Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-22 / 224. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 22., péntek A TUDOMÁNY VILÁGA — HÉT VÉGÉRE AJÁNL JUK 5. Milyen a szervezet állapota? Ma már könnyen ki­mutatható a vér elemzésével. Ez a létfontosságú, fo­lyékony kötőszövet, amely a szervezet tömegéhez képest viszonylag kevés - mindössze öt litert tesz ki -. életet jelent! A vérben levő anyagok összetétele a normális működést segíti elő. Megbomlása viszont rengetegféle változás előidézője lehet. Mai összeállí­tásunkban a vérrel, az ezzel összefüggő kutatások néhány új eredményével foglalkozunk. Állatkísérletekben ma is fontos a „véres” módszer—1773-ban határozták meg először—A nyomás ingadozását a szív szakaszos működése okozza Mérheto-e a vérnyomás? Százötven betegen próbálják Tíz éve tartó állatkísérletek során nemrégiben már emberi életet mentett a mesterséges vér: Japánban, a Fukusima-klinikán egyliternyi különleges fluorszén- hidrogén-emulzióval mentettek meg az elvérzéstől egy 65 éves beteget. Prosztataműtét után 40 percen át pótolta a különleges keverék a nehezen hozzáférhető 0 vércsoportú vért. Az ideiglenes vérpótlást azóta más esetekben is eredményesen felhasználták. A vérpótló maximálisan 60 száza­léknyi oxigént köthet meg, a konyhasóoldat viszont például csak 3 százaléknyit. Mielőtt az újfajta mesterséges vért forga­lomba hoznák Japánban, még leg­alább 150 betegen kell kipró­bálni. Sebgyógyulás — kötéscsere nélkül A kötés alatt gyógyuló sebe­ket az orvos csak akkor vizsgál­hatja meg, ha a kötést leveszi, ám ezzel gyakran megzavatja a gyó­gyulás folyamatát. Egy Angliá­ban alkalmazott újabb eljárás feleslegessé teszi a kötés levételét. Két optikai szálat vezetnek a kö­tésen át a seb felületéig. Az egyikre fluoreszkáló festéket he­lyeznek, s azt — vizsgálatkor — a szálon át odavezetett fénnyel su­gárzásra gerjesztik: a másik szá­lon pedig kivezetik a festékből a kisugárzott fényt az azt elemző detektorokba. A fény elemzésé­ből azért tudható meg sok min­den a seb állapotáról, mert a fluo­reszkáló festékből kibocsátott fény frekvenciája függ a festék kémiai állapotától, azé pedig a környezetétől, vagyis a seb álla­potától. Ez a vizsgálóeljárás jól segíti azokat a kutatásokat is, ame­lyeknek az a céljuk, hogy megis- meijék a sebek gyógyulása szem­pontjából legkedvezőbb vegyi környezetet. Például fontos a se­bet körülvevő oxigén töménysé­ge. Ha ez túlságosan nagy, sok fájdalmat okozó prosztaglandin képződik: oxigénre azonban szükség van ahhoz, hogy a seb gyógyulását segítő kollagén kép­ződjön. Fontos tényező a ned­vesség is. Az angol orvoskutatók szerint a nedves — de nem gyön- gyözően nedves! — seb jóval gyorsabban és kevesebb fájda­lommal gyógyul, mint a száraz, „lélegző" seb. Az evégett alkal­mazott „hidrokolloid gél” a se­bet nedvesen tartja, de felszívja a A kérdés hatásvadászónak vagy fontoskodónak hangzik, hiszen mindenki ismeri az óra formájú manométerrel vagy üvegcsőbe zárt higanyoszloppal összekötött, felfújható man­dzsettát, amelyet a felkarra csa­var az orvos, és néhány pillanat múlva megmondja, mekkora nyomás van a kar ütőerében. Más azonban vérnyomást mér­ni, és más azt pontosan meg­mérni. Az ütőeres nyomást először 1733-ban határozták meg úgy, hogy lúdlégcső egyik végét egy ló combartériájába kötötték, másik végét 3 méteres függőleges üveg­csőhöz illesztették. A véroszlop kb. 2,5 méter magasra emelke­dett, és ritmusosan ingadozott a kanca szívverésének megfelelő­en. A tenzió tehát a szív ütemes működésének megfelelően vál­tozik: a szisztolé (összehúzódás) közben, amikor a szív bal kamrá­ja kilöki a vért az aortába, a nyo­más nő, a diasztolé (ellazulás) alatt a szívpumpa nem nyom vért az érrendszerbe, a vérnyomás csökken, de nem esik le teljesen. A vérnyomásra tehát két szám­érték jellemző, a szisztolés és a diasztolés, ez átlag 120/80 Hgmm, és ezek közül az utóbbi ismerete a lényegesebb. A leg­több beteg évek múlva is tudja a magasabb szisztolés értéket, és sajnos, fogalma sincs a fontosabb diasztolésről. A nyomás ingadozását a szív szakaszos működése okozza. Ütemesen dolgozó szivattyúval továbbított folyadék merev falú csőrendszerben szakaszosan áramlik. Rugalmas csőrendszerben így az erekben is — más törvé­nyek uralkodnak. A bal kamra összehúzódásakor az aortába vá­gódó vér szisztolé alatt tágítja a főütőér falát, majd amikor a kamra kiürült és megkezdődik a diasztolé, a kinyújtott érfal ru­galmasan összehúzódik, és hul­lámszerűen továbbítja a vért. Ez a hullám végigfut az ütőereken. Az artériákban ezért a keringés folyamatos, de nem egyenletes, az elvágott ütőér lüktetve fecs­kendezi a vért. Ha a rugalmas csőrendszerbe szűkületet ikta­tunk — ezt jelenti a sok, kis ke­resztmetszetű, nagy súrlódó felü­letű, kicsiny artériák, arteriolák rendszere — ezen fokozott elle­nállású szakasz után eltűnnek a lüktető hullámok, a hajszálerek­ben és a vénákban már egyenle­tes az áramlás. Az arteriolák nagy ellenállása az érpályát ma­gas és alacsony nyomású részre osztja. Az aorta körülbelül 110 Hgmm-es középnyomása a na­gyobb ütőerekben még 90 Hgmm-es tenziót biztosít, a kis verőerekre eső rövid érszakasz- .ban a nyomás 30-35 Hgmm-re csökken. Magasvérnyomás-be- tegségben ezek az izmos falú ar­tériák szűkülnek, az ellenállás növekedése emeli fel a vérnyo­mást, főleg a diasztolés értéket, melynek nagyságát csaknem ki­zárólag a kis vérerek képezte úgy­nevezett perifériás ellenállás szabja meg. Ezért fontosabb adat a diasztolés nyomás. A mindennapi gyakorlatban az ember vérnyomását persze nem lehet „véres úton” mérni, meg kell elégedni a gyors, ám mindenképpen kevésbé pontos műszerekkel, amelyek eredmé­nye a gyógyítás szempontjából kielégítő. A kutatás céljára, állatkísérle­tekben ma is fontos a „véres” mérés, sőt annak mikroszkóppal tévéképernyőre kivetített válto­zata, amint az képünkön látható. A teljesítő­képesség alapja...? A 0-vércsoporthoz tartozók a statisztikai adatok szerint egész­ségesebbek és teljesítőképeseb- bek, mint az A-vércsoporthoz tartozók. A 75 évesnél időseb­bek között például jóval több a 0-vércsoporthoz tartozó, mint az A-vércsoportú, és a 75 évesnél idősebb, műtétre szorulók kö­zött is jóval több az A-vércso­porthoz tartozó. A nagy fizikai teljesítményre képes sportolók között is jóval több az átlagosnál a 0-vércsoporthoz tartozó. „Úgy tűnik, mai életviszonyaink kö­zött szelekciós előny a 0-vércso- porthoz tartozni” — jelentette ki Jörgensen professzor, a göttinge- ni (NSZK) egyetem humánge­netikai intézetének igazgatója. A vércsoportok, a szérumcsopor­tok és az enzimrendszerek alap­ján a jövőben differenciáltan fel­becsülhetik az egyes emberek betegségek iránti fogékonyságát, meghatározhatják várható élet­tartamát, és szükség esetén meg­előző intézkedésekhez folya­modhatnak. Az effajta egyéni genetikai prognosztikának azon­ban jelentős veszélyei is vannak, mert az A-vércsoporthoz tarto­zókat a tőkés társadalmi viszo­nyok között diszkriminálhatják az állami szolgálatban vagy a gazdasági életben. Az egri Vörös Csillag mozi­ban Mel Gibson és Danny Glo­ver főszereplésével láthatják a Halálos fegyver című színes amerikai filmet. Az, hogy egy fiatal lány kábí­tószeres bódulatában levesse magát a felhőkarcoló ormáról, nem számít újdonságnak egy olyan tapasztalt rendőr szemé­ben, mint az ötvenedik születés­napját ünneplő Roger Murtaugh. A boncolás azonban kimutatja, hogy a heroin mérgezett volt, s ha nem ugrik le, akkor is meghalt volna néhány percen belül. A nyomozó új társával, Martin Rigsselkezdi meg a kemény nyo­mozást, aki ráadásul súlyos pszi­chopata, ön- és közveszélyes fic­kó. A vietnami háború veterán­ja, csodálatos céllövő, és vala­mennyi harci technikában jára­tos. A kitűnő produkciót délután 5, 7 és este 9 órától tekinthetik meg. Ugyancsak itt vetítik Jean- Jacques Annaud legújabb film­jét. A medve nem közönséges természetfilm. Kevés benne a beszéd, a képek mondanak el mindent. A történetet a medvék játsszák, a mese mégis rólunk, emberekről szól. Az alkotás egy­szerre meghitt és lenyűgöző, iz­galmas és csodálnivaló. Maga a természet jelenik meg a vásznon. Végre egy igazi családi mozi, me­lyet délután 3 órától vetítenek. A hétvége időjárása Az időjárás jellegében nem várható lényeges változás a hét végén. Heves megyé­ben is marad a túlnyomóan derült idő, csapadék nem valószínű. A hajnali, reggeli órákban sokfelé párás lesz a levegő, helyenként ködre is számítani lehet, azonban ezek nem ígérkeznek tartósnak. A szél általában gyenge lesz, csak időnként élénkül meg. A hőmérsékleti minimumok általában 9,14 fok között alakulnak, a Mátra ma­gasabb részein azonban ennél néhány fokkal alacsonyabb értékek valószínűek. A legmagasabb nappali értékek többnyire 21, 26 fok között várhatók. A jövő hét időjárásáról A hét elején általában kevés lesz a felhő, sok a napsütés, majd több lesz ugyan a felhő, de csapadék továbbra sem valószínű. Továbbra is jellemző marad a reggeli pá­rásság, és megnő a ködök kialakulásának valószínűsége. A hőmérsékleti minimu­mok és maximumok a hét folyamán néhány fokot csökkennek ugyan, de még min­dig meleg marad az idő. Nagy Márta akvarelljei az If/usági Házban Iskolacímer — bélyegen Programbörze A 62. magyar bélyegnapon felmérték az elmúlt évben vég­zett munkát, és az eredmények alapján az ország legjobb filate- listái — köztük a hazai és külföldi kiállításokon sikerrel szereplők — arany-, ezüst- és bronzjelvényt kaptak. A gyűjtők szavazatai alapján az elmúlt év legszebb bé­lyegének nyilvánították az ohm­piai érmeseket köszöntő blok­kot. Megjutalmazták a blokk ter­vezőjét, Varga Pál grafikusmű­vészt, és annak előállítóját, az Állami Nyomdát is. A sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium kétszáz éves jubileuma alkalmából szeptem­ber 15-én a posta levelezőlapot bocsátott ki; a háromforintos be­nyomott bélyeg az iskola címe­rét, míg a bal oldali kép a gimná­zium homlokzatát ábrázolja. A levelezőlapot Vertei József grafi­kusművésztervrajza alapján har­mincezer példányban az Állami Nyomda készítette. A megjele­néskor a sátoraljaújhelyi posta külön bélyegzőt használt. Alkalmi bélyegzések: IX. 16. Balatoni ősz, Szántódpuszta. Hi­vatal: Balatonföldvár, posta. IX. 28. 25 éves a Honvéd bélyeg- gyűjtő kör, Tápiószecső. Hivatal a helyi postán. Kiállítások, tárlatok Fáy Dezső festőművész tárlata látható a Megyei Művelődési Központ és a Hevesi Szemle Ga­lériájában az MSZMP oktatási igazgatóságán. — Balogh István fotókiállítását az MMK második emeleti előterében tekinthetik meg. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Jazz-pop-rock fórumot ren­deznek ma délután 6 órától az MMK 102-es termében, Berki Tamás vezetésével. Az érdeklő­dők videofelvételről láthatják az amatőr zenekarok idei országos fesztiváljának gálaműsorát is. — A Felsőtárkányi Népi Együttes és az MMK Egri Néptáncegyüttese közös műsort ad 23-án, szomba­ton délután 4 órakor a Dobó té­ren. Ugyancsak a Megyei Műve­lődési Központ rendezésében 24-én, vasárnap 16 órától Eger- farmos és Mezőszemere népdal­köreinek közös fellépésére kerül sor a Dobó téren. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk Évadnyitó klubfoglalkozását tartja a gyermek és serdülő dia- betes-klub vasárnap délelőtt 10 órától, az MMK-ban. Nagy Márta nem először sze­repel városunkban, az akvarell- biennálén kétszer is részt vett, Akkor talán a széles mezőnyben nem tűntek föl ezek az alkotá­sok. Most, hogy viszonylag nagy anyaggal és egy igencsak körül­határolt témakörben mozog, szemléletének szilárd keretei ki­rajzolódnak a látogatók előtt, el­ismerően vesszük észre ennek a magas hőfokon lobogó érzelmi életnek a lendületét. Némi kép­zavarral szárnyalást is emleget­hetnénk. Itt ugyanis alapélmé­nyek jelennek a maguk teljes nyíltságával, sem többet, de ke­vesebbet sem vállalva, mint azt, hogy a patak — az élmény — épp ott csobog a lábad előtt, a nap süt, a lombok sárgásán villódza- nak a fényben, a dombok felpú­posodnak, s mert nem tehetnek mást, hát tűrik a színek és a for­mák, a fényesség orgiáját. Fé­nyekről is beszélhetnénk, de itt a fenti sugárzásnak nemcsak vilá­gosító, hevítő fényessége is árad. Az Estefelé, a Magányos fa, a Fü­vek, a Hegyek, Napsütésben, az Októberi délután, a Torre del La­go, a Marina di Pisa, a Tenger­part, az ŐszaSpringán, az Ápri­lis, a Cserhát I-IL, a Kazal, a Ka­lászok, a Sárga fa, a Dombok, a Búzatábla a természetben ottho­nos, oda kijáró, oda visszavonu­ló, a technika által űzött vadként jelentkező modern ember szá­mára az alapélmény, arról, hogy évezredek jönnek és mennek el a fejünk felett, de van valami min­dig megtermékenyülő, sohasem reménytelen megújulás. Ami nemcsak vigasztalás, de mélysé­ges ok a hitre, hogy legelemibb jelenségeink a legigazabbak. És amíg ezeknek örülni tudunk, ez­zel a tiszta, asszonyi lelkesedés­sel, addig nincs is, nem is lehet olyan nagy a baj ebben a kegyet­len világban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom