Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-14 / 244. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1989. október 14., szombat FELHÍVÁS Szövetkezeti és Agrárpárt megalakítására „...demokratikus, független Magyarországot...” „Szabad választásokra épülő jogállamiságot...” „Mielőbbi bérreformot, a jövedelmek és nyugdijak értékállandóságának megőrzését...” „Szektorsemleges vegyes tulajdonú gazdaságot...” „...a földkérdés demokratikus rendezését!” „Igazságos állami településpolitikát...” „Valódi önkormányzatokat...” „A szövetkezés szabadsága legyen állampolgári jog...” „...támogatott és védett a családi intézménye...” „Környezetbarát, természetvédő társadalmat...” „Állapotában, értékrendjében egészséges nemzetet...” Szocializmust építő több évtizedes gyakorlatunk tartalékai mindenféle értelemben kimerültek. Növekvő anyagi-erkölcsi romlás, súlyos eladósodás és elszegényedés jellemzi társadalmi, gazdasági viszonyainkat. A kizsákmányolástól, elidegenedéstől mentes, az emberi szükségleteket növekvő színvonalon kielégítő új világ megteremtése — sokak tisztességes szándékával ellentétben — eddig illúziónak bizonyult. Az általános válság miatt rendszerváltásra van szükség! A demokratikus társadalomba történő átmenet békés eseményeit éljük. Zajlik a hatalommegosztás, a népakarat megszer- veződését és kifejeződését szolgáló többpártrendszer kialakulása, a különféle politikai szervezetek és irányzatok szabad versengése megkezdődött. 'Úgy ítéljük meg, hogy ebben a versengésben az eddig méltatlanul kezelt magyar agrárágazatban, a szövetkezetekben dolgozóknak, az életterüket jelentő többezer kistelepülés sorsának alakulásában, alakításában egy leendő Szövetkezeti és Agrárpártnak történelmi esélye, felelőssége van, amely minden párt és szervezet közül a legilletékesebb, a leg- érdekeltebb a vidéken élők, az agrárágazatban, a különböző szövetkezetekben dolgozók politikai érdekképviseletére. Azért döntöttünk így, mivel — megítélésünk Szerint — jelenleg az országban a kétkezi és a szellemi munkájukból élő embereknek nincs valós politikai érdekképviselete. Különösen lesújtó az, hogy az ezer éve állandóan kizsákmányolt vidék és a magyar parasztság mindmáig a társadalomnak azt a részét jelenti, amely a legjobban kiszolgáltatott. Tarthatatlan állapot, hogy egymást érik a jövőnket alapvetően érintő országos döntések és megállapodások, nélkülünk. Nem engedhetjük meg, hogy rólunk, nélkülünk döntsenek és ne vegyék figyelembe, hogy a vidéki Magyarország nélkül nem lehet nemzetben gondolkodni. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi történelmi helyzetben szándékaink széleskörű és világos megfogalmazását másokra bízni érdekeink ellen való lenne. Ezért zászlót bontunk és soraink közé hívjuk azokat a becsületes állampolgárokat, fizikai és szellemi dolgozókat, fiatalokat és nyugdíjasokat, akik elfogadják célkitűzéseinket, s tenni is készek azok megvalósításáért. Mit támogat a Szövetkezeti és Agrárpárt? 1. Egy esélyegyenlőségen, létbiztonságon és munkán alapuló demokratikus, független Magyarországot, amely elsődlegesen a nemzet érdekéből kiindulva békében kíván élni szomszédaival, Európával, az egész világgal. 2. Szabad választásokra épülő jogállamiságot, parlamenti demokráciát, törvénnyel szabályozott önkormányzatokat, térségek, települések, közösségek, egyének esélyegyenlőségét. 3. Olyan gazdaságot, ahol a tisztességgel végzett munka megteremti a dolgozók létbiztonságát és jólétét. Mielőbbi bérreformot, a jövedelmek és nyugdijak értékállandóságának megőrzését. 4. Szektorsemleges, vegyes tulajdonú gazdaságot, ahol törvénnyel szabályozottan egymás mellett és egymást kiegészítve létezik a magán, a szövetkezeti, az állami tulajdon. Amelyekben nem okoznak torzulásokat az attól idegen politikai szándékok, monopolhelyzetben lévő ágazati érdekek. Ahol az életképességben, az érvényesülésben az ország természeti adottsága, gazdasági lehetősége, a szakmai hozzáértés, a piacképesség a rendező elv. 5. Igazságos állami településpolitikát, ahol a közpénzek elosztása és felhasználása azonos mérce alapján történik és lehetőséget teremt a vidéki infrastruktúra elmaradottságának felszámolására. 6. Valódi önkormányzatokat, ahol a települések lakói maguk határozzák meg sorsuk alakítását, ahol a vidéki településeket sújtó mindenféle hátrányos megkülönböztetés ismeretlen. 7. Igazságos társadalmat, amelyben az egyének és közösségeik biztonságérzete állampolgári jog. Ahol támogatott és védett a család intézménye, a szociálpolitikai feladatokat az állam látja el. 8. Környezetbarát, természetvédő társadalmat, amelyben az agyonhallgatott szempontok, szűk látókörű megfontolások nem pusztítják el életterünket. 9. Állapotában, értékrendjében egészséges nemzetet, amely múltjának teljes ismeretében büszke arra, hogy magyar, amelyben perspektívát lát a fiatalság és elismert a tudás. Mit akar a Szövetkezeti és Agrárpárt? 1. A vidéken élők, az agrárágazatban dolgozók, a kistermelésben, a különböző szövetkezeti és állami szférában tevékenykedők vegyék kezükbe sorsuk alakítását, érdekeik érvényesítését. 2. Nem vagyunk hívei egy felülről szervezett földosztásnak, sem a szövetkezetek szétverésének. Kiindulási alapnak a jelen állapotunkat tekintjük, értékeinket megőrizve törvényes utat kívánunk nyitni egy sajátos magyar arculatú agrártermelés felé, amelyben érvényesül majd a tulajdonformák sokszínűsége. Követeljük a földkérdés demokratikus rendezését! Nemzeti megbékélést a parasztsággal is! 3. A termelők és a költségvetés kapcsolata csak adó és támogatás jellegű legyen, amit törvénnyel kell szabályozni. A törvény tartalmazza a monopolizált pozíciók felszámolását, a termelők által létrehozott kereskedelmi szervezetek jelenlétének lehetőségét a hazai és a nemzetközi piacon, a versenyképes mezőgazdasági termékekhez szükséges export-import központi támogatását is. 4. Biztosítani kell a szabad vállalkozás feltételeit, de létbiztonságot kell nyújtani azok számára is, akik a bérükből kívánnak megélni. 5. A falu, a vidék fejlődése nem biztosítható egy átfogó nemzeti felemelkedés program nélkül. Ezért olyan politikára van szükség, amely az elmaradott kisközségekbe és a tanyavilágba is visszaviszi az elmúlt évtizedekben látványosan kivonult népképviseleti önkormányzatokat, a közigazgatást, az oktatást, a kultúrát és ide is kiteijeszti az infrastrukturális és szociális védőhálót. 6. A szövetkezés szabadsága legyen állampolgári jog, a jogállamiság kiépítésének egyik tartópillére. A szövetkezés ne üzemi forma, hanem fontos területe legyen a társadalmi önszerveződésnek a mezőgazdaságban, az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltatások területén. A szövetkezés és a magántulajdon ne egymást kizáró, hanem egymást erősítő tényező legyen. Kiket vár soraiba a Szövetkezeti és Agrárpárt? 1. Akik érdekeltek abban, hogy a szövetkezetekben és az élelmiszer-gazdaságban dolgozók, a kistermelők, az állami gazdaságok munkásai, a kutatók, az oktatásban résztvevők, az agrár- és szövetkezeti tevékenységben élethivatást látó fiatalok, pályakezdők, munkájukból tisztességgel megélhessenek. 2. Akik érdekeltek abban, hogy a mezőgazdasági termelés és a többirányú szövetkezés életterét jelentő vidék igazságosan részesedjen a megtermelt nemzeti jövedelemből. Hogy az ott élők munkájukhoz méltó élettérben élhessenek, másokkal azonos áron és módon juthassanak hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz. A kistelepülés valóban otthona legyen orvosnak, pedagógusnak, agrárértelmiséginek is, egyszóval mindenkinek. 3. Akik érdekeltek abban, hogy a faluról, annak megkérdezése nélkül senki se dönthessen, önkormányzati törvény keretei között a települések lakóközösségei saját sorsuk alakítói lehessenek. 4. Mindenkit, aki szívügyének tartja a Felhívásban megfogalmazott célkitűzéseink megvalósítását, azért tenni és fáradozni akar. Az alakuló Szövetkezeti és Agrárpárt szellemi elődjének tekinti a magyar agrárszocialista és a későbbi népi mozgalmakat, a Nemzeti Parasztpárt törekvéseit, a munkásmozgalom legjobb hagyományait, a baloldal reformtörekvéseit és a klasszikus szövetkezeti értékeket. Szövetséget kínálunk mindazon pártok, mozgalmak és szervezetek részére, melyek — a kölcsönös tisztelet alapján — készek a fenti célok megvalósításában a velünk való együttműködésre. Céljaink megvalósulása érdekében részesei akarunk lenni a hatalomnak, ezért jelöltjeinket indítani kívánjuk á soron következő képviselői és helyhatósági választásokon, amelyhez kérjük sorainkhoz való csatlakozását, a választásokon támogatását. Szövetkezeti és Agrárpárt szervezésére alakult Heves megyei Ideiglenes Választmány Elképzeléseink a szervezésre — A leendő párt lakóterületen szerveződjön. — A párt tagja lehet, aki a felhívásban megfogalmazottakkal egyetért, támogatja, — kitölti a belépési nyilatkozatot. — Öt tag esetén alapszervezet alakítható. — Egy településen több alapszervezet esetén delegált tagokból álló Választmány alakítható (az alapszervezetek elhatározásával). — A helyi Választmányok, alapszervezetek delegált tagjaiból megyei Választmány alakítható (helyi választmányok, alapszervezetek elhatározásával). — Több megye kapcsolódása, azonos elhatározása esetén regionális Választmány választható (megyeközi kapcsolatok felvételével a megyék delegált tagjaiból). — A megyék többségének csatlakozása esetén országos Választmány alakítására van lehetőség. — Ä leendő szövetkezeti és agrárpárt megalakulására csak megfelelő érdeklődés esetén van lehetőség, garanciája a kitöltött belépési nyilatkozatok száma. — Gyűjtését helyben végezzék, számszerű jelzést a levélben közölt címre kérjük. Egyéb tudnivalók: (jelenlegi elképzeléseink szerint) — Politizáló párt kívánunk lenni, az alapszervezetek üléseit csak helyi szükséglet szerint, illetve akkor tartanák, amikor a párt tagságát érintő törvények, országos szintű döntések alakítására szükség van a tagság véleményére. — A tagsági díj — ajánlás — aktív dolgozóknak évi 200 Ft, nyugdíjasoknak, tanulóknak évi 20 Ft. — A pártprogram, az alap- és működési szabályzatnak megfelelő ütemben készül. — Minden érdeklődő, segítő javaslatot szívesen várunk a jelzett címre. Németh Miklós a Minisztertanács elnöke a Parlamentben fogadta dr. Háns-Jochen Vogelt, a Német Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportja főnökét (Népújság-telefotó — MTI) Hans-Jochen Vogel budapesti tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) Hans-Jochen Vogellel és kíséretével. Ezt követően Pozsgay Imre államminiszter az Országházban fogadta a pártelnököt. Äz államminiszter tájékoztatta a vendéget a Magyar Szocialista Párt megalakulásának körülményeiről, külön is kitérve a kompromisszumokra és a végeredmény hitelességére. Véleményt cseréltek arról, hogyan kapcsolódhat az MSZP az európai szocialista mozgalomhoz. Szóba kerültek a politikai egyeztető tárgyalások és a törvényhozás elé kerülő sarkalatos törvények is. Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak pénteken, hivatalában fogadta dr. Hans-Jochen Vogelt. A miniszterelnök tájékoztatást adott a pártkongresszus főbb eseményeiről, az új párt szervezésének teendőiről. Dr. Hans-Jochen Vogel kifejtette: az új párt megalakulása történelmi jelentőségű esemény. Különösen fontosnak tartotta a történelmi kompromisszum létrejöttét és hozzátette: a lényegi kérdések a pártszervezés folyamatában, a gyakorlatban dőlnek el. Fontosnak tartotta, hogy pártja és az MSZP között érdemi párbeszéd alakuljon ki. Ehhez kapcsolódóan szólt a Szocialista Internacionálé működéséről, szabályairól is. A kormány tevékenységéről szólva megállapította: ők abban érdekeltek, hogy a szocialista országokban destabilizálódás, szélsőséges kilengés nélkül menjenek végbe a reformok. Különösen nagyra értékelte a magyar kormány külpolitikai lépéseit, üdvözölte a Magyarországon tartózkodó NDK- állampolgárok ügyében hozott döntést és a diplomáciai kapcsolatok felvételét Izraellel. A megbeszéléseken részt vett Alexander Arnot, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A program szerint dr. Hans- Jochen Vogel ebéden látta vendégül az MSZDP képviselőit, délután pedig találkozott a Fidesz, az SZDSZ és az FSZDL képviselőivel. Este előadást tartott a Gellért Szállóban A szociáldemokrácia jelene és jövője címmel. E rendezvényekről minden bizonnyal szombati nemzetközi sajtótájékoztatóján számol be a pártelnök, mivel ezek zártkörűek voltak. Európai Unió Kohl kancellár is fogadta a magyar külügyminisztert Hans-Dietrich Gmsc/iernyugatnémet alkancellár és külügyminiszter, valamint Horn Gyula magyar külügyminiszter jelenlétében nyílt meg péntek délután a hamburgi tanácsháza, a szenátus nagytermében az NSZK-beli Európai Unió 35. kongresszusa. A pártok felett álló szervezetnek jelenleg 25 ezer tagja van, célja az európai föderatív gondolat és az európai egyesülés előmozdítása. Az Unió kongresszusának fő határozata hitet tesz amellett, hogy Nyugat-Európa új együttműködést alakítson ki a KGST- országokkal, figyelembe véve az egyes országok demokratizálásának folyamatát. Walter Scheel az Európai Unió nevében, a magyar külügyminiszterhez fordulva, szívből jövő köszönetét mondott személy szerint neki és a magyar kormánynak azért a megértésért és segítőkészségért, amelyet ezekben a hetekben az NDK-ból érkezett sok német iránt tanúsított. Mi németek nagy érdeklődéssel és nagy rokonszénwel figyeljük a magyar nyitást Nyugat felé, a gazdaság átalakítását, a pártok új rendszerét és azt a bátorságot, amellyel Magyarország szembenéz történelmével. Az Ön részévétele a kongresszuson az Atlanti-óceántól az Uraiig húzódó Európa kezdődő partnerségének jele — mondotta Scheel. Genscher külügyminiszter felszólalásában impozánsnak nevezte Magyarország demokratikus fejlődését, azt a bátorságot és felelősségtudatot, ahogy az a maga útját járja. Szintén méltányolta a lengyel átalakítást, Gorbacsov főtitkár és államfő külső és belső nyitási politikáját. A külügyminiszter szerint napról napra erősödik a kelet-európai reformfejlődés megfordíthatatlan jellege. A magyar diplomácia vezetőjét Helmut Kohl nyugatnémet kancellár is fogadta. Karakas László temetése Karakas Lászlónak, az MSZMP KB nyugdíjas osztályvezetőjének temetése 1989. október 16-án 14 órakor lesz Budapesten a Mező Imre úti temetőben. Aki a sírnál kegyeletét le szeretné róni, az a temetés napján 13.30 óráig teheti meg a sírhelynél.
