Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-21 / 250. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. október 21., szombat GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Négyszintes panzió — magánerőből Igaz, hogy nyár végére készült el, de már a téli idényben is alkalmas vendégek fogadására Kiskörén az a panzió, amely magán- vállalkozásban épült fel a Tisza- tó melletti üdülősoron. — Tizennégy évesen kezdtem a vendéglátó szakmát — meséli az előzményeket Mike László vezető. — Kerekes József tanítványaként dolgoztam tizennyolc évet a hevesi áfésznél. Hat esztendeje érlelődött a gondolat, hogy saját erőből húzzunk fel egy ilyen idegenforgalmi létesítményt. Jól is jött, hogy a nagyközségi tanács és vezetés szintén vendéglátóhelyet tervezett erre a területre, s pályázatot írt ki rá. Az enyémet tartották a leginkább elfogadhatónak. Még 1987 októberében foglalták el ezt a mai területet, magát a négyszintes épületet Dely György tervezte. — Családomon és rokonságomon kívül többen is sokat segítettek — mondja —, így Molnár János kőművesmester, s az OTP Heves Megyei Igazgatóságától, a vállalkozási osztályról Mikó Bé- láné osztályvezető és Schneider Tünde ügyintéző. A tágas, világos építmény alapterülete 1228 négyzetméter, négy szintre tagolt. Alul kilencven személyes borozó található, amelyhez az innivalót az Egervinnel kötött szerződés alapján szállítják. Egyszerre nyolcvan személy étkezhet az étterem-sörözőben, melyet 150 adagos konyha szolgál ki, s ugyancsak egy megállapodás alapján a budapesti Dreher cég sörét kóstolgathatják a betérők. További két szinten találhatók a szobák, legalább negyven vendég elhelyezését tudják biztosítani. A Tisza-tó panzió egyébként tagja a Dinner for Two láncolatnak is. A következő nyári idényben újabb szolgáltatásokat is ter(Fotó: Perl Márton) veznek, így valutabeváltást, kozmetikai szalont és német nyelvű idegenvezetést. Emellett lovaskirándulásra is lehetőség lesz, s a távlati elképzelések szerint a téli szezonokra kis fedett medence áll majd a fürdőzni vágyók rendelkezésére. A Magyar Szocialista Munkáspárt tagjaihoz Elvtársak, őrizzétek meg arcotokat, párttagságotokat, és maradjatok az MSZMP tagjai! Ne dobjátok el tagkönyveiteket! Nekünk, az MSZMP tagjainak nem kell átjelentkeznünk. Nincs szükségünk új tagkönyvre. Nem hagyhatjuk cserben a baloldal erőit. Mi az MSZMP tagjaiként alakulunk újjászületett párttá. Elvtársak, október 6-tól zajlott az MSZMP Kongresszus'89 rendezvénye. Célja, feladata a párt megújítása volt. Ezzel szemben életre hívta a Magyar Szocialista Pártot, s ezzel kiléptek a Magyar Szocialista Munkáspártból. A tény tény marad, de nem lehet ránk kényszeríteni, mert a tagság megkérdezése nélkül született a döntés. Ha valamely szervezet a tagság pártja kíván lenni, ha alulról akar építkezni, akkor a Kongresszus'89 döntése nem más, mint politikai kezdeményezés, csak ajánlás. A döntés joga a tagságé. A Magyar Szocialista Munkáspárt tagságának a joga dönteni pártja sorsáról. Az MSZMP Központi Bizottsága szétesett, de a tagság maradt. Ezért létrehozzuk az MSZMP Ideiglenes Ügyvezető Testületét, melynek vezetésére felkérjük a párt főtitkárát, Grósz Károly elvtársat. Megkezdődött a pártszavazás, maradjatok az MSZMP tagjai! Folytassuk a párt tevékenységét, mert mi vagyunk a jogfolytonosság hordozói. AJkik elmennek a sorainkból, egy másik, egy új pártnak lesznek tagjai. Új programjuk, új nevük általuk is nyíltan vallott szakítást jelent az MSZMP-vel. Ezzel csapást mértek a baloldali erőkre, utat nyitottak az egyre bátrabban támadó jobboldali, antiszocialista, antiszemita, soviniszta törekvéseknek. Az Ideiglenes Ügyvezető Testület még ez évben hívja össze az MSZMP XIV. Kongresszusát! A tagdíjat minden párttag tetszés szerint fizeti. Az összeg 80 százaléka az alapszervezeteket, 20 százaléka a központot illeti. Elvtársak, az MSZMP parlamenti képviselőinek csoportja maradjon együtt, hiszen ennek a pártnak a támogatásával választották meg őket. Kérjük a pártszervezeteket, őrizzék meg pártunk nevét, legyenek hűek a nemzet javát szolgáló reformtörekvésekhez, és