Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-01 / 206. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 1., péntek Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az /. oldalról) Jelezte a szóvivő, hogy szóba- került a kormány konzultációs megbeszélései során a közelgő tanév, s ezzel összefüggésben a pedagógusok számos problémá­ja, közöttük a bérkérdés ügye. Úgy fogalmazott Bajnok Zsolt, hogy „szenvedélyes, mondhat­nám drámai vita volt, de végül is happy end-del végződött:”, oly­annyira, hogy a holnap elhangzó országos tanévnyitó beszédében Glatz Ferenc kulturális miniszter — aki a korábbi gyengélkedése után jó egészségnek-örvend — s tovább dolgozik az új oktatási koncepció kidolgozásán — igen jó hírekkel szolgál majd a peda­gógus társadalomnak... Ugyancsak országos érdeklő­dést kiváltó üggyé fajult — s ez adta a kormányülés harmadik té­máját — a Mecseki Ércbánya Vállalatnál lezajlott sikertelen találkozó és tárgyalási kísérlet. Horváth Ferenc ipari miniszter részletes tájékoztatást adott a Minisztertanácsnak a pillanatnyi helyzetről, amellyel kapcsolat­ban tudni kell :a szerkezetátala­kítás a gondos előkészítés után olyan stádiumba került, hogy csaknem kész javaslatok állnak a kormány rendelkezésére, az ága­zati szervezési és gazdasági szfé­rában. Példaként emelte ki a szóvivő az Ózdi Kohászati Üze­mek foglalkoztatási és egyéb gazdasági gondjainak áthidalá­sára tett intézkedéseket, ame­lyekhez sikerült jó feltételekt biztosítani. Sajnos, állapította meg a kormány, a Mecsekben ez eddig nem sikerült. A kudrac okai között szerepel: a helyi vál­lalati, párt- és szakszervezeti ve­zetők nem teremtették meg a nyugodt, reális tárgyalások lehe­tőségét azzal, hogy irreális elkép­zeléseket vázoltak fel. A kor­mány álláspontja az, hogy össz­hangban és párhuzamosan kell felszámolni a régi és megteremte­ni az új munkahelyeket, s nem tá­mogatja — a helyi kérés ellenére sem — a ráfizetéses termelés foly­tatását, és a kísérletezést a rentá- bilitás megteremtésére. A nézet- különbségek tisztázására — mondotta a szóvivő — a kor­mány utasította az ipari minisz­tert, aki az elképzelések szerint a továbbiakban kisebb közössé­gekben, indulatok nélküli lég­körben kíván eszmecserét foly­tatni a bányászok képviselőivel, valamint a szakszervezettel, amelynek a kerékasztal-tárgya­lásokról való szerdai kivonulása nincs összhagnban a mecseki kérdésekkel. A szóvivő tájékoztatón hag- zott el továbbá: egy törvényerejű és egy kormányrendelet erejű tervezet előkészületei folynak a menekültté nyilvánításról, illet­ve a menekültté elismerésről. Ezek lehetővé teszik, hogy belát­ható időn belül törvényileg ren­deződjék a menekültek ügye. A belügyminiszter tájékoztatása szerint egyre növekszik a Romá­niából érkezők száma, mára meghaladja a 18 ezret, csak júli­usban 1600-an érkeztek hazánk­ba: több mint 50 százalékuk ma­gyar, 40 százalékuk román, a többi szász nemzetiségű. Az el­képzelések szerint menekültnek tekinthető majd az, akiről bebi­zonyosodik hogy, hazájában faji, vallási, nemzetiségi és csoportbe­li hovatartozása, valamint politi­kai meggyőződése miatt üldözöt­té vált, illetve üldöztetésére sor kerülhet. Ehhez tartozik még, hogy Magyaroszrágon 72 órán belül jelentkezniük kell a határő­rizeti szerveknél a