Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-03 / 233. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. október 3., kedd Menekültek Az NDK külügyi szóvivője az NSZK-t vádolja Már az NSZK-ban... Vitázó németek A szovjet honvédelmi miniszter Washingtonban Washingtonba érkezett Dmit- rij Jazov hadseregtábornok. Sze­mélyében első ízben tesz hivata­los látogatást az Egyesült Álla­mokban a Szovjetunió honvé­delmi minisztere. Az Andrews légitámaszpon­ton Jazovot és feleségét Richard Cheney amerikai védelmi mi­niszter üdvözölte. A szovjet mi­niszter hat napot tölt az Egyesült Államokban. Anglia Győzelmi remények „Nézz szembe a kihívással — cselekedj a változásért!” — jelszó jegyében kezdődött meg hétfőn reggel Brightonban a brit Mun­káspárt idei országos értekezle­te. Három egymást követő vá­lasztási vereség után a legna­gyobb brit ellenzéki pártnak ez a 11. évi tanácskozása Margaret Thatcher asszony hatalomra ke­rülése óta. Ezúttal azonban nem csüggedés, hanem újjáéledő ön­bizalom és növekvő győzelmi re­mények nyomják rá bélyegüket a küldöttek hangulatára. A konfe­rencia megfigyelői körében álta­lános az a vélemény, hogy a kon­zervatív kormánypárthoz inté­zett munkáspárti párbajkihívás ezúttal meggyőzőbben hangzik, mint bármikor korábban a „that- cherizmus évtizedében”. Öt napos tanácskozásuk meg­nyitásának előestéjén öt közvé­leménykutató intézet 5-12 szá­zalék közt ingadozó vezetést mu­tatott ki a Munkáspárt javára. Hasonló mértékű vezetésre már volt példa az 1983-as és az 1987- es általános választásokat meg­előző időszakban is, ámde a dön­tés napján mégis a konzervatívok diadalmaskodtak. Talán már jövő tavasszal. Bár­mennyire szokatlan katonai té­máknál az ilyen, kissé talányos megfogalmazás, a Bécsben folyó leszerelési tárgyalásokkal kap­csolatban egyre gyakrabban hallhatjuk-olvashatjuk ezt. Ha minden jól megy, a NATO 16 és a Varsói Szerződés 7 tagállamá­nak képviselői addigra meg­egyeznek az európai hagyomá­nyos haderő korlátozásának első szakaszáról, és akkor — mint a magyar küldöttségvezető, Me- iszter Dávid nagykövet mondta — még 1990 folyamán aláírják az első megállapodást. Különösen figyeljenek oda az elfogadott záródokumentum ka­tonai részleteire — mondta egy diplomata januárban, a bécsi utótalálkozó befejezésekor. Tu­lajdonképpen ezzel kívánta je­lezni, hogy nem akármilyen tár­gyalási fórumok létrehozásáról határoztak akkor az európai biz­tonsági és együttműködési folya­matban részes 35 ország küldöt­tei. Mi, újságírók, persze, ódz­kodtunk, hiszen tapasztalatból tudtuk, hogy a leszerelési tárgya­lások szinte végeláthatatlanul sokáig szoktak tartani, és hát nem is mindig járnak eredmény­nyel. Miért pont ezek lennének Mint már jelentettük, az NDK külügyminisztériuma vasárnap este kiadott nyilatkozatában új­fent az NSZK-ra hárította a fele­lősséget a külképviseletein kiala­kult „tarthatatlan állapotokért”, amelyek végső soron „humanitá­rius lépés ’ megtételére késztették Berlint. A külügyminisztérium szóvi­vője szerint Bonn „megsértette a nagykövetségekre vonatkozó nemzetközi jogi normákat, mi­szerint e képviseletek Európá­ban senkinek nem nyújthatnak menedéket”. Mindezt tetézi az a körülmény, hogy a bonni kor­mány hetek óta hangoztatja ’’ol­talmi kötelezettségét ” valameny- nyi, a német birodalom 1937-es határai között élő német fölött. Ez elsősorban a Lengyel Nép- köztársaságot, a Szovjetuniót és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságot érinti. Az NSZK fi­gyelmen kívül hagyja a második világháború eredményeit, a há­ború után kialakult realitásokat, megsérti a két német állam kö­zötti alapszerződést épp úgy, mint az Erich Honecker és Hel­mut Ko/i/által aláirt közös közle­ménynek az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó alapelveit — hangoz­tatja a berlini nyilatkozat. A szóvivő a továbbiakban el­ítéli az NSZK politikusai és tö­megtájékoztatási eszközei által szított „vissza a birodalomba” pszichózist, amelynek célja em­berek félrevezetése, bizonytalan jövőbe való hajszolása. „A nyu­gati életről festett kép célja an­nak elfeledtetése, mi mindent kaptak ezek az emberek a szocia­lista társadalomtól, mi mindent adnak most fel. Ezek az emberek önmaguknak ártanak és elárul­ják hazájukat”. Az NDK polgáraiban joggal fölmerülő kérdésre, vajon miért engedi a kormány kivándorolni gyors lefolyásúak és sikeresek? Nos, úgy látszik, most Bécsben megtörik a jég. Többjei is utal er­re. Mindenekelőtt a kedvező széljárású nemzetközi helyzet, amely számos területen megköny- nyíti a megegyezés szálainak meglelését. Ugyanilyen jel a két nagyhatalom hozzáállása ezek­hez a tárgyalásokhoz. A Szovjetunió nyilvánvalóan politikája egyik alappilérévé tette a leszerelést, katonai terhei csök­kentését. Ezt bizonyítják egyol­dalú leszerelési lépései, például csapatai kivonásának elkezdése Magyarországról, s az a többszö­rös deklarált szándéka is, hogy a 90-es évek közepére felére mér­sékli katonai kiadásait, ha sikerül lényegesen csökkenteni a hagyo­mányos haderőt és a nukleáris fegyverzetet. Az Egyesült Államok részéről szintén mind egyértelműbb a készség arra, hogy a bécsi ne le­gyen meddő fórum. Washington­ból egyre többször érkeznek hí­rek arról, hogy a Bush-kormány- zat mielőbbi előrelépést kíván látni ezeken a tárgyalásokon, olyannyira, hogy más leszerelési elgondolásokkal szemben elsőbb­séget biztosít az európai hagyo­mányos haderő csökkentésének. azokat, akik durván megsértet­ték az ország törvényeit, a szóvi­vő azt a magyarázatot adja, hogy a szóban forgó személyek „még ha lehetséges volna visszatéré­sük az NDK-ba, akkor sem talál­tak volna többé helyet maguk­nak a normális társadalmi folya­matokban”. „Magyarország semmivel sem tett többet, mint most az NDK” — állapítja meg a prágai és varsói NSZK-nagykövetségre mene­kült NDK-állampolgárok távo­zásának kiutazását kommentál­va a Le Quotidien de Paris című francia lap hétfőn. A kommentár emlékeztet arra, hogy a magyar hatóságok döntését annak idején élesen bírálták Berlinben, s azt hangoztatták, hogy az ellentétes a nemzetközi szerződésekkel és veszélyezteti a Német Demokra­tikus Köztárság szuverenitását és nemzeti érdekeit. Most viszont maga Kelet-Berlin engedélyezte a menekültek kiutazását. A francia sajtó bőségesen fog­lalkozik az eseménnyel, s a kom­mentárok szinte kivétel nélkül emlékeztetnek arra, hogy első­nek Magyarország engedélyezte De nem csupán a két nagyha­talom, hanem a többi érdekelt or­szág is tanújelét adta megyezési készségének. A Varsói Szerző­dés tagállamai például többször is megemlítették ezt közös állás- foglalásaikban. A NATO orszá­gai elvileg hasonló megfontolá­sokat követnek. Milyen szándékok vezérlik a tárgyaló feleket Bécsben? Min­denekelőtt az, hogy száműzzék a háborús veszélyt