Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-12 / 242. szám

HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 242. szám ÁRA: 1989. október 12., csütörtök 4,30 FORINT „KÁDÁR JÁNOS UTÓDJA, DE NEM ÖRÖKÖSE” Pozsgay Imrével készített interjút a francia Le Figaro, ebből idézünk. (2. oldal) MOST AZ ORSZÁG VÁLASZTJA A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÖT A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyű­lés. (3. oldal) A LISTAVEZETŐK FEKETE NAPJA Kikapott Boldogon a Petőfihánya, Makiáron az egri Apclla ISZE, Hevesaranyoson a Márkáz. (&. oldal) VILÁGOSÁN A VILÁGKIÁLLÍTÁSRÓL Vitára hívnak Hatvanba. „Tartunk attól, hogy a világkiállí­tásból csak az északnyugati országrész és a főváros profi­tál...” . (8. oldal) A Magyar Szocialista Párt FELHÍVÁSA Elvtársak! A baloldali magyar progresszió egyik meghatározó örökö­seként október 7-én megalakult a Magyar Szocialista Párt, a demokratikus szocializmus elkötelezettje. Közreadja programnyilatkozatát, alapszabályát, és csat­lakozásra hívja mindazokat, akik elveivel és törekvéseivel egyetértve kívánnak hozzájárulni a nemzet felemelkedésé­hez. Számítunk arra, hogy az új párt politikai programját és de­mokratikus működési elveit egyetértéssel fogadja az eddigi MSZMP tagságának nagy többsége. A Magyar Szocialista Párt természetes forrásának tekinti mindazokat, akik becsü­lettel, őszinte meggyőződéssel vettek részt az MSZMP tevé­kenységében. Hívjuk azokat az elvtársakat, akik tiszta lelkiismerettel vállalják elhatározásainkat, és készek cselekvőén részt venni valóra váltásukban. Várjuk a szocialista értékek iránt elkötelezett honfitársa­inkat! A Magyar Szocialista Párt Kongresszusa Németh Miklós Prágában tárgyalt Új termék, régi áron: a Borsod gázszilikát falazóelem — Eddig több mint száz falut építettek termékeikből Végre a piac dönthet... Sajtótájékoztató Miskolcon Csehszlovák-magyar kor­mányfői csúcs volt szerdán késő délután Prágában. A találkozó­ról Ladislav Adamec és Németh Miklós júliusi budapesti megbe­szélésein állapodtak meg. Mintegy egy órás négyszem­közti megbeszélésre került sor Németh Miklós és Ladislav Ada­mec között. A megbeszélése be­fejeztével Németh Miklós el­mondotta, hogy tájékoztatást adott csehszlovák partnerének az új párt kongresszusáról, és vé­leményt cseréltek a napirenden levő kérdésekről, így Bős-Nagy­maros ügyéről is. A négyszemközti tárgyalás ideje alatt Udvari László elmon­dotta, hogy a magyar fél a beru­házás megvalósításáról kötött ál­lamközi szerződés módosítását javasolja. Véleményünk szerint A Magyar Demokrata Fórum október 20. és 22. közötte Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen rendezi meg II. or­szágos gyűlését, amelynek fő fel­adata az MDF választási prog­ramjának megvitatása és elfoga­dása lesz. A tanácskozáson döntenek a köztársasági elnök választásá­nak kérdésében. A Magyar De­mokrata Fórum önálló jelöltet kíván állítani. Egyúttal cáfolta azokat a híreszteléseket, misze­rint az MDF támogatni fogja Pozsgay Imre köztársasági el­nökké jelölését. Hozzáfűzte még, hogy ugyanígy nem kíván­ják elkötelezni magukat a más szervezetek által eddig javasolt Habsburg Ottó, Rácz Sándor és Király Zoltán jelölése mellett sem. A parlamenti választásokkal kapcsolatosan: az MDF válto­zatlanul fenntartja azt a vélemé­nyét, hogy a választásokat a lehe­tő leghamarabb meg kellene tar­tani. Ezzel kapcsolatban kifejtet­te: a Magyar Demokrata Fóru­mot aggasztja, hogy az ország­ban az indulatok és érzelmek ke­ökológiai szempontból az lenne a legjobb megoldás, ha sem a nagymarosi, sem a bősi erőmű nem épülne meg. De figyelembe kell venni a csehszlovák érdeke­ket is, s ennek megfelelően a ma­gyar tárgyalófél azt javasolja, hogy a nagymarosi vízlépcső ne épüljön meg, ám a csehszlovák létesítményeket — amelyek már elkészültek — üzembe kell he­lyezni. Az ökológiai szempontok alapján azonban indokolt, hogy a bősi erőmű csúcsrajáratás he­lyett csak alapüzemben működ­jék. Emellett a magyar kormány fontosnak tartja, hogy a cseh­szlovák fél széles körű garanciá­kat nyújtson az ökológiai veszé­lyek elkerülésére. Erre a magyar kormány külön egyezményt kí­ván kötni csehszlovák partneré­vel. rülnek előtérbe, romlik a gazda­sági helyzet. A folyamatok olyan irányba haladnak, ami miatt félő, hogy az ország kormányozhatat- lanná válik. Ilyen szempontból nem megnyugtatók a Magyar Szocialista Párt kongresszusán történtek sem. Mindezt figye­lembe véve az ország mielőbb le­gitim intézményeket igényelne, beleértve az új parlamentet is — hangsúlyozta az MDF szóvivője. Az MDF országós gyűlésére nagyszámú külföldi delegációt várnak. Mindez szorosan össze­függ azzal az elképzeléssel, amely a szervezet külpolitikai te­vékenységének aktívabbá tételé­re irányul. Az országos gyűlésre meghív­ták az Európai Demokratikus Unióba tömörült néppártok és kereszténydemokrata pártok képviselőit, a Liberális Interna- cionálé szervezeteit. Várhatóan képviselteti magát a nyugatné­met CDU-CSU, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ). A len­gyel Szolidaritás pedig már jelez­te, hogy öttagú delegációt küld a gyűlésre. (MTI) Manapság egy termék tovább­fejlesztett, tökéletesített, az ed­digieknél összehasonlíthatatla­nul jobb minőségben való forga­lomba kerülését követően ösztö­nösen is kialakul az ezzel kapcso­latos első kérdés: mibe kerül? S ha még ráadásul építőanyagról van szó, akkor különösen mind­egyik más elébe tolakszik ez a kérdés. Ismerve ugyanis a mai árakat, nagyon stabil anyagiak­kal kell rendelkeznie annak, aki építkezésre adja a fejét. Dr. Gaál Miklós, a KOSZIG kazincbarcikai könnyűbeton- gyárának igazgatója, minden kérdést megelőzve, azzal kezdte tegnap Miskolcon tartott, új ter­méküket bemutató sajtótájékoz­tatóját, hogy a Borsod gázszili­kát falazóelem ára megegyezik a korábbi termékükért fizetendő összeggel. Ismerve mai gazdasá­gi életünk nehézségeit, rendkívül figyelemre méltó az a tény, hogy a gyár nem hárítja a vásárlókra az Ahogy megállíthatatlanul kúsznak föl az árak, egyre nehe­zebb a családok költségvetései­ből kiszorítani a közös nyaralás­ra valót. Pedig az üdülés valójá­ban nem luxus, hiszen az egész évi „hajsza” után mindenkinek szüksége van arra, hogy kimoz­duljon otthonról, és elfelejtve gondjait, ne legyen más dolga, mint napozni, úszni. Mióta a szakszervezeti beutalók árait megemelték, még népszerűbb lett a vállalati üdülő, hiszen még mindig ez a legolcsóbb. Milyen lehetőségeket kínáltak az egyes cégek, hogyan telt az idei szezon ? — erről érdeklődtünk megyénk néhány gyárában. Az Egri Dohánygyárból júni­us elejétől augusztus végéig 64 család, összesen 214-en pihen­tek Balatonszabadiban. A szep­tember eleje a nyugdíjasoké, harmincán töltöttek egy hetet a tó partján. Az a tapasztalatuk, hogy jóval több dolgozójuk kér­ne beutalót, de általában két-há- rom évenként kerül sor egy csa­ládra. A saját kőépületük mellett egy családi házat is bérelnek a közelben, hogy ezzel is növeljék a helyek számát. Mivel a lakó­szobák nem fűthetők, ezért ősz elején lezárul a szezon, és már csak a karbantartási munkákat végzik. A tavalyihoz képest 15 száza­lékkal emelték az árakat, de azok így is kedvezőek: 1 személynek naponta 300 forintba kerül a tel­jes ellátása, a dolgozók ebből 76 forintot térítenek. Egy négytagú újdonságuk kifejlesztésének költségeit. Az igazgató tájékoztatójából a sajtó, illetve a leendő forgalma­zók képviselői megtudhatták: az eddigiekhez képest jelentős új­donságnak számít ennél a gázszi­likát falazóelemnél, hogy nem zsugorodik, méretpontos, vala­mint a legnagyobb szilárdságú felülettel terhelhető. Az pedig már eddig is ismert volt a gázszi­likát falazóelem tulajdonságai közül, hogy rendkívül jó hőszi­getelő, s a hagyományos anya­gokhoz képest gyorsabban épít­hető, nem utolsósorban pedig je­lentősen olcsóbb. Unos-untalan szóba került az a téma is, ami szerint elterjedt: a gázszilikát veszélyes az egészség­re! Az igeizgató ezzel kapcsolato­san kifejtette, hogy talán az elne­vezés nem a legszerencsésebb, s innen adódhatnak félreértések. Ezt követően pedig egyértelmű­en leszögezte: a gázszilikát fala­családnak így 3600 forintjába van két hét a Balatonnál. Csere- kapcsolatot tartanak fenn a cseh­szlovákiai stefanovobeliekkel, az idén nyolcvannégyen voltak a Tátrában, és ugyanennyi vendég érkezett a gyár felsőtárkányi pi­henőhelyére. Ide egyébként ví- kendezni járnak a munkahelyi kollektívák, baráti társaságok. Mivel nincsen saját üdülője, ezért családi házakat és lakáso­kat bérel az idényre a Hatvani Konzervgyár, mégpedig négy he­lyen: Hajdúszoboszlón, Bala­tonszabadiban, Balatonlellén és Galyatetőn. Június első napjaitól 216-an pihentek ezeken a helye­ken, ami nagyjából arányos az igényekkel. Az étkezést minden­ki maga oldja meg, csak a szállást fizetik, mégpedig a felnőttek 50 forintot, a gyerekek húszat na­ponta. Ez a negyedrésze annak, amennyibe kerül, a többit a cég állja, ami évente 300 ezer forint­nál többet tesz ki. Legszíveseb­ben a tóparti helyekre mennek a konzervgyári dolgozók, ezért Lellén, ahová először az idén mehettek, jövőre egy lakással többet bérelnek. A nyugdíjasok pedig inkább Hajdúszoboszlót és a Mátrát választják. Már márciusban körbeadják az írásos tájékoztatót a Mátravi- déki Fémművek siroki gyárában, a nyári lehetőségekkel. Itt is töb­ben jelentkeznek, mint ahány beutalójuk van, de a szezon alatt valahogy mindig megoldják a gondot. Ebben az évben nem emelték a térítési dijakat, ezért zóelemnek a legcsekélyebb egészségkárosító, környezetét szennyező vagy romboló hatása nincs! Példaként Svédországot hozta, ahonnan az 1920-as évek elején indult ennek a falazó­anyagnak a karrierje. Megemlí­tette azt is, hogy a Borsodi Hő­erőmű pernyéjét felhasználva eddig több mint száz falut építet­tek fel a KOSZIG Könnyűbe- tongyár termékeiből. A tájékoztatón jelen lévő munkatársunk kérdésére, ami szerint a Heves megyében üze­melő Mátra Gázbetongyár nem jelent-e túl nagy konkurenciát, az igazgató így válaszolt: akár ár­ban, akár minőségben állják a versenyt a visontaiakkal...! Mit tehetnénk mindehhez hozzá? Kettejük versenyéből csak mi, fogyasztók kerülhetünk ki győztesen. Végre itt egy ter­mék, amely sorsáról majd a piac dönt, s nem azért adunk ki pénzt, amit lehet kapni... még kelendőbbek helyeik. A fő­idényben kétévente jutnak el Ba­latonszárszóra dolgozóik, elő- és utószezonban azonban nincs ilyen kötöttség. A felnőttek na­ponta 87 forintot, a gyerekek öt- venet térítenek, ezért háromszo­ri étkezés is jár. Külön kedvez­ményt kapnak a nagycsaládok, hiszen a harmadik gyerek után már nem is kell fizetni. Tulajdon­képpen olcsóbban megússzák így, mintha otthon volnának, bár megdobja a kiadásokat egy-két lángos és fagylalt, ami balatoni árakon nem is csekélység. Szárszón háromszáznyolcva- nan voltak az idén, külön vonze­rőt jelentett, hogy saját, part menti területük van, stéggel, csó­nakokkal, vízibiciklikkel, ször­fökkel. Mezőkövesd-Zsóriban három faházuk van, az üdülők a szállás mellé étkezési jegyet és fürdőbelépőt kapnak, ebben az évben 251-en voltak itt. Az an- domaktályai tsz a partnerük a csereüdültetésben, így százhu­szonötén Hajdúszoboszlón fü- rödhettek. Szintén cserének kö­szönhetően néhányan Drezdá­ban töltöttek egy hetet, a gyere­kek pedig egy NDK-beli nem­zetközi tábor vendégei voltak. A finomszerelvénygyáriak vállalati üdülője Zamárdiban van. Májustól szeptemberig kö­zel hétszázan pihentek itt, szin­tén nem drágán, hiszen az árakat évek óta nem emelték. Egyszerre hetvenen jöhetnek ide, de ha dupla ennyi helyük lenne is, ke­vés volna. Az a gyakorlat, hogy háromévente kerül sor egy csa­ládra, de olykor kivételt tesznek, például a nászutasokkal. Üdülési támogatásra évente 200 ezer fo­rintot fordít a cég. Van egy bérle­ményük Hajdúszoboszlón, és nálunk is divat a csereüdülés, há­rom csehszlovák vállalattal tart­ják a kapcsolatot. Nemcsak nyá­ron, hanem karácsony és újév kö­zött is meglátogatják a szomszé­dos országot, a Besztercebányá­hoz közel eső helyen szilveszte­rezni is szoktak. A lehetőségeket igyekeznek igazságosan eloszta­ni, a pétervásári és hevesi társ­gyárakban dolgozók ugyanolyan eséllyel pályázhatnak a beuta­lókra. Utcanevek Minap — ahogy lapunkban is beszámoltunk róla — tár­gyalta Eger tanácsi végrehaj- i tó bizottsága a város utcanév­rendszeréről és névadási gya- ! : korlátáról készült elemző vizsgálatát, és ennek jövőbeni irányelveit. A terjedő orszá- j gos gyakorlat elérte a törté­nelmi várost is, s ez lehet jó és < rossz is. Jó — amint írja ezt az anyag is —, ha nem követik az országos sablont, ha nem esetleges, ötletszerű a néwál- ; toztatás, hanem alapos meg­fontolás — nyilvános vita — [ után a város sajátosságait, történelmi múltját, lakóinak érzelmeit is figyelembe véve : történik meg a névváltozta­tás, új utcanévadás. Ha nem így történik — mint az élet igazolta ezt az utóbbi húsz­harminc évben Egerben is —, újra kell értékelni mindent, hogy otthon érezhesse magát városában az ember. Gondoljunk csak bele! Új utcatáblákat, házszámtáblá- > kát, bélyegzőket, levélboríté­kokat, fejléces papírokat, te­lefonkönyveket kell készíte­ni. Át kell írni a személyi iga­zolványokat, útleveleket. Za­varba kerülhet a posta, a tűz­oltóság, a mentősök, a rend­őrök, a tanácsi apparátus, és nem is beszélve a tágabb érte­lemben vett helyi lakosságról. Ebből fakadóan elődeink már a húszas években nem véletlenül figyelmeztettek ar­ra, aki utcanév-változtatást, keresztelést tervez, annak vál­lalnia kell a velejáró költsége­ket is. Amit ebben az esetben a helyi tanácsnak kell finan­szíroznia, mert ő „rontott” és ő javít. A költségeket pedig könnyen benyújthatják az érintett vállalatok, szervek, intézmények, az utca lakói. Egerben 46 utca elnevezé­sének változtatását javasol­ják, mert a várostérkép 378 utcaneve közül 164 — körül­belül 44 százalék — személy­név eredetű, ami példátlanul sok a fővároshoz és nagyobb városainkhoz mérten is. Ott ez az arány 24-32 százalék között mozog. Nehezen tart- ] ják például a város múltjával összeférhetőnek a Lumumba, a Csapajev, a Beloiannisz, az Úttörő, a Münnich F., a Szov­jet hadsereg, a Nagy László stb. utcákat. Ezért a változta- ' tást három szakaszban kíván­ják lebonyolítani. Ha viszont az utcanévadás kötelező tíz pontját figyelembe veszik, bi­zony, ezt a feladatot zökke­nők nélkül aligha lehet teljesí­teni. Még az olyan nemzeti nagyságok neveit sem szüksé­ges a falon hagyni — Bem tá­bornok, Dózsa György, Váci Mihály —, akik semmiképpen nem kötődnek a városhoz, ha csak ezt a történészek nem tudják bizonyítani. Ezt vi­szont az utca egyes vagy ket­tes számú házán tömör ma­gyarázótáblán ismertetni kel­lene a város lakóival és vendé­geivel. Szükséges a rövidítés, a helyesírás, a feledésbe me­rülő helyjelölések megőrzése. Mindezek jelezhetik azt, hogy egy-egy város, község évente 5-6 utcanév-változta- j ; tásnál többet nem szorgal- i mazhat, mert közben újabb - utcák, terek épülnek, ezek ne­vét ismét tanulnia kell a lakos­I Ságnak, intézményeknek. Vé­kony a pénztárca, lassú a megszokás. Legfontosabb pedig a megfontoltság... I Fazekas István A dohánygyáriak felsőtárkányi pihenőházukban fogadták a cseh­szlovák csereüdülőket (Fotó: Perl Márton) Megvitatják a választási programot Országos gyűlésre készül az MDF Nem támogatják Habsburg Ottót, Rácz Sándort és Király Zoltánt sem Még ez a legolcsóbb... Divatba jött a vállalati üdü

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom