Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-06 / 210. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 210. szám 1989. szeptember 6., szerda ÁRA: 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA A KEDÉLYKORBÁCSOLÓ BÖLCSŐDE „Több szülő nem értette, miért kell a bölcsődét megszün­tetni...” (3. oldal) KONGRESSZUSI KÜLDÖTT: SZŐKE EMIL „Ki kell mennünk a politikai küzdőtérre™” (3. oldal) SIKER AZ EURÓPA-TÁBORBAN „...először egy népi tánccal, dunántúli dndálóssal léptünk fel...” <4. oldal) VISSZAHÍVÁSRÓL DÖNTÖTTEK GYÖNGYÖSHALÁSZON „...akik végül is megjelentek — és ezt bizonyítja az érvény­telen szavazatok sokasága —, azok közül sokan bizonyta­lankodtak, tétováztak" (8. oldal) Az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának napirendjén A párt művelődési programja Nyilatkozat a sajtónak: 33 távozom politi kából” Grósz Károly hazaérkezett Finnországból Grósz Károly, az MSZMP főtitkára találkozott Mauno Koivisto köztársasági elnökkel is (Népújság-telefotó — MTI) A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Intéző Bizottsá­ga kedden ülést tartott. Tájékoz­tatót hallgatott meg a háromol­dalú politikai egyeztető tárgyalá­sok állásáról, az MSZMP kül­döttségének tevékenységéről. A Politikai Intéző Bizottság tájékozódott a pártkongresszus munkarendjével kapcsolatos el­képzelésekről is. A testület megtárgyalta az MSZMP művelődési programjá­nak téziseit. A vitában egyebek között megállapították: az MSZMP kritikusan viszonyul a kultúra demokratizálódásának múltbeli, ellentmondásokkal terhes folyamatához, a program­jában azonban épít ezen évtize­dek értékes művelődési hagyo­mányaira is, vállalja a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség ápolását, a humanizmus eszmei­ségét. Az MSZMP az oktatás és a kultúra szocialista távlatú, érték­központú fejlesztését képviseli és támogatja. Új művelődési programjának sarkalatos pontja a hatékony oktatási rendszer ki­építése, annak tartalmi, szerke­zeti megújítása. Kiindulási alap ehhez a minőségében és feltétele­iben megújított általános iskola. Támogatja a párt azt a törekvést, hogy a körzetesítés miatt iskola nélkül maradt települések kap­ják vissza oktatási intézményei­ket. A program célul tűzi ki a kö­telező középfokú oktatás meg­valósítását, a felsőoktatás kiszé­lesítését, a felvételi követelmé­nyek, a diploma megszerzése le­hetőségeinek új alapokra helye­zését. A Politikai Intéző Bizott­ság a téziseket széles körű pártvi­tára ajánlja, s teljes terjedelmé­ben nyilvánosságra hozza a párt­sajtóban. A Politikai Intéző Bizottság előteijesztést hallgatott meg a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. Nagyra értékelte a szövetkezetek tevékenységét, jö­A Politikai Egyeztető Tárgya­lások Jószolgálati Bizottságának keddi nyilatkozata az MSZMP és az EK A közös álláspontjaként a harmadik tárgyaló fél részvéte­lének fontosságát hangsúlyozza. A szakszervezetek képviselői ugyanakkor nincsenek jelen az ülésteremben. Mi a véleménye erről Pozsgay Imrének, az MSZMP tárgyalóküldöttsége vezetőjének? — Sajnálom a szakszerveze­tek képviselőinek távolmaradá­sát, hiszen a békés politikai át­menetszemszögéből is nélkülöz­hetetlennek tartom részvételüket az egyeztető munkában. Hadd jegyezzem meg, hogy az MSZMP vezetése kezdettől