Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-01 / 206. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 1., péntek Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az /. oldalról) Jelezte a szóvivő, hogy szóba- került a kormány konzultációs megbeszélései során a közelgő tanév, s ezzel összefüggésben a pedagógusok számos problémája, közöttük a bérkérdés ügye. Úgy fogalmazott Bajnok Zsolt, hogy „szenvedélyes, mondhatnám drámai vita volt, de végül is happy end-del végződött:”, olyannyira, hogy a holnap elhangzó országos tanévnyitó beszédében Glatz Ferenc kulturális miniszter — aki a korábbi gyengélkedése után jó egészségnek-örvend — s tovább dolgozik az új oktatási koncepció kidolgozásán — igen jó hírekkel szolgál majd a pedagógus társadalomnak... Ugyancsak országos érdeklődést kiváltó üggyé fajult — s ez adta a kormányülés harmadik témáját — a Mecseki Ércbánya Vállalatnál lezajlott sikertelen találkozó és tárgyalási kísérlet. Horváth Ferenc ipari miniszter részletes tájékoztatást adott a Minisztertanácsnak a pillanatnyi helyzetről, amellyel kapcsolatban tudni kell :a szerkezetátalakítás a gondos előkészítés után olyan stádiumba került, hogy csaknem kész javaslatok állnak a kormány rendelkezésére, az ágazati szervezési és gazdasági szférában. Példaként emelte ki a szóvivő az Ózdi Kohászati Üzemek foglalkoztatási és egyéb gazdasági gondjainak áthidalására tett intézkedéseket, amelyekhez sikerült jó feltételekt biztosítani. Sajnos, állapította meg a kormány, a Mecsekben ez eddig nem sikerült. A kudrac okai között szerepel: a helyi vállalati, párt- és szakszervezeti vezetők nem teremtették meg a nyugodt, reális tárgyalások lehetőségét azzal, hogy irreális elképzeléseket vázoltak fel. A kormány álláspontja az, hogy összhangban és párhuzamosan kell felszámolni a régi és megteremteni az új munkahelyeket, s nem támogatja — a helyi kérés ellenére sem — a ráfizetéses termelés folytatását, és a kísérletezést a rentá- bilitás megteremtésére. A nézet- különbségek tisztázására — mondotta a szóvivő — a kormány utasította az ipari minisztert, aki az elképzelések szerint a továbbiakban kisebb közösségekben, indulatok nélküli légkörben kíván eszmecserét folytatni a bányászok képviselőivel, valamint a szakszervezettel, amelynek a kerékasztal-tárgyalásokról való szerdai kivonulása nincs összhagnban a mecseki kérdésekkel. A szóvivő tájékoztatón hag- zott el továbbá: egy törvényerejű és egy kormányrendelet erejű tervezet előkészületei folynak a menekültté nyilvánításról, illetve a menekültté elismerésről. Ezek lehetővé teszik, hogy belátható időn belül törvényileg rendeződjék a menekültek ügye. A belügyminiszter tájékoztatása szerint egyre növekszik a Romániából érkezők száma, mára meghaladja a 18 ezret, csak júliusban 1600-an érkeztek hazánkba: több mint 50 százalékuk magyar, 40 százalékuk román, a többi szász nemzetiségű. Az elképzelések szerint menekültnek tekinthető majd az, akiről bebizonyosodik hogy, hazájában faji, vallási, nemzetiségi és csoportbeli hovatartozása, valamint politikai meggyőződése miatt üldözötté vált, illetve üldöztetésére sor kerülhet. Ehhez tartozik még, hogy Magyaroszrágon 72 órán belül jelentkezniük kell a határőrizeti szerveknél a menekültté való nyilvánítás ügyében. A kérelmezők megtarthatják állam- polgárságukat, de nálunk magyar állampolgárnak tekintendők, csupán két jogi hátrány éri őket: nem lesz választójoguk, s nem tölthetnek be olyan állásokat, amelyek előfeltétele a magyar állampolgárság. Egy környezetvédelmi — és gazdasági kihatású — természeti csapásról kapott tájékoztatást a továbbiakban a kormány: eddig ismeretlen kórokozók támadták meg a hazai tölgyeseket, 88 ezer hektárt pusztít a kór, s eddig másfél millió köbméter fát tett tönkre. Az érintett erdőgazdaságoknak a kormány anyagi támogatást tervez nyújtani a védekezéshez és az újratelepítéshez. Felvetődött a tájékoztatón a Bős-Nagymaros „hogyan tovább” kérdése is: A szóvivő utalt rá, hogy egyes források szerint Dunakiliti felett 12-14 kilométerrel a csehszlovák fél töltéssel meg kívánja osztani a Duna vizét, s a saját oldalon folytatni a munkálatokat, amelyek így várhatóan megváltoztatják a magyarországi rész ökológiai helyzetét, a hajózási biztonságot, és ezzel bizonyos kétoldalú szerződések megszegését követik el. A kormányszóvivő annak adott hangot, hogy a csehszlovák fél remélhetőleg nem él ezzel a feltételezett lehetőséggel. Szilvás István Horn Gyula Berlinben Csütörtökön délben váratlanul az NDK fővárosába érkezett Horn Gyula, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere. A schönefeldi repülőtérről a magyar politikus egyenesen a berlini külügyminisztériumba hajtatott, hogy megkezdje tárgyalásait az NDK illetékeseivel. Az NDK hírközlő szervei nem jelentették Horn érkezését, sem a külügyminisztériumi tárgyalások tényét. így csak találgatni lehet arra vonatkozóan, kivel és miről folytatott megbeszélést a magyar diplomácia vezetője. Megbízható körökből származó értesülés szerint Horn egyik tárgyaló partnere Oskar Fischer külügyminiszter volt, állítólag fogadta a magyar politikust Günter Mittag, az NSZEP KB titkára is. Ami a tárgyalások témáját illeti, a szigorú titoktartás ellenére — vagy éppen ezért — berlini tudósítók kizártnak tartják, hogy ne az osztrák határon át Magyar- országról Nyugatra távozni óhajtó NDK-állampolgárok sorsa állna a tárgyalások középpontjában. Ezzel kapcsolatban nyugatberlini rádióállomások felröppentették a hírt, miszerint az NSZK hatóságai szeptember 6-ra ötven vasúti személyszállító vagont rendeltek az osztrák ál- lamvasutaktól. E vasúti kocsik mintegy 3000 személy befogadására képesek. A hírek szerint a szerelvények segítségével Magyarországról Ausztriába érkező, nagyszámú NDK-polgár utazhatna a jövő héten az NSZK-ba. Felszabadítók és elnyomók cserélnének szerepet... Az ismeretlen háború A történelmi dokumentumok rögzítették: 1939. szeptember elsején hajnali háromnegyed ötkor a német Schleswig-Holstein cirkáló nehéztüzérsége lőni kezdte a danzigi (Gdansk) lengyel katonai támaszpontot. Nem sokkal később a több mint másfél milliós német hadsereg háromezer tankjával, kétezer harci gépével rátámadt Lengyelországra. Négy nap múlva elesett Bydgoszcz, ötödik nap Krakkó és szeptember 27-én Varsó. így kezdődött az emberiség legpusztítóbb háborúja. Az igazi újdonságot ma az augusztus végi napok „eddig ismeretlen” eseményei jelentik: ahogyan a sztálini Szovjetunió és a fasiszta Németország szövetségre lépett. 1939. augusztus 23-án megnemtámadási szerződést kötöttek, majd ezt szeptember 28- án barátsági és határszerződéssel egészítették ki. A szerződésekhez csatolt jegyzékek pedig eldöntötték a két fél kelet-európai érdekövezeteit. Kimondták: „a balti államok (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia) területén történt területi átrendeződés esetén Németország és a Szovjetunió határát Litvánia határvonalánál, a lengyel területi átrendezések esetén pedig a Na- rev, Visztula, San folyók mentén húzzák meg. Lengyelország állami létét a későbbi politikai eseményektől teszik függővé.” Dél- kelet-Európában a Szovjetunió Besszarábia megőrzését kérte, ugyanakkor Németország teljes érdektelenséget mutatott a térség iránt. A szerződés szovjet történészek szerint az adott politikai helyzetben megfelelő taktikai lépés volt, a háború elodázását, a német teijeszkedés megállítását jelentette. A későbbi barátsági és határszerződést, amelyet a Szovjetunió nem hadviselő félként a háborúban álló Németországgal szerződött, politikai hibának minősítik. Hasonlóan elítélik a szerződéshez csatolt újabb titkos záradékot, amelyben a népek feje felett továbbrajzolták Éurópa térképét. A háború előtti események nem kevésbé ismeretlen pillanatai azok a tárgyalások, amelyek francia, brit és szovjet részvétellel zajlottak, és eredménytelenül értek véget 1939. augusztus 21-én Moszkvában. Mi történt volna, ha akkor megállapodnak és együtt lépnek fel a hitleri Németország ellen? S miért nem állapodtak meg? Megváltoztathatták volna a háború menetét a britek és a németek