Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-02 / 207. szám

6. NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 2., szombat Báthory Gábor fejedelemsége Kevés olyan zsarnok és ügyetlenül politizáló fe­jedelme volt Erdélynek, mint a 400 esztendeje, 1589. augusztus 15-én született somlyai Báthory Gábor. Pedig származása és gondos neveltetése alapján sok jót vártak tőle az erdélyiek, amikor a fe­jedelmi székbe iktatták. Atyját korán elveszítette, de az ecsedi ágból való Báthory István országbíró örökbe fogadta, majd roppant vagyonát is reá hagy­ta. Ő lett a két Báthory-ág egyetlen örököse. Júnói gyermeknek nevezte az egykorú történetíró, akit testi ereje, szépsége, előkelő származása és gavallé- ros bőkezűsége miatt mindenki kedvelt. Báthory Gábor, miután családjából már több fe­jedelem került ki, úgy vélte, neki is fejedelemmé kell lennie. 1608 februárjában szerződést kötött Bocskay gazdátlanná vált hajdúival, akik feltételeik teljesítése fejében vállalták, hogy hozzásegítik fegy­vereik erejével a fejedelemséghez. A hajdűsereg közeledésének hírére Rákóczi Zsigmond 1608. március 7-én lemondott, s helyére a kolozsvári or­szággyűlésen a rendek megválasztották a 19 éves Báthory Gábort, aki március 30-án vonult be ünne­pélyesen Kolozsvárra. Megválasztását a magyar király és a magyaror­szági urak is támogatták, remélve, hogy rajta ke­resztül sikerül majd Erdélyt ismét visszacsatolni az országhoz. Megnyerte Báthory a szultán tetszését is. Még azon év novemberében Szászsebesen átve­hette Ahmed szultán athnáméját, amelyben a török 3 évre elengedte az adót. Báthory Gábor tehát célba ért: fejedelem lett. A nyugalom azonban rövid életűnek bizonyult. Uralkodni akart, és alig egy évvel megválasztása után eredeti elképzeléseinek a megvalósításához látott. Először Moldvát akarta leigázni, azzal az ürüggyel, hogy nem fizették meg az adót, holott az adó lefizetésének határideje még nem telt le. A kö­vet mégis hozott 2000 forintot, egy lovat és egy kecskét. A fejedelem azonban a pénzt szinte a követ arcába vágta, és fogságba vetette addig, amíg az egy évvel korábban kötött szövetségi okmányt vissza nem kapta. Aztán negyven kecske kíséretében megérkezett az okmány, s nem lett háború. 1610 tavaszán Kendy István kancellár, Komis Boldizsár, a székelyek generálisa több úrral elhatá­rozta, hogy Báthoryt megölik. A dolog kitudódott, és Báthory Kornis Boldizsárt lefejeztette, Koiozs- váry jogügy igazgatót felakasztatta, kilenc elmene­kült főurat fej- és jószágvesztésre ítélt, mindezt a nemesi jogok súlyos sérelmére, törvényes eljárás nélkül. Az összeesküvésnek több oka volt: attól fél­tek, hogy háborúba keveri Erdélyt, elnyomta a sza­bad vallásgyakorlást, és közbotrányt okozva kikez­dett az urak feleségeivel. Másik baklövését akkor követte el, amikor elfog­lalta a szászok fővárosát, Szebent. A fejedelem 1610. december 11-én érkezett a városba a néhány nappal később megnyitandó országgyűlésre. Elő­ször beküldte maga előtt 50 katonáját, majd a fel­vonóhídon megállt beszélgetni, mialatt serege be­vonult a városba. Az őrök nem merték felvonni a hidat, hiszen mégiscsak a fejedelem állt rajta. Bá­thory fejedelmi székvárossá nyilvánította Szebent, falvait elvette, 57 ezer forint bírságot rótt ki, és 147 polgárának elkobozta vagyonát. Karácsony másnapján elindult seregeivel Havas­alföld ellen, ahol Havasalföld fejedelmévé kiáltatta ki magát. A török azonban nem engedhette Erdély és a vajdaság egyesülését: hazaparancsolta Bát­horyt. Közben a szászok a brassói bíró, Weiss Mihály vezetésével, Radul havasalföldi vajdával szövet­kezve felkeltek Báthory ellen, s Brassó mellett, 1611. július 9-én szétverték a fejedelem hadát. Bá­thory Szebenbe menekült. A török Bethlen Gábort küldte török csapatokkal segítségére. Erdély had­színtérré vált. Báthory győz. Az 1612-iki ország- gyűlés 43 urat ítélt fő- és jószágvesztésre, és Bá­thory Gábort felruházta a „haza atyja” címmel. Bá­thory Brassó ellen vonult, ahol 1612. október 14-én, Földvárnál csatát nyert. A török azonban már meg­elégelte a bonyodalmakat okózó Báthory Gábort, s helyére Bethlen Gábort kívánta elhelyezni. Ismét csapatokat indított Erdélybe. Báthory menekülne, de Kolozsvár nem engedi be. 1613. október 23-tól már Bethlen Gábor Erdély fejedelme. Báthory Vá­radra futott, ahol Ghiczy András hajdúkapitány október 27-én embereivel megölette. Testét a Pece- patakba dobták. Csak hű kutyája maradt mellette. Dr. Csonkaréti Károly Világszerte siker — itthon érdektelenség Beszélgetés Erdei Péterrel a kodályi koncepcióról Erdei Péter, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazga­tója a napokban érkezett haza egy amenkai társintézményben tett látogatásról. Díszvendég­ként hívtak meg egy születésnap­ra: a legelső amenkai Kodály-in- tézet fennállásának huszadik év­fordulójára. Találkozásunkkor Erdei Pétert a látogatás előzmé­nyeiről kérdeztem. — 1968-ban, a zsebemben friss diplomával, ösztöndíjas­ként érkeztem az Egyesült Álla­mokba. Az volt a feladatom, hogy a Zeneakadémián elsajátí­tott, Kodály nevéhez kötődő ze­nei nevelés alapelveit interpre­táljam, ültessem át a gyakorlatba egy amerikai általános iskola diákjaival. Egy első osztályban, hatéves gyerekekkel kezdtem el a tanítást, napi egy órában, ugyanúgy, mintha itthon ének­zenei általános iskolában taníta­nék. Híre ment aztán, hogy az egyébként nagyon mozgékony, nagyon nehezen leköthető ame­rikai gyerekek mennyire megsze­rették az éneklést, s mennyire motiválhatók lettek a zenével. Egyre többen tudtak a kezdemé­nyezésről, egyre több látogató érkezett az máinkra. Végül is a Ford alapítvány jelentős össze­get, szaznyolcvanezer dollárt ajánlott fel egy amerikai Kodály- intézet létrehozására. 1969-ben, egy iskolaév eltelte után, meg­született az intézmény, koncep­ciójának kidolgozásában magam is részt vettem. Fennállásának huszadik évfordulójára meghí­vást kaptam igazgatójától, aki annak idején a budapesti Zene- akadémián egy egész tanév fo­lyamán ismerkedett meg szemé­lyesen is a népszerű XX. századi magyar zeneszerző, zenetudós eszméivel. — Milyen tapasztalatokat szerzett látogatása alkalmával? Milyen hatékonysággal tevé­kenykedett az elmúlt két évtized alatt a testvérintézet? — Kellemes meglepetés volt számomra, hogy a mozgalom el­terjedt az egész észak-amerikai kontinensen. A kodályi nevelési elvek tanítását számos egyetem zenepedagógiai tanszéke felvál­lalta, gyakorlatilag beépült a ta­nárképző intézmények tananya­gába. Ennek köszönhetően az­tán nagyon sok általános vagy középiskolában ezzel a módszer­rel oktatják az éneket, a zenét. Ma már egy nemzeti Kodály-tár- saság is tevékenykedik az Egye­sült Államokban. Az intézet húsz­éves jubileumi ünnepsége kap­csolódott a Kodájy-társaság öt­napos konferenciájához is, me­lyen az ország minden tájáról ér­kezett négyszáz énektanár szá­molt be eredményeiről, gondjai­ról. Külön öröm volt szamomra, hogy közöttük — egyetemek, fő­iskolák vezető fiatal tanáraiként — egykori legjobb tanítványai­mat is viszontláttam. — A hazai intézmény népsze­rű a világ számos országában. Ezek közül melyekben foglal­koznak szervezett—a magyar in - tézetéhez hasonló — formában e koncepciók átadásával? — Az Egyesült Államok mel­lett számos nyugat-európai or­szágban, de Kanadában, Auszt­ráliában és Japánban is létesül­tek társintézmények. — A legutóbbi években a Ko- dály-intézet — újabb egyetemek­kel, pedagógiai központokkal kapcsolatba lépve — még tovább bővítette nemzetközi kapcsolata­inak hálózatát. Amilyen mérték­ben népszerűvé lett külföldön, annyira elszigeteltté vált viszont Magyarországon. — Pedig nagy erőfeszítéseket tettünk a kezdetek óta azért, hogy a magyar ének-zene-peda- gógusok képzésében minél na­gyobb szerepet vállalhassunk. Volt például olyan időszak, ami­kor ezen a területen sikerekről is beszélhettünk. Az utóbbi évek­ben azonban részben a pedagó­gusok és az intézmények általá­nos megélhetési gondjai, részben a továbbképzések rendszerének állapota miatt a megyék, városok nem támogatják kellőképpen a tanárok továbbképzési szándé­kát. Az évek előrehaladtával mindinkább összeszűkültek a ta­nárok továbbképzésének már meglevő lehetőségei is. Több mint tíz év óta folyamatosan küz­dünk azért, hogy az intézeten be­lül énektanárképző létesülhes­sen. Különböző koncepcionális vagy pedig személyi okok miatt azonban ezt az elmúlt években mindig megakadályozták. Meg­győződésem pedig, hogy az enektanárképzésnek csakis egy szemléletig megújított, teljes mértékben átszervezett formája lehetne segítség ahhoz, hogy ne félkész tanárok kerüljenek az is­kolákba. Bizonyos vagyok abban is, hogy változatlan körülmé­nyek között az adott énektanári gárda nem fogja tudni a gyere­kekbe átplántálni a komolyzene szeretetét, s megteremteni a ze­nével való fogalkozás elmélyült élményét. K. J. A Kodály Ze­nepedagógiai Intézet épüle­te Kecskemé­ten (Walter Péter felvétele — MTI-Press) Tudományos kishírek Ragadozó baktériumok Amióta — 25 éve — beszá­moltak a Bdellovibrio baktériu­mok ragadozó viselkedéséről, két további rablóparányt fedez­tek fel. Az egyik a Vampirococ- cus, a másik a Daptobacter bak­térium. Ezek a mikrobák Észak- kelet-Spanyolország kéntartal­mú tavaiban a náluk nagyobb termetű Chromatium nevű fény­hasznosító (fototrof) bíborkén baktériumokat támadják meg. Ez utóbbiak tömegesen fordul­nak elő a sekély tócsáknak és a lassan folyó vizeknek fényáte­resztő, de oxigénben szűkölködő rétegeiben, s a vizet olykor bor­vörösre festik. A tojás alakú Vampirococcus „minibaktérium”-nak a millili- ternyi vízben egymillió egyed- számot is elérő sűrű tömege va­lóságos rablóhadjáratba kezd a Chromatium ellen. Rövid nyéllel a Chromatium felszínéhez ta­pasztják magukat, majd „kiszív­ják” annak tartalmát. Csupán a sejtfalát és a citoplazmamemb- ránját hagyják hátra. Érdekes módon ez a ragadozó parazita csakis a zsákmányán szaporítha­tó. Ennek más is a rablótermé­szete: parányi ostorával csap­kodva a bíbor-kénbaktériumhoz közelít, majd enzimjei révén át­hatol annak sejtfalán. A rabló az­után a sejt belsejében többször is osztódik,utódai pedig bőségesen „lakmároznak” belőlük, s csak az üres falat hagyják meg. Szupercement Az angol ICI vegyi konszern egyik kutatócsoportja rendkívül szilárd „makropórusmentes” szupercementet állított elő. Kiin­dulási anyagként meghatározott szemcse nagyságú cementet használtak, amelyet kevés vízzel és vegyi adalékanyaggal kever­tek össze. Az így kapott cement nem volt pórusmentes (a pórus­térfogat mintegy 20 százalékot tett ki, mint a közönséges cement esetében), de egyetlen pórusá­nak, likacsának átmérője sem volt nagyobb 0,09 milliméternél. Ennek révén jóval nagyobb a szi­lárdsága, mint a portlandcemen- té. Különösen kiemelkedő a haj­lítószilárdsága: tízszerese a kö­zönséges cementének. Álldogálni veszélyes Renata Huch zürichi profesz- szornő vizsgálatai szerint, ha elő­rehaladott terhességben a leendő anya nem ül vagy fekszik eleget, ellenben sokat áll, a vénáiban a vér nehezen áramlik, s emiatt szí­ve, de a magzaté is gyorsabban ver. A következmény: az anya­méh összehúzódhat.-Ezért a ter­hesség hatodik hónapjától kezd­ve a leendő anya ne álljon, álldo­gáljon sokat. Ellenkező esetben károsodhat a magzat fejlődése, s a baba esetleg nem kellő súllyal, illetőleg idő előtt jön a világra. Csapóajtó — házimacskáknak Két angol feltaláló új találmá­nya csak a saját macskát engedi be a házba, és távol tartja az ide­gen állatokat, a betolakodni szándékozókat. A kisméretű csa­póajtót a bejárati ajtó alsó részé­be kell beépíteni. Zárókallantyú- ját elektromágneses tekercs ve­zérli, Ha a tekercs áramot kap a teleptől, kiold a kallantyú, és ki lehet nyitni a csapóajtot. Ezzel egyidőben időzítő szerkezet kapcsolódik be, és az előre beál­lítható 1-10 másodperc elteltével bezárja az ajtót. Ez a kapcsoló üvegcsébe zárt mágneses fémcsík, amelyet a mágneses tér két érintkezőhöz vonzhat. A ház macskája kis mágnest tartalmazó nyakörvet kap. Ha a macska feje a csapóaj­tó közelébe kerül, a nyakán viselt mágnes működésbe hozza a kap­csolót — az ajtó kinyílik, de csak éppen annyi-időre, hogy a macs­ka bejusson rajta. Ezután a csa­póajtó bezárul, és távol tartja az idegen macskákat. Okmánytovábbítás A brüsszeli székhelyű DHL vállalat olyan Európára, Észak- Amerikára, Ázsiára és a Közel- Keletre — s hamarosan Afrikára és Dél-Amerikára is — kiterjedő űrtávközlési hálózatot épített ki, amely mindenféle okmányról élethű másolatot továbbít az éj­szakai órákban. Azok, akik ezt a szolgáltatást igénybe veszik, el­juttatják a továbbítandó ok­mányt a hálózat legközelebbi ál­lomására. Századelő a Batthyány­örökmécsesnél Olasz film készül az Objektív Filmstúdió közreműködésével Artúr Schnitzel: A fürdőmester című munkájából, dr. Grasler címmel. A századelőn játszódó film egyik jelenetét a Batthyány-örökmécses- nél rögzítették filmszalagra. A rendező Roberto Faenza. (MTI-fotó: Friedmann Endre)

Next

/
Oldalképek
Tartalom