Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-12 / 242. szám
2, NÉPÚJSÁG, 1989. október 12., csütörtök Elnökjelöltségéről nem volt hajlandó nyilatkozni Habsburg Ottó Magyarországról November 10-éig kell az alapszervezeteknek megalakulniuk — A választmány január elejére áll össze MSZP elnökségi ülés Vidéki titkár Az 1956. október 23. és november 4. közötti időszakról Raktártárlat a Munkás- mozgalmi Múzeumban Rendhagyó bemutatóra, úgynevezett tanulmányi raktártárlat megtekintésére, és —, nem titkolt szándéka szerint —, annak kiegészítésére invitálja a látogatókat a Munkásmozgalmi Múzeum. A szerdától látható kiállításon ugyanis azokat a tárgyakat, dokumentumokat és fényképeket tárják a közönség elé, amelyeket az 1956. október 23. és november 4. közötti időszakból őriznek a múzeum raktárai, s amelyek együttesen még soha nem kerültek a publikum elé. A megnyitót megelőző szerdai sajtótájékoztatón a múzeum igazgatója, Szikossy Ferenc elmondta: a legnagyobb ilyen jellegű anyaggal a hazai közgyűjtemények közül a budavári intézmény rendelkezik. Ugyanakkor sok olyan értékes dokumentum lappang még az országban, amely a magyar történelemnek erre az időszakára vonatkozó —, egyébként 1957 óta rendszeresen gyarapítóit —, gyűjteményüket kiegészítheti, s egy későbbi nagy kiállításukat teljessé teheti. A tematikailag igen széles körű tárlat —, amely egyébként ingyenesen látogatható —, jelzi azokat a műfajokat is, amelyek a leginkább kiegészítésre szorulnak. így például a népfelkelés napjaiból viszonylag kevés plakát maradt az utókorra, míg a csaknem teljesnek mondható röpcédulaanyagban elsősorban a kézzel írt, és így szerzőjük, terjesztőjük egyéni állásfoglalását is hitelesen tükröző példányokat, a sajtótermékek közül pedig a vidéki lapokat várják. A tárlat leggazdagabb egysége a fényképeké, a fotók az október 23. és november 4. közötti napok csaknem minden fontos eseményét megörökítik. Pozsgay Imrével közöl nagy terjedelmű interjút szerdai számában a befolyásos francia napilap, a Le Figaro. A lap kijelenti, hogy a politikus, „Kádár János utódja, de nem örököse”. „Pozsgay Imre és a többi reformer tevékenységének eredményeként az MSZP látványosan szakított mindazzal, ami — Magyarország és Lengyelország kivételével — még mindig Bibliája a vasfüggönytől keletre eső országoknak: a proletárdiktatúrával, a pártállammal, a demokratikus centralizmussal, a kollektív tulajdonnal,, — írja bevezetőjében a francia lap. Az MSZP és az MSZMP közötti különbségről Pozsgay Imre azt hangoztatja, hogy az rendkívül nagy, még akkor is, ha ezzel ma még sem a magyar közvélemény, sem a külföld nincs teljesen tisztában. „A lényeges különbség az elnökség összetételében van. A szocialista párt programjában semmiféle azonosság nincs az MSZMP programjával”, — hangoztatta az interjúban Pozsgay Imre, aki annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a választási hadjáratban, már a köztársasági elnökválasztás időszakában meg lehet győzni a magyar közvéleményt arról, hogy a párt valóban megváltozott. „A magyarok jól ismernek, tudják, mit tettem az elmúlt húsz évben”— mondotta. Hangoztatta: az elnökválasztási küzdelemben fő érve az új párt tevékenysége lesz. „Meg kell kísérelnem elismertetni azt az érvet, hogy egy új, európai típusú baloldali párt nélkül Magyarországon lehetetlen a békés átmenet”. Pozsgay Imre kijelentette, az új párt vezetője Nyers Rezső. „ ő az egyesítő erő, benne testesül meg a tisztesség képe, amely Józannak tartja a magyarországi politikai folyamatokat Habsburg Ottó. Az Európai Parlament képviselője —, akit a Független Kisgazdapárt köztársasági elnöknek akar javasolni —, a francia Antenne-2 televíziós állomás