a működésük folytatását jelentsék be az alábbi címre: Budapest XIII., kér. Váci út 71. Erre hívják fel a párttagokat az MSZMP 1989. október 16-i aktívaülés résztvevői. az MSZMP Ideiglenes Ügyvezető Testületének Heves megyei szervezői Szinte minden Szélesre táiják a kapukat Nem szavazhattak az alapítók Kiegészítés egy tudósításhoz Még nem is olyan rég valamiféle titokzatosság lengte körül az épületet. Ott áll Gyöngyösön, a Fő téren. Helyőrségi Klub — olvashatjuk a névtáblán. Belépés szigorúan engedéllyel. így tudta mindenki. És most? Változott valamit ez a szabály? — Igen is, és nem is — mondja Udvarhelyi Zoltán igazgató, majd hozzáteszi: — Rendezvényeinken mindenkit szívesen látunk, de a belső helyiségekbe továbbra is csak engedéllyel lehet bejutni. — Milyen titkokat és titokzatos berendezéseket kell itt félteni a kívülállóktól? — Semmi ilyen nincs, az igaz, de... egyelőre ez a rendelkezés van érvényben. Eddig. Gondolom magamban, és nincs értelme annak, hogy vitatkozzam. Hogy akárkiket, ittas személyeket, kétes elemeket nem engednek be, ezt értem. De a mindennapok gyöngyösi városlakóját miért kell „kizárni,” ezt nem. Pedig van itt mivel eltölteni az időt hasznosan. Az igazgató nem győzi felsorolni azokat a szakköröket, kis klubokat, foglalkozási csoportokat, amelyek programszerűen működnek a házban. — Minderre miből telik? — érdeklődöm kicsit udvariatlanul. — A kiadásaink jó részét a költségvetés adja, a másik részét magunknak kell előteremtenünk. Általában arra törekszünk, hogy a bevételek kiegyenlítsék a kiadásokat. Eszembe jut, hogy szeptemberben a sereg amatőr alkotó- művészeinek a kiállítását rendezték meg. Nagy érdeklődés kísérte az úgynevezett Militári- gyűjtemény bemutatását is, ahogy a Zrínyi Könyvkiadó és Jakkel Mihály fafaragó tárlatát is. — Ezekre a rendezvényekre belépődíjat nem szedünk, de a kiadások sem túlzottan nagy ösz- szegűek. A legközelebbi Tróján Marian alkotásainak közönség elé vitele. Ezzel kapcsolatban jegyzi meg az igazgató: — Ezt az alkalmat használjuk fel arra, hogy az alkotó származásának megfelelően lengyel napokat rendezzünk. Szeretnénk, ha minél többen eljönnének azok közül, akik a második világháború során Lengyelországból hozzánk menekültek, többek között Gyöngyösre is. Ha már művészet, nem hagyhatjuk szó nélkül a pódium-előadásokat sem. Neves színészek lépnek fel, akiket szívesen lát a közönség. Havonta egyszer rendeznek ilyen előadást. A pénz pedig...? A bérletek árából ez is „bejön”. Van saját gyermekszínjátszó csoportjuk is, amelyet Püspöki Győzővezet, és most adtak megbízatást Szívós Józsefnek, hogy verbuváljon össze egy felnőttcsoportot is. Az első bemutatkozó előadásuk még decemberben színpadra kerül. Rendszeresen indítanak buszokat a fővárosba, az ottani színházi estekre. Érdeklődnek ezek iránt is, hiszen aránylag kevés pénzbe kerülnek. Hazafias nevelés, vers- és prózamondó verseny, nyugdíjasok klubja, nemzeti vacsoraestek, jazz-balett, karate, gyors- és gépíró tanfolyam és még egy sor egyéb... ez mind a Gyöngyösi Helyőrségi Klub programjához tartozik. Az országban körülbelül negyven ilyen klub működik. Ők hol állhatnak a sorban? A feleletet Székesfehérváron kapták meg, ahol ők érdemelték ki az I. helyet. Az igazgató, Udvarhelyi Zoltán pedig szeptember 29-én vehette át a minisztertől a Szocialista Kultúráért kitüntetést. — Azt szeretnénk, ha mindenki tudná, hogy rendezvényeink teljesen nyitottak, és minél többen jönnének hozzánk, hogy hasznosan és kellemesen töltsék el itt a szabadidejüket — mondta végezetül a Gyöngyösi Helyőrségi Klub igazgatója. (gmf) Az aszú éve a Mecsek vidéki szőlőkben Az aszú éveként marad emlékezetes az idei esztendő a Mecsek környéki borvidéken, mert a hegység déli lejtőin legutóbb negyedszázada szüreteltek annyi aszúsodott szőlőt, mint az idei őszön. Különösen a híres pécsi cirfandli érett rendkívül édesre: a mazsolaszerű szőlőszemekből kicsorduló lé cukortartalma elérte a rekordnak számító harminchat mustfokot. A furmint, a hárslevelű, a kadarka és az olaszriz- ling ugyancsak aszúsodott. A szőlő értékét számottevően megnövelő folyamat csak különleges klimatikus körülmények között megy végbe. Ehhez az idei nyárvégi-őszeleji időjárás jó feltételeket teremtett. Az augusztusi aszályt követő tíznapos esőzés hatására a szőlőbogyók megrepedtek, s megindult az úgynevezett szürkerothadás, amely kedvező esetben nemesrothadássá alakulva aszúsodást okoz. Azokban a szőlőkben, ahol az idejekorán elvégzett vegyszeres védekezés megakadályozta a szőlő „lecsurgását” a tőkéről, s a termést féltve nem siették el a szüretet, most ritka kinccsel ajándékozta meg a gazdákat az idei esztendő: a Mecsek déli lejtőin és a Villányi hegység Siklós környéki szőlőiben a közép- és kései érésű fajták tőkéiről két menetben szüretelhetik az aszúszőlőt. Először a magas cukortartalmú mazsolaszemeket csipegetik ki a fürtökből, majd a maradékot szedik le. A lap 1989. október 18-i száma az első oldalon tudósít arról, hogy „utolsó ülését tartotta a megyei pártbizottság.” A tudósítás nekem tulaj dornt egy olyan mondatot, amely nem hangzott el. A lényeget tekintve a következőkről szóltam: Tajcs Ferenc észrevételeire reflektálva kérdést intéztem hozzá, miért nem alapítottak új pártot — amely jogutód is lehetne az MSZP-vel együtt — a Marxista — Leninista Egységplatform küldöttei a kongresszuson, hiszen ehhez a kongresszusi kisebbségnek is joga volt, illetve lehetett volna. Új kommunista pártot — amely nem lehet már jogutód — természetesen alapíthatnak. Ehhez a kérdéskörhöz még annyit tettem hozzá, hogy a kongresszus politikai legitimációja vitathatatlan volt új párt létrehozatalára is. Jogi értelemben vett legitimációról nehéz beszélni, mivel párttörvény, vagy olyan, az egyesülési jogot szabályozó törvény, amely a politikai pártok alapítását vagy megszüntetését szabályozná, sem az MSZMP megalakulásakor, sem Az Országgyűlés mintegy 40 módosító javaslattal fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. Eszerint: Az Alkotmánybíróságnak — mint az alkotmányvédelem különleges eszközének — felállítását a jogállam megteremtése, az alkotmányos rend és alapjogok védelme, a hatalmi ágak szétválasztása és kölcsönös egyensúlyának biztosítása indokolja. Feladatát akkor töltheti be, ha nem épül be a hagyományos igazságszolgáltatási szervezetbe, hanem önálló testületként, önálló költségvetéssel működik, és tagjait az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság székhelye: Esztergom. A törvény meghatározza az Alkotmánybíróság hatáskörét, szervezetét és eljárását, bár ez utóbbiakra részletesen nem tér ki, mert ezek szabályozását a szintén törvényként megalkomegszűnésekor nem volt hatályban! Az MSZP megyén belüli szervezésével kapcsolatban két dolgot javasoltam: egyrészt a szervezésnél húzzunk ceruzát (metszéspontot, választóvonalat) a tekintetben, hogy az új pártba csak a reformokat vállalók jöjjenek, illetve jöhessenek, másrészt kértem, hogy a koordinációs bizottságot a kongresszuson részt vett küldöttek mint alapító tagok, ne pedig a megszűnt megyei pártbizottság válassza meg. Mindkét javaslatomat lényegében figyelmen kívül hagyták, így a koordinációs bizottság tagjai a megszűnt megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai, illetve a párt- bizottság titkárai, akik közül csak Kiss Sándor, Ari János és Szántó Márton tagjai — alapító tagjai — az új pártnak. Ezekben a kérdésekben, mint alapító tagok, nem szavazhattunk. Dr. Vass Géza Eger, Kossuth L. u. 9. MSZP-alapító tag tandó alkotmánybírósági ügyrendre bízza. Az Alkotmánybíróság tagja olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű, 45. életévét betöltött magyar állampolgár lehet, akinek egyetemi tanári címe van, illetőleg az állam- és jogtudomány nagydoktora, vagy 20 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az Alkotmánybíróság tagja nem lehet országgyűlési képviselő, tanácstag, más állami szervnél nem tölthet be tisztséget, érdek- képviseleti szervnél vezető tisztségét, és nem lehet párt tagja. Az Alkotmánybíróság feladata egyebek között, hogy megsemmisíti az alkotmányellenes törvényeket és más jogszabályokat. Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Mi az Alkotmánybíróság feladata?