titkos tárgyalásai is — többek között 1941-ben, amelyekről mindmáig kevés vált ismertté. Az események, a politikai manőverek célja egy volt: mindenki a másikat kijátszva győzni akart. A szovjet történészek határozottan visszautasítják azt a nézetet, amely szerint az 1939. augusztus 23-i szerződés és titkos záradéka hozta előbbre a háború kitörésének időpontját. Mint hangsúlyozzák, mindössze a későbbi események feltételeit teremtették meg. Mivel a szovjet — német szerződések kis túlzással egész Ke- let-Európa további sorsára döntőek voltak, jelenleg történészek, politikusok, jogászok vitatják a szerződések megkötésének körülményeit, azok jogosságát, kihatását a mai politikai, geopolitikai helyzetre. Különösen így van ez az érintett balti államok esetében, amelyek szuverenitásuk elvesztését látják bennük. Éppen ezért követelik a szerződések és azok titkos záradékainak hatályon kívül helyezését. Szovjet hivatalos álláspontok szerint a szerződések 1941. június 22-én, akkor, amikor Németország meglepetésszerű támadást intézett a Szovjetunió ellen, elvesztették érvényességüket. De mivel a szovjet — német szerződésekben foglaltak — talán a történelem véletlen fordulatainak köszönhetően — lényegében a mai Európa földrajzi és politikai térképén is fellelhetők, sokan kétségbe vonják a szerződések érvénytelenségét, igazi érvénytelenítés mellett foglalnak állást. Vannak, akik a történelem kerekét szeretnék visszafordítani, s az 1939. augusztus 23-a előtti állapotokból akarnak kiindulni. Szovjet vélemények szerint ez veszélyes és kalandor lépés lenne, ezzel ugyanis megkérdőjeleznének mindent, ami azt követően történt: így jelenlegi államhatárokat, országok második világ- háborús szerepét, szövetségi viszonyokat, szerződéseket. Felszabadítók és elnyomók cserélnének szerepet és a háború utáni, több mint negyvenéves békés életet jelentő politikai stabilitás inogna meg alapjaiban. Olyan előre láthatatlan és felmérhetetlen események sorozata indulhatna el, amely még ezt a napjainkban ismeretlen-ismerős háborút is túlszárnyalná... Kaszab Zsuzsa Változások a lakossági deviza gazdálkodásban (Folytatás az 1. oldalról) tulajdonosok. Áruvásárlási célból a devizát külföldre is át lehet utalni. Továbbra is fennmarad a vásárlási lehetőség a diplomataboltokban, ám az erre jogosultak köre változatlan. A sajtótájékoztatón elmondották, hogy a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank egyaránt javasolta a magyar állampolgárok egy részét érintő privilégium megszüntetését. Nyugat-Európában nincs arra példa, hogy a belföldi állampolgárok számára lehetővé teszik a vámmentes vásárlást. Ez a kedvezmény hosszabb távon Magyarországon sem indokolt. Ráadásul jelentősen megnöveli a devizaszámlát vezető pénzintézetek munkáját. Nekik kell ugyanis kiszűrni, ki az, aki jogosult a vásárlásra, és ki az, aki nem. A devizaszámlán elhelyezett pénzért a kereskedelmi bankok — akkor is, ha azt nem kötik le meghatározott időre — kamatot fizetnek. A kamatfeltételeknél igazodnak a nemzetközi pénzpiacokon érvényesülő ügyfélkamatokhoz. Az ezzel kapcsolatos iránykamatokat a Magyar Nemzeti Bank bocsátja rendelkezésükre. Ugyanakkor a számlavezetés költségeit ezután devizában fogják felszámítani. A pénzintézetek a számlák ösz- szevonásával kapcsolatos teendőket automatikusan elvégzik, ezért a számlatulajdonosoknak nem kell felkeresniük a bankokat. Külön ügyintézésre akkor van szükség, ha módosítani kívánják a lekötési feltételeket. Természetesen továbbra is mód van arra, hogy valaki több pénzintézetnél is nyisson számlát. Kedvező változás az is, hogy október 1-jétől a külföldi egyéni munkavállalók jövedelmüket — a jelenlegi 80 százalék helyett — teljes egészében átutalhatják a devizaszámlára. A devizaszámlák titkosak, az azokon lévő ösz- szegek kifizetését az állam szavatolja. A sajtótájékoztatón elhangzott: bár az ország pénzügyi helyzete romlott, a kormány nem kívánja korlátozni vagy felfüggeszteni az utazási keretből történő lakossági valutavásárlásokat. Változnak a vámjogszabályok is, e téren bizonyos szigorításra kerül sor. Szeptember 1-jétől a magánforgalomban, eladási céllal behozott termékeknél megszűnik az 5 ezer forintos vám- mentesség. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert turisták eddig mintegy 200 millió forint értékben hoztak be különböző elektronikai alkatrészeket, részegységeket, amelyeket aztán belföldön értékesítettek. Ha ezt a tevékenységet nem akadályozzák meg, az így kibontakozó kereskedelem tovább erősíti a feketepiacot és a deviza külföldre áramlását. Elutazott hazánkból a thaiföldi trónörökös Hivatalos magyarországi látogatásának befejeztével csütörtökön elutazott Budapestről Maha Vadzsiralongkom koronaherceg, a Thaiföldi Királyság trónörököse. Vadzsiralongkom herceget a délutáni órákban vendéglátója Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke búcsúztatta katonai tiszteletadás mellett a Ferihegyi repülőtéren. A trónörökös látogatásának negyedik, befejező napján délelőtt megtekintette az Állami Népi Együttes műsorát a társulat székházában. Kora délután szállásán kereste fel a herceget Pozs- gay Imre államminiszter. A kötetlen légkörű eszmecserén Pozsgay Imre tájékoztatta Maha Vadzsiralongkom herceget a magyar politikai reformfolyamatról. Reményét fejezte ki, hogy a hazai közélet demokratikus átalakulása az eddigieknél is kedvezőbb hátteret biztosít Magyarország külpolitikai törekvéseinek valóra váltásához. Az államminiszter a magyarthaiföldi kulturális érintkezést áttekintve méltatta a thai nép gazdag kulturális hagyományait. Hangoztatta, hogy Magyarország, illetve Thaiföld kulturális életének fejlődésében számos ponton történelmi hasonlóságot lehet felfedezni. Ugyanakkor az eltérést erősíti, hogy a jelenlegi magyar átalakulási törekvések az európai hagyományokat követve bontakoznak ki. Pozsgay Imre ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy refomtörekvéseinket ma kedvező nemzetközi környezet segíti. Különösen fontos Magyarország számára a Szovjetunióban zajló peresztrojka, ami kedvező „hátszél” a magyar átalakítás megvalósításához. A reformot támogató külpolitikai környezet egyik fontos eleme a thaiföldi trónörökös mostani látogatása, amely elősegíti a korábbi bizalmatlanság légkörének eloszlatását, s közelebb hozza egymáshoz a két ország vezetőit. A koranaherceg arról tájékoztatta tárgyalópartnerét, hogy látogatása során nagy érdeklődéssel kísérte a magyarországi fejleményeket, a politikai, gazdasági reformfolyamatot. Kifejezte meggyőződését, hogy e következetes törekvéseket minden bizonnyal siker koronázza. Ez még kedvezőbb alapot teremthet a két ország együttműködésének fejlesztéséhez. Hozzátette, hogy magyarországi látogatásáról maradandó emlékekkel tér vissza hazájába, egyben biztosította tárgyalópartnerét személyes jóindulatáról, támogatásáról a magyar-thaiföldi kontaktusok erősítésében. f . ............ A Finomszerelvénygyár egri gyárába felvételt hirdet NC-CNC vagy penumatikus vezérlésű forgácsoló gépek kezelésében jártas, vagy ahhoz kedvet érző vasipari szakmunkások és betanított munkások részére. Férfi munkásszállót biztosítani tudunk, elentkezés és felvilágosítás a vállalat munkaerőgazdálkodásán, vagy a 11-911/161 telefonon. Felveszünk gépkezelőket (szakmával, vagy középiskolai végzettséggel) három műszakba, valamint férfi és női betanított munkásokat. Bérezés teljesítménybérben történik. Jelentkezés: Fővárosi Műanyagipari Vállalat Rózsaszentmárton, Lenin út 50. AKCIÓ! Mérleg AKCIÓ! AUTÓ Értékesítés részletre is! Tájékoztatjuk kedves partnereinket, hogy 1989. szeptember 1-jétől már 10 % előleg befizetésével bármely kiállított autó megvásárolható. ADÁS - VÉTEL Használt Autó telepünkön Eger, Kistályai út 2.sz. MÉRLEG Kereskedelmi Kft. \JEger, Knézich K. u. 2. Hegyvidéki ma m ma M uduio, vendéglátásban, szállodai munkában jártas IGAZGATÓHELYETTEST keres. Fizetés a gyakorlati időnek és besorolásnak megfelelően. Szálláslehetőség van. Jelentkezési határidő: szeptember 30. „Hivatásszeretet 26729” jeligére a kiadóba Eger, Pf. 23. V____________J