Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-02 / 207. szám
4, GAZDASÁG — TÁRSADALOM NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 2., szombat Tőkepiac Érték(es)papírok Miért lett öngyilkos a noszvaji segédrendőr? Kinek kell elszámolni a lelkiismeretével? Ezt a végéhez közeledő évtizedet a hazai pénzügyi életben a hosszú ideig száműzött értékpapírok — a csekk, a váltó, a kötvények és részvények — rehabilitálása és reneszánsza jellemzi. Az értékpapírok újbóli alkalmazása az évtized első felében kezdődött. Ahhoz a felismeréshez kapcsolódott, hogy a megreformálásra váró magyar gazdaság sem nélkülözheti az intézményesített pénz- és tőkepiacot. S minthogy e kettő legfőképpen az értékpapírok lejárati idejében különbözik — a rövid, legfeljebb 1 — 3 éves lejáratú értékpapírok a pénzpiac „árui”, a 3 — 5 éves lejáratúak és a tulajdonosi jogosultságot megtestesítő részvények viszont a tőkepiac „kellékei” —, a vállalatok által megvásárolható első kötvények 1983. évi megjelenését követően ki kellett alakítani az értékpapírok megfelelő választékát. Ez a folyamat, ha nem is zavartalanul, az elmúlt években olyannyira előrehaladt, hogy időszerűvé vált az értékpapírtörvény megalkotása. Erre várhatóan még ez évben, talán már az Országgyűlés őszi időszakán sor kerül. Az 1983 és 1987 közötti éveket felölelő fél évtized a kötvénypiac kiterjesztésének időszaka volt. Az évente kibocsátott kötvények értéke ugrásszerűen emelkedett: 1984-ben az előző évhez képest mintegy 60, a továbbiak során, mindig az előző évihez képest 94,143,210 százalékkal. A dinamikus fejlődés utolsó esztendejében, 1987-ben 17,3 milliárd forint összegben került piacra új kötvény, csaknem kétszerte több, mint addig összesen. Az 1983 és 1987 közötti években egyébként a kötvénypiac még nem volt egységes, a kötvények egy részét kizárólag vállalatok, közületek vásárolhatták, másik, s értékben nagyobb részét pedig az állampolgárok, magánosok. Ez a két piac az értékpapírok másodlagos forgalmában sem találkozott. A kötvénypiac megosztottsága 1988-ban szűnt meg, a jogszabály a kötvénykibocsátókra bízta: természetes avagy jogi személyek számára, esetleg vegyes forgalmazásra szánják új értékpapírjaikat. (A gyakorlatban a vegyes forgalmazású, vállalatok, közületek, magánosok által egyaránt vásárolható kötvények lettek népszerűek.) Az elmúlt esztendőben azonban olyan változások is történtek, amelyek hátrányosan hatottak a kötvények piacára. 1987 végéig a kötvények kedvezményezett helyzetben voltak: visz- szafizetésüket, miként a takarék- betétekét, az állam garantálta, kamatszintjük jóval magasabb volt, mint a takarékbetéteké. 1988-ban megszűnt az állami garancia, a szavatolást díjazás ellenében a kibocsátást végző bankoktól kell megszerezni. A további kedvezőtlen körülmények: az SZJA-val párhuzamosan az új kibocsátású kötvények hasznát 20 százalékos kamatadó terheli, év közben a betéti kamatok emelése megszüntette a többnyire fix kamatozású kötvények versenyelőnyét. Végül: belépett a kétszámjegyű infláció, amelynek ellensúlyozása — a kamatadót is számolva — 20 százalék körüli hozamok biztosítását igényelte az új kötvények kibocsátóitól. A kedvezőtlen körülmények együttes hatására már 1988-ban töredékére mérséklődött az új kibocsátás, az előző évihez képest 7,3 százalékra, 1989-ben pedig alig volt új kibocsátás, a kötvények másodlagos forgalmának zömét jelenleg a lebonyolító bankok visszavásárlásai alkotják. A kötvények