Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-13 / 243. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. október 13., péntek GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (2.) Alternatívák a pártok működésének színterére Egy NEB-vizsgálat nyomán a Bélapátfalvi Cementgyárnál Már nem mostohagyerek a környezetvédelem A Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság előtt nemrégiben hangzott el jelentés arról a vizsgálatról, amelynek célja annak megállapítása volt, hogy az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény előírásai hogyan érvényesülnek az 1981-es alapvizsgálat óta a Bélapátfalvi Cementgyárban. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény célja, hogy azok a társadalmi szervezetek jegyeztessék be magukat pártként, amelyek indulni akarnak a választásokon. Ismeretes, hogy a pártok tevékenységének egyik legfontosabb kérdése működésük színtere, amelyről hosz- szű és éles viták zajlanak mind a mai napig. Ezért a törvény két változatot tartalmaz a munkahelyek depolitizálására. Az egyik az Ellenzéki Kerekasztal támogatta javaslat: a munkahelyekre egységesen mondja ki a pártszervezetek működésének tilalmát. A másik, a volt MSZMP javaslata, differenciál a közhatalmi funkciót betöltő munkahelyek és más munkahelyek között. A döntés a képviselőkre vár. A törvénytervezet tételesen felsorolja azokat a forrásokat, amelyek a párt vagyonát alkothatják. Ezekkel összefüggésben két tiltó rendelkezést tartalmaz: egyrészt állami költségvetési szerv, illetve állami vállalat nem adhat hozzájárulást és azt a párt nem fogadhatja el, másrészt tiltja a más államtól származó és az ismeretlen forrásból eredő vagyoni hozzájárulás elfogadását. Ha ez mégis megtörténik, az ilyen jellegű hozzájárulást egyrészt be kell fizetni az állami költségvetésbe, másrészt ugyanekkora összeggel csökken a párt költségvetési támogatása. A pártok számára nyújtandó állami költségvetési támogatás teljes összegét az Országgyűlés állapítja meg az erről szóló éves törvényben. A támogatásra fordítható összeg 25 százalékát — a törvénytervezet szerint — az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok között egyenlő arányban, 75 százalékát pedig a választások eredménye alapján kell felosztani. Ez azonban már csak az űj országgyűlési választások után alkalmazható szabály. Ezért a tervezet kimondja, hogy a következő általános képviselő- választásig a pártok költségvetési támogatásáról az Országgyűlés külön határoz. A törvényjavaslat szigorúan határozza meg a pártok gazdálkodási lehetőségeit, szintén választási lehetőséget hagyva a képviselőknek. Kimondja azt is: ha a párt egyesülés vagy szétválás útján megszűnik, a vagyon a jogutódé (jogutódoké) lesz. A pártok gazdálkodásának ellenőrzésére az Országgyűlésnek alárendelt Állami Számvevőszék jogosult. Ez a szervezet — a politikai élet tisztasága érdekében — évente legalább egyszer ellenőrzi a pártok gazdálkodását. A törvénytervezet egyébként ügy rendelkezik: a pártok minden év március 31-ig kötelesek közzétenni előző évi pénzügyi kimutatásukat. Az Alkotmánybíróságnak — mint az alkotmányvédelem különleges eszközének — felállítását a jogállam megteremtése, az alkotmányos rend és alapjogok védelme, a hatalmi ágak szétválasztása és kölcsönös egyensúlyának biztosítása teszi időszerűvé. Feladatát akkor töltheti be, ha nem épül be a hagyományos igazságszolgáltatási szervezetbe, hanem önálló testületként, önálló költségvetéssel működik, és tagjait az Országgyűlés választja. A törvénytervezet meghatározza az Alkotmánybíróság hatáskörét, szervezetét és eljárását, bár ez utóbbiakra részletesen nem'tér ki, mert ezek szabályozását, a szintén törvényként megalkotandó alkotmánybírósági ügyrendre bízza. Az Alkotmánybíróság tagja olyan büntetlen előéletű, 45. életévét betöltött magyar állampolgár lehet, akinek egyetemi tanári címe van, illetőleg az állam- és jogtudomány nagydoktora, továbbá 20 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Nem lehet alkotmánybírósági tag, aki a taggá választását megelőző 4 évben a kormány tagja vagy valamely párt alkalmazottja volt, illetve vezető államigazgatási tisztséget töltött be. Az Alkotmánybíróság tagja — hatáskörén kívül — semmiféle politikai tevékenységet nem folytathat. Az Alkotmánybíróság feladata egyebek között, hogy megsemmisíti az alkotmányellenes törvényeket és más jogszabályokat. Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Jogállamban nélkülözhetetlen a törvényhozó hatalom megbízásából végzett ellenőrzés annak érdekében, hogy a végrehajtó hatalom „gazdálkodása” alapvetően a törvények, a gazdaságosság, a célszerűség és takarékosság elvei szerint valósuljon meg. Szükség van tehát egy olyan, csak az Országgyűlésnek alárendelt szervre, amely az állami költségvetés felhasználásának szabályszerűségét és eredményességét folyamatosan ellenőrzi. Ezt a funkciót töltheti be az Állami Számvevőszék. Elnökét és annak helyetteseit az Országy- gyűlés választja meg. Az e tisztségekre javasolt személyek alkalmasságáról a terv- és költségvetési bizottság jogosult meggyőződni. Az elnök és helyetteseinek megbízatása 12 évre szól, és annak lejártával — 70 esztendős korig — újra választhatók. (Folytatjuk) Nos, a gyárban azóta számos dolog történt mind a technológiai, mind pedig a portalanító berendezésekkel kapcsolatosan, s szervezési intézkedéseknek is tanúi lehettünk. Elég csak annyit megjegyezni, hogy e területekre mintegy 100 millió forintot fordítottak. Mára a légszennyezés mértéke jelentősen csökkent, jóllehet, a helyzet még most sem kielégítő. A mérési eredmények azt igazolják, hogy a térség légszennyezettsége kisebb a múltbelinél. A már említett 1981-es vizsgálat 33, üzemen belüli lég- szennyező forrást tárt fel, jelenleg viszont 24 ilyet lehet számon tartani. Különösen magas a klin- kerhűtő-elszívás túllépése — több mint háromszoros —, s a klinkerpor agresszivitása miatt az elszívóberendezés elhasználódása fokozott, ezáltal annak teljesítménye csökken. Tény ugyanakkor, hogy az elektrofil- ter terhelése előleválasztó alkalmazásával kisebb lenne. A mész- üzemben főként azért keletkezik nagymérvű porkibocsátás, mert a darabos mész közúti rakodása nyitott technológiával megy végbe. A zárt rendszerű surrantó esetleges megépítésével — ezt egyébiránt tervezik — itt is optimálisabb állapotot lehetne elérni. Sokat elárul a pozitív irányú változásokról az is, hogy amíg 1979-ben 3 millió 325 ezer forintos légszennyezési bírságot fizettek, addig tavaly ez az összeg csupán 68 ezer forint volt. A cég hatósági engedélyei előírták a cementgyár körüli védőfásítást. 1981-ben szerződést kötöttek a Mátra — Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasággal mintegy 300 hektárt meghaladó terület védőfásítására. A munkák elkezdődtek, ám még a mai napig sem fejeződtek be. Érdemes kissé közelebbről szemügyre venni az adott térségben a légúti megbetegedések alakulását... Nos, a bizonytalan eredetű effajta megbetegedések száma és gyakorisága mind a gyermekeknél, mind pedig a felnőtteknél emelkedő tendenciát mutat. A betegforgalom — a körzeti orvos szerint — 2-3-szo- rosára nőtt. A légúti megbetegedések számának gyarapodása, illetve a légszennyezési értékek csökkenése között csak látszólagos az ellentmondás, ugyanis a légzőapparátus hosszú ideig képes alkalmazkodni a környezeti „megterheléshez”, s csak miután ez az ellenállás gyengül — esetleg megszűnik —, azt követően jönnek a komolyabb bajok. Ami a zajvédelmet illeti... Mint ismeretes, a zaj- és rezgésterhelési határértéket rendelet úja elő. A gyár még 1985-ben tanulmánytervet készített, s ennek alapján megkezdték az effajta ártalom fokozatos megszüntetését. Ennek eredményeként a 35 decibeles túllépést I5-re sikerült „leszállítani”. A zajszint határérték alá történő csökkentését a cég 1990 — 1991-re tervezi, amikor a CE- MÜ-központ tervei alapján a mészkemencéknél több mint 200 millió forintos beruházás révén korszerűsítésre kerül majd sor. A vízvédelemmel összefüggésben megállapítható, hogy a mészüzemmel kapcsolatban felvetődött az üzemi és a lakótelepi vízhálózat szétválasztásának megvalósítása, ám e téren — a felméréseken túl — semmi érdemleges sem történt. A munkálatok elvégzését az idei esztendő utolsó negyedére ígérik. A gyárnál elismerik, hogy a csapágyhűtésre ivóvizet használni pazarlás. Szivattyútelep létesítése, recirkulá- ciós vízhálózat kiépítése — a kis vízmennyiség miatt — kérdéses, pontosabban nem biztos, hogy gazdaságos. Az ipari-, illetőleg ivóvízrendszer jelentős részének cseréje 1986 — 87-ben megtörtént. Az átépítés folyamán a fontosabb leágazásoknál vízórákat szereltek fel, ,v ennek következtében az addiginál lényegesen pontosabban meghatározható az egyes területek vízfelhasználása. Emellett pedig — csőtörés esetén — a hibát rövid időn belül észlelhetik. A vezeték cseréje számottevő gazdasági eredménnyel is járt. Részben ennek, részben más intézkedéseknek köszönhetően csökkent a fajlagos vízfelhasználási mutató. Megvizsgálták annak lehetőségét is, hogy a vízgazdálkodásban milyen sikerrel lehetne alkalmazni folyamat- irányító számítógépet, ám — úgy tűnik — a jelenlegi körülmények közepette ennek telepítése nem lenne gazdaságos, ugyanis a megtérülési idő több évre tehető. A vizsgálat tapasztalatai nyomán a NEB különféle javaslatokat is megfogalmazott. így például a klinkerhűtők elektrofilte- rei porterhelésének csökkentésére szükségesnek tartanák elő- leválasztók alkalmazását, továbbá azt, hogy — a pénzügyi leltei tőségek függvényében — fokoT zatosan cseréljék ki a műszakilag már elavult elektrofiltereket a legmodernebbekre. Hasznos lenne a fentebb már említett fásítás további szorgalmazása, akárcsak annak szemügyre vétele, hogy miként lehetne csökkenteni — esetleg teljesen felszámolni — a keletkező veszélyes hulladékokat. (sárhegyi) Falunapok Boldogon Hagyománynak számit Boldog községben, hogy minden év őszén megrendezik a falunapokat. Az idén népművészek kirakodóvására, bcrchesgadeni, boldogi, kazári, szurdokpüspöki szövetkezeti csoportok zenés, táncos felvonulása és a Magyar Távirati Iroda itt készült fotóriportjaiból nvilt kiállítás tette színessé a kulturális programot. A falunapokat a csoportok bemutatója s a helyi tűzoltózenekar közreműködésével szervezett bál zárta. (Szabó Sándor felvételei — MTI)
