Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-17 / 246. szám

HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 246. szám ÁRA: 1989. október 17., kedd 4,30 FORINT POLITIKAI NAPILAP KERET, SORSUNK FORMÁLÁSÁHOZ „Új párt kell, üdít új típusú..." (2. oldal) NAGYRÉDE NAGYDÍJA „Nem a törekvések végcélja — csak egyik állomása." (3. oldal) GÖRÖGTŰZ RECSKEN A megyei labdarúgó-bajnokság 9. fordulójának eredményei. (6. oldal) CELLADAM-SZŰRŐÁLLOMÁS NYÍLIK EGERBEN „A gyógyhatású cseppeket ingyen adják...” (8. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács hétfői ülésén jelentést hallgatott meg a ma­gyar — csehszlovák és a magyar — osztrák kormányfői tárgyalások­ról. A Minisztertanács konzultációt folytátott időszerű belpolitikai kérdésekről. A kormány javasolja az Országgyűlésnek a Munkásőrség meg­szüntetését, és ezzel összefüggésben a honvédelemről szóló törvény módosítását. A Minisztertanács áttekintette a téli időszak energiaellátási helyzetét. Várhatóan nem lesz fennakadás a téli energiael­látásban — Négyszáz megawattos teljesítést várnak a GHV-tól — Az Országgyűlés döntésétől függően megszűnik a Munkásőrség — Népsza­vazást javasol a kormány az ország címeréről és nemzeti ünnepéről Kormányszóvivői tájékoztató a Parlamentben Füzesabonyiak, amerikai vegyes vállalattal — Münchenben minden rend­ben, itthon nagyok a gondok az építőknél — Új sütőipari termék várható — A Finomszerelvénygyárban szombattól megkezdik az ünnepek közé eső munkanapok bedolgozását Lesz mit tennünk az év végéig... Lehet, hogy még az idén vegyes vállalati formában működik tovább a füzesabonyi áfész ipari üzeme (Fotó: Szántó György) (Munkatársunk, Szilvás Ist­ván telefonjelentése:) Öt órája tanácskozott már a Minisztertanács, amikor — hoz­závetőlegesen túl az ülés időtar­tamának felén — megtartották a Parlamentben a szokásos kor­mányszóvivői sajtótájékoztatót. Bajnok Zsolt „vendége” ezúttal Czipper Gyula ipari miniszter- helyettes volt, aki előzőleg tájé­koztatta a kormányt a téli ener­giaellátásról. Mint említette, ilyentájt sokan tudni vélik, hogy ha a kormány az ellátásról tár­gyal, akkor „nagyon nagy a baj”. Egy tudósítói kérdés is utalt erre, s a miniszterhelyettesi válasz őszinte volt: ”Az energiahelyzet­tel kapcsolatban nem akarjuk ró­zsaszínűre festeni a képet, de in­dokolatlanul zavart kelteni sem. Az energiaipar várhatóan teljesí­ti a tervét, s megfelelő import- szerződésekkel is rendelke­zünk.. .”Ez azt ígéri — hangzott el —, hogy ha rendkívüli helyzet nem adódik, akkor nem lesz fennakadás a téli energiaellátás­ban. A várható szénfogyasztás 20,7 millió tonna, az erőművek­nek 1,4 millió, a lakossági ellá­tásnak 260 ezer tonna tartaléka­lapjuk van. A választékot az NDK-ból bővítik: több mint 900 ezer tonna brikett érkezik télire. Földgázból 6,1 milliárd köbmé­ter a hazai termelés, körülbelül ennyi az importlehetőség is. A föld alatti tározókban 1,5 milli­árd köbméter földgázt „raktá­roznak”, november közepétől napi 16-17 millió köbmétert tud­nak kiszivattyúzni szükség ese­tén. Egyébként mínusz 10 fokos időjárásnál az ország egynapi fo­gyasztása eléri a 60 millió köb­métert, korlátozás csupán a nagy fogyasztóknál várható a na­gyobb hidegek esetén. Villamos energiából 800 — 900 megawatt tartalékkal rendelkezünk, fenn­akadást csak a keményebb tél, il­letve a nem várt vezetékszakadás okozhat. Munkatársunk kérdé­sére Czipper Gyula elmondta: a Gagarin Hőerőmű Vállalattól 400 megawattos teljesítményt várnak a téli időszakban, ehhez a szükséges szén is rendelkezésre áll... Bizonyára informálódott már az olvasó arról, hogy benzin­ből az év eleje óta 100 —120 ezer tonna hiány van, a Szovjetunió lemondta az ígért szállítási kon­tingensét, ezért elsősorban a vegyipari üzemekben várható el­látási gond, a lakossági fogyasz­tást mindenképpen biztosítani kívánják. Tárgyalt a Minisztertanács a Munkásőrségről, s — mint a szó­vivő megemlítette — úgy dön­tött: miután a fenntartását indo­koló okok megszűntek, a ma kezdődő Országgyűlés határoz a sorsáról. Az ülésszak elé két tör­vénytervezet kerül: az igazságü­gyi miniszter a jogutód nélküli megszüntetését, a honvédelmi miniszter az önkéntes területi véderőbe való — szintén önkén­tes — bekapcsolódás lehetőségét terjeszti elő. Ez utóbbi nem jelen­ti a Munkásőrség „átmentését”, a területvédelmi egységekben csak saját elhatározásukból, tár­sadalmi munkában vehetnek részt a volt munkásőrök. Az Or­szággyűlés döntése után, a meg­szüntetést kimondó törvény alapján a Pénzügyminisztérium a testület vagyonát — 11 milliárd forint értékben — zárolja, s az il­letékesek köszönetét mondanak az 52 800 fős testület tagjainak, akik közül csaknem háromezren dolgoztak hivatásosként, illetve fő- és részfoglalkozásúként. Az év végéig — miniszteri biztos fel­ügyeletével — születik majd dön­tés az épületek, területek polgári célú hasznosításáról, s arról, hogy a fegyverzet teljes egészét a Honvédelmi Minisztérium veszi át. — mondta a tervezetről a szó­vivő. A kormány úgy határozott — hallottuk a tájékoztatón —, hogy a parlamenti ülésszakon népsza­vazást javasol a Magyar Köztár­saság címerének, illetve nemzeti ünnepének meghatározására. Várhatóan a köztársasági elnöki szavazáskor kell döntenünk ar­ról, hogy az úgynevezett koronás vagy Kossuth-, illetőleg a jelenle­gi címer közül melyik legyen ha­zánk jelképe. Ugyancsak három variáció született a nemzeti ün­nepre. Ezzel kapcsolatban emlí­tette meg a kormányszóvivő, hogy az európai gyakorlat szerint egy országnak általában egy nemzeti ünnepe van egy eszten­dőben, mellette természetesen lehetnek kisebb értékű dátumai is, mint például az állami vagy a nemzeti emléknapok. Az állam­polgároknak ezúttal arról kqll majd dönteniük népszavazással, hogy a jövőben március 15., au­gusztus 20. vagy október 23. le-- gyen-e az egyetlen nemzeti ün­nepnapunk... Sok minden elnevezés érvényes már ránk. Mondják — nem is alaptalanul —, hogy mindenki ért a kereskedelemhez, az üzlet­hez is. Többen vallják: demok­ratizálódunk, így is van ez rend­jén, csakhogy közben egyre ke­vesebbet beszélünk gazdasá­gunkról. Pedig minden azért történik, hogy jobban éljünk. De nézzük csak, milyenek gaz­dasági eredményeink az eszten­dő utolsó szakaszának kezde­tén. Megyei körképünkben en­nek néztünk utána. Nem kis feltűnést keltett 1987-ben a füzesabonyi áfész ipari beruházása. Ennek ered­ményeként amerikai licenc alap­ján textilhulladékból készülő ru­galmas hő- és hangszigetelő anyagokat gyártanak, amit az ipar minden területén felhasz­nálnak. Nagy Zoltán, az áfész el­nöke elmondta, hogy minded­dig, így az idén sem váltotta be az üzem a hozzá fűzött reményeket. Elsősorban a külföldi piacra tör­ténő bejutás okoz nehézségeket. Úgy tervezték ugyanis, hogy a mindenkori termelés felét kül­földön értékesítik. Ebben az esz­tendőben viszont csak júniustól indulhattak el a kamionok a ha­tár felé termékeikkel. A külföldi nagyüzemi felhasználás jövőre várható, elsősorban az autóipar­ban. Tárgyalásokat folytatnak az amerikai licencet adó partnerrel vegyes vállalat létrehozásáról, ami még az idén létrejöhet. Az üzem termékeinek itthoni fel- használása a terveknek megfele­lően alakul, s így várhatóan el­érik a negyvenmillió forintos ár­bevételt. Ennél a jövőben lénye­gesen többet várnak, hogy fize­tési kötelezettségeiknek gond nélkül eleget tehessenek. A Heves Megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál sokat remél­tek külföldi munkavállalásuktól. Nem kisebbre vállalkoztak ugyanis, mint arra, hogy Mün­chenben, az ottani igényeknek megfelelően, két vállalkozóval közösen hetvenhat lakást felépí­tenek. Szamos Gábor igazgató arról tájékoztatott, hogy a vára­kozásnak megfelelően alakul­nak az NSZK-ban a dolgok. Ha A Magyar Szocialista Párt és az Olasz Kommunista Párt kap­csolatairól, az együttműködés lehetőségeiről, a két párt politi­kájában fellelhető azonosságok­ról folytatott megbeszélést hét­főn Budapesten Nyers Rezső, az MSZP elnöke és Achille Occhet- to, az OKP főtitkára, aki az MSZP elnökségének meghívá­sára érkezett fővárosunkba. Mint arról Dégen István, az MSZP elnöke irodájának veze­tője tájékoztatást adott, a tanács­kozáson — amelyen részt vett Giorgio Napolitano, az OKP ve­zetőségének tagja is — az olasz vendégek nagyra értékelték az nem is súrlódásmentes a kinti partnerekkel a kapcsolatuk, de összességében elégedettek a munkájukkal. Az igazgató azt is elmondta, hogy itthon túl gyor­san változik a közgazdasági kör­nyezet ahhoz viszonyítva, hogy az ő vállalkozásaik hosszú időre, átlagban 1-3 évre terjednek. Ösz- szefoglalva az idei esztendőt, nem éppen rózsás kép tárult elénk. Az első negyedévet ugyanis 37 milliós veszteséggel zárták. Ez félévkor 17 millióra mérséklődött, ami mostanra — még nincs háromnegyed éves mérleg — várhatóan feleződik. Az igazgató abban bízik, hogy év végére 5-8 millió forintos több­lettel zárhatnak. Azonban még így sem érik el a tervezett ered­ményt. Kellemesebb híreket kaptunk viszont Szipszer Imrétől, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vál­lalat igazgatójától. Mint elmond­ta, az év eddigi részében 100 mil­lió forinttal termeltek többet, mint tavaly ilyenkor. S mindez nemcsak az áremelésnek tudha­tó be, hanem annak, hogy a sütő­ipari termékeikből többet gyár­tottak. Édesipari cikkeik iránti kereslet kisebb mértékben visz- szaesett, ami elsősorban a fizető­képes vásárlók hiányának tud­ható be. Eddig hatszázmillió fo­rint körüli az árbevételük, ami 50 millióval haladja meg a tervezet­tet. Jól alakul a nyereségük is, MSZP kongresszusán történt minőségi változásokat, amelyek közelebb hozták egymáshoz a két pártot. Különösen fontosnak nevezte Occhetto, hogy az MSZP politikájában a demokrá­cia szempontjából fontos, alap­vető emberi értékek kapták a legfőbb hangsúlyt. A „demokrá­cia” fogalma egyébként sokszor elhangzott Nyers és Occhetto megbeszélésén. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a de­mokrácia a szocializmus építésé­nek nem eszköze, hanem a szo­cialista értékek kibontakozásá­nak útja, s az a fő cél: a demokrá­ami 10 millió forinttal több az el­múlt év hasonló időszakához vi­szonyítva. Az igazgató elmond­ta, hogy az év hátralévő részében igyekeznek szilárdítani ezt az eredményt, s nagyon fontosnak tartják a minőség stabilizálását is. Dolgoznak néhány új termék kifejlesztésén, amelyekkel vár­hatóan még ebben az esztendő­ben megjelennek a piacon. Megyénk legnagyobb ipari Vállalatánál, az Egri Finomsze­relvénygyárban még az sem oko­zott gondot, hogy az eredeti ter­vüket év közben megemelték. Ez pedig úgy volt lehetséges, hogy a svéd piac többet igényelt az au- tomatika-elemekből. Mint azt Vígh Endre gazdasági igazgató­tól megtudtuk, e megemelt ter­vet is teljesítették eddig időará­nyosan. Október 21-én megkez­dik a karácsony és szilveszter kö­zé eső munkanapok bedolgozá­sát. Ezzel elérik azt is, hogy idő­ben megrendelőikhez juttathat­ják a majd tőkés piacon értékesí­tendő termékeiket. Az össztevé- kenységük árbevétele már most eléri a kétmilliárd forintot, ami 19 százalékkal magasabb az elő­ző év hasonló időszakában telje­sítettnél. Dollárban számolva 33 százalékkal nőtt a tőkés export­juk, míg a rubelelszámolású nö­vekedés 2,5 százalék. Összessé­gében a Berva völgyében időará­nyosan teljesülnek a tervek. K. Szabó Ervin cia váljék a társadalom alapvető létformájává. A szocializmusfelfogás újfajta értelmezéséről is szó volt e ta­nácskozáson. Nyers Rezső sze­rint a szocializmus egész elmélet­rendszerét újra kell gondolni, de ezt nem határozatok útján, ha­nem szabad, tudományos véle­mény- és eszmecsere révén kell megtenni. Achille Occhettót és Giorgio Napolitanót a nap folyamán fo­gadta Pozsgay Imreahasammisz- terés Horn Gyula külügyminisz­ter is. Az olasz vendégek még hétfőn este elutaztak Budapest­ről. Történelmi lecke — honatyáknak Hát, bizony: nehéz kérdé­sekre keresnek választ ezen a valóban maratoni — meg nem erősített hírek szerint tíz na­pig tartó — őszi parlamenti ülésszakon a honatyák. Me­gyénk egyik képviselője, Bar- ta Alajos vetette fel például — s ezzel feladva a leckét az igazságügyi miniszternek —, hogy a leendő, módosított (más megfogalmazás szerint: átmeneti jellegű, esetleg új) í alkotmány szempontjából > tisztázandó végre: melyek azok az értékek, amelyek a polgári demokráciára és a de­mokratikus szocializmusra ! egyaránt jellemzőek, s alapja- ; it képezhetik jövendő állami : életünknek? S itt van a követ- ; kező dilemma: lehet-e, le- gyen-e képviselő a miniszter- elnök vagy kormányának egy-egy minisztere akkor, amikor az Országgyűlés tagjai I ' bármikor élhetnek ellenük az összeférhetetlenségi és bizal- j matlansági indítvány „fegy­verével”? Hacsak fel nem ; oszlik a T. Ház, netán oszlat­ják a képviselői testületet, de: ki kezdeményezheti ezeket a lépéseket? Közvéleményünket élén­ken foglalkoztató beszéd- és tárgyalási témák ezek, ame­lyekben hosszú hónapokon keresztül folytak az egyezte­tések a háromoldalú tanács­kozásokon. Tudjuk, az egyez­tető tárgyalásokon konszen­zus született, s az aláírt politi­kai megállapodást valameny- nyi fél igyekszik tiszteletben tartani. így — mindezek fi­gyelembevételével — kerül­nek napirendre az Ország­házban az alkotmánnyal, a pártok működésével és gaz­dálkodásával, a választások­kal s egyéb állami intézmé­nyekkel kapcsolatos törvény- tervezetek, amelyek jogerejű­vé „vajúdásakor” fontos szü- lészi feladatot kapnak a kép­viselők. Mintegy történelmi leckét, amelyet — mostani megoldása után — az utókor osztályoz majd le. A felelős­ségebben az esetben olyan te­her, amelyet nem vethet le könnyedén válláról a jelenlegi törvényhozás azzal, hogy raj­ta már — közeledvén mandá­tuma végéhez — számon kér­ni úgysem lehet. A döntés olyan felelősségteljes, amely­nek ódiumát élete végéig saját lelkiismeretében és sorsában kell hordoznia és vállalnia minden képviselőnek, legyen j az párttag, független vagy el­lenzéki beállítottságú. Mindezt végiggondolva : érthető, hogy az őszi ülésszak ; két szakaszban zajlik le: a * döntéshozóknak minden vé­lemény, állásfoglalás, válasz­tói szó, szakértői tanács egy- ; egy „világítótorony” lehet a voksoláshoz vezető úton. Hi- ' szén senki sem rejti véka alá, hogy a tét: méltó helyet találni . a századforduló világában. A , jogállamiság, az emberi jo- 1 gok, a népakarat, a nemzet­közi nyitottság megteremté- í sével, a demokráciába való j békés átmenet biztosításával, j Az első „menetben” tisztá- i zódtak az újért folyó küzde­lem erőviszonyai, ezúttal a győzelem a fontos, méghozzá nem egymás kiütésével, ha­nem döntő fölényű „ponto­zással”... Szilvás István MSZP - OKP Közelebb került egymáshoz a két párt

Next

/
Oldalképek
Tartalom