Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-08 / 212. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 8., péntek GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3, Tőkeimport kicsiben és nagyban Magyarország politikai és gazdasági vezetői a gazdasági reform előkészítésének és bevezetésének időszakában ismerték fel a külföldi működőtőke bevonásának célszerűségét és jelentőségét. Ám a tőkeimportot szabályozó — 1972 évi — rendelet még a kézivezérlés szellemét képviselte, mindent előírt, mit és hogyan tehet Magyarországon a külföldi tőke. A fékek, biztosítékok mellett tiltások is jellemezték a kül- födi működötökét országunkba invitáló szabályozást, sőt a feldolgozóiparokban nem kívánatos idegennek minősítették. Vegyes vállalatok szabályozása A működőtőke-import az el- műit évben jutott el a liberalizáltság és az ösztönzöttség olyan fokára, amely többé-kevésbé megközelíti a fejlődő és a közepesen fejlett országok ilyen jellegű normáit, szabályait lehetőségeit. A vegyes tulajdonú vállalatok ma már normatív szabályok szerint, cégbejegyzéssel jöhetnek létre. Teljes egészében külföldi tulajdonban lévő vállalatok, társaságok is alapíthatók, a legalább 30 százalékos külföldi tőke- részesedéssel létrejött társaságok öt évig 60 százalékos adó- kedvezményt, a különösen fontos tevékenységeket végző vegyes tulajdonú társaságok pedig öt évig teljes adómentességet, majd pedig 60 százalékos kedvezményt kapnak. A hazai, a magyar tulajdonban lévő vállalatok, társaságok nézőpontjából mindez irigylésre méltó kedvezmény. Ám nem hagyható figyelmen kívül, hogy az adókedvezményen, a profit repatriálásán s a befektetések jogi védelmén kívül számos országban a külföldi működötökét még egyéb módon is — pl. megfelelő infrastruktúra rendelkezésre bocsátásával, állami tőkejuttatással — segítik támogatják. Megállapítható, hogy a tőkeimport feltételeinek korszerűsítésével párhuzamosan, azt követően szembetűnően nőtt a működőtöké beáramlása, a vegyes tulajdonú vállalatok száma. 1987 végéig több mint 200 vegyes vállalat létesült, amelyekben együttesen mintegy 200 mil- ban dollár értékű külföldi tőke volt befektetve. Egy évvel később — s ebben már szerepe volt a korábbinál nagyobb kedvezményeknek, a működőtőke bevonását érintő társasági törvénynek és a külföldi befektetők jogvédelmét garantáló törvénynek — a vegyes vállalatok száma megközelítette a 300-at, a befektetett külföldi tőke összege pedig meghaladta a 310 millió dollárt. Szerény tőkebeáramlás A dinamikus fejlődés sem vonhatja el a figyelmet arról a tényről, hogy a magyar gazdaságban jelen lévő külföldi működötöké csepp a tengerben: a 310 millió dollár értékaránya az 1988 évi konvertibilis exportteljesítményhez pl. mindösze 5,3 százalék az importhoz viszonyított arány 6 százalék. A bevont működőtőke méreteit, jelentőségét az is érzékelteti, hogy a Tungsram Rt. részvényeinek nem egészen felét a közelmúlt- lió dollárért vásárolta meg egy nyugati bankkonzorcium. ' A magyarországi vegyes vállalatokba fektetett külföldi tőke mintegy háromnegyede a pénzintézeti szektorba, a szolgáltató ágazatokba, az idegenforgalomba áramlott, az ipar részesedése mintegy 25 százalék. A már ténylegesen működő vegyes vállalatok tőkehatékonysága jócskán felülmúlja a népgazdasági átlagot. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a vegyes vállalatok túlnyomó többsége szerény induló vagyonnal rendelkezik. Jelentősebb vegyes vállalatok — pl a magyar-japán Fermentációipari Rt., a Dunamont Polisztirol- gyártó Rt., továbbá az üveggyapot, valamint a floatüveg gyártására alapított vegyes társaságok — csak az utóbbi esztendőkben jöttek létre a termelést még nem kezdték meg. A vegyes vállalatok általában kisvállalkozásoknak megfelelő tőke-és üzemmérete több körülménnyel magyarázható. A vegyes vállalatok szinte kivétel nélkül új alapítások s mind a külföldi, mind a magyar alapító többnyire kis-vagy középvállalatok. A vegyes vállalati méretek egy további meghatározója a magyar piac mérete, kapacitása, továbbá az a tény, hogy a külföldi partner elsősorban a magyar piacon kíván tevékenykedni, a tőkés exportban a külföldi, a rubeles exportban a magyar partner érdektelen. Újra indul a tőzsde A magyar nézőpontból kívánatos külföldi működőtőke-bevonás nagyságrendjét a különböző intézmények milliárdokra becsülik. Ennek s az utóbbi évek tapasztalatainak figyelembevételével fel lehet, fel kell ismerni a működőtőke-bevonás néhány objektív tényezőjét. Nevezetesen: kizárólag új vállalatok, társaságok alapításával nem lehet számottevő működötökét bevonni, azért sem, mert a magyar vállalatok tőkeszegények. A működőtőke-bevonás fő áramlatát világszerte a transznacionális vállalatóriások milliárdos nagyságú külföldi befektetései alkotják. Száz százalékban külföldi tulajdonú vállalatok alapítására már nálunk is van jogi lehetőség, ez azonban kevés, további minimális feltétel a megfelelő közgazdasági környezet, a piac léte és működése. A külföldi tőke importjának, a külföldi tőke magyarországi befektetésének egy további útja- módja és feltétele, a tőkepiac, a tőzsde. Valószínűsíthető, hogy az átalakulási folyamatban növekedni fog a részvénytársaságok száma, a részvények volumene, ami az ehhez csatlakozó intézkedésekkel — nemzetközileg elfogadott vagyonmérlegek készítése, az infláció nemzetközi szintre süllyesztése, a nemzeti valuta korlátozott átválthatósága — elvezethet az értéktőzsdéhez, amely intézményesítheti a működőtőke-bevonást. Ám addig — s ez időtávban aligha konkretizálható — „apróban”, továbbra is vegyes vállalatok létesítésével lehet növelni a magyar gazdaságban tevékenykedő külföldi működötökét. Garamvölgvi István Tároló az Almagyardomhon Régi hiányt pótol Egerben az a négyezer köbméteres víztároló, amelynek nemrég volt a műszaki átadása. Hosszú várakozás után az Almagyardomhon, a tanárképző főiskola kollégiuma mellett levő új létesítmény egyenletesebbé teszi a megye- székhely és környékének vízellátását. Az építése tulajdonképpen még 1985-ben kezdődött, aztán sok-sok huzavona és főleg pénzhiány miatt abbahagyták, és többször is szerződést módosítottak. Felgyorsult a kivitelezelése, amelyet a Közmű( és Mélyépítő Vállalat végzett. A megközelítőleg 35,5 millió forintos beruházás költségét a városi tanács biztosította. Jelenleg a Köjál előírásainak megfelelő fertőtlenítéseket végzik, és várhatóan a közeli hetekben üzembe is helyezik Eger új létesítményét. Tőkés exportra csak egészséges szőlőből készült bor mehet — Az árakat a termelőkkel közösen alakítják — A rubel leértékelés veszteséggel jár — Francia prések gyöngyösi próbája Korai szüret Várakozás és nem kis aggodalom közepette a korai fajták szedésével a hét elején megkezdődött a szüret az Egervin Bor- gazdasági Kombinátnál. Közepesek a terméskilátások, de a hűvös, esős, inkább már jócskán őszre emlékeztető időjárás még tovább változtathat ezen. A meteorológiai előrejelzések ugyanis nem biztatóak szeptember közepére sem, amikor a hagyományoknak megfelelően megkezdődne a „nagy szüret” időszaka. — aggodalmakkal Beállítják a folyamatos szőlőfeldolgozó vezérlőpultját az indításhoz a kombinát egri árnyékszalai főpincészetében Mindezek ellenére is felkészültek a borkombinátnál, és a termelőkkel közösen igyekeznek a termést lehetőleg egészséges állapotban átvenni. Tulajdonképpen a mostani aggodalom nem alaptalan bár sem az egri, sem a mátraalji borvidéken nem volt téli fagykár, a szőlő virágzásakor mégsem volt kecsegtető az idő. Főleg a muskát ottonel és a kékfrankos fejlődésére nem hatott kedvezően. A sok eső, a párásság inkább a gombabetegségek