Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-22 / 224. szám

6 NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 22., péntek Ma 16.30-kor: röplabdarajt Két szovjet idegenlégióssal Torma játéka bizonyosan sokakat vonz majd a körcsarnokba (Fotó: Szántó György) Kész csoda, hogy annak elle­nére, amilyen tortúrán átesett az egri női röplabdasport, mégis van csapat, mégis megmenekült az a sportág, amely, bár tradíci­ókkal nem büszkélkedhet a vá­rosban, a megyeszékhely, sőt a megye legeredményesebb együttesévé nőtte ki magát, s egyedül szerzett jogot a nemzet­közi kupában való szereplésre. Az eredménylistából logikusan következne, hogy egy ilyen tár­saság léte egy másodpercig sem foroghat veszélybe. Am akik fi­gyelemmel kísérték az elmúlt három hónap történéseit, tud­ják, hogy élet-halál harcot kel­lett vívnia pusztán a fennmara­dásért is. Sokáig úgy tűnt, hogy a bajno­ki bronzérmest, az MNK-ban második helyezést elért csapatot szélnek eresztik. Az ok a pénzhi­ány, illetve az az ellenséges ma­gatartás, amely egynémely kö­rökben kialakult a röplabdával szemben. Ugyanis aki csak te­hette, a röpiseket hibáztatta az egyesületnél kialakult válságért, a nyolcmilliós hiányért. Holott a röplabdások ennek a deficitnek csak a negyedét „termelték meg”, és ez a kétmillió az az ösz- szeg, amire szerződést kötöttek a Coopinvesttel. Mint közismert, ez a cég mindig előállt valamiféle furfangos ötlettel, ám a pénz át­utalásáról hallani sem akart. A klub most peres úton próbálja behajtani jogos követelését. Ha sikerül, akkor azt az összeget nem a röplabdaszakosztály mű­ködésére, hanem értelemszerű­en a hiány rendezésére fordítják. De nézzük, hogyan jutott el a csapat odáig, hogy az augusztusi edzéseken két(!) felnőtt játékos jelent meg. A május közepén Egerben megrendezett nemzetközi tornát követően szabadságot kaptak a lányok, s azzal engedték el őket, hogy mindenkit időben értesíte­nek a hogyan és a mikor tovább- ról. Igen ám, de az egyesületnél időközben már „állt a bál”, a né­pi ellenőrzési bizottság is „rá­szállt” a klubra, s ekkor csak na­gyon kevesen hittek abban, hogy lesz folytatás. Elsőnek Győriné adta le a sze­relést, aki még a torna előtt beje­lentette, hogy abbahagyja a játé­kot. Persze ezt nem vette senki sem komolyan a közönség egyik kedvencétől, de az ő elhatározá­sa szilárdnak bizonyult. Olyany- nyira, hogy a szakosztályvezetés unszolására, rábeszélésére, kéré­sére sem hajlandó felcserélni ad­minisztrátori állását a feladói és csapatkapitányi posztra. Tudjuk, hogy érték őt sérelmek, de ugyanakkor sajnáljuk, amiért a csúcson fordított hátat a röplab­dának, az egri közönségnek. A következő, aki elhagyta a fedélzetet, Bernáth Bea volt. Ő két évet írt alá Egerben, ám a bi­zonytalanság miatt az ügyvezető elnök úgy érezte, nincs erkölcsi alapja arra, hogy megfossza őt a külföldre szerződés lehetőségé­től. A válogatott ütőjátékos így Olaszországban folytatja pálya­futását. A bonyodalmak nem is ekkor kezdődtek, hanem amikor az Újpesti Dózsa, Bernáth ko­rábbi egyesülete kijelentette, igényt tart a játékosért járó ösz- szegre. Mint utóbb kiderült, az Eger SE és a Dózsa olyan szerző­dést kötött, hogy amennyiben a játékos két' éven belül elmegy Egerből, a teljes vételi összeg a fővárosi klub markát üti. Szöl- gyémi Ferenc ügyvezető elnök beismerte, hogy nagy baklövést követett el a szerződés aláírása­kor, de akkor még úgy látszott, biztos alapokon nyugszik a csa­pat sorsa, tehát nem lesz ok arra, hogy Bernáth új egyesületet ke­ressen. Tévedett. Ez a tévedés pedig százezrekbe került. Hihetetlen, de igaz, Dérczi Ágnes, aki tagja volt a válogatott keretnek, ma újságkihordó és rikkancs a fővárosban. Ő is azzal ment el Egerből, hogy nem jön vissza, mivel szeretne munkát vállalni az NSZK-ban. No, nem a „szakmájában”, hanem szoba­lányként dolgozott volna meg a keményvalutáért. Mivel nem ka­pott munkavállalási engedélyt, így itthon maradt, de ő is mere­ven elzárkózik attól, hogy ismét ESE-mezbe bújjon. Király Anikót a klub fél évre kölcsönadta a Kecskemétnek. A korábban standard-játékosnak számító „Kiru”-ról nem érkez­tek jó vélemények Kecskemét­ről, mi több, ő sem jelent meg az ESE első edzésein. Csak szep­tember elején adott magáról életjelt, egy foglalkozáson részt vett, majd összecsomagolt, és irány Jászberény, az NB II-ben szereplő csapat. Öt kétéves szer­ződés köti még Egerhez, vagyis a jászberényieknek 250 ezer forin­tot kell leszurkolniuk, ha való­ban igényt tartanak rá. A ESÉ-nek le kellett monda­nia egyik legtehetségesebb után­pótlás-válogatott játékosáról, a 18 éves Kalotai Rózsáról is. Tár­va volt előtte a lehetőségek ka­puja, ám ezen egy jó darabig nem léphet be. Gyermeket vár, így kérdéses, hogy mikor játszhat új­ra. Az egriek sztárjátékosa, Tor­ma Ágnes őszintén elmondta a szakosztályvezetésnek, hogy csak abban az esetben folytatja az ESE-ben, ha egyéb számításai nem válnak be, konkrétan, a szö­vetségi kapitányi posztra nem őt szemelik ki. Am ebben az eset­ben is csak egyetlenegy évet röp- labdázik még. Volt még egy fel­tétele. Csak akkor ír alá, ha ha­sonló szintű csapatban játszhat, mint az elmúlt szezonban. Bukina is hazautazott, s vele úgy állapodtak meg, hogy ha tisztázódnak a lehetőségek, az együttes számít rá. Ezek után augusztus közepén három játékossal, Sikénével, Fé­sűssel és Seregivel kezdte meg a „csapat” a felkészülést, úgy, hogy hozzájuk csatlakozott a ju­niorok közül néhány tehetséges­nek ítélt, de még az NB I-re igen­csak éretlen játékos. Ám igaz a közmondás: a szegény embert még az ág is húzza, Seregi a har­madik edzésen bokaszalag-sza­kadást szenvedett. Neki legalább két hónapig pihennie kell. Vagy­is a régiek közül ketten marad­tak, ami elég ugyan ahhoz, hogy elinduljanak a strand-világbaj­nokságon, de ahhoz vajmi kevés, hogy helytálljanak a bajnokság­ban és a CEV-kupában. A kötéltánc csak augusztus 15-én fejeződött be, amikor dr. Domán Lósz/tíkétmillió forintot szerzett a röplabda életben tartá­sára. A tervezés csak ekkor kez­dődhetett meg. A szakosztályve­zetésnek volt 2 millió forintja, ám nem volt csapata. Az elmúlt évvel ellentétben most biztosra mehettek, hiszen nemcsak ígére­tek, hanem pénz is volt a kasszá­jukban. Az első lépés az volt, hogy körülnéztek a hazai játé­kospiacon, ám meglepetésükre 6-700 ezer forintot kértek a ki­egészítő röplabdásokért is. Ez­után a Szovjetunióba vezetett az út, ahol egy nap alatt megbirkóz­tak a burjánzó bürokráciával, és leigazolták a szovjet és az ukrán válogatott korábbi ütőjét, a 184 centiméter magas, 30 éves Tatja­na Cserkaszovát. A moszkvai já­tékos, csakúgy, mint Bukina, 500 ezer forintjába kerül a klubnak, pontosabban a szakosztálynak, amely az új elképzelések szerint az év végéig önállóan, különvált költségvetéssel működik. A hír hallatára Torma is igent mon­dott, így jelen pillanatban öt fel­nőtt játékossal rendelkezik a csa­pat. A mai bajnoki meccsen azon­ban Cserkaszova még nem szere­pel, mivel a kinti ügyintézés mi­att csak két hét múlva érkezik meg. Dr. Phan Hong Minh edző is elcsodálkozott, amikor néhány hete szabadságáról visszaérke­zett Vietnamból, hiszen egy komplett csapatot hagyott itt, és épphogy hírmondó maradt eb­ből a társaságból. Ahhoz, hogy ismét ütőképes csapatot formál­jon az utánpótlással kiegészült keretből, bizony heteknek, ha nem hónapoknak kell eltelnie. Néhány közös foglalkozást tar­tott csak együtt a csapat, így me­részség lenne bármit is tippelni úgy a mai, mint a soron követke­ző mérkőzések előtt. Csak reménykedhetünk ab­ban, hogy a túl mély sebet ejtett érvágás minél előbb begyógyul. Budai Ferenc Ma délután fél 5-kor a bajno­ki nyitányon, az egri körcsar­nokban a Hungalu lesz az ESE ellenfele. A napokban az MHSZ Eger Városi Vezetősége szervezésé­ben rendezték meg a Honvédel­mi Kupa lövészversenyt, ame­lyen több mint százan léptek lő­állásba. A csapatversenyt az egercsehiek nyerték, megelőzve a Mezőgép és a Gárdonyi Géza Gimnázium együttesét. Az eredmények. Kispuska. Nők: 1. Vinczéné (Finomszerel- vénygyár) 90, 2. Madarász (Me­zőgép) 87,3. Balázsné (Egerese­in) 80 körrel. Férfiak: 1. Pápista (Finomszerelvénygyár) 82, 2. Köves (12-es isk.) 80, 3. Szant- kovjánszky (Mezőgép) 77. Ifjú­ságiak: 1. Kruskó (212. HK) 82, 2. Menyhárt (Pétervásári szakis­kola) 76, 3. ifj. Kocsis (Egerese­in) 68 körrel. Légpuska. Nők: 1. Baksi (Recsk) 65, 2. Bolyki (Gárdonyi G.) 63, 3. Baloghné (Mezőgép) 52. Férfiak: 1. Baka (Recsk) 84, 2. Trenka (12-es isk.) 74, 3. Pá­pista (Finomszerelvénygyár) 71. Ifjúságiak: 1. Trenka R. (12-es isk.) 67,2. Báder (Mezőgép) 66, 3. Ferencz (212. HK) 59 körrel. Csapatverseny: 1. Galambos István MHSZ Honvédelmi Klub Egercsehi, 2. Mezőgép MHSZ Honvédelmi Klub Eger, 3. Gár­donyi Géza Gimnázium MHSZ Honvédelmi Klub Eger. Középpontban a röplabda — Dolgoznak-e a bélapátfalvi fut­ballisták? — Bereczki György túl van az életveszélyen — Megtaláltuk Csizmarik Imre bácsit Nyitott füllel Mivel ma rajtol a női röplabda NB I., s eleddig a bizonytalanság miatt szinte semmilyen informá­ciót nem kaptak olvasóink a fel­készülésükről, ezért elsősorban a röpisekről érdeklődtek a szurko­lók, mint például Erdélyi Gyula, Mitleider Róbert és Császár Zol­tán. Ha a sportoldal bal oldalára pillantanak, ott választ kaphat­nak minden kérdésre. Németh Tivadar egri lakos el­sősorban arra lenne kíváncsi, va­jon dolgoznak-e a bélapátfalvi futballisták. Az ő tudomása sze­rint míg a harmadik vonalban játszottak, nem kellett bejárniuk munkahelyükre, azonban most, hogy kiestek, érdekli, változott-e a helyzet. Márton István, a béla­pátfalvi cementgyár igazgatója a feltett kérdésre a következőkép­pen válaszolt. Természetesen dolgoznak a labdarúgók, ám munkaidő-kedvezményt élvez­nek. Reggel 7 órától délig első­sorban a sportlétesítmények kar­bantartása a feladatuk, kinek-ki- nek a szakmája szerint. A diplo­mások, tanárok és jogászok a környékbeli iskolákban, illetve a gyárban kaptak állást, képesíté­süknek megfelelően. Fél egytől járnak tréningezni, amely beszá­mít a munkaidejükbe. A bérezé­sükről szólva elmondta, hogy alapfizetésük kollégáikéhoz ha­sonló, ám premizálásuk már el­térő. A játékosok a szerzett pon­tok alapján kapnak plusz jutta­tást. Egyelőre jól fut a csapat sze­kere, szeretnék, ha a folytatás is hasonlóképpen alakulna. Némi nehézséget jelent majd, hogy ja­nuár 1-jétől a gyár részvénytár­sasággá alakul át, külföldi tőke részvételével. A hogyan továb- bot illetően még nincsenek konkrétumok, de a döntésben bizonyára szerepet játszik majd a csapat szereplése. Éppen két hete, hogy Bereczki