Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-03 / 233. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. október 3., kedd Menekültek Az NDK külügyi szóvivője az NSZK-t vádolja Már az NSZK-ban... Vitázó németek A szovjet honvédelmi miniszter Washingtonban Washingtonba érkezett Dmit- rij Jazov hadseregtábornok. Személyében első ízben tesz hivatalos látogatást az Egyesült Államokban a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Az Andrews légitámaszponton Jazovot és feleségét Richard Cheney amerikai védelmi miniszter üdvözölte. A szovjet miniszter hat napot tölt az Egyesült Államokban. Anglia Győzelmi remények „Nézz szembe a kihívással — cselekedj a változásért!” — jelszó jegyében kezdődött meg hétfőn reggel Brightonban a brit Munkáspárt idei országos értekezlete. Három egymást követő választási vereség után a legnagyobb brit ellenzéki pártnak ez a 11. évi tanácskozása Margaret Thatcher asszony hatalomra kerülése óta. Ezúttal azonban nem csüggedés, hanem újjáéledő önbizalom és növekvő győzelmi remények nyomják rá bélyegüket a küldöttek hangulatára. A konferencia megfigyelői körében általános az a vélemény, hogy a konzervatív kormánypárthoz intézett munkáspárti párbajkihívás ezúttal meggyőzőbben hangzik, mint bármikor korábban a „that- cherizmus évtizedében”. Öt napos tanácskozásuk megnyitásának előestéjén öt közvéleménykutató intézet 5-12 százalék közt ingadozó vezetést mutatott ki a Munkáspárt javára. Hasonló mértékű vezetésre már volt példa az 1983-as és az 1987- es általános választásokat megelőző időszakban is, ámde a döntés napján mégis a konzervatívok diadalmaskodtak. Talán már jövő tavasszal. Bármennyire szokatlan katonai témáknál az ilyen, kissé talányos megfogalmazás, a Bécsben folyó leszerelési tárgyalásokkal kapcsolatban egyre gyakrabban hallhatjuk-olvashatjuk ezt. Ha minden jól megy, a NATO 16 és a Varsói Szerződés 7 tagállamának képviselői addigra megegyeznek az európai hagyományos haderő korlátozásának első szakaszáról, és akkor — mint a magyar küldöttségvezető, Me- iszter Dávid nagykövet mondta — még 1990 folyamán aláírják az első megállapodást. Különösen figyeljenek oda az elfogadott záródokumentum katonai részleteire — mondta egy diplomata januárban, a bécsi utótalálkozó befejezésekor. Tulajdonképpen ezzel kívánta jelezni, hogy nem akármilyen tárgyalási fórumok létrehozásáról határoztak akkor az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részes 35 ország küldöttei. Mi, újságírók, persze, ódzkodtunk, hiszen tapasztalatból tudtuk, hogy a leszerelési tárgyalások szinte végeláthatatlanul sokáig szoktak tartani, és hát nem is mindig járnak eredménynyel. Miért pont ezek lennének Mint már jelentettük, az NDK külügyminisztériuma vasárnap este kiadott nyilatkozatában újfent az NSZK-ra hárította a felelősséget a külképviseletein kialakult „tarthatatlan állapotokért”, amelyek végső soron „humanitárius lépés ’ megtételére késztették Berlint. A külügyminisztérium szóvivője szerint Bonn „megsértette a nagykövetségekre vonatkozó nemzetközi jogi normákat, miszerint e képviseletek Európában senkinek nem nyújthatnak menedéket”. Mindezt tetézi az a körülmény, hogy a bonni kormány hetek óta hangoztatja ’’oltalmi kötelezettségét ” valameny- nyi, a német birodalom 1937-es határai között élő német fölött. Ez elsősorban a Lengyel