kedd esti híradóműsorában azt mondotta, hogy „a magyarok eddig is nagyfokú bölcsességről tettek tanúságot, nem kívántak túlzottan messzire menni, lépésről lépésre akarják megváltoztam a helyzetet. Természetesen, ha a korábbi rendszer maradványai részéről erős ellenállás mutatkoznék, akkor a helyzet válságosabb lenne, de erről e pillanatban nincs szó” —, hangoztatta. Habsburg Ottó szerint „a többpártrendszer elkerülhetetlen út, de még korántsem tekinthető véglegesnek, mivel amikor az emberek négy évtizedes rabszolgaságból szabadulnak meg, Kína hivatalosan tiltakozott Norvégiánál amiatt, hogy a dalai lámát tüntették ki az idei Nobel- békedrjjal. A Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunista Párt lapja szerdán közölte, hogy Kína oslói nagykövete hétfőn adta át a tiltakozó jegyzéket, amely hangsúlyozta, hogy Tibet elszakíthatatlan része Kínának, és semmilyen külföldi kormánynak vagy szervezetnek sincs joga beavatkozni Tibet ügyeibe. „A dalai láma nem közönséges vallási személy, hanem egy politikai gengszter, aki régóta azért tevékenykedik, hogy kettészakítsa a hazát” —, írta a pártlap. szükséges ahhoz, hogy az MSZP hitelt szerezzen magának. Megválasztásában azonban nekem is szerepem volt, kezdettől fogva támogattam jelöltségét. Együtt dolgoztunk, nincs közöttünk gyanakvás, de az én politikai feladatom kezdettől fogva más volt” — mondotta erről. Arra a kérdésre, hogy „hosszú ideig együttmaradhatnak-e az új pártban a reformkommunisták és a szocialisták” , Pozsgay Imre kijelentette: ez mindaddig lehetséges, amíg megtartják a kongresszuson elfogadott programot. „Ha a programot követik, akkor ez erős párt marad. A program azonban nem örök időkre szól. Ez olyan program, amely megadja az új párt arculatát. Az elkövetkező évek politikai harcai mutatják majd meg, hol van a szocialista pártban az uralkodó erő. Visszalépés azonban nem lehetséges”. A kommunizmus mérlegéről, magyarországi jövőjéről szólva azt hangoztatta, hogy a mérleg negatív. A kommunizmus nem hozta meg az ígért fejlődést, korszerűsítést, a kollektív tulajdon helyett bürokratikus tulajdont hozott létre, a gazdasági és társadalmi funkciókat bürokráciával váltotta fel, elfojtotta az egyéni kezdeményezést, az uralkodó magatartás a passzivitás volt. „A kommunizmus nincs már napirenden. Célunk a demokratikus szocializmus — és a hangsúlyt a demokrácia szóra teszem ”. A nyugati politikusokkal fenntartott kapcsolatairól szólva Pozsgay Imre elmondotta: igen jó viszonyban van Bettino Craxi- val, az Olasz Szocialista Párt vezetőjével és Hans-Jochen Vogel- lel, a Német Szociáldemokrata Párt elnökével. Ugyancsak jók a kapcsolatai a finn szociáldemokakkor valósággal robbanásszerű az új pártok kialakulása. Úgy gondolom, hogy ez a helyzet még csak a következő hónapokban ülepedik majd le, így alapos megfontoltság kell a probléma megítéléséhez”. Saját esetleges elnökjelöltségéről nem volt hajlandó nyilatkozni, ám bírálta a köztársasági elnök megválasztásáról létrejött megállapodást. „ Ügy gondolom] szükséges lenne, hogy a parlamenti választásokkal kezdjék el a folyamatot. Ki kell ugyanis fejleszteni a politikai képességeket, amelyeket négy évtizeden át elnyomtak. A parlamenti választás megtartása lehetővé tenné, hogy Magyarország különböző körzeteiben megmutatkozzanak az ilyen tehetségek. Ezért ezzel kellene kezdeni, azután az alkotmány kidolgozásával, s csak végül az elnökválasztással. Magyarország és a Varsói A dalai láma, a tibetiek vallási és szellemi vezére 1959-ben menekült el hazájából, miután elbukott a kínai uralom elleni felkelés; indiai száműzetésben él. A múlt héten „a Tibet felszabadításáért vívott erőszakmentes harcért” kapta meg a Nobel- békedijat. „A dalai láma támogatja a belső és külső szeparatistákat, akik zavargásokat szerveznek Tibet- ben, aláássák Tibet stabilitását” —, áll a kínai jegyzékben, mely a kitüntetést a kínai belügyekbe való durva beavatkozásnak és a kínai nép súlyos megsértésének minősíti. rata párttal és több alkalommal folytatott eszmecserét Franz Vranitzky osztrák kancellárral. A francia szocialistákkal kevesebb a kapcsolata, ezek még nem szilárdultak meg, bár nagyra értékeli a francia szocialisták politikáját. Saját politikai pályafutásáról szólva úgy vélekedett, hogy igen korán kezdődött nála az a folyamat, amely a reformerséghez vezetett. „Életem nem volt hibák nélküli. Lehet, hogy volt erre lehetőségem, de semmiféle bűn nem terheli a lelkiismeretem, mindig a humanista oldalon álltam. A változás a hatvanas években kezdődött nálam. Még akkor is el tudok számolni tetteimmel, ha a látszat ellenem szól. Miniszter voltam a Kádár-korszakban. Az már kevésbé ismert, hogy megpróbáltam felszámolni a magyar közoktatás legszégyenletesebb elemeit, s Kádár ezért menesztett. Mindig nyitott voltam, s ez tett hitelessé”. A lap tudósítójának kérdésére válaszolva Pozsgay Imre kijelentette, nem hisz az ortodox kommunizmus „feltámadásának” lehetőségében, mert annak semmiféle támogatása sem lenne a magyar társadalomban. „Magyarország történetében sohasem volt katonai puccs, s ha valaki üyenre gondolna, Jaruzelski tábornok lengyelországi tapasztalatai elegendőek arra, hogy megváltoztassa elképzeléseit” — hangoztatta. A munkásőrségről szólva kijelentette, tagjainak nincs otthon fegyvere, s azok a számok is eltúlzottak, amelyek az önvédelmi fegyverek birtokában levő személyekről közkézen forognak. A szovjet pártvezetéssel kialakított kapcsolatairól azt mondotta, hogy „az utóbbi időben kevesebb volt a személyes Szerződés viszonyáról Habsburg Ottó úgy vélekedett, hogy a Varsói Szerződés „saját maga kérdőjelezi meg létét, mert ez a szervezet nagyon is viszonylagossá vált, a Szovjetunió befolyásának meggyengülése következtében. Nem kell nagyszabású változásokra gondolni, ez a kérdés önmagától oldódik majd meg”. Az Európai Parlament képviselője szerint a Nyugatnak segítséget kell nyújtania a liberalizáláshoz az érdekelt országokban. „Ne felejtsük el, hogy a KGST rendszere, vagyis az, hogy ezeknek az országoknak gazdaságát teljes mértékben a Szovjetunió ellenőrizte, teljesen szétzilálta a gazdasági rendszert. Vissza kell álh'tani a normális helyzetet, s ez hosszú folyamat lesz” —, mondotta. Szerinte elsősorban a magánvállalkozásokat és főleg a kisvállalatokat kell a nyugatnak támogatnia, mert „ezeknek igen nagy jövőjük van”. Csernobil Segélykérelem Tizenhat milliárd rubeles átfogó programot dolgoznak ki Belorussziában a csernobili katasztrófa következményeinek felszámolására — közölte az ENSZ Közgyűlésén elhangzott felszólalásában Anatolij Gurinovics belorusz külügyminiszter. A politikus egyben nemzetközi segítséget kért a gondok enyhítésére, és beszédének írott változatához mellékelték azt a minszki címet is, amelyre felajánlások tehetők. — Közvetlenül a katasztrófa után Csernobil körzetéből 25 ezer embert kellett kitelepíteni, számukra 10 ezer új lakás épült, a hozzátartozó infrastruktúrával. A megművelhető föld 18 százaléka sugárszennyezetté vált. Újabb kitelepítésekre is szükség van, ezért 1990-Ő1 1995-ig 16 milliárd rubeles átfogó program készül — mondta Gurinovics, kérve a külföldön élő beloruszokat is a támogatásra. találkozása és sohasem találkozott személyesen Mihail Gorba- csowal. „ Úgy hiszem azonban, jól tudja, hogy rokonszenvezek politikájával. Meghívásom van Moszkvába, csupán az időpontot kell még tisztázni”— válaszolta a tudósító kérdésére. Pozsgay Imre határozottan leszögezte: 1956 nem ismétlődhet meg. „A peresztrojka eredményeként a Varsói Szerződés már nem korlátozza Magyarország szuverenitását. Egyetlen ország sem szándékozik elhagyni akár a NATO-t, akár a Varsói Szerződést és Magyarország nem akar elsőnek megtenni ilyen lépést. Inkább az az elképzelése, hogy a két szerződés létének indokai szűnnek meg s egy napon eltűnnek majd” — mondotta. Interjújában úgy vélekedett, hogy Kelet-Európábán, a szocialista országokban elkerülhetetlenek a reformok. „Nem nekem kell megmondanom, mit kell tenniök más országoknak, s nekünk, magyaroknak sem szabhatják meg más országok azt, hogy mit tegyünk” — mondotta, az NDK helyzetével kapcsolatos kérdésre válaszolva. Az interjú befejező részében Pozsgay Imre a dunai és a kelet- közép-európai népek összefogásának a pártprogramban is megemlített elképzeléséről szólva kifejtette: ezt széles értelemben kell felfogni, az ilyen rendszerbe beletartozik Németország, Olaszország északi fele, Ausztria, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia. „Ha véres is volt történelmük, az elmúlt ezer évben ezek a népek megtanultak együtt élni. Mindig az uralkodó osztály okozta az ellentéteket. Ha ezeknek az országoknak kormányai valóban népüket képviselik, az összefogás garantált lesz” — mondta. Szerdán megtartotta első, alakuló ülését a Magyar Szocialista Párt elnöksége. Az ülésről az esti órákban Kovács Jenő, az MSZP elnökségi tagja tájékoztatta az MTI, a Népszabadság és a Magyar Rádió képviselőit. Elöljáróban a hétfőn befejeződött kongresszusra emlékeztetve azt hangsúlyozta, hogy egy kongresszus csak a politikai működés alapjait vetheti meg, az új párt politikai arculata a tetteken múlik elsősorban. Az elnökség kötelességének tartja a kongresz- szuson elhatározónak maradéktalan és mielőbbi megvalósítását. Ennek jegyében tekintette át az elnökség szerdai ülésén a kongresszus állásfoglalásait. A pártvagyonnal kapcsolatosan Kovács Jenő megerősítette azt a kongresszusi álláspontot, miszerint az MSZP a működéséhez szükséges minimális szükségletek felmérése után a jelenleg még kezelésében lévő vagyontárgyakat visszaszármaztatja a kormánynak. A munkásőrséggel kapcsolatban az elnökség ugyancsak megerősítette a kongresszus határozatát, melynek értelmében köszönetét mondanak a munkásőröknek, s egyúttal számít arra, hogy a korábbi párttag munkásőrök folyamatossá teszik tagságukat a Magyar Szocialista Pártban. Kovács Jenő hangsúlyozta: az MSZP elnöksége mesz- szemenően támogatja a kormánynak azt az elképzelését, hogy egy nem fegyveres jellegű, katasztrófa-elhárító polgári szervezet verbuválódjék a munkásőrség tagjaiból. Az első elnökségi ülésen — miként Kovács Jenő rámutatott — természetszerűleg nagy hangsúlyt kaptak a pártszervezési kérdések. Ezzel kapcsolatosan az elnökség megerősítette a kongresz- szus döntéseit, miszerint a párttagok október 31-éig nyilatkozhatnak arról, csatlakozni kívánnak-e az MSZP-hez, s az alapszervezeteknek november 10- éig kell megalakulniuk. Az elnökség mindemellett azt ajánlja, „Randalírozók, felhecceit rendbontók és bűnöző elemek törvényellenes összecsődülésé- nek” nevezi a berlini belügyminisztérium közleménye a hétvégén több NDK-városban lezajlott utcai demonstrációkat. A szerdai lapokban közzétett állásfoglalás szerint, amelyre „a nyugati rágalmak nyomán érkezett aggódó állampolgári kérdések” miatt volt szükség, a nevezett elemek az NDK több városában megzavarták a közrendet és a közbiztonságot. A szolgálatukat teljesítő rendőrök mérsékletre és erőszakmentességre intő összes felhívása hiábavalónak bizonyult, így „elkerülhetetlenné vált a rendfenntartó erők fellépése a nyugalom és a rend helyreállítása érdekében”. A belügyi közlemény szerint a rendőrök rendkívüli önmérsékletet tanúsítottak, és csak azután léptek föl „rendőri segédeszközök igénybevételével a bajkeverőkkel szemben, hogy az utóbbiak megtámadták, kövekkel, palackokkal és gyújtóbombákkal brutálisan megdobálták, acélru- dakkal és más ütőszerszámokkal kíméletlenül ütlegelték őket. Nem véletlenül viselt számos kötekedő alak bukósisakot, amiből szándékos és előre eltervezett akciókra lehet következtetni.” Vastagh Pál hogy a párt hivatásos politikusai és szakértői október 20-áig nyilatkozzanak arról: meg akarjá- k-e erősíteni tagságukat az új pártban. Ezzel összefüggésben az elnökség úgy döntött, hogy a központi apparátus átszervezését november 20-áig, a helyi és területi pártapparátusok újjászervezését, illetőleg újjáalakítását pedig a helyi pártszervezet megújítását követő egy hónapon belül kell befejezni. Kovács Jenő az elnökség álláspontját ismertetve hangsúlyozta, hogy az új párt működéséhez szervesen hozzátartozik a platformok és tagozatok tevékenysége. Az elnökség személyi kérdésekkel is foglalkozott. így döntöttek arról, hogy a középszintű Politikai Egyeztető Tárgyalásokon Vass Csaba és Fábry Bélae\- nökségi tagok képviselik az MSZP-t, míg a gazdasági szekcióban Pál László elnökségi tagot bízták meg az MSZP képviseletével. Mivel a kongresszus nem döntött a vidéki titkár személyéről, az elnökség Vastagh Páltbíz- ta meg e feladatkör ellátásával. Kérdésekre válaszolva Kovács Jenő elmondta: szerencsés lenne, ha a korábbi párttag ország- gyűlési képviselők még a következő parlamenti ülést megelőzően nyilatkoznának arról: csatlakozni kívánnak-e az új párthoz, hogy megalakulhasson az MSZP parlamenti csoportja. Ugyancsak egy kérdésre reagálva Kovács Jenő emlékeztetett arra, hogy az alapszabály értelmében a választmány tagjait a helyi, területi pártszervek fogják delegálni; s az elnökségnek az a véleménye, hogy a választmányt január elejéig létre kell hozni. Végezetül Kovács Jenő hozzátette, hogy az új párt nemcsak szavakkal és dokumentumokkal, hanem cselekedetekkel kívánja bizonyítani szocialista karakterét, s aláhúzta azt is: egy baloldali szocialista párt léte nemzeti érdek. A belügyminisztérium visszautasítja a nyugati tömegtájékoztatási eszközök állítását, miszerint „a népi rendőrség vaktában, válogatás nélkül ütlegelte a kívülállókat is”. Ezzel szemben „igaz, hogy (az összecsapásokban) 106 rendőr szenvedett részben súlyos sérülést, míg a huligánok közül 46 sérült meg. Az állítólagos halottak a nyugati médiumok képzeletének szülöttei” —, hangoztatja a közlemény. Utalásként a nyugati tudósítók munkaeszközeinek elkobzására illetve megrongálására, a belügyminisztérium emlékeztet rá: egyes nyugati tudósítók nemcsak gyalázták a népi rendőrséget, hanem egyenesen támogatást, biztatást és konkrét tanácsokat adtak a bajkeverőknek, maguk is a törvényes rend meg- zavaróivá váltak. E durva beavatkozás miatt vált szükségessé munkalehetőségeik korlátozása. „Bármilyen aljas rágalmakat hozzanak is föl a nyugati tömegtájékoztatási eszközök a Német Népi Rendőrség ellen, a rágalmak nem fogják meggátolni a rendőröket abban, hogy mindenkor állhatatosan teljesítsék az állampolgárok és a szocialista állam védelmét célzó szolgálatukat” —, szögezi le a berlini belügyminisztérium közleménye. (MTI) Az MSZP látványosan szakított a vasfüggöny Bibliájával „Kádár János utódja, de nem örököse...” Pozsgay Imre interjúja a Le Figarónak „Nem közönséges vallási személy, hanem egy politikai gengszter...” Kína tiltakozik a dalai láma Nobel-díja ellen (MTI) NDK Csak bajkeverők? BM-közlemény a hétvégi tüntetésekről