György, az Ózdi Kohász NB I. B-s férfi kézilabdacsapatának edzője, aki nem is olyan régen még megyeszékhelyünkön is dolgozott, súlyos autóbalesetet szenvedett. Mint arról már múlt heti számunkban hírt adtunk, életveszélyes sérülésekkel került a megyei kórház intenzív osztá­lyára, ahol kezelőorvosaitól megtudtuk, hogy állapota válsá­gos. Örömmel értesültünk arról, hogy a napokban elhagyhatta az intenzív osztályt, s rövid sétát is tehetett. Éppen ezért személye­sen kerestük fel a baleseti sebé­szeten. Beléptünkkor éppen szu­nyókált, de a folyosón támadt ri­csajra felriadt. Első kérdésünk rögtön az volt, hogy érzi magát? Elmondta, hogy közérzete sok­kal jobb, s orvosai szerint túl van az életveszélyen. Tizenöt-húsz métert sétálhatott is, némi segít­séggel. Elmesélte, hogyan tör­tént a baleset. Éppen két hete, hogy csapata délelőtti edzése után, látva a fiúk fásultságát, el­engedte a délutáni tréninget, mi­vel vasárnap bajnoki mérkőzés következett. Ebéd után — szoká­sos óvatos tempójával — hazain­dult autóján. Magában mindig tartott ettől az útszakasztól, ezért most is lassan vezetett. A Mó- nosbél után következő egyenes szakasz végén volt egy jobbka­nyar, amelyben egy szembejövő Trabant gépkocsit előzött egy IFA teherautó. Megdöbbenésé­ben csak annyira volt képes, hogy jobbra rántsa a kormányt, s rátaposson a fékre. Az ütközést így sem kerülhette el, totálkáros lett a kocsija. Ezt követően sem vesztette el eszméletét, s az elkö­vetkező egy óra, míg megérkez­tek a mentősök, talán élete leg­nehezebb hatvan perce volt. A körülötte forgolódó emberek nyugtatgatták, ám érthetően senki sem merte megmozdítani. Ő csak ült az árokszélen, s hirte­len félelmében előbb segítségért fohászkodott, majd „nyugal­mát” visszanyerve, próbálta fel­mérni helyzetét. Mivel nagy vér- veszteséget nem szenvedett, tud­ta, hogy ütőeret nem ért sérülés. Tapintás alapján azonban meg­állapította, hogy bal oldalán a belső testrészek is károsodtak. A kórházba szállítás után azonnal megoperálták, s Czenkár főor­vos szerint praxisában ritkán ta­lálkozott még ilyen balesettel. A sportember szerint az, hogy még életben van, nagyrészt sportolói múltjának köszönhető. Nagyon jólesik számára, hogy az ország minden részéből kapta az aggó­dó telefonokat, s jelenlegi egye­sülete vezetői is meglátogatták. Napról napra kapja az informá­ciókat csapata felkészüléséről, mérkőzéseiről, s a közeljövőben játékosai is felkeresik. Tudja, a gyógyulás még hosszú folyamat lesz, ám bízik abban, hogy minél előbb ismét teljes értékű ember lesz. Mi is minél előbbi javulást kívánunk a kézilabdaedzőnek. Balogh István, Török József, Verebélyi Pál és Németh Alajos azon kéréssel fordult hozzánk, hogy segítsünk megkeresni egy­kori edzőjüket, Csizmarik Imrét, aki valamikor a Hajdúhegyen la­kott. Az utóbbi időben azonban ott már nem találták, így arra gon­doltak, talán az újság hasábjain keresztül előbb rálelhetnek. Nos, sikerült kiderítenünk, hogy a so­kak szeretett Imre bácsija jelen­leg a parádsasvári szociális ott­hon lakója. Többen felvetették a kérdést, hogy a közelmúltban hosszútáv­úszó Európa-bajnoki címet szerzett Lázár Ritát vajon mind­eddig miért nem köszöntötték hivatalosan a megyei, illetve a városi tanácson. Köztudott, hogy az úszónő meglehetősen mostoha körülmények között tréningezik, s teljesítményét mindeddig azért nem ismerték el, mert a kontinensviadal eddig nem volt hivatalos. A Stari Grad-i versenyt viszont a Nem­zetközi Úszószövetség (FINA) is elismerte, így valóban jogos a fel­vetés, miért késlekedik a mélta­tás. Pető Miklóstól, a városi ta­nács sportosztályának vezetőjé­től megtudhattuk, hogy a jövő hét keddjén, azaz szeptember 26-án pótolják mulasztásukat a megyei ifjúsági és sportosztállyal karöltve. A hímek őszintén örül­hetünk, hiszen jobb későn, mint soha... Köszönjük kérdéseiket, ked­den ismét várjuk telefonhívásai­kat az egri 13-644-es telefonon. Molnár Zsolt Megyei kézilabda-bajnokság Pontveszteség nélkül az élen a hatvaniak A megyei kézilabda-bajnok­ság második fordulójában a mát- raalji rangadón otthonában szenvedett vereséget a H. Zalka SE a Gyöngyösi SE-től. A nők­nél a HKVSC-Deko a tavalyi ezüstérmes legyőzésével pont­veszteség nélkül vezeti a me­zőnyt. Az eredmények. Nők: HKVSC-Deko — Gyöngyösi SE 18-16 (8-8) Ld.: Úr 11, ill. Tóth 9. Az első félidő puhatolódzó já­téka után a házigazdák kereked­tek felül, és az 51. percben már 5 gólos vezetésre tettek szert. Ek­kor a vendégek nagyobb sebes­ségfokozatra kapcsoltak, de igyekezetük már csak a felzárkó­záshoz volt elegendő. Novaj - Egri TK 22-18 (8-9) Ld.: Hegyi 8, Drozdik 4, ill. Török 7. Változatos mérkőzésen a no- vajiak meglepően magabiztosan fektették két vállra az esélye­sebbnek számító főiskolásokat. Férfiak: H. Zalka SE - Gyöngyösi SE 24-27 (12-15) Ld.: Kalmár 8, ill. Sellei 12. Rangadóhoz méltó és igen sportszerű találkozón Sellei pa­rádés játékával biztosan győzött a helyzeteit jobban kihasználó vendégcsapat. Egri TK — E. Forgácsoló 29- 24 (19-10) Ld.: Molnár 10, Szilágyi 7, ill. Hopka 5. A főiskolások egy percig sem hagytak kétséget győzelmük jo­gossága felől. Húzóemberük a tavaszi sérülése után felépült, re­mek játékot produkáló Molnár Ferenc volt. Füzesabony — HKVSC Gene- rálcoop 34-19 (15-8) Ld.: Lipták 9, Kiss 8, Besse­nyei 6, ill. Vasas 5. Elsősorban az abonyiak jóvol­tából jó iramú, élvezetes játékot láthatott a szép számú közönség. A házigazdák nagy lövőerejét a zömében fiatalokból álló ven­déggárda nem volt képes ellen­súlyozni. Samaranch sajtótájékoztatója Ökölvívás helyett triatlon a barcelonai olimpia műsorán? Sajtókonferenciát tartott To­kióban jártakor Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke, s egy japán újságíró kérdésére vála­szolva meglepő bejelentést tett. Ha nem is kész tényként, de egy lehetséges változatként szót ej­tett arról, hogy az 1992. évi bar­celonai olimpiai játékok műso­rából kimaradhat az ökölvívás, ugyanakkor új színfoltként talán szerephez juthat a triatlon! Ezt nyilván csak a NOB ülésén dönt­hetik el, ám köztudott, hogy az olimpiai mozgalomban J. A. Sa­maranch a hangadó, aki Tokió­ban azt is bejelentette, hogy Bar­celonában bemutató jelleggel minden bizonnyal a golf és a soft- bal kerül a programba. Juan Antonio Samaranch né­hány szó erejéig ismét kitért Ben Johnson ügyére. Véleménye sze­rint a szöuli olimpián súlyos dop­pingvétségen ért, s ezért kemé­nyen meg is büntetett kanadai at­léta elindulható barcelonai olim­pián, feltéve, ha ez terveiben sze­repel, s nem próbálkozik újra til­tott segédeszközökkel. A NOB elnöke Tokióból biztosította Johnsont arról, hogy a követke­ző nyári játékokon semmifajta diszkrimináció nem éri, azaz nem megbélyegzett versenyző­ként áll majd rajthoz. A NOB elnöke végezetül el­mondta: eddigi információi sze­rint Peking problémáktól mente­sen, magas színvonalon rendez­heti meg jövőre az Ázsiai Játéko­kat, amelynek megnyitó ünnep­ségére — több NOB-tag társasá­gában — maga is elutazik a kínai fővárosba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom