Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-19 / 221. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 19., kedd Ma kezdődik az ENSZ közgyűlése Csehszlovák menekült Saját W W’m r ww építésű repülővel az NSZK-ba Saját építésű repülő alkalmatossággal hétfő reggel átjutott az NSZK-ba egy 39 éves cseh orvos. Az együléses szerkezet lényegében egy Trabant-motorral hajtott, húszméteres szárnyfesztávolságú vitorlázó repülőgép. A menekülő 75 perces repülés után, negyed nyolckor simán földet ért Wölsting település közelében, egy országút melletti szabad terepen. A nyugatnémet rendőrség nem közölte a menekült nevét. Az illető arra hivatkozva kért menedéket az NSZK-ban, hogy Prágában részt vett egy tüntetésen, és ezért politikai megtorlástól tartott. Családja egyébként már korábban kijutott az NSZK- ba. Ma nyílik meg New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezetének idei közgyűlése. A tanácskozást derűlátás előzi meg, mutatnak rá diplomáciai körökben: a szovjet-amerikai tárgyalások, a kelet-nyugati közeledés, az enyhülés minden jel szerint jótékonyan befolyásolja majd a világ- szervezet ülésén folyó munkát is. Előzetes egyetértés született abban, hogy idén az afrikai országok adják a közgyűlés elnökét, Joseph Garba, Nigéria ENSZ-nagykövete személyében. Az első hét a szokások szerint a választásokkal, az ülésszak szervezeti előkészítésével telik, majd a rákövetkező héten kezdődik meg a közgyűlés általános politikai vitája. George Bush amerikai elnök 25-én, Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter 26-án mond beszédet — közvetlenül a hétvégi, ígéretes szovjet-amerikai külügyminiszteri tárgyalások után. Az ülésszak napirendjén idén is száznál több kérdés szerepel, s az általános vitára már mintegy 150 szónok iratkozott fel, hogy kifejtse kormánya álláspontját a nemzetközi élet kérdéseiben. Hóm Gyula magyar külügyminiszter egy hetet tölt majd New Yorkban, felszólalására 28-án kerül sor. Horn egy sor kétoldalú tanácskozást tart külföldi kollégáival. Amennyiben a szovjet-amerikai találkozók a várt haladást hozzák a fegyverzetkorlátozási kérdésekben, az újabb lökést adhat az ENSZ munkájának is e területen. Nagy szerepe van az ENSZ-nek az atomkísérletek teljes eltiltására irányuló erőfeszítésekben is. A világszervezet az elmúlt két évben további négy sikeres békefenntartó akcióval vesz részt a nemzetközi viszályok elhárításában, korlátozásában, ez ugyancsak növeli az ENSZ jelentőségét. Miután az el nem kötelezett országok legutóbbi, belgrádi tanácskozásukon a korábbinál mérsékeltebb álláspontot alakítottak ki a világgazdasági problémák kérdésében, a közgyűlés idei ülésszakán várhatóan elmaradnak a szokásos éles viták a fejlett és a fejlődő országok viszonyáról. így lesz ez annál is inkább, mivel a közgyűlés áprilisban rendkívüli ülésszakot szentel a gazdasági növekedés és együttműködés kérdéseinek, a 90-es évekre szóló világgazdasági stratégia kidolgozásának. Az ENSZ-közgyűlés idei ülész- szakán is előtérben állnak majd a világ válsággócai: Afganisztán, Kőzép-Amerika, a Közel-Kelet, Dél-Afrika kérdései, napirendre kerül a terrorizmus, a kábítószerezés, az AIDS elleni együttműködés fejlesztése, a menekültek támogatása. Ezúttal is nagy teret szentelnek az emberi jogok, ezen belül az etnikai kisebbségek ügyének. Kína Ki lesz Teng utódja? Teng Hsziao-ping Kína első számú vezetője Csiang Cö-min pártfőfitkárt jelölte ki utódjául — úja hétfői számában a The New York Times című amerikai lap. Az újság szerint a döntés ez év június 16-án született Teng és nyolc vezető kormánytisztviselő tanácskozásán. A 85 éves Teng állítólag arra kérte a vezetőket, hogy támogassák döntését és segítsék Csiang Cö-mint a hatalom megszilárdításában. A The New York