Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-14 / 244. szám
HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 244. szám 1989. október 14., szombat ÁRA: 5,30 FORINT POLITIKAI NAPILAP TAKÁCS ÚR SZINTE ÉN VAGYOK Az egész forgatás remek hangulatban zajlik. (6. oldal) MAIGRET TITKAI Harminchárom esetben cserélt lakást. (6. oldal) AKI BÁTRAN MAGYARNAK VALLOTTA MAGÁT A népnek jólétet, függetlenséget és szabadságot hozott volna. (7. oldal) SZABAD A CSÓK! Elkövetkezhet a szex nélküli szex? (9. oldal) Dr. Hans-Jochen Vogel budapesti tárgyalásai Telkek, házak, lakások Füzesabonyi fészekrakók íme, egy szép példa az dj lakóházak közül (Fotó: Koncz Jánnos) Dr. Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt, valamint a párt parlamenti csoportja elnöke, aki csütörtökön érkezett Budapestre, látogatásának második napján magas rangú állami tisztségviselőkkel találA Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Az ülés elején a testület kegyelettel megemlékezett közelmúltban elhunyt tagjáról, dr. Gajdó- csi Istvánról. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről. A cégek bírósági nyilvántartása a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok között tömegessé vált. Ez tette indokolttá a jogintézmény újraszabályozását,' az 1985-ben meghozott törvényerejű rendelettel. E jogintézmény funkciójában lényeges változást hozott a gazdasági társulásokról szóló 1988. évi VI. törvény, amely valamennyi gazdasági társaság esetében kötelezővé, és egyben a megalakulás feltételévé tette a cégnyilvántartásba való bejegyzést. A törvény a cégbíróság hatáskörébe utalta a gazdasági társaságok törvényességi felügyeletét is. Az 1989. évi törvényhozás újabb nagy jelentőségű, a gazdaság szerkezetének átalakítására hivatott jogszabályokat alkotott, amelyek következtében 1990. január 1-jétől a gazdálkodó szervezetek feletti törvényességi felügyelet egységessé válik, tekintve, hogy a vállalatok és a szövetkezetek törvényességi felügyeletét is a cégbíróság végzi. Az ezen körülményekre tekintettel hozott törvényerejű rendelet 1990. január 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg az 1985. évi 16. tvr., valamint az ezt módosító 1988. évi 28. tvr., s a leányvállalatok nyilvántartási rendjéről, a szövetkezetek és vízgazdálkodási társulások törzskönyvéről, valamint a képviseleti könyvről szóló 63/1988. (XII. 26.)PM-rendelet hatályát veszti. Tegnap délután ülést tartott az MSZMP Eger városi Bizottsága. A testület tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP utolsó és az MSZP első kongresszusának legfontosabb határozatairól. Megállapította: a kongresszuson született elhatározások a politikai, gazdasági, kulturális rendszer összes alaptényezőjének gyökeres átalakítását célozzák. A pártbizottság megítélésé szerint a kongresszus határozataiban megtalálják a városi PB elképzeléseinek, törekvéseinek többségét is. Az 1988. novemberében megválasztott városi párttestület határozatban szorgalmazta egy új típusú — a demokratikus szocializmust — zászlajára tűző szocialista párt létrehozását és ebben elnyerte az 1989. szeptember 19-i városi pártértekezlet döntő többségű támogatását. Ezt követően a soron lévő feladatokat elemezték majd Inkozott, s megbeszélést folytatott ellenzéki pártok és szervezetek képviselőivel. Pénteken reggel Kovács László külügyi államtitkár a Külügyminisztériumban találkozott dr. (Folytatás a 2. oldalon) Az Elnöki Tanács módosította a Magyar Gazdasági Kamaráról szóló 1985. évi 11. tvr.-t. A módosítást a kamarához tartozó szervezetek feladatkörének bővülése, egy részüknek önálló jogi személlyé válása, valamint a kamara koordinációs tevékenységének elősegítése tette időszerűvé. Az új szabályozás folytán megnyílt a lehetősége annak, hogy a kamarának egyesületek és egyéni cégek is tagjai lehessenek. Az Elnöki Tanács az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban hatályon kívül helyezte a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat jogállásáról és felügyeletéről szóló korábbi határozatait, és 1990. január 1-jei hatállyal megszüntette ezen szervezetek felett a Minisztertanács felügyeletét. A testület megtárgyalta a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának a Hazafias Népfront útján előterjesztett, országgyűlési képviselői időközi választásra vonatkozó javaslatát. Az Elnöki Tanács, figyelemmel az időpontra is kiterjedő javaslatra, a budapesti 14. számú országgyűlési választókerületben, a képviselő lemondása miatt megüresedett helyre — a választójogi törvény 72. paragrafusának (1) bekezdése alapján — 1989. december 9. napjára időközi képviselőválasztást tűzött ki. A testület a továbbiakban községegyesítések megszüntetéséről, közös tanácsból kiváló községekben községi tanács szervezéséről határozott. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg, majd kegyelmi ügyekben döntött. téző Bizottság alakult az MSZP szervezésére. A bizottság vezetője Németh László lett, tagjai: Bartha Gábor, Bóta Mária, Búzás Imre, Domán László, Flaskai Miklós, Forgács Károly, Gáli László, dr. Gábor László, Haász Tamásné, Mező Mária, Pálfy István, dr. Prokai János, Pintér László, Szabó Géza, Szántó Márton, Vass Ervin, Vígh Endre, Zám Ferenc, Ződi Györgyné. A szervező munka segítésére a pártszékházban (Eger, Szabadság tér 7.') munkanapokon reggel 8-tól 16-óráig várják az érdeklődőket. Az Intéző Bizottság 1989. október 16-án, 15.00 órára a Dohánygyár kultúrtermében területi értekezletet tart, amelyre az MSZMP szervezetek titkárait és minden érdeklődőt szeretettel várnak. Az MSZMP Eger városi Bizottsága ezután határozatban mondta ki megszűnését. A lakáshelyzetről olvasva minden bizonnyal sokan vannak, akik inkább elkeseredve dobják a sutba az újságot, mint hogy csemegézgetnének azon, hogy miképpen is alakult az utóbbi időben ez a probléma. Azt mondják, a lakásgond az igazán figyelemre sem méltó, hiszen egyre többeknek fogy el szinte minden reményük, hogy valaha is saját hajlékuk legyen. De hát végül is hallgatni mégsem lehet, mert üresen maradna az újság, úgyhogy ezúttal a füzesabonyi helyzetet térképeztük fel e téren. Nem volt nehéz a dolog, hiszen megyénk egyik legfiatalabb városában a helyi tanács városfejlesztési és termelés-ellátás- felügyeleti osztálya nemrégiben adott erről egy jelentést a testületnek. Utoljára ilyen 1986-ban volt, és akkor egy határozat leszögezte, hogy mivel várhatóan egyre többen építkeznek majd magánerőből, számukra folyamatosan biztosítani kell a közművesített telkeket. Ezt az ígéretüket be is tartották, az idén a Móricz Zsig- mond utcában alakítanak még ki huszonötöt, s ezzel az igényeket ki tudják elégíteni. A tervidőszakban négy állami lakást építettek, s még nyolcnak az átadása várható. A szociális szempont; ból nem megfelelő telepek felszámolására alapított kölcsönök felhasználásával Füzesabonyban és a közeli Dormándon 1986- ban négy, ’87-ben kettő, ’88-ban pedig egy lakást vásároltak vagy építettek, ez a hitelfajta azonban az idéntől megszűnt. Az adatok alapján egyértelműen kiderül, hogy az állami lakások száma igen csekély, ám a magánerős építkezések üteme is elmaradt a tervezettől. Ennek ellenére úgy ítélik meg, hogy a kialakított 137 telek 1990 végéig elegendőnek bizonyul. A Móricz Zsigmond utcában kialakítandó telkek a választék bővítését szolgálják majd. Problémát okoz, hogy a telkek kialakítása igen komoly költségekkel jár, amit a tanács kénytelen az árba beépíteni. Ez viszont a telekárak folyamatos emelkedését okozza. Sajnos megfigyelhető, hogy az építőanyagok árának rendszeres és nagymértékű emelkedése a lakásépítések ütemét jelentősen csökkentette, annak ellenére, hogy az építkezők minél több munkát igyekeznek a családtagok és az ismerősök bevonásával, házilagosan elkészíteni. Ez viszont időnként a minőség rovására megy. Általában a végzett munka minősége kielégítő, ezt igazolják a városi tanács ellenőrzései és a megyei építésfelügyeleti csoport jegyzőkönyvei is. Füzesabonyban a telekosztásokat úgy igyekeznek ütemezni, hogy a város mindkét felében ki lehessen elégíteni az igényeket. Arra is ügyelnek, hogy városi jellegű építési terület is rendelkezésre álljon, bár többszintes társasház építésére jelenleg nem mutatkozik igény. Dormánd társközségben hosszú távon is elegendő helyet tudnak biztosítani a fészekrakóknak. A költségek emelkedésének figyelembevételével a tanács a beépítési kötelezettséget négy évben állapította meg. Ez csak első pillantásra tetszik hosszú időnek, hiszen éppen a családok anyagi erejének csökkenésével a tapasztalatok szerint egyre lassabban készülnek el a házak. A telkeket természetesen a szükséges közművekkel, illetve úttal értékesítik, a járdák társadalmi munkában, az építkezések befejezése után készülnek el. Láthatjuk tehát a füzesabonyi példán keresztül is, hogy valóban nem egyszerű ma megfelelő otthonhoz jutni. Az egyetlen út szinte a magánerős építkezés, ami a mi viszonyaink között éveket vesz igénybe, és rengeteg energiát felemészt, sok-sok idegeskedéssel jár, majd a kölcsönöket egy életen át kell törleszteni. Mégis, aki csak teheti, vállalja ezt a tortúrát, hiszen lakni kell valahol... Népfront Nem temetés, nem is halott-támasztás a szándék, csupán a múló évtizedek visszaidézése, amelyben a mozgalom tevékenykedett. Közismert, hogy a* pártállam időszakában ez az intézmény ötévenként a választásokon kötelesség- szerűen jelölteket állított, megszervezte az országy- gyűlési és a tanácsi választásokat, és az MSZMP köldökzsinórján — felsőbb utasítás szerint — le is bonyolította a formalitáso- ! kát. A Hazafias Népfront j születése pillanatától a 1 szétugrasztott koalíciós , pártok omladékain nőtt fel, és a látszatparlamenta- j rizmus egyetlen eszköze • volt. Sokan éppen e tudat- ban — csatlósnak bélye| gezve — már a puszta létét 1 is megkérdőjelezik, és a j gomba módra szaporodó i pártok, mozgalmak idő• szakában a történelem | szemétdombjára kívánják. A népfront viszont talp1 ’ ra kíván állni, sőt kongresz- < szust tart azzal a meggyő• ződéssel, hogy megtalálja j majd helyét és szerepét a l pluralista demokráciában, í Oly korban élünk, amikor I minden, a haza ügyét szol- f gáló kezdeményezést illik | jó szívvel fogadni: bizo- l nyítson, majd meglátjuk! A pórázon politizálás- | nak nyilván mindkét í irányból megvoltak a ma- j ga gátjai, ám mindezek el- ! lenére a népfront hatalmas 1 tömegeket ölelt át, és szert | tett olyan szervezési kész- j ségre, amely elsősorban a s parasztságot, a vidéki ér- l telmiséget, ha úgy tetszik, í a falvak népét mozgósítot- ! ta. Hiba lenne megfeled- j kezni arról, hogy a magyar ■ falvak, de különösen az is- j ten háta mögötti kis tele- | pülések, a tanyák, a népf- I rontot valóságos közéleti j fórumnak tartották, mivel j más lehetőség nem maradt - í számukra. E községekből \ a közintézmények kivo- nultak, a párt, a tanács, a I tsz-központ hátat fordított I neki. Érdemes sorra venni i — itt a megyében is —, | hogy az utolsó busz elin- \ dulása után estére kik ma- | radnak vissza másodrendű ■ állampolgárként? Aki ma- ] rád, az majdnem biztos, [ hogy népfronlos! Szervezi S a társdalmi ni u nkát, és ne- j megyszer a litániára hívo- I gató harangszó a jelszó az J összejövetelre, amelyre I még a pap is bemerészkedhet... Sok ellenfele, de sok hí- ve is van a népfrontnak, és ha tippelni kellene a vá- ! lasztások előtt... Egyébi- ! ránt csupán egy mondatot a Hazafias Népfront 1954- I es kongresszusáról: „A Hazafias Népfront- ! nak az ország lelkiismeretének kell lennie, amely őrködik nagy nemzeti cél- : jaink megvalósításán”. Ezt j Nagy Imre mondta. Szalay István Ülést tartott az Elnöki Tanács Tanácskozott Egerben a városi pártbizottság Intéző Bizottságot hoztak létre az MSZP szervezésére