földrészünkről. Hogy a katonai erő mindkét ol­dalon védelmi jelleget kapjon, hogy kiküszöböljék a felesleges, óriási anyagi erőket felemésztő katonai kiadásokat, hogy előse­gítsék a két tömb, a NATO és a Varsói Szerződés fokozatos fel­számolását, az egységes, békés és együttműködő Európa megte­remtését. Konkrét, számszerű tervek is vannak már az ehhez vezető lépcsősor első fokaira, ezek azonban a laikus számára még nem sokat mondanak, a hadsereg létszámára, a különbö­ző fegyverfajták mennyiségére és minőségére, számbavételük mód­szereire, a kölcsönös ellenőrzés útjaira-módjaira vonatkoznak. Ami az egész folyamat ered­ménye lehet, arra szemléletes példaként szolgálhat, megvaló­NDK-állampolgárok kiutazását az NSZK-ba. Ugyanakkor több kommentár aláhúzza, hogy a je­lenlegi eljárás eltérő: míg Ma­gyarország maga vállalta a dön­tést, addig ezúttal a két német ál­lam közötti megállapodással si­került rendezni a prágai és varsói menekültek ügyét.” ,4 csehszlo­vák kormány így nem keveredett bele az ügybe” — állapítja meg például a Le Figaro. Hasonló kö­vetkeztetésre jut a Libération is, amely aláhúzza: ezúttal a Szovjet­unió, Eduard Sevardnadze kül­ügyminiszter személyében, ma­ga is hozzájárult a megállapodás­hoz. Sevardnadze Genscherrel New Yorkban tartott megbeszé­lésén a nyugatnémet források szerint felajánlotta segítségét a kérdés rendezéséhez — írja a lap. * Folyamatosan növekszik a prágai nyugatnémet nagykövet­ségen tartózkodó NDK-állam- polgárok száma, hétfőn délelőtt­re már meghaladta a négyszázat. A misszió főbajáratán szabadon léphetnek be az NDK-állampol- gárok, de a követség kerti részé­nél már rendőrök vigyáznak. sulása esetén, az MSZMP KB nemrégen tett javaslata egy biz­tonsági övezet megteremtésére az osztrák-jugoszláv-magyar ha­tártérségben. Itt a magyar kor­mány egyoldalú lépéssel egy 50 kilométeres zónát hozna létre, s ha ehhez Ausztria és Jugoszlávai is csatlakozik, akkor az övezet 100 kilométerre bővülne. A ka­tonai lépéseket gazdasági, kultu­rális és az emberi kapcsolatok megannyi újszerű formáival tá­masztanák alá, tennék vissza­vonhatatlanná. Lényegében hasonló szellemű a bécsi utótalálkozón elfogadott záródokumentum. Megterem­tette a NATO és a Varsói Szerző­dés országainak, a 23-aknak a fórumát. Vele párhuzamosan a bizalom- és biztonságépítés elő­mozdítása érdekében tárgyaló- asztalhoz ültette a helsinki folya­matban résztvevői 35 ország megbízottait, s más témájú ta­nácskozások megtartását is elő­írta. így válik egyre teljesebbé az európai biztonság és együttmű­ködés gyakorlata, természetessé az igény, hogy a tárgyalásoktól eredményt váljunk. A bécsiektől remélhetően jövőre, akár már ta­vasszal. Kocsi Margit A két német állam a korán éb­redő rádióhallgatók végtelen éterbeli birodalma. Mindenek­előtt a kölni Deutschlandfunk (DLF) nevű adó jóvoltából. Ez a rádióállomás ugyanis az NSZK-t és az NDK-t egyazon nyelven és egyazon minőségben a Rajnától az Oderáig estétől reggelig végig jól beszórja, s már a hajnali órák­ban állást foglal mindkét állam legfontosabb belpolitikai kérdé­seiben. Magától értetődően nyu­gati szellemiségben. Nemhiába állapította meg egyszer az NSZK tévéjének nagy nyilvánossága előtt Günther Ga­uss, a kitűnő író, Bonn egykori első állandó hivatalos NDK-beli képviselője: mindennek megtö­rése régtől fogva a keletnémet glasznoszty kézzelfogható meg­nyilvánulása. Mert ebben a hír­közlési értelemben az NDK nyi­tottsága minden más szocialista glasznosztyt megelőzött, hiszen a DLF-en kívül a legnagyobb té­véadók, az ARD és a ZDF is majd mindenütt zavartalanul foghatók az NDK-ban. Ahol pedig még nem, ott tesz­nek róla, hogy fogni lehessen, mivel a nyugatnémet tévéadók sohasem tértek ki a belső társa­dalmi problémák, így a munka- nélküliség, az úgynevezett új sze­génység és más, a társadalmi igazságosságnak az egyházak ál­tal is előtérbe állított és széles körben vitatott kérdései elől. Berlinben úgy gondolták, hogy ez talán csökkenti a gazdag NSZK vonzását. A DLF, amely „otthon” soha nem zavartatta magát, amikor a bonni kormány tagjait már reg­gel hatkor — szinte az ágyból — szólaltatta meg vitás kérdések tisztázása, netán az ellenzéki pártok őket keményen támadó nyilatkozatainak kommentálta- tása céljából, újabban az éter „túloldalán” is gyakran él a haj­nali-reggeli kormányzati-ellen­zéki véleményütköztetés eszkö­zével. Szinte nem múlik el nap, hogy a nagy német nyelvterület hallgatósága ne hallhatná Rolf Henrichet, az NDK-beli Üj Fó­rum nevű reformista tömörülés egyik alapító tagját a DLF-ben nyilatkozni. Amióta az Új Fórum műkö­déséhez szükséges engedélyt a belügyminisztérium nem adta meg, Henrich többször cáfolta a DLF-ben a szervezete állítólagos államellenes céljairól szóló ható­sági vélekedést. Péntek reggel el­lenben már nem a belügyminisz­térium érveivel szállt szembe, hanem Erich Mielkének, az NDK állambiztonsági miniszte­rének azzal a meglátásával, hogy az Új Fórum szocialistaellenes. Ilyen törekvés nem lelhető fel az alapítólevélben, noha kétségte­len: a ma már 5-10 ezerre tehető támogató személy a szocializ­musnak egy más válfaját szíve­sebben látná az NDK-ban — mondotta Henrich. A rádió szerkesztőségének jó­voltából azután ezek a szavak a híradásban napjában többször is elhangzottak, s így Henrich is­mertté vált mindkét német állam­ban, főképpen pedig otthon. A reggeli telefonhívások révén azonban a DLF korábbról is jól ismert keletnémet személyisége­ket is megszólaltat időszerű kér­désekről — így legutóbb a kitűnő antifasiszta, kommunista írót, Stefan Hermlint. Ő idegenkedik az Új Fórumtól, amiért alapok­mányában nem említettek meg olyan, szerinte nélkülözhetetlen dolgokat, mint például a szocia­lizmus. Ennek ellenére határo­zottan védelmére kelt a csoport­nak, .v helytelenítette, hogy bűnö­zőként kezelik tagjait. Ezek be­csületes emberek, s nem azt ér­demlik, hogy az állam ellenségei­nek tüntessék fel őket — mon­dotta. Az elkötelezett művész nem rejtette véka alá azt a véleményét sem, hogy az NDK-ban sok min­denen változtatni kellene. Né­mely vezető elvtársakkal ellen­tétben jómagam nem félek a re­form szó kimondásától. Bizony nem volna szabad már eleve ellen­érzéssel, sőt ellenségesen visel­tetni a reform gondolatával szemben, és ezen háborogni. Ar­ra a kérdésre, hogy szerinte párt­ja hajlandó-e és képes-e a párbe­szédre a lakosság legkülönbö­zőbb rétegeivel, Hermlin megje­gyezte: pártom vezetése nem szokta közölni velem határoza­tait. De nem tudom elképzelni, hogy e párbeszéd elől tartósan elzárkózzék. Ha tévednék, akkor ez nagyon lesújtana... A két államban élő németek határokon túli, illetve határokon belüli vitája azonban nemcsak az éterben zajlik, hanem például a legújabb menekültprobléma kapcsán a sajtóban is. Nem sok­kal az után, hogy Genscher kül­ügyminiszter és az ellenzéki SPD elismerően szólt Klaus Höpcke NDK-beli művelődési minisz­terhelyettesnek egy belső refor­mokat sürgető, az elvágyódás okaival őszintén foglalkozó be­szédéről, Höpcke olvasói levelet jelentetett meg a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Kifej­tette, hogy a frankfurti lap tudó­sításából érveinek egy része ki­maradt. A félreértések elkerülé­se végett most ezt szeretné pótol­ni. Höpcke szerint a menekült­kérdés körüli nagy, zajos felhaj­tással (a kapcsolatok veszélyez­tetése miatt) sokan magában az NSZK-ban sem értenek egyet. Másfelől sorra veszi azokat a szándékokat, amelyek szerinte az NDK-ellenes tényezőket ve­zérlik. Szociális és politikai re- vansként értelmezi például azt, hogy az NDK-beli reformszük­séglet állandó hajtogatásával a tőkés társadalmi rendhez való visszatérés gondolatát kívánják elhinteni. Felpanaszolják, hogy hiányzik az NDK-ban a hajlan­dóság a reformokra; valójában azonban ezzel a társadalmi resta­urációra való készség hiányát ki­fogásolják — vélekedik. Höpcke olvasói levelében így látja az NDK-ellenes beállított­ság politikai alkotóelemeit: Az NDK-ellenes akció belpolitikai- lag azt a célt szolgálja, hogy elte­reljék a figyelmet a nyugatnémet problémákról. Emellett felhajtó­erő a soviniszták számára, s egy­ben érv ahhoz is, hogy a mene­kültkérdésben a szociáldemok­ratákat a kormánykoalícióhoz kapcsolják. Külpolitikai érte­lemben a be nem avatkozás köte­lezettségének durva megsértése. Hírközlés-politikailag és ideológiailag. Höpcke nagysza­bású ellenségképgyártást sejt a lélektani hadviselésnek egy olyan rendszerében, amelynek — megfogalmazása szerint — minden tartópillérét hazugságra építették a szocializmus lejáratá­sának és a kapitalizmus szere- csenmosdatásának céljából. A miniszternek ez az olvasói levele azonban már nem keltett feltű­nést. Mondanivalója ugyanis megfelelt azoknak az újságcik­keknek, amelyek éles NSZK-el- lenes tartalmát a Deutschland­funk naponta idézi 7.30-as kelet­német lapszemléjében. Flesch István Megtörik a jég m HFVES MFfiVFI 1 SZOLGÁLTATÓ IRODA I 3301 EGER. KLAPKA U.9, • 36/13-149 állásajánlatai: Ipari vállalat mérlegképes könyvelői végzettséggel és ipari gya­korlattal rendelkező munkaerőt keres felvételre belső ellenőri munkakör betöltésére. Felvilágosítást ad a Heves Megyei Mun­kaügyi Szolgáltató Iroda Eger, Klapka u. 9. MÁTRA VOLÁN EGRI ÜZEMEGYSÉGE Eger, Lenin út 194. Telefon: 12-380 Konszignációs raktárába középfokú német nyelvvizsgával ren­delkező, gépírni tudó ügyintézőt keres felvételre. Bérezés meg­egyezés szerint. Juttatások: Heves megye területén ingyenes utazás, családtagoknak utazási kedvezmény. Érdeklődni lehet a fenti címen a műszaki osztályon. HEVES MEGYEI GABONAFORGALMI ÉS MALOMIPARI VÁLLALAT Gyöngyös, Április 4. út 4/6. Felvételt hirdet mechanikai műszerész és elektroműszerész munkakörbe. Jelentkezni lehet a fenti címen a munkaügyi veze­tőnél. FINOMSZERELVÉNYGYÁR Eger Felvételt hirdet váltóműszakos munkarendben, vasipari szak­munkások részére. FIGYELEM! Értesítjük a munkáltatókat és ügyfeleinket, hogy a Heves Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda gyöngyösi kirendeltsége elköltözött a városi tanács épületéből. A kirendeltség új cí­me 1989. szeptember 11-étől: Gyöngyös, Kossuth L. u. 1. Telefon: 37/13-046.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom