Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-05 / 235. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 235. szám ÁRA: 1989. október 5., csütörtök 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA ELŐSZÖR AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN „a Szovjetunió honvédelmi minisztere eleget tett a Pen­tagon főnöke, Richard Cheney hatnapos Egyesült Álla- mok-beli látogatásra szóló meghívásának.” (2. oldal) TÁRSKÖZSÉGEK VÁLÓFÉLBEN „Kiknek az érdekei húzódnak meg a viharok árnyéká­ban?” , (3. oldal) NINCS AKADÁLYA A SZEMÉLYES RÉSZVÉTELNEK „formáját, gyakorlatát viszont személyes egyeztetések so­rán tartjuk célszerűnek kialakítani.” (4. oldal) AGRÁRPÁRT LESZ A MEGYÉNKBEN? „szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg a képviselők: a majdani érdeklődés dönt majd a konkrét válaszról.” (8. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács szerdai ülésén az Országgyűlés elé terjesztendő tájékoztatót hall­gatott meg a társadalmi szervezetek vagyonáról. A kormány áttekintette a KGST-országokkal folytatandó 1991 — 1995. évi tervko­ordináció helyzetét. A Minisztertanács előterjesztést tárgyalt meg a magyar — szovjet kereskedelmi és pénzügyi mechanizmus átalakításáról. A kormány személyi kérdésekről határozott. Napirenden: a sarkalatos törvények Négy megye országgyűlési képviselőinek tanácskozása Egerben Az Igazságügyi Minisztérium képviselője, dr. Kajdi József tájékoz­tatja a képviselőket A hevesi megyeszékhely adott otthont szerdán annak a regio­nális tanácskozásnak, amelyen — a vendéglátókon kívül — Borsod, Hajdú és Szabolcs- Szatmár országgyűlési képvise­lői készültek a Parlament őszi ülésszakának október 17-i foly­tatására. Kovács András cso­portelnök köszöntötte ezúttal a konzultációs értekezletnek he­lyet adó megyei tanács elnökét, Schmidt Rezsőt, valamint a ter­vezetek értelmezésében segít­séget nyújtó dr. Kajdi Józsefet, az Igazságügyi Minisztérium fő­osztályvezető-helyettesét és Szilágyiné dr. Farkas Zsuzsát, a Belügyminisztérium Választási Irodájának munkatársát. Mint ismeretes, a T. Ház napi­rendjén legközelebb a sarkalatos törvények tervezete szerepel, így kerül megvitatásra a párttör­vény, az alkotmánymódosítás, az alkotmánybíróság, a képvise­lőválasztás, valamint a köztársa­sági elnökválasztás ügye. A teg­napi vita és véleménycsere mindjárt egy alapkérdés felveté­sével hozta „lázba” a résztvevő­ket, (Barta Alajos, Heves m.): A parlamenti döntés mérlegelésé­hez mennyire tisztázott, hogy mit értünk a polgári demokrácia, illetve a demokratikus szocializ­mus emlegetett értékei alatt? A kérdésre, mint a vitazáróban el­hangzott, az alkotmánymódosí­tással kapcsolatos miniszteri ex­pozé várhatóan egyértelmű vá­laszt ad majd, megkönnyítendő a fogalomkör azonos értelmezé­sét. Ugyancsak hangsúlyosan került szóba, hogy a mostani tör­vénykezési folyamatban ne mó­dosításról, hanem ideiglenes, vagy átmeneti alkotmányról be­széljünk (Lékai Gusztáv, Ke­reszti Csaba, Hajdú-Bihar m.). Felvetődött a köztársasági elnök intézményével kapcsolatban az a javaslat, hogy adott helyzetben a tisztségét az ügyek továbbvitele érdekében ne csak a parlamenti idő alatt töltse be, hanem fél, il­letve egy évvel továbbra is szól­jon a megbízatása. Visszahívá­sához ne legyen elegendő egy képviselő, de még egy frakció ja­vaslata sem, nagyobb parlamenti arány döntsön ebben: kizárva ezzel az elhamarkodott, esetleg szimpátia alapon hozott javasla­tot. Ugyancsak ajánlották a kép­viselők, hogy a kormányfő, illet­ve a kormány tagjai — éppen a már elfogadott összeférhetetlen­ségi és bizalmatlansági indítvány intézményének érvényesítése ér­dekében — ne legyenek képvise­lők, viszont kötelező részvétellel vegyenek részt az ülésszakokon. Dr. Kürthy László (Borsod m.) azt javasolta, hogy főállású kép­viselet esetén szűkítsék a képvi­selők számát, a területi elv alap­ján megyénként például csak egy-egy honatya kerüljön a Par­lamentbe. Képviselői véleményként fo­galmazódott meg (Bodonyi Csa­ba, Borsod m.), hogy a párttör­vényben rögzítsék le: egyetlen párt se részesülhessen a költség- vetésen kívüli anyagi támogatás­ban, tehát sem külföldi, sem ha­zai más forrásból. Fehérné Eke Katalin (Borsod m.) arra hívta fel a figyelmet, hogy az állampol­gárok zöme még nem csatlako­zott egyetlen párthoz sem, ezért a tervezettnél jobban kell érvé­nyesülnie a választások előkészí­tésekor a területi elvnek: a kör­zetben élők érdekvédelmének erősítéséért, valamint a függet­len képviselő működési esélye­gyenlőségének megteremtésé­ért. Megyénk képviselői több kér­désben kértek szót. Nagy Endré- né arról kért bővebb informáci­ót, hogy ”tükrözi-e az EKA- megállapodás az igazi népakara­tot?” Árvái Lászlóné a gyerme­kek „veleszületett jogával” kap­csolatban kérte: az alkotmány e paragrafusát hasonlítsák össze az emberi jogok egységokmánya szövegével. Az élethez való jog kapcsán pedig a családjogi tör­vényben rögzítetteket ne helyet­tesítsék alsóbb szintű rendele­tek. Dr. Puskás Sándor, az Or­szággyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke ezúttal a következő ülésszakon napirend­re kerülő Állami Számvevőszék működésével kapcsolatban tett gyakorlati javaslatokat, amelye­ket továbbítanak az előterjesztő­höz. Kovács András arról szólt, hogy egyezik a véleménye azok­kal, akik az ülésszakra való fel­készülés fontosságára, a döntés felelősségére és súlyára hívták fel a figyelmet, hiszen ezek a képvi­selői voksok történelmi hordere­jűek lesznek. A megyei csoportok tagjainak felvetéseire — amelyek vonat­koztak a továbbiakban a képvi­selőválasztás tervezett menetére és módjára is — dr. Baráth Ist­ván, az Ellenzéki Kerekasztal és dr. Bundzsáklia Mihály, az MSZMP KB képviselője is rea­gált. Mindketten hangsúlyozták a létrejött konszenzus fontossá­gát, s mérvadó törvénykezési je­lentőségét azzal, hogy a mostani észrevételek és indítványok is újabb közös vita tárgyát képezik még az országgyűlési ülésszak kezdete előtt. A hajdú-bihariak megbeszélik Lékai Gusztáv (balról) felvetését (Fotó: Gál Gábor) Milyen levegőt szívunk? Egyre félelmetesebb adatokat hallunk arról, hogy napról napra romlik szűkebb hazánkban is a levegő minősége. Hivatalos mé­rési eredményekre sincs szükség ahhoz, hogy érzékeljük: a megye egyes részein néha elviselhetet­len állapotok uralkodnak. Töb­bek között ez a téma is napirend­re került a megyei tanács környe­zet- és természetvédelmi bizott­ságának legutóbbi ülésén. A He­ves Megyei KÖJÁL által végzett mérések eredményét dr. Záray Gabriella, igazgató-főorvos tár­ta a tanácskozáson jelenlevők elé. Az előzetesen elkészített írá­sos dokumentum részletesen tag­lalja az elmúlt négy évben rögzí­tett tapasztalatokat. Mielőtt konkrét példákat említenénk, érdemes megjegyezni, hogy me­gyénk területén országos jelen­tőségű üdülőkörzetek, termé­szetvédelmi területek és törté­nelmi hagyományokkal rendel­kező mezőgazdasági kultúrák ta­lálhatók. Az ipari létesítmények által kibocsájtott jelentős szeny- nyező anyag, valamint a közle­kedési eredetű légszennyezés adatainak rendszeres figyelem­mel kísérése ezért is alapvető fontosságú. S most lássuk a váro­sainkban és az ipari területein­ken regisztrált adatokat! A megyeszékhelyen az átla­gosnál jóval szennyezettebb ré­szek a Széchenyi út — Kórház — Piactér által határolt terület, a Dohánygyár illetve a felnémeti Mészkőőrlő környéke. Ezeken a helyeken a szennyezés tendenci­ája enyhén emelkedő jellegű, ezt jelzik azok a mérési eredmények is, amelyek havonta határérték­túllépésről árulkodnak. A város gázszennyezettsége ugyancsak jelentős, bár a gázfűtés térhódí­tásával valamelyest csökkent ez az ártalom. A kéndioxid és a nit- rogénoxid koncentráció a belvá­rosban a legmagasabb, és sajná­latos módon ez a tendencia is emelkedő jellegű. Megállapítot­ták azt is, hogy a forgalom elől el­zárt területeken kedvezően ala­kultak az elmúlt évek során a szennyzettségi mutatók, azon­ban az ezt körülhatároló utcákon (pl. Széchenyi út, Csiky Sándor út, Árvaköz) a levegő ólomtar­talma közel tízszeresen, a szálló­por mennyisége pedig mintegy ötszörösen meghaladja a megen­gedett értéket. Ugyancsak ked­vezőtlen a helyzet a 24-es út azon szakaszain, ahol az út és az épü­letek között csak néhány méter a távolság. Gyöngyösön a Gagarin Hő­erőmű közelsége miatt a várost fokozottabban ellenőrzik a szak­emberek. Ott az a tapasztalat, hogy az erőmű porszennyezése akkor terhelte a város levegőjét, amikor a porleválasztó berende­zések meghibásodtak, és a mete­orológiai viszonyok is kedvezőt­lenül alakultak. A szennyezet­tebb részek Gyöngyösön is a bel­városban találhatók, bár összes­ségében javult a helyzet, s a kén­dioxid szintje például jelentősen csökkent évről-évre. Hatvanban a város belterüle­tén működő üzemek, valamint a közlekedés zsúfoltsága miatt rosszabb a helyzet az átlagosnál, igaz a Lőrinci Hőerőmű átalakí­tása kedvezően befolyásolta az összképet, ugyanis a lakótelepe­ken és a belváros északi részén élők egy idő óta tisztább levegőt szívhatnak. A többi ipari létesít­mény környékén azonban a szennyezés tendenciája erőteljes növekedést mutat. A Gagarin Hőerőmű és a Thorez Bányaüzem körül 15 te­lepülésen folytatnak rendszeres méréseket. A legrosszabb hely­zetben Visonta község van, ahol a bánya és az erőmű hatása együttesen érvényesül. Itt a por­szennyezettség évek óta megha­ladja a hartárértéket. Márkáz, Abasár, Domoszló és Halmajug- ra ugyancsak a szennyezettebb települések közé tartoznak. Bélapátfalán az új Cement­gyár megépülésével jelentősen csökkent ennek a területnek a porszennyezettsége, igaz a köz­ség belterületén még mindig ha­tárérték feletti adatokat regiszt­ráltak. A beszámoló összegzéskép­pen az alábbi megállapításokat tartalmazza: „A megye jelentős részén tartós javulást tapasztal­tunk a levegőminőség változásá­ban, annak ellenére, hogy to­vábbra is maradtak kifogásolt szennyezettségű területek. Eze­ken a helyeken műszaki megol­dásokkal tovább javítható a hely­zet. Eger és Hatvan belterületén a közeljövőben nem látunk arra lehetőséget, hogy a közlekedési eredetű szennyezés csökkenjen. Országos viszonylatban a két ipari terület kivételével a tisztább lévegőjű megyék közé tarto­zunk, városaink pedig közepe­sen, illetve az átlagosnál kevésbé szennyezettek.” Aki nem hiszi, járjon utána! Milliókért Az egészséges oldódás, a mind gyorsabb ütemű de­mokratizálódás egyre több vadhajtásától fanyalgunk. Elutasítjuk a karrieristák, a gátlástalan köpönyegfor­gatók, a legfrissebb reform­köntösben tetszelgő mun­kahelyi minidiktátorok szólamait, az érvényesülé­si, a csakazértis kitüremke- dési vágyat meglehetősen rosszul leplező nyilatkozat, tiltakozás, elhatárolódásö- zönt, a nyers feltörekvésre valló indulatoskodást, csö- mörítő vagdalkózást, az örök, az egyetemes emberi értékekre fittyethányó, a megtépázhatatlan erkölcsi intelmeket félresöpri) új­ságírói, szerkesztői alapál­lást. Közben kínoz folyvást erősbödő hiányérzetünk. Ráadásul joggal méltatlan­kodunk, amikor folyvást tapasztalnunk kell, hogy a közéleti kiütősdi nem ép­pen grállovag szemléletű. Különböző sarzsijú és párt­állású szereplői éppen azokra nem gondolnak, akiket szolgálniuk kellene. A szerencsére még hall­gató, az egyértelműen ma­gukra hagyott milliókra. Megdöbbenve értesül­tünk arról, hogy a Kormány és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa kompro­misszumot kötött, s ennek értelmében január elsejétől — a zsírszegény tej és a nor­mál fehérkenyér kivételé­vel — szabadárasak lesznek az élelmiszerek. Kétségkívül javul a kis­termelők, a közös gazdasá­gok helyzete. Ez jó hír, az viszont korántsem, hogy a fogyasztók rovására kötte­tett ez az önző egyezség. Indokoltan méltatlan- kodnak a kizárólag fizetés­ből élők, a városi polgárok, a nagyobb települések nyo­morgó nyugdíjasai, s a már egyáltalán nem hajbókoló szakszervezetekkel egyet­értve követelik, hogy a for­málódó piaci viszonyokhoz harmonizáló bérek társul­janak. Annál is inkább, mert vészesen közel a tűrésha­tár. A szemfényvesztés, az illúzionista játék senkit sem győz meg, egyikónkre se hat. Fokozódik a türelmet­lenség, s a többség — ebben nincs semmi különös — olyan iránymutatásra vár, amely nem vezérel rögös, felesleges mellékösvények­re, nem kanyarodik zsákut­cába. Jártunk már így, emiatt hangsúlyosak a kételyek, az aggodalmak, emiatt sürget­jük a világos beszédet, a tartalommal hitelesített, félreérthetetlen mondato­kat. Épp ezért jószándékú jelzésként emlegetjük az S.O.S.-t, hangsúlyozva, hogy milliók kárára vétkes nagyvonalúság bármiféle alkut kötni. Annál inkább-érdekük- ben. Nem Holnap, hanem még Ma... Pécsi István A Gagarin Hőerőmű körül a porszennyezettség évek óta megha­ladja a határértéket Szilvás István (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom