmában eltöltött időről. Jelentkezési határidő: 1989. október 27. KÖTI-KÖVIZIG Kiskörei Szakaszmérnökség vezetőjénél. Munkakör betöltésének időpontja: 1989. november 1. Válasz a Magyar Szocialista Párt Egri Intéző Bizottság állásfoglalására Tisztelt Intéző Bizottság! Nem kértem felhatalmazást a megyei koordinációs bizottságtól, hogy nevében nyilatkozzam, csupán saját véleményemet írom le. Önöknek jogában áll testületeket, személyeket kritizálni, elmarasztalni. Azt is megtehetik, hogy mindazt a legszélesebb nyilvánosság előtt végezzék. Természetesen feltételezve azt, hogy a poltikai konzekvenciával is felelősen számolnak. Mivel személy szerint érintve vagyok, így felszólítva érzem magam, hogy néhány megyjegyzést tegyek. Ez év januárjában megyei titkárrá választásomkor .vallott ideológiai alapelveimhez hű maradtam! Nem tévesztettem meg választóimat! Nem csaptam be azokat, akik januárban bizalmat szavaztak. Soha véka alá nem rejtettem nézeteimet. Sunyi módon nem lapítottam akkor, amikor véleményemtől, meggyőződésemtől eltérő álláspontokkal kellett vitatkoznom. Önálló véleményemet ki mertem mondani, és a jövőben is ki merem mondani! Ezért nem mindig voltam szimpatikus, sem most, sem korábban. De tiszta a lelkiismeretem, és emelt fővel, egyenespolitikai és emberi gerinccel távozom majd. De nem tagadom meg szocilaista, kommunista elveimet. Hiszen az új párt, az MSZP is „marxista szellemű politikai szervezet”, amely a különböző „platformok szövetségeként működő modem szocialista politikai mozgalomként kíván tevékenykedni.” Ma sem vagyok hajlandó megtagadni sem múltamat, sem emberi, társadalmi, világnézeti hitvallásomat. Mindenkor az emberre szabott, humánus szocializmus megvalósításáért dolgoztam! Segítettem, támogattam mindazokat, akiket sérelem ért, akik tanácsért, jó szóért hozzám fordultak. Bármilyen funkcóban dolgoztam, nyitva állt az ajtóm pártag és párton- kívüli előtt. Nem jellemez hatalommal való visszaélés, korrupció, lakás-manipuláció, italozás és kétes ügyekben való részvétel. Nem jellemző rám a hazudozás sem, mint... de ezt nem folytatom, mert már személyeskedésnek tűnne. Természetesen én is követtem el hibákat, tévedtem is. Ez bizonyára igaz szakmai és politikai tevékenységemre is. Évek óta a politikai, gazdasági ideológiai élet megújításáért, folyamatos fejlesztéséért emeltem szót. Ez év januárjától nem egészen „jóhiszemű” szándékok, támadások kereszttüzében éltem. Meggyőződésem, hogy ilyen körülmények között sem szabad átengedni a terepet az agresszív in- dulatoktólfűtött, a személyeskedés posványába mélyedő, politikai elnyomást szülő, szektás, olykor dogmatikus törekvéseknek, amelyek a további fejlődés magvait is kiírhatják. Önöknek tudniuk kell, hogy a politika primadonnái nagy fellépésekre, nagy szereplésre készültek, illetve készülnek. Közben nem csupán a színpadot teszik tönkre, hanem a közönséget is. Bekövetkezhet, hogy lesznek primadonnák — akik előbb-utóbb csupán segédszínészi és kelléktáros szerepeket kapnak — de nem lesz hol és kik előtt, és főképp a nézők érdekében fellépniük. Úgy gondolom, túl kellene lépni a korábban okkal, joggal bírált gyakorlaton, a személyeskedésen, a címkézésen, a „szitok-átok” demagógián, s az energiát, a figyelmet, a hogyan tovább nagy kérdéseinek megoldására, a párt újjászervezésére, a baloldali erők tömörítésére, a választásokra kellene összpontosítani. Ha erről megfeledkezünk, akkor a keserű konzekvenciáin majd ne csodálkozzunk! Ha önöknek, tisztelt intéző bizottság tagjai ez volt az egyik legfontosabb feladatuk, pártmunkájuk most, hogy állásfoglalásukban elhatárolják magukat a megyei koordinációs bizottságtól és személy szerint tőlem, akkor csak őszintén sajnálni tudom mindany- nyiukat, és főképp azt a pártot, amelynek szervezését vállalták. Sok kérdés felmerül ilyenkor az emberben: Nem ismerik a kongresszus döntéseit? A politikai túlélés reflexei működnek? A személyeskedést politikai rangra emelik? Ilyen módon akarnak Önök tagtoborozást, hogy máris az elhatárolódás, a kizárólagosság talaján állnak? Elgondolkodtató az állásfoglalás azért is, mert a megyei párt- bizottságnak azon az ülésen, amely jóváhagyta a megyei koordinációs bizottságot, az Önök intéző bizottságának az elnöke és még több tagja résztvett. A megyei pártbizottság ülését vezető Juhász Lajos elvtárs többször és hangsúlyozottan kérdezte, hogy a javaslatot személyi összetétellel kapcsolatban észrevétele, kérdése van-e valakinek. Sem kérdés, sem észrevétel nem hangzott el a koordinációs bizottság személyi összetételére vonatkozóan és a testület 10 tartózkodással, ellenszavazat nélkül az előterjesztést jóváhagyta. Befejezésül tisztelettel ajánlom figyelmükbe a Népújságnak az Állásfoglalásukkal azonos számában megjelent Vitányi Ivánnal készült interjút, s annak egy mondatát különösen: „A platformpolitizálást tanulni kell.” Elvtársi üdvözlettel: Dr. Vasas Joachim MSZP-tag J^—--------------—------------------------^ A Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat felajánlja megvételre az alábbi üzleteit: — 2202/8. sz. tejbolt Mátrafüred, Párádi u. (büfé) 29 m2 (500.000 Ft) — 2910/8. sz. ajándékbolt Galyatető, 22 m2 (300.000 Ft) — 2154/8. sz. Hegyi Kisvendéglő Galyatető, 97 m2 (2.200.000 Ft) valamint a Szűcs, bányatelepen lévő ingatlanát családi ház, vagy üdülő céljára (összterület 478 m2). Érdeklődni lehet a vállalat igazgatási osztályán (Gyöngyös, Nemecz J. u. 15.) vagy a 36/11-279 számú telefonon. % _________r F elhívás Hatvanban megalakult az MSZP Városi Szervező Bizottsága, amelynek tagsága a kongresz- szusi küldöttek, valamint a párt szervezésére vállalkozó aktívákból áll. A szervező bizottság a volt MSZMP székházban minden nap 8-17 óráig ügyeletet tart, ahová a párt szervezőit, leendő tagságát, és az érdeklődőket várja. Külön figyelmet fordít a tájékoztatásra, a párton belüli tagozatok (munkás, agrár, fiatal stb.) szerveződési lehetőségeire. Hívja a volt MSZMP-tagokat, időseket, fiatalokat, pártonkívülieket, akik elfogadják az új párt programját, alapszabályát. MSZP Városi Szervező Bizottsága Felhívás! A Magyar Szocialista Munkáspárt tagságához Elvtársak! 1989. október 19-én megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Szervező Bizottsága. Kérjük azokat az alapszervezeteket, elvtársakat, a pártból kilépett tagokat, hogy akik továbbra is a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeteiként akarnak működni, illetve tagságukat továbbra is fenntartják, jelentkezzenek: 3300 Eger, Mindszenty Gedeon utca 12. szám alatt személyesen vagy a 10-846-os telefonszámon. Munkanapokon 14 órától 18 óráig várjuk az elvtársakat. Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Szervező Bizottsága Egri Fiatal Demokraták! Október 23-án délután 16 órakor gyülekezzetek a Petőfi téren! Onnan vonulunk nemzeti ünnepünk méltó megünneplésére a Líceum elé. FIDESZ EGER Egri Szociáldemokraták! Október 23-án délután 16 órakor a Törvényháznál gyülekezzetek, onnan indulunk a Líceumhoz nemzeti ünnepünk méltóságteljes megünneplésére! MSZDPEGER Egri Szabaddemokraták! Nemzeti ünnepünkön, október 23-án délután 16 órakor gyülekezzetek a Csiky Sándor utca és a Széchenyi utca sarkán! Higgadt méltósággal ünnepeljünk a forradalom harmincharmadik évfordulóján! Az ellenzék közös ünnepén beszédet mond Jobb László, Eger 56-os városparancsnoka, a Szabad Demokraták Szövetségének tagja. SZDSZ Eger Egri Keresztény* demokraták! Nemzeti ünnepünkön, október 23-án délután 16 órakor gyülekezzetek ott, ahol harminchárom éve: a színházzal szembeni téren! Mi is ott leszünk, és emlékezünk! Kereszténydemokrata Néppárt Eger v ^ A Füzesabonyi Város Közös Tanács üzleti célú hasznosításra megvételre felajánlja a Füzesabony, Szabadság út 11. sz. alatti épülettömbben, központi helyen kialakított 123 m2 alapterületű helyiséget, melyből eladótér 76 m2. Érdeklődni: a tervcsoportvezetőnél lehet. L ____ Ä
