Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-06 / 210. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 210. szám 1989. szeptember 6., szerda ÁRA: 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA A KEDÉLYKORBÁCSOLÓ BÖLCSŐDE „Több szülő nem értette, miért kell a bölcsődét megszüntetni...” (3. oldal) KONGRESSZUSI KÜLDÖTT: SZŐKE EMIL „Ki kell mennünk a politikai küzdőtérre™” (3. oldal) SIKER AZ EURÓPA-TÁBORBAN „...először egy népi tánccal, dunántúli dndálóssal léptünk fel...” <4. oldal) VISSZAHÍVÁSRÓL DÖNTÖTTEK GYÖNGYÖSHALÁSZON „...akik végül is megjelentek — és ezt bizonyítja az érvénytelen szavazatok sokasága —, azok közül sokan bizonytalankodtak, tétováztak" (8. oldal) Az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának napirendjén A párt művelődési programja Nyilatkozat a sajtónak: 33 távozom politi kából” Grósz Károly hazaérkezett Finnországból Grósz Károly, az MSZMP főtitkára találkozott Mauno Koivisto köztársasági elnökkel is (Népújság-telefotó — MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága kedden ülést tartott. Tájékoztatót hallgatott meg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások állásáról, az MSZMP küldöttségének tevékenységéről. A Politikai Intéző Bizottság tájékozódott a pártkongresszus munkarendjével kapcsolatos elképzelésekről is. A testület megtárgyalta az MSZMP művelődési programjának téziseit. A vitában egyebek között megállapították: az MSZMP kritikusan viszonyul a kultúra demokratizálódásának múltbeli, ellentmondásokkal terhes folyamatához, a programjában azonban épít ezen évtizedek értékes művelődési hagyományaira is, vállalja a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség ápolását, a humanizmus eszmeiségét. Az MSZMP az oktatás és a kultúra szocialista távlatú, értékközpontú fejlesztését képviseli és támogatja. Új művelődési programjának sarkalatos pontja a hatékony oktatási rendszer kiépítése, annak tartalmi, szerkezeti megújítása. Kiindulási alap ehhez a minőségében és feltételeiben megújított általános iskola. Támogatja a párt azt a törekvést, hogy a körzetesítés miatt iskola nélkül maradt települések kapják vissza oktatási intézményeiket. A program célul tűzi ki a kötelező középfokú oktatás megvalósítását, a felsőoktatás kiszélesítését, a felvételi követelmények, a diploma megszerzése lehetőségeinek új alapokra helyezését. A Politikai Intéző Bizottság a téziseket széles körű pártvitára ajánlja, s teljes terjedelmében nyilvánosságra hozza a pártsajtóban. A Politikai Intéző Bizottság előteijesztést hallgatott meg a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. Nagyra értékelte a szövetkezetek tevékenységét, jöA Politikai Egyeztető Tárgyalások Jószolgálati Bizottságának keddi nyilatkozata az MSZMP és az EK A közös álláspontjaként a harmadik tárgyaló fél részvételének fontosságát hangsúlyozza. A szakszervezetek képviselői ugyanakkor nincsenek jelen az ülésteremben. Mi a véleménye erről Pozsgay Imrének, az MSZMP tárgyalóküldöttsége vezetőjének? — Sajnálom a szakszervezetek képviselőinek távolmaradását, hiszen a békés politikai átmenetszemszögéből is nélkülözhetetlennek tartom részvételüket az egyeztető munkában. Hadd jegyezzem meg, hogy az MSZMP vezetése kezdettől fogvőbeni szerepüket kiemelkedő fontosságúnak tartja. Támogatja megújulási törekvéseiket, a szövetkezeti mozgalom másfél évszázados jól bevált elveinek, értékeinek érvényesülését. Különösen fontosnak tartja a szövetkezés szabadságát, a működésükben érvényesülő önkéntességet, autonómiát és demokratizmust, azt, hogy a szövetkezeteket minden külső beavatkozástól mentesen, demokratikusan választott testületek és vezetők irányítsák, saját sorsukról maguk dönthessenek. A testület úgy döntött, hogy a szövetkezetekkel kapcsolatos állásfoglalását bemutatja a Központi Bizottságnak és nyilvánosságra hozza. A Politikai Intéző Bizottság áttekintette az 1989. évi gazdasági folyamatokat és a gazdaságpolitika 1990. évi programjának irányelveire szóló javaslatra vonatkozó előterjesztést. Állást