Times szerint egy kínai tisztviselő juttatta el a találkozóról készült jelentést a laphoz. A beszámoló szerint Teng az ülésen kifejtette: azért döntött Csiang Cö-min mellett, mert a főtitkár támogatja Kína gazdasági nyitását a Nyugat felé, és híve a gazdaság átszervezésének. A 63 éves, oroszul és angolul is beszélő „technokrata” politikust általában nyitottabbnak tartják, mint Li Peng miniszterelnököt. A bangladesi rendőrök nem éppen udvarias módon invitálják meg azt a tüntetőt, aki szeptember 17-én a diákvezeők hatórás tiltakozásán vett részt (MTI-telefotó) Szovjet nemzetiségi politika Mi a teendő? Az elmúlt évtizedek tarthatatlanná vált nemzetiségi politikája láttán túlzás nélkül állítható, hogy a Szovjetunió népei, ezúttal egységesen, sorsuk jobbra fordulását remélik az SZKP KB többször elhalasztott, de ma végre megnyíló, a nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó ülésétől. A várakozást jelzi, hogy a szövetséges köztársaságok némelyikében — a balti államokban, Azerbajdzsánban — még a helyi legfelsőbb tanácsok ülését is a KB ülés utánra halasztották. A várakozás indokolt, hiszen a nemzetiségek helyzetéről nem halasztható tovább a párt egyértelmű állásfoglalása. A nyilvánosságnak köszönhetően mára „a szovjet nép” — ha beszélhetünk ilyenről — tudatára ébredt: az elmúlt évtizedek visszafojtott nyugalomra kényszerített sok- nemzetiségű államában olyan feszültségek halmozódtak fel, amelyek mára fegyveres összeütközésekig fajultak — egyesek szerint a polgárháború szélére sodorták az országot. A vezetők indokolatlannak tartják a polgárháború emlegetését — de a társadalom széles rétegeiben él az aggodalom, s ez a spontán gyűléseken kifejezésre is jut. Aggasztó, hogy a megújulás ötödik évében a meszheti törököket alig fél évszázad alatt másodszor is kitelepülésre kényszerítették, s az ország vezetése, bár mellettük állt, képtelen volt megvédeni érdekeiket. De míg a meszheti törökök helyzete egy új hazában, az Orosz Föderáció területén időlegesen megoldódott, Karabah kérdésében mégcsak a jéghegy csúcsa látszik. Az örmény lakosság — nem kis túlzással — újabb örmény-pogromról beszél, míg Azerbajdzsán, gazdag olaj lelőhelyei miatt a sérthetetlensége tudatában, kevés kompromisszumkészséget mutat. Grúziában a légkör az áprilisi tragikus eseményeket követően nem jutott nyugvópontra: az ab- házokkal ugyan szünetel a fegyveres konfliktus, de a kiváltó okok továbbra is léteznek. Mol- dava a moldován nép nemzeti törekvései nyomán lényegében kettészakadt: az orosz és más anyanyelvű lakosság politikai sztrájkkal válaszolt jogainak a moldovánok általi vélt-valós megsértésére. A napokban alakult ukrán népfront, az Ukrán Népi Mozgalom ülésén ugyancsak élesen vetődött fel az anyagország és a szövetséges köztársaság viszonya: több mint ötvenmilliós népről van szó, s mégha a Népi Mozgalom nem is tükrözné a többség véleményét, oda kell figyelni rá. A balti államok — bár velük kapcsolatban hangzanak el a legkeményebb megjegyzések — kiváltságos helyzetben vannak. A harc nem is annyira ellenük, mint a kedvezőtlen példa ellen főijük: a Baltikum csendben célhoz juthat, de lehetőleg ne váljon követendő példává. S ha azt hinnénk, hogy az Orosz Föderáció egységes, tévedünk: ott is autonóm köztársaságok és területek vannak, és ott él az a mintegy nyolcvan (!) nép, amelyet megfosztottak hazájától, nemzeti kultúrájától, nyelvétől — de amely közül több még igényt tart a fennmaradásra. Nem is beszélve Észak kis lélekszámú népeiről, amelyek gyarmati sorban élték meg az elmúlt évtizedeket. Elterjedt nézet, hogy az egységes Szovjetuniónak először szét kell hullnia, hogy megszabaduljon a múlt rossz beidegződéseitől: végig kelljárnia a dezintegráció fájdalmas folyamatát, hogy megtisztulva ismét egyesülhessen. A formát erre az igazi konföderáció adhatná meg, amely átmeneti államformaként sokat tehetne a népek öntudatának helyreállításáért. Hiszen a múlt nemcsak gazdasági, politikai problémákat szült, de mély nyomot hagyott az emberek tudatában: a függősség, a tehetetlenség, az elnyomás érzésétől legalább olyan fontos megszabadulni, mint annak intézményeitől. A nemzeti öntudatra ébredés folyamata — amely Európa nyugati részén évtizedekkel ezelőtt lezajlott — most kezdődött a Szovjetunióban. Míg a fejlett világ az integráció felé tart, a meg- késettségnek köszönhetően a Szovjetunió egyelőre a szétesés felé halad Ezt a folyamatot igyekszik az SZKP ülése megakadályozni úgy, hogy hátat fordít a sztálini- brezsnyevi nagyhatalmi sovinizmusnak, azonos rangra emeli a soknemzetiségű ország minden népét. A párt a múlt hónap közepén tette közzé nemzetiségi platformját, amely a jelenlegi föderatív felépítésen belül igyekszik új alapokra helyezni a nemzetiségek viszonyát. Szó lesz a gazdasági önállóság, az állampolgárság, a nyelvhasználat kérdéséről, a párt helyzetéről, a pártegység megőrzéséről. Magának az önállóságnak a biztosítása számos kérdést vet fel — egyebek között külpolitikai, biztonságpolitikai kérdéseket. Európa biztonsága, a Szovjetunióval szomszédos és baráti országok érdekei is azt kívánják, hogy ezek a kérdések megnyugtatóan rendeződjenek. A világnak erős, kiegyensúlyozott politikai rendszerrel, fejlett gazdasággal rendelkező Szovjetunióra van szüksége — az ehhez vezető út szabaddá tételét várja a KB plénumtól az ország is. Kaszab Zsuzsa Le Soir A nyugati segítség két koncepciója Az utóbbi hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy a Nyugat által a keleteurópai reformországok számára nyújtandó segítség meglehetősen lassan ölt formát, és — mint azt a brüsszeli Le .SorVhangsúlyozta az elmúlt hétvégén —jóval kevesebb a konkrétum, minta biztató politikai nyilatkozat. A belga lap írása rámutat, hogy Nyugaton legalább két koncepció fogalmazódott meg a segítségnyújtást illetően. Az egyiket az Európai Parlament (a Közösség elsősorban javaslattevő szerepkörű választott testületé) képviseli, nemrég elfogadott határozataiban egyfajta „Marshall-tervet” sürget Giscard d,Estaing volt francia elnök és Willy de Clercq elképzeléseinek megfelelően. A liberális csoport nevében általuk beterjesztett, majd elfogadott határozati javaslat szerint bár a Közösség nyújtotta élelmiszersegítség komoly erőfeszítés, nem mérhető össze a lengyel nép tényleges szükségleteivel. Nagyarányú kölcsönöket kell folyósítani Lengyelországnak, kedvező feltételek mellett, az EK-országok, az EFTA, Japán és az Egyesült Államok együttműködésével. Indítványozzák többek között egy külön alap létrehozását Lengyelország korszerűsítésére, és célul tűzik ki a zloty konvertibilitásának megteremtését. Bár az Európai Parlament befolyásos politikai szervezet, a Nyugat tényleges reagálása ennél jóval óvatosabbnak tűnik. Mint a Le Soir fogalmaz, számos híve van a „kis lépések”politikájának. Ők emlékeztetnek arra: a hetvenes években (éppen Giscard d,Estaing ösztönzésére) Lengyelországnak nyújtott dollármilliárdok csak azt tették lehetővé, hogy Varsóban ne hajtsanak végre reformokat. E felfogás hívei szerint a támogatást a két országban megvalósítandó, egyébként országonként igen sokban különböző, de kétségkívül fájdalmas piac- gazdasági reformok végrehajtásához kell kötni: megegyezés a Nemzetközi Valutaalappal, szociális paktum, bérstop, pénzügyi és költségvetési reform, a szubvenciók felszámolása, a konvertibilitás bevezetése. Pol Mathil, a cikk szerzője utal azokra a nehezen ellenőrizhető híresztelésekre is, miszerint a nyugati segélyezők között is kibontakozik egyfajta „ideológiai törés”. Szerinte az amerikaiak láthatóan vonakodnak a pénztárca kinyitásától, ami nemcsak gazdasági okokkal magyarázható, hanem azzal is, hogy Washington el akarja kerülni azt a benyomást, miszerint meg akarja vásárain i L engyelországot és Magyarországot a Varsói Szerződéstől. Az amerikai kormányzat számára elsődleges a Szovjetunióval kialakított viszony. Az EK-politikusok, amikor Budapestre és Varsóba utaznak, minden jel szerint magukkal viszik a dosszié különböző elemeit. Ám pénzt, azt nem visznek magukkal eleget — fejezi be írását Pol Mathil. Jelcin Miamiban Borisz Jelcin szerint olyan törvényeket kell hozni a Szovjetunióban, amelyek valódi politikai szuverenitást biztosítanak a tag- köztársaságoknak és amelyek lehetővé teszik, hogy azok lakossága szabadon eldönthesse: a Szovjetunión belül akarnak-e maradni. A Legfelsőbb Tanács tagja, a peresztrojka „fenegyereke” vasárnap a floridai Miamiban fejezte be nyolcnapos egyesült államokbeli körútját. Jelcin Washingtonban Bush elnökkel is találkozott, de amerikai tartózkodása lényegében elő- adókörút volt: tíz városban fejtette ki véleményét a szovjet politika időszerű kérdéseiről. Miamiban ismételten bírálta az SZKP KB Politikai Bizottságát, kijelentve, hogy annak tagjairól, különösen a konzervatívokról nincs sok jó szava. Este, a tiszteletére adott díszvacsorán arról beszélt, hogy a peresztrojka új öntudatot adott a szovjet népnek, de most megrekedt a demokratizálási folyamat. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor bizakodva állapította meg: „egy napon mi is eljutunk az Egyesült Államok színvonalára”. Jelcin ismét kifejtette azt a véleményét, hogy a pártot a Népi Küldöttek Kongresszusa alá kell rendelni. A szovjet emberek csak akkor válhatnak szabaddá, ha ’’kihúzzák szívükből a félelem még mindig meglévő rozsdás szögét” — jelentette ki. A szovjet politikus egyébként egy-egy előadásért 25 ezer dollárt kapott. A pénzt azonban nem tartottá meg magának; a körút költségeinek fedezése után megmaradt százezer dollárt arra fordította, hogy egyszerhaszná- latos injekcióstűket rendelt a kábítószer szovjet rabjai számára, hogy ezzel is csökkenjen az AIDS terjedése. Jelcin — saját bevallása szerint — igen jó benyomásokkal fejezte be amerikai tartózkodását. Mint mondta, az amerikaiak és az oroszok nagyon hasonlítanak egymásra, különösen ami a humorérzéket illeti. Előadókörútjának szervezője, William Leigh ugyancsak elismeréssel nyilatkozott róla, kiemelve „természetes viselkedését”. Horn-interjú A magyar határ továbbra is nyitva marad A Varsói Szerződésnek a katonai együttműködésre, nem pedig az ideológiára és a tagországok politikai helyzetére kell összpontosítania — jelentette ki Horn Gyula magyar külügyminiszter a Politika című belgrádi napilapnak adott nyilatkozatában. Az interjút vasárnap ismertette a Tanjug jugoszláv hír- ügynökség. Horn Gyula kijelentette: a Varsói Szerződés nem döntheti el, milyen külpolitikai lépéseket tegyenek tagállamai, például, hogy milyen kapcsolatokat létesítsenek az Európai Közösségekkel. Mint hangsúlyozta, Mihail Gorbacsov hatalomra kerülése óta sokkal demokratikusabbá vált a döntéshozatal a Varsói Szerződésen belül. A nem kommunista miniszterelnök vezette lengyel kormányról szólva Horn kifejtette: a VSZ-tagállamoknak lehetnek katolikus, vagy más nézetet valló kormányfői is, amíg komolyan veszik védelmi kötelezettségeiket. Az NDK-ból érkező menekültekről szólva a külügyminiszter közölte: a magyar határ továbbra is nyitva marad. Hangot adott meggyőződésének, hogy a két német államnak kell a kérdésben megállapodásra jutnia egymással. Megjegyezte: eljárt az idő az olyan szerződések fölött, amelyeket Magyarország a Varsói Szerződés tagállamaival a hatvanas években kötött.