kifejlődését segítette az ültetvényeken. Annak ellenére, hogy a termelőgazdaságok 10- 12-szer is permeteztek, nem tudták megmenteni a szőlőt. A nyári jégverés pedig zöldrothadást idézett elő. A termés ezért sajnos fertőzöttebb állapotban van, mint máskor ilyenkor a szüret kezdetén. A külpiac — főként a tőkés országok vevői — viszont csak egészséges szőlőből készült borokat vásárolják meg. Ezért a kombinát a termelő gazdaságokkal arra törekszik — amint azt Váradi János, vezérigazgatótól megtudtuk -, hogy amennyire az időjárás csak engedi gyorsan, szervezetten takarítsák be a szőlőt. Ennek érdekében az átvevőtelepeken szombaton, vasárnap, sőt ha kell éjjel-nappal is fogadják a termést a nagyüzemektől és a kistermelőktől, természetesen egyeztetés alapján. Az őszi hetekben egyébként 300-330 ezer mázsa nedűnek való felvásárlását tervezik öt megyéből, amelynek döntő része az egri és a mátraalji történelmi borvidék. Ami pedig a szőlő felvásárlási árát illeti — miután szabadáras termékről van szó — a kombinát illetékesei a partnergazdaságok termésének és adottságainak megfelelően közösen állapodnak meg róla. A tavalyihoz képest emelik az árakat, bár ennek komoly akadályt szab, hogy az Egervin ezt a piaci árakban nem lesz képes visszaszerezni! A mostani szüretnél úgy alakítják az árakat, hogy a minőség dönt, mind a nagyüzemektől, mind a kistermelőktől átvett szőlőknél. A korábbi különbséget tehát megszüntetik, amikor a közös gazdaságokat helyezték előtérbe. Ugyanez vonatkozik a szerződött és nem szerződött szőlőkre is. Azt a mennyiséget feltétlen megvásárolják, amelyre a kombinátnak szüksége lesz. Természetesen ezt nem a szerződött gazdaságok rovására teszik. Egyébként az árakról, az átvevőhelyeken bárkit tájékoztatnak, csupán azt kérik, hogy időben jelezzék átadási szándékukat. Nem kis gondot okoz az is, hogy ugyan kényszerhatásra, de a kormány szeptember 1-jétől a rubelt leértékelte a forinthoz képest. Ez a kombinátot is, mint szocialista országokba exportáló céget sújtja. Sőt véleményük szerint ez a tevékenység veszteségessé válik. Ezért arra törekszenek, (Fotó: Gál Gábor) hogy a tőkés partnerek igényeit minél jobban kielégítve szállítsanak több nedűt. Tavaly az összes magyar borkivitel közel 24 százalékát a tőkés országokba éppen az Egervin küldte. Az idei esztendő eddig eltelt részében is jó ütemben haladnak ezzel, ám a szocialista export kedvezőtlen hatásait így sem képesek ellensúlyozni. A termés feldolgozásának korszerűsítésére ebben az évben 20 millió forintot költöttek. Gyöngyösi üzemükben például technológiai változtatást hajtottak végre. Négy nagy teljesítményű francia gyártmányú Vaslin- prést helyeznek üzembe, ugyancsak ebből a típusból kapott egy újat az ecsédi üzemük is. A kedvezőtlen időjárási viszonyok közepette is a minőségi átvételt tűzték célul. Újdonságként jelentős mennyiségű pezsgő alapanyagnak szolgáló bort készítenek elő nyugatnémet exportra. Ez azt jelenti, hogy egyes fajtákat alacsonyabb mustfokkal és magasabb savtartalommal vesznek át a termelőktől. Alapkövetelmény viszont itt is az, hogy a szőlő bogyói egészségesek legyenek. Ez a törekvésük is a termelésbiztonságot szolgálja. Mentusz Károly Üzem közben a mustszeparátor Jövőnk kongresszusa Pártértekezletet tart szeptember 19-én az MSZMP Eger Városi Bizottsága A ma már csak májusinak emlegetett országos pártértekezlet óta soha nem látott méreteket öltött a politizálás, köznapivá váltak a pluralizmus, jogállam, többpártrendszer, legitimitás — és sorolhatnám tovább — kifejezések. A társadalom légköre várakozással robbanásig feszült. Lezajlottak a több százezreket utcára vivő temetések, leállt az építkezés (Bős-Nagymaros), ki- hantolták nagy költőnk vélt vagy valódi sírját. Tárgyal a háromoldalú „kerekasztal”, elhangzanak orbános, csurkás, ribánszkis szónoklatok és közhelyszámba menően nem ért egyet, vagy nem egyeztet az MSZMP legfelsőbb vezetése. Mégis mindezeket túllépi a készülődés — a korántsem túlzó jelzővel sorsfordítónak, történelminek is nevezhető — október 6-án kezdődő kongresszusunkra. A jövő kongresszusa nem kevesebb várakozásnak néz eléje, mint eldönteni merre, hogyan és kivel megyünk tovább? Készülünk erre a kongreszusra. Óriási a tét a párt, de a nép, a nemzet sorsát illetően is. Az 1988 novemberében pártértekezleten megújult Eger városi pártbizottság is mozgósított. 1989. június 30-i határozatunk — a kongresszusi küldöttek választására — jól belefér abba a sorba, amelyet reform-rendezvényeink — Pozsgaytól Vastagh Pálig szereplésével —, állásfoglalásaink — a hatásköriségtől a pártvagyonról szólóig — alkotnak. Július elején indult a kongresz- szusi felkészülés, pártbizottságunk úgy döntött, akkor lehet demokratizmusról beszélni, ha az alapközösségekhez legközelebb választási bizottságok irányításával folyik a jelölőmunka. A párttag jogát — jelölhet és jelölhető, választhat és választható — tartottuk a legfontosabbnak. Arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a tagság érdeke olyan képviselőt küldeni a kongresszusra, aki óhajaik, szándékaik szerint képviseli választóit. Az elmúlt hetekben több mint 50 jelölt méretett meg. Tizenöt küldöttet választottunk. Felkészítésük folyamatos. Fontos állomás lesz e munkában a szeptember 19-re tervezett városi pártértekezlet. A rendezvényen pártbizottságunk számot ad az 1988. november 12-i pártértekezlet óta végzett munkáról. A résztvevők között ott lesznek a kongresszus küldöttei is. Az MSZMP Eger Városi Bizottságának augusztus 30-i ülésén a testület megtárgyalta az értekezlet elé kerülő dokumentumokat. A konstruktív vitában megállapítást nyert: az elmúlt tíz hónap alatt több kihívással kellett szembenézni, mint pártunk XIII. kongresszusa óta összesen. A pártbizottság következetesen képviselte a novemberi pártértekezlet határozatait, és volt ereje szembenézni a felszínre kerülő új problémákkal annak ellenére, hogy tevékenységét kimondottan vagy kimondatlanul kétoldalú kritika éri. Többen álreformernek, „érdekorientáltnak” vélik politizálásunkat, szenzációhajhászónak nyilvánosságra törekvésünket, nyitottságunkat. Reformerőink esetenként nem érzik elég lendületesnek, meggyőzőnek az új irányba, a megújulás útján megtett lépéseinket. Úgy véljük, megtettük a meg- tehetőt. Az elmúlt hónapokban tett kezdeményezéseinket az idő igazolta, illetve — bízvást valljuk — igazolni fogja. Készülünk a kongresszusra. Tudjuk és mérlegeljük, hogy a tagság egésze nem tud minden lépésünkkel azonosulni. Ez éppen úgy természetes, mint hogy egyre többen, például a reformkörökben egy-egy lépéssel előttünk járnak. A városi pártbizottság a tagságot kívánja szolgálni, felkarolva, szintetizálva az alulról jövő kezdeményezéseket. Bízunk benne, hogy küldötteink jó alapot kapnak szeptember 19-i értekezletünkön kongresszusi munkájukhoz, szereplésükhöz. Reméljük, cselekvő részesei lesznek annak a vitának, amelyben kialakul a párttagság többsége által elfogadható, képviselhető program. A városi pártbizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalását a közeljövőben nyilvánosságra hozzuk. Azt vátjuk, hogy a kongresz- szuson létrejöjjön az alulról építkező, mozgalmi jellegű, a helyi politikai közösségekre épülő, demokratikus párt. Azok pártja, akik végzett munkájuk alapján akarnak boldogulni. Olyan párt, amely befolyását szabad választásokon kapott szavazatok arányában érvényesíti. Olyan párt, amely szövetségre és együttműködésre törekszik minden progresszív baloldali erővel és nyílt, érveket felsorakoztató, következetes politikai harcot folytat ellenfeleivel. Pálfy István MSZMP Eger városi titkár
