Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-17 / 246. szám

2.

NEMZETKÖZI ELET

NÉPÚJSÁG, 1989. október 17., kedd

Hogyan vélekedik rólunk Hans-Jochen Vogel, az SPD elnöke?

Kérdés: — Vogel úr, a távolság és a tapasztalat élesíti a látást. Az ön helyzetéből hogyan ítéli meg a legújabb magyarországi fejleményeket?

Válasz: — Nagyon kedvezően. Gyorsabb az előrehaladás, mint számítottuk. A mai Magyarország a politikai intézmények reformja terén, a demokratizálásban, de gazdasági fejlődésében is olyan szintre jutott, amit 2-3 éve még teljesen lehetetlennek tartottam volna. És a tisztelet mellett segítséget és támogatást is érdemel.

K: — Ön országa egyik progresszív pártjának első embere. Nem látja-e veszélyben a haladó erőket Magyarországon?

V: — Ezt ilyen rövid itt-tartózkodás után bizonyossággal nem tudom megmondani. Ugyanakkor azt tapasztalom, hogy ahol csak megfordulok, mindenütt szociáldemokrata értékeket képviselnek. Ez természetes az MSZDP esetében, amely a Szocialista Intemacionálé tagja, de az MSZP-t alapító pártkongresz- szus is egy sor szociáldemokrata nézetet vett be a programjába. Az MSZMP ezek ellen pár éve még elkeseredett harcot folytatott. Egyszóval a baloldali politika, a demokráciát és a szabadságot akaró politika jó esélyekkel bír

ebben az országban. Ami diszkreditálódott, az a régi rend.

K: — Az újonnan alakult párt akár alul is maradhat a szabad választásokon. Ön ebben az esetben is mellette állna?

V: — Századunkban példátlan, hogy egy kommunista párt lemond a hatalmi monopóliumról, és kijelenti, hogy tiszteletben tartja a demokratikus választások eredményeit. Mi senkit sem hagyunk pácban, aki szociáldemokrata nézeteket képvisel. Bírálni fogunk, ha a mieinkkel nem egyező nézetekkel találkozunk, de nem azon múlik tárgyalási készségünk, hogy ez a párt győz-e vagy veszít. Most meg kell tanulni számításba venni a vereséget is. A LEMP éppen most került ilyen helyzetbe, és jelenleg kezdi feldolgozni...

K: — E téren önöknek is megvannak a maguk tapasztalatai... Mostani tárgyalópartnerei részben ugyanazok a személyiségek, mint akikkel korábbi magyarországi látogatásai során a kommunista párt színeiben találkozott. Lát-e változást ezeknek a politikusoknak a magatartásában, akik most már egy másik párt tagjai?

V: — Ezt így nem tudom elfogadni. 1985-ben jártam itt utoljára, és akkori tárgyalópartnereim közül mostsenkivel sem találkoztam. Berecz jut. egyedül eszembe, de hát ő lemondta mostani találkozónkat, amit meg is tudok érteni. Akikkel most találkoztam, ők 1985-b,en — legalábbis számomra — még nem léteztek.

K: — És Szűrös Mátyás?

V: — Igen, Szűrös. Szűrös okos ember. Emlékszem, akkoriban nagyon élénk beszélgetésünk volt egy cikkéről, amelyet érdekes módon a Neues Deutschland is lehozott, s mely az akkori időkhöz képest rendkívül önálló külpolitikai gondolatokat tartalmazott. Amit Szűrös a rakétahatározatról és a rakéták ál- lomásoztatásáról írt, az nemigen felelt meg a szóhasználatnak.

K: — Sok szó esik manapság Magyarországon az ország németorientációjáról. Helyeselné ön az ország ilyen beállítódását, vagy inkább Európáról kell beszélni?

V: — Alapvetően európai folyamatról van szó. Hogy Magyarország és a Szövetségi Köztársaság párbeszéde intenzívebb, annak megvannak a földrajzi, geopolitikai okai. A történelem során is sokat kerültünk kapcsolatba. De igaza van: az egésznek be kell ágyazódnia az európai folyamatba. György Gábor

Ausztrál segítség hazánknak

Már több mint 35 ezer NDK- állampolgár utazott ki

A hét végén 4465 NDK-ál- lampolgár lépte át a magyar — osztrák határt — közölte az MTI kérdésére a BM-határőrség illetékese. Karacs Károly ezredes elmondta, hogy továbbra sem csökken a kiutazók száma, sőt az elmúlt napokban egyre több NDK-állampolgár lépi át a magyar — osztrák határt. A magyar kormányintézkedés bevezetése óta már több mint 35 ezren utaztak hazánkon keresztül Ausztriába. Szólt arról is, hogy ugyanakkor minimálisra csökkent az NDK-állampolgárok által elkövetett tiltott határátlépések száma. A csehszlovák — magyar határszakaszon mindössze 15-en érkeztek ily módon, míg a magyar — osztrák határt csupán egy NDKjállampolgár kísérelte meg a „zöld határon” keresztül átlépni.

Ausztrália is támogatásban kívánja részesíteni a magyar és a lengyel reformtörekvéseket. Mint hétfőn hivatalosan közölték, kidolgoztak egy segélyprogramot, s ennek keretében Ausztrália 3,8 millió amerikai dollár értékben élelmiszert fog szállítaA Kínai Kommunista Párt pekingi bizottsága vasárnap megtartott ülésén olyan Határozatot fogadott el, amely előírja a fővárosi pártszervezetek megtisztítását azoktól a párttagoktól, akik tevékeny szerepet játszottak a tavaszi demokratikus diákmozgalom támogatásában, és valamilyen formában felléptek a kínai hadsereg június eleji beavatkozása ellen. A tisztogatási határozat részleteiről beszámolt az Új

ni Lengyelországnak, vámköny- nyítéseket léptet életbe mindkét ország exportcikkeire, kereskedelmi hitelt nyújt Magyarországnak, és kereskedelemfejlesztési infrastruktúrát bocsát rendelkezésre Sydneyben, valamint Mel- boume-ben.

Kína hírügynökség, de nem közölte a határozat tisztogatásra vonatkozó részét a Pejcsing Zsi- pao, a KKP fővárosi pártbizottságának lapja.

A pártbizottság döntése értelmében mostantól kezdve nem vesznek fel a pártba magániparosokat, vállalkozókat és kereskedőket. A jelenleg párttag maszekokat pedig arra kötelezik, hogy profitjukat kizárólag termelésfejlesztési és közjóléti célokra használhatják fel. Ellenkező esetben nincs helyük a Kínai Kommunista Pártban.

Részlegesen újjászervezik a pekingi pártszervek vezető testületéit, és az új párt- és állami vezetők kiválasztásakor első helyre teszik a politikai megbízhatóság követelményét. Megszigorítják a pártszervezetekben a korrupciós gyakorlat elleni harcot, és fellendítik az ideológiai és a politikai nevelés korábban elhanyagolt gyakorlatát.

f A „HUNGAROVIN’A egerszalóki 2. Sz. bor- és pezsgőraktára

pályázatot

hirdet

fAz egri TÜZÉP telep Eger, Ktstályaí u.

1989. október 17-től, amíg a készlet tart, nagyszabású árengedményes akciót hirdet.

Jugoszláv zsalus ablakok 20 % árengedmény, Különböző típusú nyílászárók 30-50 % árengedmény,

Sárga üvegtégla 30 % árengedmény, Romantik radiátor 650/18-24 tagszámig 30 % árengedmény,

Olasz és jugoszláv burkolóanyagok

Tisztogatás a KKP pekingi szervezeteiben

20-30 % árengedmény.

A burkolóanyag árengedményes akciója a Paletta Lakáskerámia boltban is (Eger, Harangöntő u. 5.) a készlet erejéig tart.

Kérjük keresse fel telepünket és a Paletta Lakáskerámia üzletünket!

üzletkötői

állásra.

Belépés

azonnal.

Fizetés

megegyezés

szerint

Jelentkezés: a raktárvezetőnél.

V )

Keret, sorsunk formálásához

Szocialista pártot szervezünk Egerben

A tömegtájékoztatás jóvoltából mindenki részese lehetett az MSZMP utolsó és az MSZP első kongresszusának, amely nem egyszerűen egy párt belső ügye, hanem az egész nemzet sorsát érintő tanácskozás volt. Igaz, hogy mindez néhány nap konkrét munkájához, egy kongresszus tevékenységéhez kapcsolható, de valójában egy hosszabb és nyomon követhető fejlődés eredménye volt. Meggyőződésem, hogy azokat, akik a politikai folyamatokat, a társadalmi-gazdasági válság megszüntetésére irányuló törekvéseket figyelemmel kísérték, a párt állapotainak változását akarták, nem érhette nagy meglepetés. A külső és belső demokratizálódás, a helyzetünkön való változtatás igénye együtt vezetett a kongresszusi elhatározásokhoz.

Ez lényeg szerint nem más, mint a politikai, gazdasági, kulturális rendszer összes alaptényezőjének gyökeres átalakítása. Programunk tehát egy új, demokratikus politikai intézményrendszert tűz ki célul, amely a demokrácia intézményeinek 'meghonosítását jelenti. Ez kiegyensúlyozott munkamegosztást feltételez a különféle szervezetek és hatalmi központok között, a népszuverenitáson alapuló parlamentet és más korszerű intézményeket, végül — hangsúlyosan szeretném említeni — önálló helyi önkormányzatok megalkotását. Elhatározás született egy vegyes tulajdonon alapuló piacgazdaság megteremtéséről, az igazságos és humánus társadalom kialakításáról. Tudom, hogy némileg elvontan csengenek ezek a szavak, különösen, ha mindennapjaink apró történéseihez, összefüggéseihez mérjük, de mindez a mi sorsunk formálásához ad keretet, megszabja törekvéseinket a magunk körülményei emberibbé alakításához.

A közvélemény megismerkedhetett azokkal a dokumentumokkal, amelyek a Magyar Szocialista Párt céljaira, politikájára és működésére vonatkoznak. Ezért most nem lehet célom az, hogy ismertessem a programot vagy az elfogadott alapszabályt. Inkább két dolog megfogalmazására vállalkozom. Az első az, hogy vázoljam pártbizottságunk viszonyát azokhoz az elhatározásokhoz, amelyek a kongresszuson születtek, a második, hogy összegezzem rövid távú tennivalóinkat az MSZP szervezésével kapcsolatban.

Az állampárt története véget ért

Ami az első kérdéskört, a kongresszusi elhatározásokat illeti: a pártkongresszus abból indult ki, hogy „a szocializmus eddig vallott koncepciója ... alkalmatlan arra, hogy lépést tartson a világ fejlődésével. Ézzel az MSZMP, mint állampárt története véget ért.” Az új párt „elhatárolja magát a bűnöktől, a tévesnek és hibásnak bizonyult elvektől és módszerektől ... ugyanakkor az MSZMP-n belüli reformtörekvések' örökösének tekinti magát.” Az új párt, az MSZP nem osztálypárt: „Az új reformpárt a saját munkájuk alapján jövedelemből részesedők, a kisvállalkozók ... pártja.” Ezt fejezi ki az új név is. Nem világnézeti alapokon szerveződik, „működésének elvei közé tartozik a világnézeti és politikai türelem, az áramlatok szabad és önkéntes szövetsége”, amely „tagsága által ellenőrzött politikai tömegpárttá válik”, „kész valamennyi együttműködésre vállalkozó erővel”.

Vita folyt a kongresszuson arról, hogy megújult párt vagy új párt szükségeltetik-e. A döntő többség által megfogalmazott válasz — az előbb felvillantott nagy horderejű és új társadalmi célokkal összhangban és teljesen logikusan — az, hogy új párt kell, sőt új típusú. Ez még akkor is így van, ha az MSZMP az elmúlt 1-2 évben már nagy részben más volt, mint a régi. Mégis, új pártot kell szervezni, amely szakít elaggott szokásaival, a cselekvést béklyóba verő szervezeti rendjével. Ez többek között azt jelenti, hogy felszámolja a kemény centrális irányítást, szakít a demokratikus centralizmus elvével. Új alapokon működő szervezet kiépítése szükségeltetik, tehát egy demokratikus szervezeté, amelyben nem az a fontos, hogy miként helyezkednek el egymás alá és fölé a különböző vezető szervek, hanem az, hogy a tagság akarata érvényesüljön. Ne a vezető centrumoktól függjön a tagság, hanem fordítva. Itt nem kerülhetem meg az úgynevezett közbülső, eddig „irányító szerveknek” nevezett pártszervek feladatát. Lényegében az irányítás eddigi módja értelmét vesztette, következésképp a szerepköre is megváltozott a városi és megyei pártszerveknek. Emlékeztetni szeretnék az alapszabályban rögzített működési elvek egyikére: „a demokrácia, azaz a pártban minden döntés és cselekvés forrása a tagság akarata” (I. 3. szakasz 3. pont), a döntéshozatal elvei közül kiemelném a 3. fejezet 7. szakasz 1. pontjában rögzítetteket: „a párttagok közösségei — az alapszervezetek, helyi párt- szervezetek stb. — a tagság akaratát közvetlenül (taggyűlésen, ösz- szevont taggyűlésen, pártszavazással), vagy az általuk létrehozott választott testületek útján fejezik ki és érvényesítik”. Tehát a különféle testületek nem a régi értelemben vett irányítás, hanem a tagság akarata kifejezésének eszközei és felelősei. Ezt így fogalmazza meg az alapszabály, (IV. 11. szakasz 2. pont) hogy „a választott testületek rendeltetése, hogy szolgálják választóik által rájuk ruházott hatáskör keretei között döntéseket hozzanak, ...előmozdítsák az alapszervezetek és a párttagok más közösségeinek együttműködését...” Nincs alárendelve az irányító szervek, a párttag vagy az alapszervezet, mivel más annak feladata, funkciója. Ezért mondta ki az MSZMP Eger Városi Bizottsága önmaga megszüntetését. Ez azt is jelenti, hogy meg kell teremteni annak feltételeit, hogy ne egy szűk vezető r.éteg, hanem a szocialista párt tagsága döntsön, foglaljon állást. Mert nyilvánvaló, hogy a pártnak válaszokat és helyes válaszokat kell adni — természetesen a maga nézőpontjáról — a társadalom és gazdaság kérdéseire éppúgy, mint a napi problémákra. Sőt, ez utóbbiakból állnak össze az „országos kérdések.”

Ezek megválaszolása csak akkor lehet pontos, ha a párt úgy építkezik, tagsága úgy szerveződik, hogy az emberek magukkal hozzák tapasztalataikat és gyötrelmeiket, vitákban ütköztetik meglátásaikat, és kialakítanak közös álláspontokat, ami nem más, mint az úgynevezett „NAGY” politika.

Az'ut szabad

Miként lehet tehát összegeim az első kérdésre a válaszunkat, az MSZMP Eger Városi Bizottságának viszonyát a kongresszusi elhatározásokhoz?

Megítélésem szerint e határozatokra úgy tekinthetünk, hogy elképzeléseink lényegét, a törekvéseink továbbépítését olvashatjuk ki a dokumentumokból. Városi pártbizottságunk szeptember 13-i határozatában egy új típusú szocialista párt létrehozásának igényét fogalmazta meg, és azt várta a kongresszustól, hogy egyértelműenfoglaljon állást abban, hogy célul tűzik ki a demokratikus szocializmust. A szeptember 19-én megrendezett városi pártértekezletünk döntő többsége támogatta ezt a testületi álláspontot, demonstrálva egyúttal azt is, hogy a város és környéke pártmozgalmában a reformgondolat és a változtatás iránti igény a meghatározó. Nem idegenek tehát tőlünk a döntések: az út szabad, az elképzelések egyértelműsödtek. De mint minden elhatározás, ez is sok munkát igényel, megvalósítókra vár. A párttagságunk körében meglévő igény találkozott tehát egy új politikai gondolkodásmóddal, amelynek kiformálásához hozzájárultunk. Ez adjon erőt a megvalósításhoz.

De mi a feladat, hogyan fogalmazzuk meg a teendőket, miként szervezzük meg a végrehajtást? A fő feladat tehát a szocialista gondolkodású emberek számára, akik egyetértenek az MSZP programjával és alapszabályával, hogy megszervezzék az új pártot. A feladatok sorában az első, hogy az MSZMP tagjai aláírásukkal nyilatkozzanak, megerősítik-e tagságukat az MSZP-be. Mielőtt ezt megtennék, két dolgot kell figyelembe venni. Ez a párt — kiderül az alapdokumentumokból, és Nyers Rezső külön is kiemelte — nem kommunista. Nem lehet kommunista, mivel a korábbinál sokkal szélesebb értelemben kell képviselnie a dolgozók érdekeit.

De nem lehet szociáldemokrata sem, mivel túl kell lépnie a napi értelemben vett reálpolitikán, és távlati célokat is (én teszem hozzá: jövőképet, etikai értékcket-is) meg kell fogalmaznia. Az új pártba tehát sokan „beleférnek” a régi MSZMP-ből (mondjuk a reformkommunisták), de látnunk kell: sokan nem.

Másrészt sok olyan jelentkezőt várunk a sorainkba, aki baloldali elkötelezettségű, a demokratikus szocializmus híve, és ma nem tagja a pártnak. El kell kerülnünk azt, hogy ez a párt mindenkié, azaz végül is senkié se legyen. Személyes véleményem szerint a kongresszus elment a kompromisszumokban azokig a határokig, ahonnan már nem lehet továbbmenni. Természetesen platformokat lehet szervezni — ez az MSZP egyik vonzó sajátossága —, de azok a nézetek, politikai áramlatok, amelyek kívül esnek a párt programján, ellentétesek azzal, nem tartozhatnak az MSZP-hez. A párt létrehozása tehát azt jelenti, hogy össze kell fogni azokkal az érőkkel, amelyek a maguk céljait, érdekeit felismerik programunkban.

Ne forgácsoljuk szét az érőket!

Milyen további szempontjai legyenek a munkánknak?

A demokratikus önszerveződés kizár minden pressziót és rosszízű gyámkodást, de egyben a tartalmas segítségadást jelenti, a program és a párt fő törekvései megértésének támogatását. Az átalakulás folyamatában részt vehetnek az MSZMP-tagok és pártokhoz nem tartozók is. Különösen fontos azok megnyerése, akik az egyes munkás-, lakóhelyi, intézményi kollektívák meghatározó személyiségei. A szerveződő közösségek joga viszont az is, hogy állást foglaljanak a jelentkezők és a tagságukat megújítani szándékozók személyét illetően. Ne jöjjenek az MSZP-be tehát azok, akik bizonyíthatóan megsértették azokat a politikai és etikai normákat, amelyeket pártunk zászlajára tűzött.

Nem akarjuk megkerülni — a szervezőmunka során is fel fog bizonyára merülni —, hogy akadnak el nem döntött kérdések is, így például a munkásőrség, a pártva- gyon... Ezek további vitákat és intézkedéseket igényelnek. Ilyenek már történtek is. Egy részükre adott válasz már nem erre a pártra tartozik, hiszen szakított állampárt jellegével.

Várható, hogy tovább szaporodnak a politikai szervezetek, színesedik a politikai „kínálat”. Különféle szerveződések, pártok alakulnak — esetleg szakmai és rétegérdekek kifejezésére is, amelyek természetes konkurenciát jelentenek, még akkor is, ha nincs lényeges eltérés a mi törekvéseink és e szervezetek elgondolásai között. Az erők szétforgácsolásának megakadályozására pártunk platformszabadságot nyújt és tagozatokat szervez, hogy összefogjon minden, számunkra elfogadható törekvést. Ily módon ezek is könnyebben formálódhatnak politikai akarattá. így például ifjúsági, agrár-, egészségügyi és egyéb tagozatokat hozhatunk létre. Ez egyúttal oldja a munkahelyi bezártságot, jól ötvözheti a szakmai és lakóterületi szempontokat.

Felvetődik az is, hogy hol szerveződjön az új párt. Pártbizottságunk álláspontja már régóta az, hogy a jövő a lakóterületi politizálásé, a pártnak elemi érdeke az, hogy ott működjön, ahol a hatalom kérdései a választásokon eldőlnek. De az embereknek időt kell adni ahhoz, hogy ezt mérlegeljék, elfogadják. A kongresszusi határozat nem zárja ki a munkahelyi szerveződést. Más kérdés, hogy az Országgyűlés ez ügyben milyen törvényt hoz.

Mi lehet a városi pártbizottság szerepe a továbbiakban? Ezt a testületet 1988. november 12-én az MSZMP városi pártértekezletének küldöttei választották. Jogutódja az a szerv lesz, amelyet a most szerveződő alapszervezetek« az MSZMP alapszabályában rögzített lehetőségek egyike szerint létrehoz. Van tehát egy átmeneti időszak, amelyre vonatkozóan az elhangzottakkal összhangban intézőbizottság létrehozása szükséges. Megítélésem szerint egy ilyen operatív szervezet tudná helyettesíteni a pártbizottságot (amiben kell), megszüntetni az eddigi tagoltságot, és arra a feladatra koncentrálhatna, amely most előttünk van, a Magyar Szocialista Párt megszervezésére. A városi pártszervek újjáválasztásáig az induló szerveződés segítésére, koordinálására és az infrastruktúra működtetésére szükséges az intézőbizottság létrehozása.

Ezt döntötte el a városi pártbizottság. Németh László

az MSZP Egri Intéző Bizottságának elnöke