Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-22 / 197. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolvam, 197. szám ÁRA: 1989. augusztus 22., kedd 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA A PANGÁS BAKANCSA „...sajátja volt, hogy bárkinek szüksége volt rá, megkaphat­ta gond nélkül — és nemegyszer jogosultság nélkül is.” (3. oldal) A KÉT ŐRÜLTSÉG KÖZÖTTI IZÉ „...azt kell mondanom: ha Isten teremtette a világot, akkor egy szemét volt.” (4. oldal) ALKOHOLSTOP „A gépkocsi műszerfalába beépített szondába bele kell fúj­ni a vezetőnek, hogy a gyújtást ráadhassa a motorra." (5. oldal) Ml LESZ AZ OLIMPIAI LOVASVERSENYEKKEL ? „Az Andalúziából érkező hírek szerint az afrikai iópestist nem sikerült megfékezni, s a fertőzést aligha lehet elszige­telni a jövőben." (6. oldal) Kapcsolatfelvétel az MSZMP és az Izraeli Munkapárt között Az MSZMP KB meghívására hazánkba látogatott Israel Gat, az Izraeli Munkapárt nemzetközi osztályának vezetője, akit hétfőn fo­gadott Pozsgay Imre, az MSZMP Elnökségének tagja, államminisz­ter. Megelégedéssel nyugtázták, hogy ezzel a látogatással a két párt közötti kapcsolatok formálisan is megteremtődtek. Egyetértettek ab­ban, hogy a némely kérdésekben meglévő véleménykülönbségek el­lenére kölcsönös érdek fűződik a pártközi együttműködés továbbfej­lesztéséhez. Pozsgay Imre tájékoztatást adott hazánk belpolitikájá­nak főbb jellemzőiről, fejlődési irányáról. Az izraeli vendéggel talál­kozott Kovács László, az MSZMP KB tagja, külügyi államtitkár, va­lamint Szokai Imre, a KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának helyettes vezetője. A Társadalomtudományi Intézetben — ahol Halay Tibor, az in­tézet igazgatóhelyettese fogadta a vendéget — Israel Gat kötetlen be­szélgetést folytatott magyar társadalomtudósokkal. Székesfehérvá­ron Penk Márton, a városi pártbizottság első titkára tájékoztatta a vá­ros életéről az izraeli vendéget, aki ezután látogatást tett a Könnyű­fémműben. Programja során találkozott a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt vezetőivel. Ellátogatott a Magyar Izraeliták Országos Képviseletére is, ahol Losonci András elnök fogadta. Megkezdődött a magyarországi tőzsde előkészítése Sajtótájékoztató a Hazafias Népfront székházában A falusi turizmus fejlesztéséről Egyik közkedvelt megyei látványosság: a kisnánai vár Hamarosan — már a tőzsde jö­vő évi bevezetésének előkészíté­se jegyében — új értékpapír-piaci megállapodást kötnek a hazai bankok és a pénzintézetek. A megállapodás kialakításánál már figyelembe veszik a leendő tőzs­dei szabályokat. Ennek alapján módosítják a tőzsdei értékpapír­kereskedelem szabályait, az ár­folyamjegyzés rendszerét, és sű­rítik a tőzsdenapok számát. Jelenleg a pénzintézetek, ban­kok saját számlára, a vételárat előre kifizetve megvásárolják azokat az értékpapírokat, ame­lyeket aztán a tőzsdenapokon el­adásra felajánlanak. így a kötvé­nyek, részvények árfolyamának alakulásában nagy szerepet ját­szik az, hogy az érintett bankok milyen üzletpolitikát folytatnak. Ugyanakkor a piac, a kereslet- kínálat hatása a kívántnál csak kisebb mértékben befolyásolja az árfolyam alakulását. Ezért a jövőben az űj megállapodás alapján megváltoztatják ezt a rendszert, és a bankok, pénzinté­zetek, brókercégek csak megbí­zás alapján fognak kereskedni az értékpapírokkal. Ez azért is elő­nyös, mert jelenleg viszonylag kevés szabad pénzeszközzel ren­delkeznek, és így nem volt lehe­tőségük a vásárlások bővítésére, ami hátrányosan hatott a tőzsdei forgalomra. Az új megállapodás alapján biztosítani kívánják az árfolya­Négy hét múlva, szeptember 22-én nyit, és október I-jéig fo­gadja látogatóit a 90. őszi BNV, a fogyasztási cikkek szakvására. Eddig 30 ország és Tajvan je­lezte, hogy részt vesz a BNV-n. Ám a Hungexpo, mint a buda­pesti vásárok hagyományos ren­dezője, arra számít, hogy a nyitá­sig számosán jelentkeznek még. A több mint 1300 kiállító 13 ter­mékcsoportban mutatja be új­donságait. Ezek: a textilruházat; a bútor és a lakásberendezés, va­lamint -felszerelés; a háztartási és vegyipar; a papíripar; a koz­metika; az élelmiszer-ipari ter­mékek és élvezeti cikkek; a kul- tűrcikkek, valamint a sport- és kempingcikkek; a járművek és felszerelések; az ajándéktár­gyak; a családi és hétvégi házak; a nagy- és kiskereskedelem be­rendezései és felszerelései; a vendéglátó- és szállodaipar; ille­tőleg az egyéb közszükségleti cikkek. mok gyors jegyzését és az üzlet­kötések teljes nyilvánosságát. Az elképzelések szerint októberben heti két tőzsdenapot, november­ben heti hármat tartanak, de­cemberben pedig már minden nap lesz tőzsdei adásvétel. Eb­ben az időszakban megteremtik a feltételeit annak, hogy az üzlet­felek, a befektetők a tőzsdén, il­letve a bankoknál, valamint a sajtó útján folyamatosan értesül­jenek az üzletkötések során ki­alakult árfolyamokról. Várhatóan az új rendszer hoz­zájárul a jelenleg igen alacsony forgalom fellendüléséhez. Július­ban az előző hónaphoz képest 60 millió forinttal visszaesett a for­galom, csupán 233 millió forint értékben adtak, illetve vettek kötvényeket, részvényeket. Az idén a havi legmagasabb forga­lom elérte a 360-370 millió fo­rintot. (A forgalomban lévő köt­vények összértéke 28,3 milliárd forint. A megalakult 170 rész­vénytársaság pedig mintegy 115 milliárd forint értékű részvény­nyel rendelkezik.) A következő hónapokban egyre sűrűsödő tőzsdenapokat továbbra is a Váci utcai Nemzetközi Keres­kedelmi Központban rendezik meg. Az értékpapírpiac azonban hamarosan kinövi ezt az épületet, és a tervek szerint átköltözik az Al- lami Fejlesztési Intézetbe, ahol az egyik földszinti nagyteremben ren­dezik be az új tőzsdét. A legnagyobb kiállító az idén is a Szovjetunió lesz. Hagyomá­nyosan nagy területen jelentke­zik termékeivel Csehszlovákia, Lengyelország, valamint a tőkés országok közül az NSZK és Ausztria. A korábbi évekhez ké­pest az idén tovább nő a tőkés or­szágokból érkező kiállítók szá­ma. Ugyanakkor csökkent a ma­gyar iparvállalatok kiállítói ked­ve. A korábbi évekénél is keve­sebb magyar textil- és bútoripari vállalat jelezte a vásáron való részvételi szándékát. Az idén először jelentkezik a BNV-n a Vállalkozók Országos Szövetsége, amely egy teljes pa­vilont vett bérbe a magánvállal­kozók tevékenységének bemu­tatására. A BNV-vei egyidejűleg rende­zik meg az Interplayexpo és a Csináld Magad szakkiállításo­kat is. Hazai és nemzetközi példák bizonyítják, hogy a falu felemel­kedésének, az ott élők boldogu­lásának, az épített és a természeti környezet, a kulturális hagyomá­nyok őrzésének, az emberi meg­értés erősítésének egyik eszköze a falusi turizmus. Ma is fontos, hogy a lakosság mennyire látja szívesen a vendégeket, magya­rán: társadalmi összefogásra van szükség. Az idén, június 9-én Törökbálinton megalakult Falu­si Vendégfogadók (Falusi Turiz­mus) .Szövetsége m u n k áj á ró 1 teg­nap délelőtt sajtótájékoztatót tartott Budapesten a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. Mint azt dr. Csáky Csaba egyetemi docens, a szövetség ügyvezető elnöke elmondta, so­kan megkeresték már őket a fa­lusi turizmussal kapcsolatban. Európa jó néhány országában pihenési bázis a falu, Franciaor­szágban például a vendéglátók szervezeténél 50 ezer község van nyilvántartva. Nálunk még meg­felelő katalógus sincsen, csak tö­redékek, s ezek a környezetet nem mutatják be, legfeljebb ma­gát a szállást. A szövetség meg­hirdette az országos nyilvános katalógus létrehozását, várják az érdeklődőket, a jelentkezőket. Szeretnék, ha egy alapítvány is alakulna, mecénásokat, támoga­tókat keresnek ehhez. Hogy ja­vaslat születhessen a falusi turiz­mus feltételeinek kialakításáról, a hónap végén, pontosabban au­gusztus 28. és szeptember 1. kö­zött Balatonföldváron megren­dezik a falusi turizmus konferen­ciát, amely a mezőgazdasági, a hagyományőrző építészeti, az adó- és pénzügypolitikai, illetve az idegenforgalmi szekciókon el­hangzottakat nyílt levél formájá­ban, ajánlásban foglalja majd össze, és ezt eljuttatja a miniszter- elnöknek és a kormánynak. Mivel az egyéni, a sajátos ha­gyományok vonzzák az idegen- forgalmat, ezeket kell felújítani, tovább kell élniük az országos tradícióknak. Nyugaton tanfo­lyamon oktatják a vendégfoga­dást, s a műemlék-felügyelőség sem parancsol, hanem segít, még pénzzel is. Itthon elég, ha valaki vagyonos, máris szállásadó le­het. Teljesen új támogatási, pénzügyi politikára van szükség, és arra, hogy a kormányzati szer­vek felismerjék: a falvakban és a különösen elmaradt térségekben a foglalkoztatás, a jövedelem- szerzés, a mezőgazdasági tevé­kenység kiegészítésének eszköze a falusi turizmus. Az eddigi kez­deményezések elszigetelt pró­bálkozások maradtak, nem kap­tak segítséget, több kísérlet ku­darcba fulladt. Annak ellenére, hogy az ország természeti adott­ságai, kedvező földrajzi fekvése, nyitott külpolitikája lehetővé tette, mégsem alakult ki megfe­lelő körben a vidéki vendéglátás és az azt támogató intézmény- rendszer, az oktatás, a tovább­képzés. A szövetséget a vendég­váró falusiak érdekképviseleti szerveként hozták létre, az első feladat Nyugat-Európa történeti tapasztalatainak, Magyarország próbálkozásainak, eredményei­nek összegyűjtése volt. Közismert, hogy a Közös Piac országai 2000-ig 20 millió hek­tár termőterületet kivonnak a termelésből. A tennivalókról ta­valy Hollandiában már nemzet­közi konferenciát is rendeztek. A szövetség a falusi turizmus felté­teleinek megvalósítása érdeké­ben kezdeményezi, hogy azt a mezőgazdasági kormányzat te­kintse a háztáji termelés szerves részének, s az idegenforgalmi fej­lesztési alap adjon kellő támoga­tást a községi lakások alkalmas­sá tételére. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal karolja fel az oktatást, és ilyen célokra adjon segítséget az átképzési program keretében. Emellett pénzügyi eszközökkel is támogassa a fog­lalkoztatási alapból, mint min­den más vállalkozást. Szükséges, hogy a Pénzügyminisztérium a falusi turizmusra is terjessze ki a háztáji adókedvezményt. A ta­nácsi költségvetési reform ki­emelten vegye figyelembe a falu­si települések infrastruktúrájá­nak fejlesztését. A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisz­térium olyan településeken, ahol a lakosság összefog a falusi turiz­mus kibontakoztatásáért, nyújt­son segítséget az infrastruktúra javításához. Mindenekelőtt egyértelmű útjelző táblákra, helységnév-kiírásokra, megfele­lő telefon- és úthálózatra van szükség. Jó lenne, ha az Orszá­gos Tervhivatal a területfejlesz­tés és településfejlesztés hosszú távú koncepcióiban intenzíveb­ben támogatná az idegenforga­lom terület- és településfejlesztő hatását, az elmaradott térségek felzárkóztatását. A szövetség a falusi turizmus kialakításával nemcsak a külföldi, hanem a ha­zai természetet, mezőgazdasá­got, állatokat kedvelő emberek­nek, a kis jövedelmű nyugdíja­soknak, a fiataloknak is pihenési lehetőséget szeretne biztosítani. Élve az új földtörvény adta lehe­tőséggel, fel kell hívni a figyelmet a gazdátlanul maradt falusi lakó­házakra, ide kell irányítani a ha­zai és a külföldi működötökét. Többre törekedni Sokféle egyesület, szerve­zet, párt próbálja alakítani politikai életünket. Őszinte jó szándék, kétségtelenül nemes buzgalom és pusztán csak minden ilyesfélét nél­külöző látványos szereplés egyaránt jelen van fellépé­seikben, egyikük tudja, má­sikuk a legkevésbé sem, hogy voltaképpen mit elle­nez. Programok, szólamok hangzanak el nap mint nap, ember legyen, aki igazán el­igazodik közöttük. A politizálás — úgy tűnik — fontosabb lett az értéket teremtő, az alkotó munká­nál, a kézzelfoghatóbb ered­ményekhez vezető minden­napi tevékenységnél. Mert nem sok jel mutat arra, hogy okosabban, lendületeseb­ben változna a gazdasági élet. Kevésbé észrevehető az oly sok bosszúságot okozó bürokrácia csökkenése, ma is nagy a zavar a rendeletek­ben, jogszabályokban. A hovatovább túlfűtött politikai életben ezért hat­nak üdítőleg a mégoly egy­szerűnek látszó egyéb tö­rekvések is, amit az új szer­veződésekről hallunk. Az egyik kezdeményezést — éppen a napokban — az elektronikus sajtó röpítette világgá. Arról szólt a tudósí­tás, hogy fővárosunkban történetesen az ellátást fö­löslegesen nehezítő, drágító lánckereskedelemmel szemben próbálnak fellép­ni. Ha jól emlékszem, az MDF kezdeményezte a ter­melők felkeresését s buzdí­tását a közvetlen eladásra, a kialakult közismerten ma­gas áraknál legalább valami­vel szerényebb árakon, hogy a pesti polgár olcsóbban jus­son ehhez vagy ahhoz, vá­sárlásai során. Lehet, hogy a fővárosnak is csak egy kis te­rületét érintő próbálkozás valójában csöpp a tenger­ben — de kétségkívül re­ményt keltő. A politika — úgy látszik — testesedni kezd azok körében is, akik’ eddig kevésbé figyelték az élet összefüggéseit, a gazda­ság kézzelfoghatóbb, gya­korlatibb kérdéseivel nemi­gen foglalkoztak. Csak he­lyeselni lehet a törekvései­ket akkor is, ha lényegében nem nagy dologról van szó, s a próbálkozás éppen újnak sem nevezhető. Mert ha vol­tak régebben is hasonló erő­feszítések másoktól, vala­mennyien vagyunk a meg­mondhatói annak, hogy bi­zony, nem sikerültek eddig. Talán most így, együtt, való­színűbb az eredmény, s — nemcsak Pesten. Szóval, valahogy így kel­lene folytatni is! Az lenne az igazán jó, ha széles körben a politizálás részévé válna a gazdaságpolitika is. Ha csak kisebb dolgokban is, de ösz- szefogással a tartalmasabb javulását keresnénk éle­tünknek, az előrelépéssel sokoldalúan foglalkoznánk. Hogy aztán valóban megta­láljuk azt az utat, amelyen a többhöz, jobbhoz is elju­tunk — együtt. Gyóni Gyula A népi hagyaték iránt érdeklődők sem csalódnak, ha megismerkednek a mellette lévő szlovák paraszt­ház nevezetességeivel is (Fotó: Szántó György) Több mint 1300 kiállító Egy hónap múlva nyit az őszi BNV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom