Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-19 / 221. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 19., kedd GAZDASÁG TÁRSADALOM 3, A megyei vállalkozások pénzügyi gazdálkodása A magyar — nyugatnémet gazdasági kapcsolatok (III/2.) Példa értékű vállalkozás Alsó-Szászország a Német Szövetségi Köztársaság jellegzetes gabonatermelő és állattartó vidéke. Sok erre a nyújtózkodó szántóföld, az üde, zöld legelő megannyi farmmal, gazdával. Itt találni az NSZK negyedik legnagyobb városát, Osnabrücköt. Kikötőjében, amely a Weser folyó partjára települt, évente csaknem másfél millió tonna árut mozgatnak meg, közöttük sokféle élelmiszert. A közelmúltban kaptak tájékoztatást az olvasók az I. félévi pénzügyi gazdálkodás országos helyzetéről. Ennek ismeretében tekintettük át a megyei vállalkozásoknál érvényesülő tendenciákat. 1989. I. 1-jétől módosult a könyvvitel rendje. A mérlegkészítési kötelezettség a tulajdon- formától (állami, szövetkezeti, egyéni stb.) függetlenül azokra a vállalkozásokra terjed ki, amelyek éves árbevétele több mint 250 millió forint. Ennek megfelelően évközi mérlegbeszámolót 1989. I. fél évében 62 megyei székhelyű vállalkozás — ebből 2 kft. — adott be. Ezek pénzügyi gazdálkodásának főbb jellemzői a következők. Értékesítés A nettó árbevétel összességében 29 százalékkal emelkedett az 1988.1. fél évéhez mérten. Az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a bevétel az iparban (közel 30 százalékkal) és a kereskedelemben (33,5 százalékkal). Az értékesítés 6 483,1 millió forint többletéből 6 056,9 millió forint a belföldi, 289,4 millió forint a tőkés és 136,8 millió forint a szocialista piacokról származik. Az árbevétel-növekedés jelentős része az áremelkedésekből, illetve a valuták árfolyamának változásából adódó többlet. Az ipar értékesítése változatlan áron, a KSH adatai szerint 14,7 százalékkal nőtt. Az árváltozás hatását is tartalmazó árbevétel-növekedés 29,5 százalékos, vagyis az áremelkedések és az árfolyam- változás mintegy 15 százalékos bevételi többletet eredményezett ebben az ágazatban. Megyei szinten kedvezőtlenül alakult az export relációnkénti megoszlása. A tervezettől eltérően a tőkés kivitellel szemben (USA-dollárban számítva 4,4 százalékos növekedés) a szocialista export bevétele emelkedett nagyobb mértékben (rubelben számítva 18,6 százalékkal). 1989. I. fél évében a megyei székhelyű vállalkozásoknál forintban számítva 30 százalékkal nőtt az export árbevétele 1988.1. fél évéhez viszonyítva. Az árbevétel-növekmény döntő hányada azonban — a konvertibilis exportnál 81,6 százalék, a rubelelszámolásúnál 67,0 százalék — a forintleértékelés hatásaként jelentkező árfolyamváltozásból származott. Az iparban a tpkés kivitel nem változott, a szocialista export ugyanakkor 19,7 százalékkal nőtt. Az iparon belül a kohászat kivitele a konvertibilis és a rubelelszámolású piacon egyaránt visszaesett. Kedvező, hogy a gépipar a konjunktúrát kihasználva, bár mérsékelten, de 6,7 százalékkal növelte a tőkés export árbevételét, a rubelexport 7,4 százalékos csökkenése mellett. A feldolgozóipar két ágazatánál viszont kedvezőtlen tendencia érvényesült. Az élelmiszeripar szocialista exportja több mint 50 százalékkal nőtt, a konvertibilis elszámolású exportbevétele pedig csak 12 százalékkal. A könnyűiparban a rubelelszámolású kivitel közel kilencszeres növekedésével szemben a tőkés export megközelítően felére csökkent. Eredmény Megyei székhelyű gazdálkodó szervezeteknél 1989. I. fél évében 1 478,6 millió forint nyereség és 173,0 millió forint veszteség képződött. A kettő egyenlegeként adódó 1 305,6 millió forint eredmény több mint kétszerese az előző évinek. Csökkent az építőipar és a közlekedés eredménye. A villamosenergia-ipar nyeresége több mint háromszorosára, a kohászaté két és félszeresére nőtt. Kedvezően hatott az eredmény alakulására, hogy az összes költség az árbevételnél kisebb mértékkel nőtt. A tevékenységek (termelés, szolgáltatás stb.) anyagigényessége csökkent az előző év első feléhez képest. A nyereséget csökkentette a kifizetettbérek mintegy 16 százalékos növekedése, az ehhez kapcsolódó — az előző évhez képest módosított, megemelt mértékű— társadalombiztosítási járulék. A vállalkozások feszült pénzügyi helyzete miatti hitel-igénybevétel következményeként a bankköltségek (kamatok összege) több mint 38 százalékkal nőttek. Kedvező, hogy a fel nem osztott költségek az 1988. első félévinél mérsékeltebben emelkedtek. Eszközgazdálkodás, pénzügyi helyzet A pénzügyi helyzet feszítettebbé vált 1989.1. fél évére. A pénzeszközök összege a megyei vállalkozásoknál az 1988. első fél évének a kétharmadára, 438,2 millió forinttal csökkent. Ugyanekkor a követelések összege majdnem másfélszeresére, 1 403,4 millió forinttal nőtt. Ez annak a következménye, hogy tovább romlott a fizetési fegyelem. A készletek alakulása kedvezőtlenül hatott a likviditásra. Átlagos állományuk megyei szinten 10.3 százalékkal nőtt, a bázisszintű, saját termelésű készletállomány mellett a vásárolt készletek állományának 10 százalékot meghaladó emelkedése miatt. Az állóeszközök bruttó értéke közel 13 százalékkal nőtt, ami nagyrészt a Gagarin hőerőműben befejezett rekonstrukciót követően üzembe állított berendezésekhez kapcsolódik. Döntő jellegű beruházásra — elsősorban a pénzügyi lehetőségek beszűkülése miatt — csak azok a gazdasági egységek vállalkoznak, amelyek kedvező lehetőséget látnak az exportáru-alap növelésére, és ennek révén pályázat keretében új forrásokat tudnak bevonni. Költségvetési kapcsolatok A vállalkozások költségvetési befizetési kötelezettsége 1989. I. fél évében megyei szinten 2 869,1 millió forint, amely 59,0 millió forinttal — átlagosan 2,1 százalékkal — magasabb, mint a bázisév I. fél évében. Az átlagosnál nagyobb a növekedés az iparban (7,8 százalékos), azon belül a gépiparban (27,3 százalékos) és a könnyűipar (63,0 százalékos) gazdálkodó szervezeteinél. Á szabályozórendszer-változás hatására 1988. I. fél évéhez viszonyítva legnagyobb mértékben, megyei szinten 47,8 százalékkal a vállalkozási nyereségadó összege nőtt. Ezen a címen 126,8 millió forinttal többet fizettek be a gazdálkodók. A személyi jövedelemadóbefizetési kötelezettség ösz- szege 1989. I. fél évében 252,5 millió forint, az előző évit 32,2 százalékkal haladja meg. Az általánosforgalmi adó visszaigényelt összege 28,8 százalékkal, a befizetési kötelezettségnél (14,5 százalék) nagyobb mértékben nőtt, így a bázisidőszakhoz viszonyítva ezen a címen összességében 37,8 százalékkal kevesebb folyt be a költségvetésbe. Összege 1989.1. fél évében 396,4 millió forint volt. A költségvetéstől igényelt támogatások (696,1 millió forintra) a bázisidőszakhoz viszonyítva 15.3 százalékkal csökkentek. A támogatás szerkezete a terv-előirányzatoknak megfelelően változott. Megyei szinten jelentősen (40,7 százalékkal) nőtt az export- támogatás (325,4 millió forintra), és 20,9 százalékkal a fogyasztói árkiegészítés (194,7 millió forintra). Erőteljesen, 83,3 százalékkal csökkent a termelési árkiegészítés és dotáció összege (39,8 millió forintra). Az exporttámogatás 95,2 százaléka az élelmiszeriparra (309,7 millió forint) koncentrálódott, ahol az 1988. I. fél événél 72,9 százalékkal, összességében 133,2 millió forinttal igényeltek többet ezen a címen. dr. Kovács Sándor Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Heves Megyei Igazgatóságának igazgatója Osnabrückben találni a helyi Holstein Szövetséget, amely több száz gazdát tömörít soraiba, akik családias kapcsolatban vannak egymással. Ennek irányítója és összetartója több mint két évtizede már dr. Gustav Wilke, az európai hírű tenyésztési szakember, akinek családtagjai ma is ezt a hivatást űzik. A göttingeni mezőgazdasági egyetemen diplomázott, majd ösztöndíjasként az Egyesült Államokban dolgozott. Hazakerülve doktorált, előbb asz- szisztense volt a szövetségnek, 1967 óta igazgatója. Jól ismeri a magyar mezőgazdaságot, elismeréssel szól róla: — Komoly, európai összehasonlításban is jelentős eredményeket értek el az utóbbi években a magyar üzemek, amelyek mindenképpen figyelemre méltóak. Most, amikor a társadalmi- gazdasági reformfolyamatokról kapunk folyamatosan híreket önöktől, azt hiszem, a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés még nagyobb szerepet kaphat a gazdaságfejlesztésben. Szervezetünk kapcsolatban van a maA gazdasági társaságokról szóló új törvény szerint a vgmk-k nyilvántartása a jövő év elejétől megszűnik, a közösségeknek viszont még ez év végéig nyilatkozniuk kell: milyen szervezeti formában működnek a jövőben. A vgmk-k vállalatukkal közös beadványban jelezhetik majd a cégbíróságnak, hogy közkereseti társasággá, gazdasági munkaközösséggé, vagy éppen jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösséggé alakulnak át. Az MTI munkatársai néhány iparvállalatnál tudakozódtak: az eddigi társasági forma megszűnése után milyen formát választanak a további működéshez? A szolnoki Tiszamenti Vegyigyár partnerekkel, s ezek kedvezően alakultak az elmúlt időben. Szövetségünk közel kilencvenéves múltra tekint vissza, tehát gazdag tapasztalataink vannak, és ezeket hosszabb távon szeretnénk megosztani másokkal. Nyitottak vagyunk, ami azt jelenti, hogy az utóbbi másfél-két évtizedben Spanyolországban, Olaszországban, a Benelux-ál- lamokban, sőt Magyarországon is irodát nyitottunk. Pekingtől Moszkváig, illetve az afrikai országokig több szakmai kiállításon vettünk részt. — Milyen konkrét magyar kapcsolatuk van? — kérdeztük az igazgatót. — A Boscoop Agráripari Fejlesztő Közös Vállalattal van együttműködésünk. Szeretném elmondani, hogy 1985-ben nem kis kockázatvállalással közös vállalatot hoztunk létre Magyar- országon, Bos — Genetic Kft. néven. Úttörő vállalkozást tettünk, hiszen egy közös piaci ország szervezete szocialista országban hozott létre olyan vegyes vállalatot, amelyre előtte művekben, ahol sokéves hagyománya van a vgmk-k működésének, a jövőben is számítanak, igényt tartanak e munkacsoportok tevékenységére. A művekben jelenleg 11 cégbejegyzett munka- közösség működik, több mint száz taggal. A vgmk-k belső karbantartó, szolgáltató jellegű munkákat végeznek, de van, amelyik tervező csoportot alkot. Elsősorban olyan tevékenységeket látnak el, amelyekhez meglehetősen nehéz külső kivitelezőt találni, ugyanakkor házon belül gyorsabban és szervezettebben megoldják a feladatokat. Árról, hogy a kollektívák milyen formát választanak további munkájukhoz, még nem döntöttek, de az előzetes vélemények Dr. Gustav Wilke: — A gyors műszeres vizsgálatoknak nagy jelentősége van munkánkban... nem volt példa. Martonvásáron nyitottunk irodát, ahol dr. Szili János ügyvezető igazgató és dr. Turányik János állatorvos vezetésével magas színvonalú szarvasmarha-tenyésztői munkát folytatnak. Igen jó eredményeket értek el a tejtermelésben. Ugyancsak szeretném kiemelni a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban a dr. Timatity István főállattenyésztő irányításával folytatott munkát,- nem kevésbé a Kárnyéi Mezőgazdasági Kombinát ez irányú tevékenységét, amely szintén sikereket hozott. Nem titkoljuk, hogy a közös vállalat megszervezését megelőző, óvatos és sokszor nehézkes tárgyalások után érdemes volt előrelátóan döntenünk! Reméljük, hogy kapcsolataink továbbra is eredményeket hoznak. Mi elhatároztuk, hogy a genetikailag legjobb tenyészanyagokat küldjük a magyaroknak, és a minőséget garantáljuk. Egyébként személyes kapcsolatban vagyok dr. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterükkel, akit még korábban, mint szövetkezeti elnököt ismertem meg. Legutóbb itt nálunk, a Német Szövetségi Köztársaságban találkoztunk, Hannoverben, amikor már mint szerint a jogi személyifelelősségű gazdasági társulást látják a legmegfelelőbbnek. Hasonlóan gondolkodnak a Csepel Művek vasműdolgozói is. A vállalat munkásainak 60 százaléka jelenleg is vgmk-kban dolgozik, munkaidején túl. Ez 105 közösséget és 2100 dolgozót jelent. A vgmk-k cső- és acélgyártásra vállalkoznak, ennek megfelelően a hengerész és az acélöntő munkások pótlólagos kereseti lehetőségéről van szó, vagyis olyan szakmák művelőiről, akik egyéb vállalkozásokban nemigen tevékenykedhetnének. Most többféle forma közül választhatnak. A kollektívák alaposan áttanulmányozták, hogy melyik szervezeti felépítésnek miniszter érkezett látogatásra. Az osnabrücki szövetségnek jó hírű állomása van, modern műszerekkel felszerelt laboratóriummal, ahol a tejtől a szaporítóanyagokig sokféle vizsgálatot végeznek. Ezeken kívül törzskönyvezéssel is foglalkoznak. — A gyors, műszeres ellenőrzéseknek nagy jelentősége van munkánk során — erősíti meg dr. Gustav Wilke. — így pontosan megállapítjuk, hogy melyek azok az állatok, amelyek a tejtermelés fokozása érdekében to- vábbtenyésztésre alkalmasak. Ezeket kiválogatjuk, és a legjobb tulajdonságokkal rendelkezőket továbbszaporítjuk. Korszerű biotechnikai eljárást alkalmazunk, amikor hetente kétszer embrióátültetést is végzünk. Az értékesebb egyedek szaporítóanyagából egyébként rendszeresen exportálunk Európa csaknem minden országába, az Amerikai Egyesült Államokba, a Szovjetunióba és az arab világba is. Gyakran jönnek hozzánk szakemberek külföldről, hogy tanulmányozzák módszereinket, tenyésztési tapasztalatainkat. Ami nagyon fontos, hogy a helybeli farmerek is bizalommal vannak irántunk, hiszen a közel 1500 tenyésztő tagtársunk szarvasmarha-állománya által termelt tejnek döntő hányadát rendszeresen az állomásunkon vizsgáljuk. A gazdák érdekeltek is ebben, így folyamatosan ellenőrizzük és véleményt mondunk, mit, hogyan tegyenek. Napjainkban rendkívül nagy a konkurenciaharc a farmerek között. Úgy vélem, a következő évtizedben csak a gazdaságok 60 — 70 százalékának lesz jövője, így számuk várhatóan csökken. Ha viszont a megmaradó kétharmad megerősödik, akkor a minőségi munka, az értékes tenyészanyag kiválasztása és továbbszaporítá- sa iránti igény még inkább fokozódik majd. Jelenleg a Német Szövetségi Köztársaságban a mi szövetségünk teljesítménye a legnagyobb. Ezt szeretnénk megőrizni, miközben a külpiacainkat bővítjük és erősítjük. Ezért is számítunk a magyar együttműködés további szélesítésére. (Folytatjuk) Mentusz Károly mi az előnye, mi a hátránya. Legalkalmasabbnak ők is a jogi személy felelősségvállalásával működő munkaközösségeket tartják; e formáknál nincs szükség induló vagyonra sem, mert a működéshez azt a vállalat biztosítja. A Magyar Gördülőcsapágy Művekben jelenleg 670 taggal 39 vgmk dolgozik. Az elmúlt hat-hét évben csaknem 230 ezer órát dolgoztak le munkaidőn túl, s 31 millió forintnyi terméket állítottak elő. A vállalati kollektíváknak ma még nincs kialakult álláspontja a jövőt illetően, mert nem ismerik eléggé a cégbíróság jövőbeni rendjét, illetve a bérszabályozás esetleges változásait sem. Kastély- szálló nyílt a Zsélicben Kastélyszálló nyílt a zselici dombok között fekvő Do- molospusztán. Baranya második kastélyszállójában ötven vendéget tudnak fogadni, az éttermében pedig nyolcvanan étkezhetnek. A szálló százéves épületét a szentbalázsi termelőszövetkezet és az Állami Biztosító eredeti formájában újította fel. A szép természeti környezetben fekvő Domolos- puszta két tóval is gazdagodott, ahol a vendégek horgászhatnak is. A szálló társalgója (MTl-fotó: Kálmándy Ferenc) A szaporítóanyag minőségét korszerű, mikrosztkóppjil összekötött monitoron ellenőrzik (A szerző felvételei) Átalakulnak a vállalati gazdasági munkaközösségek