foglalt abban, hogy a gazdaságpolitika irányvonalának végleges meghatározása érdekében, a még nyitott kérdésekben mielőbb döntések történjenek. Az eddigi munka eredményeiről tájékoztatja a Központi Bizottságot, és egy későbbi időpontban a politikai vezető testületek ismét áttekintik az 1990. évi gazdaságpolitikai irányelveket. A Politikai Intéző Bizottság lezárta a Tabajdi Csabával kapcsolatos vizsgálatot. A testület helytelenítette Tabajdi Csaba osztályvezető-helyettesi minőségében tett megnyilatkozásainak módját, és elhatárolta magát nyilatkozataitól. Mindezekért figyelmeztetésben részesítette. A Politikai Intéző Bizottság visszaállította Tabajdi Csaba osztályvezető-helyettesi jogkörének gyakorlását. A Politikai Intéző Bizottság a Központi Bizottság soron következő ülését szeptember 12-ére hívta össze. va támogatta a szakszervezetek közreműködését, s ez az álláspontja ma is változatlan. A tárgyaló felek egyenjogúságára utalva kijelentette: — Ezeken a bonyolult és szenvedélyes tárgyalásokon szinte természetesnek vehetők a felek közötti nézetkülönbségek. A megbeszélések történelmi jelentősége éppen abban áll, hogy sikerrel törekednek a közös nevező, az európai politikai kultúrával összhangban lévő békés átmenet megteremtésében. E feladat közös megoldásától a magyar szak- szervezeti mozgalom sem maradhat távol — mondotta Pozsgay Imre. (MTI) Pártkapcsolatok ápolásával kezdte helsinki látogatásának utolsó napját kedden Grósz Károly. Az MSZMP főtitkára már korán reggel elindult szálláshelyéről, hogy megbeszélést folytasson Jarmö Wahlströmmel, a Finn Kommunista Párt elnökével. A több mint 70 esztendeje működő párt népfrontszervezetével, a Finn Népi Demokratikus Szövetséggel ma is a baloldal második legjelentősebb ereje Finnországban. Figyelemre méltó a befolyása a szakszervezetekben. Sokéves belső megosztottsága miatt azonban az utóbbi időben társadalmi súlya csökkent. A párt aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatokban, döntően a már korábban megkezdett többoldalú akciókban és nemzetközi szervezetekben, különösen a nemzetközi szolidaritás, a leszerelés és a környezetvédelem kérdéseiben. A mostani vezetés első hivatalos kétoldalú megbeszéléseit Budapesten folytatta. Kapcsolatai az MSZMP- vel jók, elvtársiak. A párt vezetői mindenkor elismeréssel nyilatkoztak a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájáról. A főtitkár még a délelőtti órákban találkozott a Finn Centrum Párt elnökével, majd Vantaa városát kereste fel, ahol a hőerőmű hűtő- és villamosművének bővítésében a Láng gépgyár is részt vett. A rendkívül zsúfolt program utolsó óráiban Grósz Károly találkozott a szabadságát megszakító Harri Holkeri miniszterelnökkel, majd ellátogatott a Finn Iparszövetségbe, ahol tájékozódott a testület tevékenységéről. Példa nélküli érdeklődés kísérte Grósz Károly helsinki látogatását a finn tömegkommunikáció részéről. A főtitkár rövid, 48 órás finnországi tartózkodása idején több mint 10 interjút adott a különböző lapoknak, rádió- és tv-állomásoknak. Az újságírók számos kérdéssel ostromolták a politikust, aki válaszaiban utalt az MSZMP álláspontjára, hogy Magyarország mindkét katonai rendszer megszüntetéséért harcol, de amíg a két katonai tömb realitás Európában, addig irreális a semlegesség megcélzása. A politika akkor szolgálja a társadalom érdekeit, ha számol a realitásokkal — hangsúlyozta. Meggyőződését fejezte ki, hogy az ellenzéknek sincs más alternatívája, ha a realitás talaján és felelősségteljesen politizál. A Finn Centrum Párt központi lapja „Nem távozom a politikából” című cikkében kiemeli, hogy Grósz Károly határozottan elutasítja azokat az állításokat, amelyek szerint eljárt volna felette az idő, s távozni készül a politikából. Ezek a pletykák jórészt félreértésen alapszanak. Á Finn Kommunista Párt szócsöve, a Kansan Uutiset az MSZMP-n belüli eltérő nézetekről kérdezte a főtitkárt, aki nem tartja túlzottan drámainak a helyzetet. Elképzelhetőnek tart egy 100 ezres nagyságrendű lemorzsolódást, ezt azonban annak tulajdonítja, hogy az emberek ma rendkívül széles politikai palettán válogathatnak, világnézetüknek megfelelően. Nem a párt kettéválásától tart, inkább a szélső szárnyakon levők leválására gondol. A gazdasági és pénzügyi körökhöz közelálló független polgári lap, az Uusi Suomi interjújában a magyarországi menekültügyi problémákról kérdezte Grósz Károlyt, aki kijelentette: az NDK-beli állampolgárok ügyének rendezését nem Magyarországnak, hanem a két német államnak kell megoldania. Leszögezte: Magyarország elsősorban a romániai magyar nemzeti kisebbséghez tartozó menekültekért érez felelősséget. A főtitkári látogatás záróprogramjaként Hargita Árpád nagykövet fogadást adott Grósz Károly tiszteletére a nagykövetségen. Az eseményen — jelképezve a finn — magyar együttműködés továbbfolytatását — vegyes vállalat létrehozását rögzítő megállapodást írtak alá az Interbip egyesülés és a finn állami tudományos kutatóintézet képviselői. Az integrált áramköröket gyártó üzem Budapesten épül fel. A 60 millió dollár értékű beruházás gyártósorát — apportként — egy amerikai cég szállítja. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára — hivatalos munkalátogatását befejezve — kedden este hazaérkezett Finnországból. Grósz Károly útban hazafelé a repülőgépen válaszolt a kíséretében lévő újságírók kérdéseire. Tapasztalatszerző útját összegezve hangsúlyozta: a politika alakításához türelem, egymás iránti megértés, nyíltság és nyitottság szükséges. Azt tapasztalhatta a különböző pártok vezetőivel folytatott eszmecseréken, hogy következetesen képviselik saját álláspontjukat, ugyanakkor nem mennek el szó nélkül politikai partnereik véleménye mellett. Nem szenvedélyekkel, hanem érvekkel vitatkoznak az ellenvéleményen lévőkkel. Magas fokú politikai kultúrát ismerhetett meg tehát Helsinkiben, amely Magyarország számára is tanulságos. Arra a felvetésre, hogy a finn sajtó a konzervatív irányzat képviselőjeként könyvelte el, a főtitkár utalt Koivisto elnök kijelentésére, amely szerint a jelzők nem fejezik ki azokat a tartalmakat, amelyeket a személyek, személyiségek képviselnek. Kijelentette, hogy politikai felfogása egy formálódó centrum álláspontjához közelít. Nem vallja magát a centrum vezéralakjának. Nézete szerint az öncélú és szélsőséges, előbb-utóbb kudarchoz vezető reformretorika és a megújulni képtelen, a régihez ragaszkodó konzervatív baloldal között helyezkedik el. A hazai témákat folytatva a főtitkári funkció sorsáról napvilágot látott sajtóhírről kérdezték az újságírók. Grósz Károly utalt arra, hogy közös töprengés eredménye a beosztás megszüntetése. A politikai élet irányítása a pártmozgalomban az elnök feladata. Egyedül természetesen nem tudja az MSZMP szervezeti életét koordinálni, ezért szükség van a mozgalom szervezeti kérdéseivel foglalkozó ügyvezető titkárságra, koordinációs közösségre. Hozzátette: az ő életkorában már nem kell tanulni. A párt jövője szempontjából szerencsésebb lenne a fiatal korosztályból vezetőket választani. Eljött az ideje — hangsúlyozta —, hogy az MSZMP vezetése tervszerűen építkezzék, s próbálja ki azokat a kádereit, akik a jövőben a párt- politika irányítói lehetnek. Ehhez ez a konstrukció lehetőséget teremt. Kijelentette: a főtitkári tisztségre nincs szükség. Nem vállalja a koordinátori tevékenységet, mert a mozgalomnak ez nem érdeke, s személyes ambíciót sem érez ez iránt. A pártban viselt funkciójából nyugállományba vonul, a politikai közéletben azonban részt kíván venni. Ha a kongresszuson, illetve az azt követő választási rendszerben bizalmat kap a pártvezetésben való részvételre, megtiszteltetésként értékeli, s jó szívvel vállalja. Véleménye szerint szükség van a politikában olyanokra, akik realistább módon képesek a kibontakozást elősegíteni és támogatni. Amennyiben a küldöttek vagy az általuk választott testület nem így vélekedik, levonja a konzekvenciát. Kijelentette: politikai nézeteit nem sűrűn változtatja, részkérdésekben azonban megfelelő ellenérvek hatására hajlandó a korrekcióra. Egy következő kérdés az Ellenzéki Kerekasztal személyével — nevezetesen a Münnich Ferenc Társaság tanácskozását üdvözlő levelével — kapcsolatos kijelentésével összefüggésben hangzott el. A főtitkár hangsúlyozta: hite és meggyőződése szerint köszöntötte a társaságot. Nem hisz abban, hogy bármilyen érdekeket, törekvéseket sértett volna az üdvözlettel. Leszögezte: a Münnich Ferenc Társaság nem a párton belüli valamely mozgalom vagy irányzat, hanem önálló politikai tömörülés, amelyben nagyon sok pártonkí- vüli is helyet foglal. Hozzátette, hogy a reformkorok hétvégi országos találkozójukra az elnökség három másik tagját hívták meg. Ezt a reformkorok minősítéseként értékelte. Ezzel összefüggésben kijelentette: nem tartozik semmilyen irányzathoz, áramlathoz; ahhoz az elkötelezett politikai közösséghez tartozónak vallja magát, amely a szocializmust szolgálja. Biliárd Talán nem egészen épel- i méjű dolog, ha az ember haj- ] nali egy órakor televíziót néz. Mégpedig nem egy értékes, mondjuk tudományos fii- i f met, vagy valami klasszikus j mozit, hanem — biliárdot. I Persze, mindezt a nagy nyitás ' közepette az angol nyelvű j } adón. Nézi az ember a biliárdot. I ’ Először nem érti, mi a fenét j élvez több száz néző azon, j hogy ketten egy zöld asztalon j ide-oda lökik a golyókat. ; Időbe telik, amíg felfogja a játékszabályokat, hogy a fekete ér a legtöbbet, s hogy legelőször a vörösektől kell ; megszabadulni, mert anélkül I nem lehet vége a játszmának. Aztán egyre inkább eleső- \ dálkozik. A profizmuson. És némi továbbgondolás után nagy bölcsen leszögezi magában: nem lehet valami pro- ; fi, ha görcsös. Nem lehet iz- ; zadva, a hibázás esélyét is la- j tolgatva az apró kis bukáso- ; kát megbocsátva tökéleteset létrehozni. Az idáig vezető út : ugyan lehet nehéz, de a vég- j eredmény a fontos. A profiz- j mus pedig — elegancia. S miközben az ázsiai biliárdbajnokságot lesem, a begyakorlott mozdulatokat, azt a kecsességet, ahogyan a fehér kesztyűs játékmester kiemeli a hálóba a golyókat, és úgy helyezi őket vissza az asztalra, mintha legalábbis ólomkristályból lennének, szóval mindeközben eszembejut egy s más. Hajnalban, a sötétség és a világosság határán. Például az, hogy mennyire hiányzik még mindig a mi j életmódunkból ez a fajta könnyedség. Mennyire nem tudunk átállni, az évtizedek óta belénk oltott görcsösség, konzervativizmus és a megszokott, nyugalmas középszint határozza meg még mindig a cselekvéseinket. S ha bele is vágunk valami nagyba, ha akarjuk is, a jószándék is megvan — valahogy mégsem sikerül tökéletesre. Pedig legtöbbször csak apróságokon múlik. Azon, hogy nem beszélünk nyelveket. Azon, hogyha „kimegyünk” üzletet kötni, még mindig elvárjuk, hogy a mi kegyeinket keressék, elvégre Ml MAGYAROK jöttünk ide, nem akár- . kik ám! És ha már ott vagyunk — s ezt többek között egy nyugatnémet üzletembertől hallottam nem olyan régen —, hirtelen kevésbé lesz fontos a cél. A szerződéskötés. Inkább nekilátunk a gyereknek jóféle iskolatáskát keresni, az asszonynak hiper-szuper és garantáltan hatásos szemránckrémet veszünk, satöbbi. De nem adunk olyasfajta apróságokra sem, hogy legyen például névjegyünk (netán kétnyelvű), hogy a cégjelzéses borítékunkat, levélpapírunkat ne a titkárnőnk ügyes kezű fia, hanem egy grafikus tervezze. És kit érdekel a reklám, a JÓ REKLÁM(!) — néhány ] gyatra prospektus csak, amit magunkról mutatni tudunk. I Ezek ott a tévében „csak” játszanak. Teszik ezt olyan I szinten, hogy az számunkra is követendő példa lehetne. I Nemcsak a biliárdban... \ Doros Judit Ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság Kiss Sándorélső titkár elnökletével tegnap ülést tartott Egerben a megyei párt-végrehajtóbizottság. A testület időszerű politikai feladatokat tárgyalt meg, majd véleményt cserélt a pártbizottság szeptember 8-i ülésének témaköreivel kapcsolatosan. A végrehajtó bizottság munkájában részt vett Tóth István, az MSZMP Központi Bizottságának politikai munkatársa is. Számítanak a szakszervezeti mozgalomra Pozsgay Imre nyilatkozata