menekültté való nyilvánítás ügyében. A ké­relmezők megtarthatják állam- polgárságukat, de nálunk ma­gyar állampolgárnak tekinten­dők, csupán két jogi hátrány éri őket: nem lesz választójoguk, s nem tölthetnek be olyan álláso­kat, amelyek előfeltétele a ma­gyar állampolgárság. Egy környezetvédelmi — és gazdasági kihatású — természeti csapásról kapott tájékoztatást a továbbiakban a kormány: eddig ismeretlen kórokozók támadták meg a hazai tölgyeseket, 88 ezer hektárt pusztít a kór, s eddig másfél millió köbméter fát tett tönkre. Az érintett erdőgazdasá­goknak a kormány anyagi támo­gatást tervez nyújtani a védeke­zéshez és az újratelepítéshez. Felvetődött a tájékoztatón a Bős-Nagymaros „hogyan to­vább” kérdése is: A szóvivő utalt rá, hogy egyes források szerint Dunakiliti felett 12-14 kilomé­terrel a csehszlovák fél töltéssel meg kívánja osztani a Duna vi­zét, s a saját oldalon folytatni a munkálatokat, amelyek így vár­hatóan megváltoztatják a ma­gyarországi rész ökológiai hely­zetét, a hajózási biztonságot, és ezzel bizonyos kétoldalú szerző­dések megszegését követik el. A kormányszóvivő annak adott hangot, hogy a csehszlovák fél remélhetőleg nem él ezzel a felté­telezett lehetőséggel. Szilvás István Horn Gyula Berlinben Csütörtökön délben váratla­nul az NDK fővárosába érkezett Horn Gyula, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere. A schönefeldi repülőtérről a ma­gyar politikus egyenesen a berli­ni külügyminisztériumba hajta­tott, hogy megkezdje tárgyalásait az NDK illetékeseivel. Az NDK hírközlő szervei nem jelentették Horn érkezését, sem a külügyminisztériumi tárgyalá­sok tényét. így csak találgatni le­het arra vonatkozóan, kivel és miről folytatott megbeszélést a magyar diplomácia vezetője. Megbízható körökből származó értesülés szerint Horn egyik tár­gyaló partnere Oskar Fischer külügyminiszter volt, állítólag fogadta a magyar politikust Günter Mittag, az NSZEP KB titkára is. Ami a tárgyalások témáját il­leti, a szigorú titoktartás ellenére — vagy éppen ezért — berlini tu­dósítók kizártnak tartják, hogy ne az osztrák határon át Magyar- országról Nyugatra távozni óhaj­tó NDK-állampolgárok sorsa állna a tárgyalások középpontjá­ban. Ezzel kapcsolatban nyugat­berlini rádióállomások felröp­pentették a hírt, miszerint az NSZK hatóságai szeptember 6-ra ötven vasúti személyszállító vagont rendeltek az osztrák ál- lamvasutaktól. E vasúti kocsik mintegy 3000 személy befoga­dására képesek. A hírek szerint a szerelvények segítségével Ma­gyarországról Ausztriába érke­ző, nagyszámú NDK-polgár utazhatna a jövő héten az NSZK-ba. Felszabadítók és elnyomók cserélnének szerepet... Az ismeretlen háború A történelmi dokumentumok rögzítették: 1939. szeptember elsején hajnali háromnegyed öt­kor a német Schleswig-Holstein cirkáló nehéztüzérsége lőni kezdte a danzigi (Gdansk) len­gyel katonai támaszpontot. Nem sokkal később a több mint más­fél milliós német hadsereg háro­mezer tankjával, kétezer harci gépével rátámadt Lengyelor­szágra. Négy nap múlva elesett Bydgoszcz, ötödik nap Krakkó és szeptember 27-én Varsó. így kezdődött az emberiség legpusz­títóbb háborúja. Az igazi újdonságot ma az au­gusztus végi napok „eddig isme­retlen” eseményei jelentik: aho­gyan a sztálini Szovjetunió és a fasiszta Németország szövetség­re lépett. 1939. augusztus 23-án megnemtámadási szerződést kö­töttek, majd ezt szeptember 28- án barátsági és határszerződéssel egészítették ki. A szerződések­hez csatolt jegyzékek pedig el­döntötték a két fél kelet-európai érdekövezeteit. Kimondták: „a balti államok (Finnország, Észt­ország, Lettország, Litvánia) te­rületén történt területi átrende­ződés esetén Németország és a Szovjetunió határát Litvánia ha­tárvonalánál, a lengyel területi átrendezések esetén pedig a Na- rev, Visztula, San folyók mentén húzzák meg. Lengyelország álla­mi létét a későbbi politikai ese­ményektől teszik függővé.” Dél- kelet-Európában a Szovjetunió Besszarábia megőrzését kérte, ugyanakkor Németország teljes érdektelenséget mutatott a tér­ség iránt. A szerződés szovjet történé­szek szerint az adott politikai helyzetben megfelelő taktikai lé­pés volt, a háború elodázását, a német teijeszkedés megállítását jelentette. A későbbi barátsági és határszerződést, amelyet a Szov­jetunió nem hadviselő félként a háborúban álló Németországgal szerződött, politikai hibának mi­nősítik. Hasonlóan elítélik a szerződéshez csatolt újabb titkos záradékot, amelyben a népek fe­je felett továbbrajzolták Éurópa térképét. A háború előtti esemé­nyek nem kevésbé ismeretlen pillanatai azok a tárgyalások, amelyek francia, brit és szovjet részvétellel zajlottak, és ered­ménytelenül értek véget 1939. augusztus 21-én Moszkvában. Mi történt volna, ha akkor megállapodnak és együtt lépnek fel a hitleri Németország ellen? S miért nem állapodtak meg? Megváltoztathatták volna a há­ború menetét a britek és a néme­tek titkos tárgyalásai is — többek között 1941-ben, amelyekről mindmáig kevés vált ismertté. Az események, a politikai manő­verek célja egy volt: mindenki a másikat kijátszva győzni akart. A szovjet történészek határo­zottan visszautasítják azt a néze­tet, amely szerint az 1939. au­gusztus 23-i szerződés és titkos záradéka hozta előbbre a háború kitörésének időpontját. Mint hangsúlyozzák, mindössze a ké­sőbbi események feltételeit te­remtették meg. Mivel a szovjet — német szer­ződések kis túlzással egész Ke- let-Európa további sorsára dön­tőek voltak, jelenleg történé­szek, politikusok, jogászok vitat­ják a szerződések megkötésének körülményeit, azok jogosságát, kihatását a mai politikai, geopo­litikai helyzetre. Különösen így van ez az érintett balti államok esetében, amelyek szuverenitá­suk elvesztését látják bennük. Éppen ezért követelik a szerző­dések és azok titkos záradékai­nak hatályon kívül helyezését. Szovjet hivatalos álláspontok szerint a szerződések 1941. júni­us 22-én, akkor, amikor Német­ország meglepetésszerű táma­dást intézett a Szovjetunió ellen, elvesztették érvényességüket. De mivel a szovjet — német szer­ződésekben foglaltak — talán a történelem véletlen fordulatai­nak köszönhetően — lényegében a mai Európa földrajzi és politi­kai térképén is fellelhetők, sokan kétségbe vonják a szerződések érvénytelenségét, igazi érvényte­lenítés mellett foglalnak állást. Vannak, akik a történelem ke­rekét szeretnék visszafordítani, s az 1939. augusztus 23-a előtti ál­lapotokból akarnak kiindulni. Szovjet vélemények szerint ez veszélyes és kalandor lépés len­ne, ezzel ugyanis megkérdőjelez­nének mindent, ami azt követő­en történt: így jelenlegi államha­tárokat, országok második világ- háborús szerepét, szövetségi vi­szonyokat, szerződéseket. Fel­szabadítók és elnyomók cserél­nének szerepet és a háború utáni, több mint negyvenéves békés életet jelentő politikai stabilitás inogna meg alapjaiban. Olyan előre láthatatlan és felmérhetet­len események sorozata indul­hatna el, amely még ezt a napja­inkban ismeretlen-ismerős há­borút is túlszárnyalná... Kaszab Zsuzsa Változások a lakossági deviza gazdálkodásban (Folytatás az 1. oldalról) tulajdonosok. Áruvásárlási cél­ból a devizát külföldre is át lehet utalni. Továbbra is fennmarad a vá­sárlási lehetőség a diplomatabol­tokban, ám az erre jogosultak köre változatlan. A sajtótájékoz­tatón elmondották, hogy a Pénz­ügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank egyaránt javasol­ta a magyar állampolgárok egy részét érintő privilégium meg­szüntetését. Nyugat-Európában nincs arra példa, hogy a belföldi állampolgárok számára lehetővé teszik a vámmentes vásárlást. Ez a kedvezmény hosszabb távon Magyarországon sem indokolt. Ráadásul jelentősen megnöveli a devizaszámlát vezető pénzinté­zetek munkáját. Nekik kell ugyanis kiszűrni, ki az, aki jogo­sult a vásárlásra, és ki az, aki nem. A devizaszámlán elhelyezett pénzért a kereskedelmi bankok — akkor is, ha azt nem kötik le meghatározott időre — kamatot fizetnek. A kamatfeltételeknél igazodnak a nemzetközi pénzpi­acokon érvényesülő ügyfélka­matokhoz. Az ezzel kapcsolatos iránykamatokat a Magyar Nem­zeti Bank bocsátja rendelkezé­sükre. Ugyanakkor a számlave­zetés költségeit ezután devizá­ban fogják felszámítani. A pénzintézetek a számlák ösz- szevonásával kapcsolatos teen­dőket automatikusan elvégzik, ezért a számlatulajdonosoknak nem kell felkeresniük a banko­kat. Külön ügyintézésre akkor van szükség, ha módosítani kí­vánják a lekötési feltételeket. Természetesen továbbra is mód van arra, hogy valaki több pénz­intézetnél is nyisson számlát. Kedvező változás az is, hogy október 1-jétől a külföldi egyéni munkavállalók jövedelmüket — a jelenlegi 80 százalék helyett — teljes egészében átutalhatják a devizaszámlára. A devizaszám­lák titkosak, az azokon lévő ösz- szegek kifizetését az állam szava­tolja. A sajtótájékoztatón el­hangzott: bár az ország pénzügyi helyzete romlott, a kormány nem kívánja korlátozni vagy felfüg­geszteni az utazási keretből tör­ténő lakossági valutavásárláso­kat. Változnak a vámjogszabályok is, e téren bizonyos szigorításra kerül sor. Szeptember 1-jétől a magánforgalomban, eladási cél­lal behozott termékeknél meg­szűnik az 5 ezer forintos vám- mentesség. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert turisták eddig mintegy 200 millió forint értékben hoztak be különböző elektronikai alkatrészeket, ré­szegységeket, amelyeket aztán belföldön értékesítettek. Ha ezt a tevékenységet nem akadályoz­zák meg, az így kibontakozó ke­reskedelem tovább erősíti a feke­tepiacot és a deviza külföldre áramlását. Elutazott hazánkból a thaiföldi trónörökös Hivatalos magyarországi láto­gatásának befejeztével csütörtö­kön elutazott Budapestről Maha Vadzsiralongkom koronaher­ceg, a Thaiföldi Királyság trónö­rököse. Vadzsiralongkom herce­get a délutáni órákban vendéglá­tója Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke búcsúztatta kato­nai tiszteletadás mellett a Ferihe­gyi repülőtéren. A trónörökös látogatásának negyedik, befejező napján dél­előtt megtekintette az Állami Népi Együttes műsorát a társulat székházában. Kora délután szál­lásán kereste fel a herceget Pozs- gay Imre államminiszter. A kötetlen légkörű eszmecse­rén Pozsgay Imre tájékoztatta Maha Vadzsiralongkom herce­get a magyar politikai reformfo­lyamatról. Reményét fejezte ki, hogy a hazai közélet demokrati­kus átalakulása az eddigieknél is kedvezőbb hátteret biztosít Ma­gyarország külpolitikai törekvé­seinek valóra váltásához. Az államminiszter a magyar­thaiföldi kulturális érintkezést áttekintve méltatta a thai nép gazdag kulturális hagyományait. Hangoztatta, hogy Magyaror­szág, illetve Thaiföld kulturális életének fejlődésében számos ponton történelmi hasonlóságot lehet felfedezni. Ugyanakkor az eltérést erősíti, hogy a jelenlegi magyar átalakulási törekvések az európai hagyományokat követ­ve bontakoznak ki. Pozsgay Imre ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy refomtörekvéseinket ma kedvező nemzetközi környezet segíti. Különösen fontos Ma­gyarország számára a Szovjetu­nióban zajló peresztrojka, ami kedvező „hátszél” a magyar át­alakítás megvalósításához. A re­formot támogató külpolitikai környezet egyik fontos eleme a thaiföldi trónörökös mostani lá­togatása, amely elősegíti a ko­rábbi bizalmatlanság légkörének eloszlatását, s közelebb hozza egymáshoz a két ország vezetőit. A koranaherceg arról tájékoz­tatta tárgyalópartnerét, hogy láto­gatása során nagy érdeklődéssel kísérte a magyarországi fejlemé­nyeket, a politikai, gazdasági re­formfolyamatot. Kifejezte meg­győződését, hogy e következetes törekvéseket minden bizonnyal siker koronázza. Ez még kedve­zőbb alapot teremthet a két ország együttműködésének fejlesztésé­hez. Hozzátette, hogy magyaror­szági látogatásáról maradandó emlékekkel tér vissza hazájába, egyben biztosította tárgyalópart­nerét személyes jóindulatáról, tá­mogatásáról a magyar-thaiföldi kontaktusok erősítésében. f . ............ A Finomszerelvénygyár egri gyárába felvételt hirdet NC-CNC vagy penumatikus vezérlésű forgácsoló gépek kezelésében jártas, vagy ahhoz kedvet érző vasipari szakmunkások és betanított munkások részére. Férfi munkásszállót biztosítani tudunk, elentkezés és felvilágosítás a vállalat munkaerőgazdálkodásán, vagy a 11-911/161 telefonon. Felveszünk gépkezelőket (szakmával, vagy középiskolai végzettséggel) három műszakba, valamint férfi és női betanított munkásokat. Bérezés teljesítménybérben történik. Jelentkezés: Fővárosi Műanyagipari Vállalat Rózsaszentmárton, Lenin út 50. AKCIÓ! Mérleg AKCIÓ! AUTÓ Értékesítés részletre is! Tájékoztatjuk kedves partnereinket, hogy 1989. szeptember 1-jétől már 10 % előleg befizetésével bármely kiállított autó megvásárolható. ADÁS - VÉTEL Használt Autó telepünkön Eger, Kistályai út 2.sz. MÉRLEG Kereskedelmi Kft. \JEger, Knézich K. u. 2. Hegyvidéki ma m ma M uduio, vendéglátásban, szállodai munkában jártas IGAZGATÓ­HELYETTEST keres. Fizetés a gyakorlati időnek és besorolásnak megfelelően. Szálláslehetőség van. Jelentkezési határidő: szeptember 30. „Hivatásszeretet 26729” jeligére a kiadóba Eger, Pf. 23. V____________J

Next

/
Oldalképek
Tartalom