fog­vőbeni szerepüket kiemelkedő fontosságúnak tartja. Támogatja megújulási törekvéseiket, a szö­vetkezeti mozgalom másfél év­százados jól bevált elveinek, ér­tékeinek érvényesülését. Külö­nösen fontosnak tartja a szövet­kezés szabadságát, a működé­sükben érvényesülő önkéntessé­get, autonómiát és demokratiz­must, azt, hogy a szövetkezete­ket minden külső beavatkozástól mentesen, demokratikusan vá­lasztott testületek és vezetők irá­nyítsák, saját sorsukról maguk dönthessenek. A testület úgy döntött, hogy a szövetkezetekkel kapcsolatos állásfoglalását be­mutatja a Központi Bizottság­nak és nyilvánosságra hozza. A Politikai Intéző Bizottság áttekintette az 1989. évi gazdasá­gi folyamatokat és a gazdaságpo­litika 1990. évi programjának irányelveire szóló javaslatra vo­natkozó előterjesztést. Állást foglalt abban, hogy a gazdaságpolitika irányvonalá­nak végleges meghatározása ér­dekében, a még nyitott kérdé­sekben mielőbb döntések tör­ténjenek. Az eddigi munka ered­ményeiről tájékoztatja a Köz­ponti Bizottságot, és egy későbbi időpontban a politikai vezető testületek ismét áttekintik az 1990. évi gazdaságpolitikai irányelveket. A Politikai Intéző Bizottság lezárta a Tabajdi Csabával kap­csolatos vizsgálatot. A testület helytelenítette Tabajdi Csaba osztályvezető-helyettesi minősé­gében tett megnyilatkozásainak módját, és elhatárolta magát nyi­latkozataitól. Mindezekért fi­gyelmeztetésben részesítette. A Politikai Intéző Bizottság vissza­állította Tabajdi Csaba osztály­vezető-helyettesi jogkörének gyakorlását. A Politikai Intéző Bizottság a Központi Bizottság soron követ­kező ülését szeptember 12-ére hívta össze. va támogatta a szakszervezetek közreműködését, s ez az állás­pontja ma is változatlan. A tárgyaló felek egyenjogúsá­gára utalva kijelentette: — Eze­ken a bonyolult és szenvedélyes tárgyalásokon szinte természe­tesnek vehetők a felek közötti nézetkülönbségek. A megbeszé­lések történelmi jelentősége ép­pen abban áll, hogy sikerrel töre­kednek a közös nevező, az euró­pai politikai kultúrával össz­hangban lévő békés átmenet megteremtésében. E feladat kö­zös megoldásától a magyar szak- szervezeti mozgalom sem maradhat távol — mondotta Pozsgay Imre. (MTI) Pártkapcsolatok ápolásával kezdte helsinki látogatásának utolsó napját kedden Grósz Ká­roly. Az MSZMP főtitkára már korán reggel elindult szálláshe­lyéről, hogy megbeszélést foly­tasson Jarmö Wahlströmmel, a Finn Kommunista Párt elnöké­vel. A több mint 70 esztendeje működő párt népfrontszerveze­tével, a Finn Népi Demokratikus Szövetséggel ma is a baloldal második legjelentősebb ereje Finnországban. Figyelemre mél­tó a befolyása a szakszervezetek­ben. Sokéves belső megosztott­sága miatt azonban az utóbbi időben társadalmi súlya csök­kent. A párt aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatokban, döntően a már korábban meg­kezdett többoldalú akciókban és nemzetközi szervezetekben, kü­lönösen a nemzetközi szolidari­tás, a leszerelés és a környezetvé­delem kérdéseiben. A mostani vezetés első hivatalos kétoldalú megbeszéléseit Budapesten foly­tatta. Kapcsolatai az MSZMP- vel jók, elvtársiak. A párt vezetői mindenkor elismeréssel nyilat­koztak a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájáról. A főtitkár még a délelőtti órákban találkozott a Finn Cent­rum Párt elnökével, majd Vantaa városát kereste fel, ahol a hőerő­mű hűtő- és villamosművének bővítésében a Láng gépgyár is részt vett. A rendkívül zsúfolt program utolsó óráiban Grósz Károly találkozott a szabadságát megszakító Harri Holkeri mi­niszterelnökkel, majd ellátoga­tott a Finn Iparszövetségbe, ahol tájékozódott a testület tevékeny­ségéről. Példa nélküli érdeklődés kí­sérte Grósz Károly helsinki láto­gatását a finn tömegkommuni­káció részéről. A főtitkár rövid, 48 órás finnországi tartózkodása idején több mint 10 interjút adott a különböző lapoknak, rádió- és tv-állomásoknak. Az újságírók számos kérdéssel ostromolták a politikust, aki válaszaiban utalt az MSZMP álláspontjára, hogy Magyarország mindkét katonai rendszer megszüntetéséért har­col, de amíg a két katonai tömb realitás Európában, addig irreá­lis a semlegesség megcélzása. A politika akkor szolgálja a társadalom érdekeit, ha számol a realitásokkal — hangsúlyozta. Meggyőződését fejezte ki, hogy az ellenzéknek sincs más alterna­tívája, ha a realitás talaján és fele­lősségteljesen politizál. A Finn Centrum Párt közpon­ti lapja „Nem távozom a politiká­ból” című cikkében kiemeli, hogy Grósz Károly határozottan elutasítja azokat az állításokat, amelyek szerint eljárt volna felet­te az idő, s távozni készül a politi­kából. Ezek a pletykák jórészt félreértésen alapszanak. Á Finn Kommunista Párt szócsöve, a Kansan Uutiset az MSZMP-n belüli eltérő nézetekről kérdezte a főtitkárt, aki nem tartja túlzot­tan drámainak a helyzetet. El­képzelhetőnek tart egy 100 ezres nagyságrendű lemorzsolódást, ezt azonban annak tulajdonítja, hogy az emberek ma rendkívül széles politikai palettán válogat­hatnak, világnézetüknek megfe­lelően. Nem a párt kettéválásától tart, inkább a szélső szárnyakon levők leválására gondol. A gazdasági és pénzügyi kö­rökhöz közelálló független pol­gári lap, az Uusi Suomi interjújá­ban a magyarországi menekültü­gyi problémákról kérdezte Grósz Károlyt, aki kijelentette: az NDK-beli állampolgárok ügyének rendezését nem Ma­gyarországnak, hanem a két né­met államnak kell megoldania. Leszögezte: Magyarország első­sorban a romániai magyar nem­zeti kisebbséghez tartozó mene­kültekért érez felelősséget. A főtitkári látogatás záró­programjaként Hargita Árpád nagykövet fogadást adott Grósz Károly tiszteletére a nagykövet­ségen. Az eseményen — jelképezve a finn — magyar együttműködés továbbfolytatását — vegyes vál­lalat létrehozását rögzítő megál­lapodást írtak alá az Interbip egyesülés és a finn állami tudo­mányos kutatóintézet képvise­lői. Az integrált áramköröket gyártó üzem Budapesten épül fel. A 60 millió dollár értékű be­ruházás gyártósorát — apport­ként — egy amerikai cég szállítja. Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára — hivatalos munkalátogatását be­fejezve — kedden este hazaérke­zett Finnországból. Grósz Károly útban hazafelé a repülőgépen válaszolt a kíséreté­ben lévő újságírók kérdéseire. Tapasztalatszerző útját össze­gezve hangsúlyozta: a politika alakításához türelem, egymás iránti megértés, nyíltság és nyi­tottság szükséges. Azt tapasztal­hatta a különböző pártok veze­tőivel folytatott eszmecseréken, hogy következetesen képviselik saját álláspontjukat, ugyanakkor nem mennek el szó