Nép- köztársaságot, a Szovjetuniót és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot érinti. Az NSZK figyelmen kívül hagyja a második világháború eredményeit, a háború után kialakult realitásokat, megsérti a két német állam közötti alapszerződést épp úgy, mint az Erich Honecker és Helmut Ko/i/által aláirt közös közleménynek az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó alapelveit — hangoztatja a berlini nyilatkozat. A szóvivő a továbbiakban elítéli az NSZK politikusai és tömegtájékoztatási eszközei által szított „vissza a birodalomba” pszichózist, amelynek célja emberek félrevezetése, bizonytalan jövőbe való hajszolása. „A nyugati életről festett kép célja annak elfeledtetése, mi mindent kaptak ezek az emberek a szocialista társadalomtól, mi mindent adnak most fel. Ezek az emberek önmaguknak ártanak és elárulják hazájukat”. Az NDK polgáraiban joggal fölmerülő kérdésre, vajon miért engedi a kormány kivándorolni gyors lefolyásúak és sikeresek? Nos, úgy látszik, most Bécsben megtörik a jég. Többjei is utal erre. Mindenekelőtt a kedvező széljárású nemzetközi helyzet, amely számos területen megköny- nyíti a megegyezés szálainak meglelését. Ugyanilyen jel a két nagyhatalom hozzáállása ezekhez a tárgyalásokhoz. A Szovjetunió nyilvánvalóan politikája egyik alappilérévé tette a leszerelést, katonai terhei csökkentését. Ezt bizonyítják egyoldalú leszerelési lépései, például csapatai kivonásának elkezdése Magyarországról, s az a többszörös deklarált szándéka is, hogy a 90-es évek közepére felére mérsékli katonai kiadásait, ha sikerül lényegesen csökkenteni a hagyományos haderőt és a nukleáris fegyverzetet. Az Egyesült Államok részéről szintén mind egyértelműbb a készség arra, hogy a bécsi ne legyen meddő fórum. Washingtonból egyre többször érkeznek hírek arról, hogy a Bush-kormány- zat mielőbbi előrelépést kíván látni ezeken a tárgyalásokon, olyannyira, hogy más leszerelési elgondolásokkal szemben elsőbbséget biztosít az európai hagyományos haderő csökkentésének. azokat, akik durván megsértették az ország törvényeit, a szóvivő azt a magyarázatot adja, hogy a szóban forgó személyek „még ha lehetséges volna visszatérésük az NDK-ba, akkor sem találtak volna többé helyet maguknak a normális társadalmi folyamatokban”. „Magyarország semmivel sem tett többet, mint most az NDK” — állapítja meg a prágai és varsói NSZK-nagykövetségre menekült NDK-állampolgárok távozásának kiutazását kommentálva a Le Quotidien de Paris című francia lap hétfőn. A kommentár emlékeztet arra, hogy a magyar hatóságok döntését annak idején élesen bírálták Berlinben, s azt hangoztatták, hogy az ellentétes a nemzetközi szerződésekkel és veszélyezteti a Német Demokratikus Köztárság szuverenitását és nemzeti érdekeit. Most viszont maga Kelet-Berlin engedélyezte a menekültek kiutazását. A francia sajtó bőségesen foglalkozik az eseménnyel, s a kommentárok szinte kivétel nélkül emlékeztetnek arra, hogy elsőnek Magyarország engedélyezte De nem csupán a két nagyhatalom, hanem a többi érdekelt ország is tanújelét adta megyezési készségének. A Varsói Szerződés tagállamai például többször is megemlítették ezt közös állás- foglalásaikban. A NATO országai elvileg hasonló megfontolásokat követnek. Milyen szándékok vezérlik a tárgyaló feleket Bécsben? Mindenekelőtt az, hogy száműzzék a háborús veszélyt földrészünkről. Hogy a katonai erő mindkét oldalon védelmi jelleget kapjon, hogy kiküszöböljék a felesleges, óriási anyagi erőket felemésztő katonai kiadásokat, hogy elősegítsék a két tömb, a NATO és a Varsói Szerződés fokozatos felszámolását, az egységes, békés és együttműködő Európa megteremtését. Konkrét, számszerű tervek is vannak már az ehhez vezető lépcsősor első fokaira, ezek azonban a laikus számára még nem sokat mondanak, a hadsereg létszámára, a különböző fegyverfajták mennyiségére és minőségére, számbavételük módszereire, a kölcsönös ellenőrzés útjaira-módjaira vonatkoznak. Ami az egész folyamat eredménye lehet, arra szemléletes példaként szolgálhat, megvalóNDK-állampolgárok kiutazását az NSZK-ba. Ugyanakkor több kommentár aláhúzza, hogy a jelenlegi eljárás eltérő: míg Magyarország maga vállalta a döntést, addig ezúttal a két német állam közötti megállapodással sikerült rendezni a prágai és varsói menekültek ügyét.” ,4 csehszlovák kormány így nem keveredett bele az ügybe” — állapítja meg például a Le Figaro. Hasonló következtetésre jut a Libération is, amely aláhúzza: ezúttal a Szovjetunió, Eduard Sevardnadze külügyminiszter személyében, maga is hozzájárult a megállapodáshoz. Sevardnadze Genscherrel New Yorkban tartott megbeszélésén a nyugatnémet források szerint felajánlotta segítségét a kérdés rendezéséhez — írja a lap. * Folyamatosan növekszik a prágai nyugatnémet nagykövetségen tartózkodó NDK-állam- polgárok száma, hétfőn délelőttre már meghaladta a négyszázat. A misszió főbajáratán szabadon léphetnek be az NDK-állampol- gárok, de a követség kerti részénél már rendőrök vigyáznak. sulása esetén, az MSZMP KB nemrégen tett javaslata egy biztonsági övezet megteremtésére az osztrák-jugoszláv-magyar határtérségben. Itt a magyar kormány egyoldalú lépéssel egy 50 kilométeres zónát hozna létre, s ha ehhez Ausztria és Jugoszlávai is csatlakozik, akkor az övezet 100 kilométerre bővülne. A katonai lépéseket gazdasági, kulturális és az emberi kapcsolatok megannyi újszerű formáival támasztanák alá, tennék visszavonhatatlanná. Lényegében hasonló szellemű a bécsi utótalálkozón elfogadott záródokumentum. Megteremtette a NATO és a Varsói Szerződés országainak, a 23-aknak a fórumát. Vele párhuzamosan a bizalom- és biztonságépítés előmozdítása érdekében tárgyaló- asztalhoz ültette a helsinki folyamatban résztvevői 35 ország megbízottait, s más témájú tanácskozások megtartását is előírta. így válik egyre teljesebbé az európai biztonság és együttműködés gyakorlata, természetessé az igény, hogy a tárgyalásoktól eredményt váljunk. A bécsiektől remélhetően jövőre, akár már tavasszal. Kocsi Margit A két német állam a korán ébredő rádióhallgatók végtelen éterbeli birodalma. Mindenekelőtt a kölni Deutschlandfunk (DLF) nevű adó jóvoltából. Ez a rádióállomás ugyanis az NSZK-t és az NDK-t egyazon nyelven és egyazon minőségben a Rajnától az Oderáig estétől reggelig végig jól beszórja, s már a hajnali órákban állást foglal mindkét állam legfontosabb belpolitikai kérdéseiben. Magától értetődően nyugati szellemiségben. Nemhiába állapította meg egyszer az NSZK tévéjének nagy nyilvánossága előtt Günther Gauss, a kitűnő író, Bonn egykori első állandó hivatalos NDK-beli képviselője: mindennek megtörése régtől fogva a keletnémet glasznoszty kézzelfogható megnyilvánulása. Mert ebben a hírközlési értelemben az NDK nyitottsága minden más szocialista glasznosztyt megelőzött, hiszen a DLF-en kívül a legnagyobb tévéadók, az ARD és a ZDF is majd mindenütt zavartalanul foghatók az NDK-ban. Ahol pedig még nem, ott tesznek róla, hogy fogni lehessen, mivel a nyugatnémet tévéadók sohasem tértek ki a belső társadalmi problémák, így a munka- nélküliség, az úgynevezett új szegénység és más, a társadalmi igazságosságnak az egyházak által is előtérbe állított és széles körben vitatott kérdései elől. Berlinben úgy gondolták, hogy ez talán csökkenti a gazdag NSZK vonzását. A DLF, amely „otthon” soha nem zavartatta magát, amikor a bonni kormány tagjait már reggel hatkor — szinte az ágyból — szólaltatta meg vitás kérdések tisztázása, netán az ellenzéki pártok őket keményen támadó nyilatkozatainak kommentálta- tása céljából, újabban az éter „túloldalán” is gyakran él a hajnali-reggeli kormányzati-ellenzéki véleményütköztetés eszközével. Szinte nem múlik el nap, hogy a nagy német nyelvterület hallgatósága ne hallhatná Rolf Henrichet, az NDK-beli Üj Fórum nevű reformista tömörülés egyik alapító tagját a DLF-ben nyilatkozni. Amióta az Új Fórum működéséhez szükséges engedélyt a belügyminisztérium nem adta meg, Henrich többször cáfolta a DLF-ben a szervezete állítólagos államellenes céljairól szóló hatósági vélekedést. Péntek reggel ellenben már nem a belügyminisztérium érveivel szállt szembe, hanem Erich Mielkének, az NDK állambiztonsági miniszterének azzal a meglátásával, hogy az Új Fórum szocialistaellenes. Ilyen törekvés nem lelhető fel az alapítólevélben, noha kétségtelen: a ma már 5-10 ezerre tehető támogató személy a szocializmusnak egy más válfaját szívesebben látná az NDK-ban — mondotta Henrich. A rádió szerkesztőségének jóvoltából azután ezek a szavak a híradásban napjában többször is elhangzottak, s így Henrich ismertté vált mindkét német államban, főképpen pedig otthon. A reggeli telefonhívások révén azonban a DLF korábbról is jól ismert keletnémet személyiségeket is megszólaltat időszerű kérdésekről — így legutóbb a kitűnő antifasiszta, kommunista írót, Stefan Hermlint. Ő idegenkedik az Új Fórumtól, amiért alapokmányában nem említettek meg olyan, szerinte nélkülözhetetlen dolgokat, mint például a szocializmus. Ennek ellenére határozottan védelmére kelt a csoportnak, .v helytelenítette, hogy bűnözőként kezelik tagjait. Ezek becsületes emberek, s nem azt érdemlik, hogy az állam ellenségeinek tüntessék fel őket — mondotta. Az elkötelezett művész nem rejtette véka alá azt a véleményét sem, hogy az NDK-ban sok mindenen változtatni kellene. Némely vezető elvtársakkal ellentétben jómagam nem félek a reform szó kimondásától. Bizony nem volna szabad már eleve ellenérzéssel, sőt ellenségesen viseltetni a reform gondolatával szemben, és ezen háborogni. Arra a kérdésre, hogy szerinte pártja hajlandó-e és képes-e a párbeszédre a lakosság legkülönbözőbb rétegeivel, Hermlin megjegyezte: pártom vezetése nem szokta közölni velem határozatait. De nem tudom elképzelni, hogy e párbeszéd elől tartósan elzárkózzék. Ha tévednék, akkor ez nagyon lesújtana... A két államban élő németek határokon túli, illetve határokon belüli vitája azonban nemcsak az éterben zajlik, hanem például a legújabb menekültprobléma kapcsán a sajtóban is. Nem sokkal az után, hogy Genscher külügyminiszter és az ellenzéki SPD elismerően szólt Klaus Höpcke NDK-beli művelődési miniszterhelyettesnek egy belső reformokat sürgető, az elvágyódás okaival őszintén foglalkozó beszédéről, Höpcke olvasói levelet jelentetett meg a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Kifejtette, hogy a frankfurti lap tudósításából érveinek egy része kimaradt. A félreértések elkerülése végett most ezt szeretné pótolni. Höpcke szerint a menekültkérdés körüli nagy, zajos felhajtással (a kapcsolatok veszélyeztetése miatt) sokan magában az NSZK-ban sem értenek egyet. Másfelől sorra veszi azokat a szándékokat, amelyek szerinte az NDK-ellenes tényezőket vezérlik. Szociális és politikai re- vansként értelmezi például azt, hogy az NDK-beli reformszükséglet állandó hajtogatásával a tőkés társadalmi rendhez való visszatérés gondolatát kívánják elhinteni. Felpanaszolják, hogy hiányzik az NDK-ban a hajlandóság a reformokra; valójában azonban ezzel a társadalmi restaurációra való készség hiányát kifogásolják — vélekedik. Höpcke olvasói levelében így látja az NDK-ellenes beállítottság politikai alkotóelemeit: Az NDK-ellenes akció belpolitikai- lag azt a célt szolgálja, hogy eltereljék a figyelmet a nyugatnémet problémákról. Emellett felhajtóerő a soviniszták számára, s egyben érv ahhoz is, hogy a menekültkérdésben a szociáldemokratákat a kormánykoalícióhoz kapcsolják. Külpolitikai értelemben a be nem avatkozás kötelezettségének durva megsértése. Hírközlés-politikailag és ideológiailag. Höpcke nagyszabású ellenségképgyártást sejt a lélektani hadviselésnek egy olyan rendszerében, amelynek — megfogalmazása szerint — minden tartópillérét hazugságra építették a szocializmus lejáratásának és a kapitalizmus szere- csenmosdatásának céljából. A miniszternek ez az olvasói levele azonban már nem keltett feltűnést. Mondanivalója ugyanis megfelelt azoknak az újságcikkeknek, amelyek éles NSZK-el- lenes tartalmát a Deutschlandfunk naponta idézi 7.30-as keletnémet lapszemléjében. Flesch István Megtörik a jég m HFVES MFfiVFI 1 SZOLGÁLTATÓ IRODA I 3301 EGER. KLAPKA U.9, • 36/13-149 állásajánlatai: Ipari vállalat mérlegképes könyvelői végzettséggel és ipari gyakorlattal rendelkező munkaerőt keres felvételre belső ellenőri munkakör betöltésére. Felvilágosítást ad a Heves Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda Eger, Klapka u. 9. MÁTRA VOLÁN EGRI ÜZEMEGYSÉGE Eger, Lenin út 194. Telefon: 12-380 Konszignációs raktárába középfokú német nyelvvizsgával rendelkező, gépírni tudó ügyintézőt keres felvételre. Bérezés megegyezés szerint. Juttatások: Heves megye területén ingyenes utazás, családtagoknak utazási kedvezmény. Érdeklődni lehet a fenti címen a műszaki osztályon. HEVES MEGYEI GABONAFORGALMI ÉS MALOMIPARI VÁLLALAT Gyöngyös, Április 4. út 4/6. Felvételt hirdet mechanikai műszerész és elektroműszerész munkakörbe. Jelentkezni lehet a fenti címen a munkaügyi vezetőnél. FINOMSZERELVÉNYGYÁR Eger Felvételt hirdet váltóműszakos munkarendben, vasipari szakmunkások részére. FIGYELEM! Értesítjük a munkáltatókat és ügyfeleinket, hogy a Heves Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda gyöngyösi kirendeltsége elköltözött a városi tanács épületéből. A kirendeltség új címe 1989. szeptember 11-étől: Gyöngyös, Kossuth L. u. 1. Telefon: 37/13-046.