piaci helyzetének gyengülésével párhuzamosan új értékpapírfajták is jelentkeztek a piacon. A múlt évben jelentek meg 3 — 6 — 9 havi lejárati idővel a költségvetés évközi hiányának finanszírozását szolgáló kincstárjegyek, amelyeket szintén kamatadó terhel. A múlt év végéig a kincstárjegyeket a bankok értékesítették. Decemberben indult a diszkont kincstárjegy-aukció, amelyet a Pénzügyminisztérium megbízásából a Magyar Nemzeti Bank bonyolít le. A 90 napos lejáratú diszkont kincstárjegyek évi 18 — 19 százalékos hozamot biztosítanak az aukción részt vevő vállalatoknak, közületeknek. 1989 közepén 8,7 milliárd forint névértékű diszkont kincstárjegy volt forgalomban. (A második fél évben már 180 napos lejáratú diszkont kincstárjegyeket is árvereznek.) A hazai értékpapír-újdonságok sorába tartozik az 1 — 3 éves lejáratú letéti jegy. Ezt az értékpapírt a bankok — saját forrásaik kiegészítésére — bocsátják ki. 1988 év végéig 7,6 milliárd, 1989 első harmadában további 4 milliárd forint értékű letéti jegyet értékesítettek a kereskedelmi bankok és a pénzintézetek. Egyébként 1989-ben a Magyar Nemzeti Bank is — körülbelül 10 milliárd forint összegben — értékesített a bankszektor keretein belül 20 — 22 százalékos kamatlábbal letéti jegyeket. A kétszintű bankrendszerre való áttéréssel a társasági és az átalakulási törvény életbeléptetésével mindinkább a részvényes lesz — s részben már lett — az értékpapírpiac főszereplője. A kétszintű bankrendszerben — egy kivétellel — minden bank és pénzintézet részvénytársasági formában jött létre. Ezt a vállalkozási formát kedvezményezi a társasági, valamint az átalakulási törvény is, s az előbbi a természetes személyek, a magánosok részvényvásárlását is lehetővé tette. A régi és új részvénytársaságok részvényállományának összege jelenleg mintegy 90 milliárd forintra becsülhető. A részvény mindamellett csak a jövőbeni értékpapírpiacnak s értékpapírtőzsdének lesz az aktív főszereplője. Ugyanis mind a régi, mind az új részvénytársaságok többsége zárt alapítású, amelyeknek csak néhány alapítója, részvényese van, s azok egyelőre üzletpolitikai okokból sem kívánnak részvényeiktől megválni. Ily módon a részvénypiac jellemzője: új részvénytársaságok alapítása, s ezek részvényeinek jegyzése. Tipikus még a részvénytőke növelése, általában az alapító részvényesek által, és szerfelett marginális, szinte elhanyagolható a részvények másodlagos forgalma. Kivételeknek, akik erősítik a szabályt „Új InillánT'-alapítvány A Postabank és Takarékpénztár Rt., az MTV Belpolitikai Főszerkesztőségének ifjúsági szerkesztősége és a Kozmo Filmstúdió Kft. „Üj hullám” elnevezéssel alapítványt hozott létre, melynek célja a fiatal tehetségek felkutatása és menedzselése. Elsősorban tehetséges fiatalokat kívánnak támogatni, akik a közgazdaságtan, az informatika, a bankszakma és a környezetvédelem területén nyújtanak kiugró teljesítményeket. Az alapítványtevők szándéka, hogy felkutassák e tudományágakban a tényleges és konvertálható szellemi termékeket, az új, kreatív alkotásokat is. Nemzetközi téren jelentős sikernek tekinthető, hogy az ENSZ ifjúsági szekciója is bejegyezte az alapítványt, és eredményeiről rendszeresen beszámol kiadványaiban. A beérkező összes pályázatot közzéteszik az ENSZ- buletinekben, továbbá a HVG-ben és az „Új hullám” című tévéműsorban is. A pályázatokat az alapítvány szakmai szervezete értékeli, és ennek eredményét nyilvánosságra hozzák. Az „Új hullám”-alapítvány nyitott, magánszemélyek és jogi személyek is csatlakozhatnak hozzá. Az alapítványtevők várják azoknak a hazai és külföldi vállalatoknak, magánszemélyeknek a jelentkezését is, akik az alapítványon keresztül pályázatokat kívánnak meghirdetni az ifjúság számára. Az „Új hullám”-alapítvány számlaszáma: 219-98636-021-02342. Részlet egy, a Nők Lapjában megjelent olvasói levélből: „Kisgergely Károly Noszvaj községben segédrendőr volt, illetve az Egri Csillagok Tsz mezőőre. Területén sorozatos lopások, dézsmálások fordultak elő, amelyek szereplői környékbeli rendőrök, segédrendőrök voltak. Kisgergely nem tudván ezt tovább nézni, feljelentést tett, s őt 1989. február 13-án az egri bíróságon kihallgatták. Másnap a vallomástevőt szirénázó járőrkocsival elhurcolták az egri rendőrségre, ahol rá akarták bírni vallomásának megváltoztatására, illetve arra, hogy a lopásokat, dézsmálásokat vállalja magára. Fejéhez szorított pisztollyal kényszerítették arra, hogy vegye át azt a mérget, amivel öngyilkosságot kell elkövetnie. Kisgergely Károly nem bírta tovább a kínzást, és február 23-án bevette a mérget. A család félj és apa nélkül maradt, de a rendőrségi zaklatás azóta sem szűnt meg. A vétkes rendőrök most a családtól várnák el, hogy magára vállalja az el nem követett bűnöket.” Másik részlet egy szerkesztőségünkbe érkezett levélből: „Ha a hír igaz — miért ne lenne az? —, akkor nagyon felháborító az eset. Ezek után nem is csodálkozunk rajta, hogy a lakosság többsége utálja a rendőröket. Ezek még 1989-ben is ávós módszerrel dolgoznak. Kérjük a Népújságot, hogy járjon utána az ügynek. A cikket ne csak a rendőrség oldaláról írják meg! A levelünket és a cikk másolatát öt különböző szervezetnek elküldtük. Ez az eset nem maradhat háttérben, mindenképpen nyilvánosságra kell, hogy kerüljön!”. Egy vállalati kollektíva Amit a faluban beszélnek Noszvaj on több embernek is feltettük a kérdést: Mit tudnak az öngyilkosság hátteréről, milyen embernek ismerték meg Kisgergely Károlyt? Vállvonogatás vagy hosszú hallgatás többnyire a válasz. „Sötét ügy ez” — mondja végre valaki, aki nevét természetesen nem hajlandó elárulni. Az az igazság, hogy itt mindenki lop mindenkitől. Amíg Karcsi élt, nem volt ilyen nagy garázdaság. Hogy milyen ember volt? Nem tudott volna az a légynek se ártani. Csendes, szerény, magának való fajta. Nem hiszem, hogy bűnös lett volna. Azt nem tudja senki, mi az igazság a Nők Lapja- beli cikkből. De ha úgy történt, ahogy leírták, ezt utólag már senki nem tudja bizonyítani. Ahogy a család visszaemlékezik Kisgergely ék noszvaji otthonában csak a már halott mezőőr lányát, annak férjét, s az unokát találjuk. — Anyu tudna elmondani mindent pontosan — mondja Flekács Istvánné —, de ő most dolgozik. Én csak azt tudom, hogy mielőtt apu bevette volna a mérget, napokig bujdosott, haza se nagyon mert jönni. Félt a rendőröktől, akik minden éjszaka ide álltak a ház elé egy piros Nivával. Az utolsó héten a nagymamánál aludt a konyhaszekrényben. Oda bújt el félelmében. Aztán a végső napon, amikor hazakerült a szőlőből, csak azt hajtogatta, hogy neki meg kell halnia, mert különben a rendőrök fogják elveszejteni. Az ORFK cáfolata Azon a napon, amikor Nosz- vajon jártunk, jelent meg lapunkban az Országos Rendőrfőkapitányság által közzétett válasz a Nők Lapja-beli írásra. Részlet ebből: „A nyomozás megállapította, hogy Kisgergelyné állításai valótlanok. Ezért a Heves Megyei Főügyészség hamis vád bűntette miatt Kisgergely Károlyné ellen vádat emelt, az eljárás még folyamatban van.” Továbbá:” 1989- ben Kisgergely Károlyt gyanúsítottként hallgatták ki, mert alapos volt annak gyanúja, hogy a család másik két tagjával együtt lopást követett el. A büntetőeljárás lefolytatása közben, február 23-án valóban öngyilkos lett.” Néhány sorral később: „A vizsgálat során — épp a korábbiakban említett tényekre is tekintettel — az eljáró rendőrök bűnössége nem volt megállapítható, s így az eljárást velük szemben — még nem jogerősen — megszüntették. Márpedig a tények tények Nem csoda, ha a fenti válasz megjelenését követően Kisgergelyné másnap kora reggel már kopogtatott a szerkesztőségben. Táskájából jogerőre emelt két bírósági ítéletet vett elő, amelyek szerint a fenti két vád (hamis tanúzás, lopás) alól felmentették a gyanúsítottakat. Tehát az ORFK azon állítása, miszerint az eljárás még folyamatban van, alaptalan. Egyébiránt a hamis vád bűntette miatt folytatott eljárás során számos visszaélésre, vagyon elleni bűncselekményre derült fény, amelyet azok a rendőrök követtek el, akik Kisgergelyné állítása szerint öngyilkosságba kergették a férjét, s akiknek a jegyzőkönyvben leírtak szerint „szavahihetősége megkérdőjelezhető”. Az okirat azt is tartalmazza, hogy a nyomozás során előkerült bizonyítékok „nagyobb részben a vádlott, (Kisgergelyné) állításait támasztják alá.” Tény továbbá, hogy Kisgergely Károly, „aki mentességi jogával nem élt, saját magát is bűnpártolással vádolva támasztotta alá felesége állításait.” S az e vallomást követő napon került sor az egri rendőrségen az állítólagos kényszervallatásra. Állítólagos, mert a katonai ügyészség vizsgálata során az ügyben érintett rendőrök határozottan tagadták a bántalmazást. Többek között ezért is született azon határozat, amely szerint „az eljáró rendőrök bűnössége nem volt megállapítható.” *** Hogy miért lett öngyilkos a mezőőr, nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy halála előtt határozott vallomást tett a sorozatos lopásokról a bíróság előtt, s hogy ezzel vállalta az előre nem látható következményeket, az esetleges zaklatást is. Fontosnak tartjuk elmondani, hogy ezen írás a közvélemény erős nyomására s a hiteles tájékoztatás érdekében született. ítélkezni nem a mi dolgunk. A lelkiismeretével úgyis ki-ki maga számol el. Barta Katalin Háztáji föld A kukorica néhány kilogrammal marad el a tervezettől Termésbecslés — betakarítás előtt Jó termés ígérkezik a legfontosabb kapásnövényből, a kukoricából. A gazdaságok teljes körére kitelj esztett legutóbbi termésbecslés szerint az országban 6,35 tonnás hektáronkénti kukoricaterméssel számolnak, így a hozam mindössze néhány kilogrammal marad el a tervezettől. A napok óta tartó esőnek és a kánikulát felváltó hűvösebb időnek köszönhetően még javulhat is a termés, mivel a már érésnek indult korai kukoricafajtáknál a szemek gyarapodása, a késői ve- tésűeknél pedig a csövek fejlődése lehet erőteljesebb. Mezei János, a MÉM mező- gazdasági főosztályának helyettes vezetője elmondotta: rekord- mennyiségű kukoricával eleve nem számolnak, hiszen az 1 millió 860 ezer hektáros vetésterület 50 ezer hektárral kisebb az előző évinél. Az augusztusi két és fél, háromhetes kánikula „vitte el” a különben rekorddal kecsegtető termés egy részét, viszont a jelenlegi időjárás a terület csaknem kétharmadán még javíthat a helyzeten. Nem nagyon segít viszont ott, ahol megégett a kukorica; szerencsére csupán néhány tábláról van szó a Kisalföldön és Csongrád megyében. Ezeken a részeken valószínűleg silónak takarítják be a növényt. Az ilyen kényszerű megoldás azonban az idén nem lesz olyan általános, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Az üzemekben megkezdődött a silókukorica betakarítása, az ilyen célra vetett növényt az idén 280 ezer hektárról hordják be a gazdaságok. Az egyik legfontosabb tömegtakarmány szintén jó, hektáronként 33 — 34 tonnás átlagot ad. Ez idő szerint biztató a napraforgó helyzete. A növényt a tavalyival csaknem azonos területről, 356 ezer hektárról takarítják be a gazdaságok. A napraforgó hektáronként 2,15 tonnás termésátlaggal kecsegtet. A rekordhoz közeli termés ígérete annak köszönhető, hogy a virágzás után száraz, meleg időszak következett, ami a gombabetegségek kialakulását megakadályozta. A maggal teli tányérok már jól kiteljesedtek. A tartós esőzés viszont káros lenne a növénynek, amely már sokfelé be is érett. A gazdaságok megkezdték a napraforgó lombjának permetezését — az úgynevezett regionozást -, így gyorsítják a nagy tömegű le- vélzet száradását, megkönnyítve a betakarítást. A szakemberek szerint régen voltak ilyen gondozottak, tiszták a cukorrépatáblák, köszönhetően annak, hogy a termelőüzemek egyre nagyobb területet adnak ki részes művelésre. Egy-egy családra, illetve a kisebb csapatokra általában a növény egyelését és a gyomtalanítást bízzák. Újabban a vállalkozók fizetségének egy részét a répa cukortartalmától függően adják, így a korábbinál érdekeltebbé teszik őket. A cukorrépa idén 120 ezer hektáron terem, ez a terület 11 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A legutóbbi becslés 40,6 tonnás hektáronkénti átlagtermést ígér, s az esőzés javíthat a terméskilátásokon. Még nincs nagy érdeklődés az újabb háztáji földek iránt, bár már három hónapja a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény elfogadásával a Parlament felszabadította azt a korábbi kötöttséget, hogy a tsz-tag meghatározott nagyságú — egy kataszteri hold — háztáji földet kaphat. Az új jogszabály nem korlátozza a háztáji föld mértékét. Annak meghatározását a szövetkezetek közgyűlésére bízza. Mindez azt jelenti, hogy a tagok személyenként az eddiginél több földre is igényt tarthatnak. Az elmúlt három hónap tapasztalatairól a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsánál elmondották: a szövetkezetek többségénél örömmel fogadták a háztáji terület növelésének lehetőségét. Eddig azonban kevés a példa a többletháztáji felvállalására; Ennek egyebek között az is oka, hogy nem a gazdasági év közbülső szakaszában, hanem várhatóan majd csak a jövő év elején, a kertészeti és a szántóföldi növények vetését, ültetését megelőzően jelentik be földigényüket a tsz-tagok. Családi ház öt nap alatt Osztrák stílusú családi házak magyarországi gyártására és helyszíni szerelésére vegyes vállalat alakult ez év elején Kaposvárott. A százmillió forintos beruházással és az ehhez kapcsolódó osztrák technológiával lényegében egy új építési rendszer meghonosításának alapját teremtették meg. Az új özemben olyan favázas paneleket és telőszerkezeteket gyártanak, amelyeket egység- csomagként szállítanak az építés helyszínére, s egy öttagú munkacsoport öt nap alatl összeszereli az épület szerkezeiét. A vállalkozás a gyártás és helyszíni szerelés munkálataiban összesen száz dolgozót foglalkoztat. Képünkön: falpanel készítése (MTl-fotó: kálmándy Ferenc»