nélkül politi­kai partnereik véleménye mel­lett. Nem szenvedélyekkel, ha­nem érvekkel vitatkoznak az el­lenvéleményen lévőkkel. Magas fokú politikai kultúrát ismerhe­tett meg tehát Helsinkiben, amely Magyarország számára is tanulságos. Arra a felvetésre, hogy a finn sajtó a konzervatív irányzat kép­viselőjeként könyvelte el, a főtit­kár utalt Koivisto elnök kijelen­tésére, amely szerint a jelzők nem fejezik ki azokat a tartalma­kat, amelyeket a személyek, sze­mélyiségek képviselnek. Kije­lentette, hogy politikai felfogása egy formálódó centrum állás­pontjához közelít. Nem vallja magát a centrum vezéralakjá­nak. Nézete szerint az öncélú és szélsőséges, előbb-utóbb ku­darchoz vezető reformretorika és a megújulni képtelen, a régihez ragaszkodó konzervatív baloldal között helyezkedik el. A hazai témákat folytatva a főtitkári funkció sorsáról napvi­lágot látott sajtóhírről kérdezték az újságírók. Grósz Károly utalt arra, hogy közös töprengés ered­ménye a beosztás megszüntetése. A politikai élet irányítása a párt­mozgalomban az elnök feladata. Egyedül természetesen nem tud­ja az MSZMP szervezeti életét koordinálni, ezért szükség van a mozgalom szervezeti kérdéseivel foglalkozó ügyvezető titkárság­ra, koordinációs közösségre. Hozzátette: az ő életkorában már nem kell tanulni. A párt jö­vője szempontjából szerencsé­sebb lenne a fiatal korosztályból vezetőket választani. Eljött az ideje — hangsúlyozta —, hogy az MSZMP vezetése tervszerűen építkezzék, s próbálja ki azokat a kádereit, akik a jövőben a párt- politika irányítói lehetnek. Eh­hez ez a konstrukció lehetőséget teremt. Kijelentette: a főtitkári tisztségre nincs szükség. Nem vállalja a koordinátori tevékeny­séget, mert a mozgalomnak ez nem érdeke, s személyes ambíci­ót sem érez ez iránt. A pártban viselt funkciójából nyugállo­mányba vonul, a politikai közé­letben azonban részt kíván ven­ni. Ha a kongresszuson, illetve az azt követő választási rendszer­ben bizalmat kap a pártvezetés­ben való részvételre, megtisztel­tetésként értékeli, s jó szívvel vál­lalja. Véleménye szerint szükség van a politikában olyanokra, akik realistább módon képesek a kibontakozást elősegíteni és tá­mogatni. Amennyiben a küldöt­tek vagy az általuk választott tes­tület nem így vélekedik, levonja a konzekvenciát. Kijelentette: politikai nézeteit nem sűrűn vál­toztatja, részkérdésekben azon­ban megfelelő ellenérvek hatásá­ra hajlandó a korrekcióra. Egy következő kérdés az El­lenzéki Kerekasztal személyével — nevezetesen a Münnich Fe­renc Társaság tanácskozását üd­vözlő levelével — kapcsolatos ki­jelentésével összefüggésben hangzott el. A főtitkár hangsú­lyozta: hite és meggyőződése sze­rint köszöntötte a társaságot. Nem hisz abban, hogy bármilyen érdekeket, törekvéseket sértett volna az üdvözlettel. Leszögez­te: a Münnich Ferenc Társaság nem a párton belüli valamely mozgalom vagy irányzat, hanem önálló politikai tömörülés, amelyben nagyon sok pártonkí- vüli is helyet foglal. Hozzátette, hogy a reformko­rok hétvégi országos találkozó­jukra az elnökség három másik tagját hívták meg. Ezt a reform­korok minősítéseként értékelte. Ezzel összefüggésben kijelentet­te: nem tartozik semmilyen irányzathoz, áramlathoz; ahhoz az elkötelezett politikai közös­séghez tartozónak vallja magát, amely a szocializmust szolgálja. Biliárd Talán nem egészen épel- i méjű dolog, ha az ember haj- ] nali egy órakor televíziót néz. Mégpedig nem egy értékes, mondjuk tudományos fii- i f met, vagy valami klasszikus j mozit, hanem — biliárdot. I Persze, mindezt a nagy nyitás ' közepette az angol nyelvű j } adón. Nézi az ember a biliárdot. I ’ Először nem érti, mi a fenét j élvez több száz néző azon, j hogy ketten egy zöld asztalon j ide-oda lökik a golyókat. ; Időbe telik, amíg felfogja a játékszabályokat, hogy a fe­kete ér a legtöbbet, s hogy legelőször a vörösektől kell ; megszabadulni, mert anélkül I nem lehet vége a játszmának. Aztán egyre inkább eleső- \ dálkozik. A profizmuson. És némi továbbgondolás után nagy bölcsen leszögezi ma­gában: nem lehet valami pro- ; fi, ha görcsös. Nem lehet iz- ; zadva, a hibázás esélyét is la- j tolgatva az apró kis bukáso- ; kát megbocsátva tökéleteset létrehozni. Az idáig vezető út : ugyan lehet nehéz, de a vég- j eredmény a fontos. A profiz- j mus pedig — elegancia. S miközben az ázsiai bili­árdbajnokságot lesem, a be­gyakorlott mozdulatokat, azt a kecsességet, ahogyan a fe­hér kesztyűs játékmester ki­emeli a hálóba a golyókat, és úgy helyezi őket vissza az asztalra, mintha legalábbis ólomkristályból lennének, szóval mindeközben eszem­bejut egy s más. Hajnalban, a sötétség és a világosság hatá­rán. Például az, hogy mennyire hiányzik még mindig a mi j életmódunkból ez a fajta könnyedség. Mennyire nem tudunk átállni, az évtizedek óta belénk oltott görcsösség, konzervativizmus és a meg­szokott, nyugalmas közép­szint határozza meg még mindig a cselekvéseinket. S ha bele is vágunk valami nagyba, ha akarjuk is, a jó­szándék is megvan — vala­hogy mégsem sikerül tökéle­tesre. Pedig legtöbbször csak apróságokon múlik. Azon, hogy nem beszé­lünk nyelveket. Azon, hogy­ha „kimegyünk” üzletet köt­ni, még mindig elvárjuk, hogy a mi kegyeinket keres­sék, elvégre Ml MAGYA­ROK jöttünk ide, nem akár- . kik ám! És ha már ott va­gyunk — s ezt többek között egy nyugatnémet üzletem­bertől hallottam nem olyan régen —, hirtelen kevésbé lesz fontos a cél. A szerző­déskötés. Inkább nekilátunk a gyereknek jóféle iskolatás­kát keresni, az asszonynak hiper-szuper és garantáltan hatásos szemránckrémet ve­szünk, satöbbi. De nem adunk olyasfajta apróságok­ra sem, hogy legyen például névjegyünk (netán kétnyel­vű), hogy a cégjelzéses borí­tékunkat, levélpapírunkat ne a titkárnőnk ügyes kezű fia, hanem egy grafikus tervezze. És kit érdekel a reklám, a JÓ REKLÁM(!) — néhány ] gyatra prospektus csak, amit magunkról mutatni tudunk. I Ezek ott a tévében „csak” játszanak. Teszik ezt olyan I szinten, hogy az számunkra is követendő példa lehetne. I Nemcsak a biliárdban... \ Doros Judit Ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság Kiss Sándorélső titkár elnökletével tegnap ülést tartott Egerben a megyei párt-végrehajtóbizottság. A testület időszerű politikai fel­adatokat tárgyalt meg, majd véleményt cserélt a pártbizottság szep­tember 8-i ülésének témaköreivel kapcsolatosan. A végrehajtó bizottság munkájában részt vett Tóth István, az MSZMP Központi Bizottságának politikai munkatársa is. Számítanak a szakszervezeti mozgalomra Pozsgay Imre nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom