Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-21 / 196. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 21., hétfő POSTAFIÓK 23. Őzen a szerkesztő N. M. „Másfél hónapja olvastuk a Népújságban, hogy a Márkus professzor által készített „mész”, ami a csontritkulásra nagyon hasznos, kapható lesz, de hiába keressük a gyógyszertárban.” — úja, és sürgős felvilágosítást kér. A Márkus-féle készítmény importalapanyag beszerzésétől függ. Az akadályokat elhárítot­ták, előreláthatólag a gyártás megindul, és az eddigi hírek, szá­mítások szerint az év végén ismét kapható lesz a szer. A korábban közölt hathónapos határidőt az importbeszerzés függvényében lehetett komolynak tekinteni. E. L. Állatbaráti soraiból kitetszik, hogy Gyöngyösön, pénteken, amikor nagy piac van, feltehető­en a városba jövő környékbeliek behozzák a megunt kutyáikat, macskáikat, és szélnek eresztik. „Ha megunták őket, miért nem altatják el injekcióval, vagy pe­dig szednék őket össze. Nagyon rossz hatással van ez rám. Három gyereket neveltem fel, mindhá­rom szereti az állatokat, pedig bérházban lakunk.” Az idézett mondatokat komo­lyan vettük, és ezért adtunk han­got panaszának, megszívlelendő tanácsának. Nem is csak állatba­ráti érzésekről van szó, hanem a közegészséget veszélyeztető meggondolatlanságokról! M. A. Dicséri lapunkat előlegben, és a végén arra kér, hogy a csatolt verset jelentessük meg, olyan mély érzelmek támadtak önben mátrai üdülésén, hogy azt meg kell tudnia a lap olvasótáborá­nak. Nincsenek kétségeink afelől, hogy az üdülés számottevő nyo­mot hagyott önben, az érzelmek forma után vágyódtak, amit azonban mi kézhez vettünk, ti­zenöt sor, az eredetiség és a szép­ség minden emelkedettebb zeng- zete nélkül. Nem elég leírni a szé­pet ennyiszer és vallomássá fo­galmazni azt, ami a röppenő pil­lanatban lelkesített, a formát is addig kell csiszolni, időállóvá tenni, hogy más is elhihesse: a köz javára termeltünk értéket. Ez nem az. M. I. Önt lelkesedéssel töltötte el, hogy az amerikai elnök futott a Vasas-pályán. Úgy találta, hogy a személyes példa mindennél meggyőzőbb, és túl a követendő magatartáson, azzal az óriási er­kölcsi hatással is jár, hogy az em­berek továbbgondolják mindazt, amit látnak. Ön szerint nem be­szélni kell a sportról, hanem gya­korolni szükséges azt. Azon már meg sem lepődünk, hogy egy éles logikai kanyarral a Bush- féle futástól eljut a magyar lab­darúgás problematikájáig, és azt fejtegeti, miért, hogyan is lehet­ne segíteni az oly sok dicsőséget feltornyozó magyar labdarúgá­son? Talán rá kellene barátságos noszogatással venni az MLSZ tisztségviselőit, hogy intenzíven fussanak, derűsen gyűjtsék ma­guk köré a kíváncsi gyerekeket, mártózzanak meg a menedzse­rek által jól felkészített emberek társaságában, hívják ki a tévét egyszer-kétszer, sokszor, — és aztán minden újra a régi fényben ragyog majd. Vagy inkább a bun­dázáson és a következményein kellene előbb túllépnünk? Életekért vérünket... Az 1722. szeptember 11-én a pozsonyi magyar országgyűlésen elhangzott híres mondat „Éle­tünket és vérünket” Mária Teré­zia trónjának és a birodalom megmentésének érdekében hangzott el a diéta rendjeitől. E híres mondatot, melyet nemes­ségünk képviselői be is váltottak, ma még nemesebb értelemben aktualizálhatjuk: „életekért vé­rünket” segélykérő közfelkiál­tásra. Egyre kegyetlenebbé, hajszol- tabbá váló világunkban nagy szükség van és lesz magyarsá­gunkért, magyarként önként adott vérünkre. E rövid cikk egy olyan több évtizedes tradícióval büszkél­kedhető kis vöröskeresztes szer­vezetről ad tudósítást, melynek tagjai és környezetük tettekkel is bizonyítják felelősségüket pol­gártársaikért. Recsk az egykori aranybányá­járól, jelenleg rézércéről és a kö­zelében hajdan volt csákánykői hírhedt táborról is híres község lakói évtizedek óta emberbaráti segítségként vérüket is adják a rászorultaknak. A helyi vöröske­resztes szervezet tagjai, aktivistái szervezésével egy alig több, mint három és félezer lakosú község fiatal és idősebb generációja minden véradáson nagy létszám­mal megjelenik és vérével adózik a rászorulóknak. Réz- és kőbányászok, egysze­rű parasztemberek, férfiak és nők, itt szolgálatot teljesítő kato­nák jönnek el segíteni mások gyógyulásáért. Sokan talán gyakrabban is megjelennek a megengedettnél és ezt nem az egy-két nap szabadságért, ha­nem emberségből teszik. A legutolsó véradáson is 150- en jöttek el, a község lakói és a helyőrség katonái.. A véradás nemre, korra, foglalkozásra és egyenruhára való tekintet nélkül szép példája, hogy közösen is tu­dunk tenni, ha akarunk. Úgy érzem, és érezzük többen is, e község lakói közül, hogy a nyilvános köszönet megilleti mindannyiukat és példaként is szolgálhat. Példa az összefogás­ra, az együttérzésre, a segítő­készségre. A mindannyiunkat sújtó vál­ságok közben sem feledkezhe­tünk el az összefogásról, arról, hogy a legnemesebb értelemben felajánlott vérünkkel életeket menthetünk meg. Hugyecz János Újabb cigány szakmunkások Kerecsenden A Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének Kerecsendi Tagszervezete 1988 — 1989-es munkatervében fontos feladatként fogalmazta meg a dolgozók esti szakmunkásképzését. Öt szakmában — kőműves, ács-állványozó, szobafestő-mázoló, vasbetonszerelő, burkoló — indult így tanfolyam a helyi, illetve a hatvani szakiskolá­ban tam'tó pedagógusok segítségével, illetve a cigányszövetség orszá­gos elnöksége, a Hatvan városi TIT és az ÁBMH támogatásával azok részére, akik egy-egy adott területen már nagyobb gyakorlati időt töl­töttek. A tavaly decemberben kezdődött oktatásra jelentkezett 34 hallgatóból az idei nyáron 26-an tettek sikeres vizsgát, annyian, mint még soha egyszerre. Különösen szépen szerepelt a „megméretésnél” Surányi Róbert, Békési Gyula, Szajkó Róbert, akik egyben immár második szakmájukat szerezték. Pusoma Jenő Kerecsend JOGI ABC Pártfogó felügyelet A pártfogó felügyelet a bűn- cselekményt elkövetők ellenőr­zését, irányítását, a társadalom­ba beilleszkedésük segítését szolgáló intézkedés. Pártfogó felügyelet elrendelé­sének akkor van helye, ha a felté­teles szabadság, illetve a próba­idő eredményes elteltéhez az el­követő rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. Visszaeső próbára bocsátása, valamint ide­iglenes elbocsátás esetén a párt­fogó felügyeletet a bíróság hajtja végre, míg a fiatalkorúak fel­ügyeletét a gyámhatóság látja el. A fiatalkorúak hivatásos párt­fogó felügyelője a megyei gyer­mek- és ifjúságvédő intézetek fő­állású, pedagógus képesítésű dolgozója, aki egy vagy több gyámhatóság illetékességi terü­letén a gyámhatóság kirendelő határozata alapján fiatalkorúak pártfogó felügyeletét és az ahhoz kapcsolódó feladatokat látja el. Ennek során ellenőrzi a pártfo­golt tartózkodási helyét, tanul­mányainak folytatását, előme­netelét, dolgozó fiatal esetén a munkaviszonyból eredő köteles­ségek teljesítését, munkafegyel­mét, az eltiltott nyilvános helytől és baráti társaságtól való tartóz­kodását, keresményének fel- használását, jelentkezési kötele­zettségének teljesítését, lényegé­ben azt, hogy a pártfogolt tör­vénytisztelő életet él-e. dr. Kertész Éva ABajza- egyesület állásfoglalása Gyöngyös város címer­változtatásával kapcsolatban Mélységes megdöbbenéssel fogadtuk a Gyöngyösi Húek 1989. július havi számában köz­zétett felhívást, amelyben Gyön­gyös Város Tanácsának címerbi­zottsága arra kéri a város lakos­ságát, hogy az ott bemutatott há­rom címerterv közül válasszanak egyet és javasolják annak elfoga­dását. A városcímer megváltoz­tatásának igényét először a Bajza József Kulturális és Hagyomány- őrző Egyesület vetette fel, ám ennek ellenére a címerbizottság­ban az egyesület képviselője nem kapott helyet. Aggodalmaink azonban nem ebből a sajnálatos tényből fakadnak. A város jó né­hány polgárával együtt sem a bi­zottság eljárását, sem tevékeny­ségének eddigi eredményét nem tartjuk elfogadhatónak. A városi tanácsnak kötelessé­ge felmérni q polgárok igényeit és aszerint cselekednie. Javasol­juk, hogy a címerváltoztatás munkáját kezdjék élőiről az alábbiak szerint. Először azt kell eldönteni, egyáltalán szükség van-e a ha­gyományos városcímer felújított változatára, amikor Gyöngyös régi címerei is megfelelően bő és színvonalas választékot kínál­nak. Amennyiben a város úgy ha­tároz, hogy a megszüntetendő városcímer helyébe új kerüljön, ezt nyilvános pályázat útján kell meghirdetni; egyetlenegy mű­vész — mégoly színvonalas — al­kotásai beszűkítik a választás le­hetőségét. Mindezen kérdésekben a dön­tés joga a város lakosságát illeti meg. Bajza József Kulturális és Hagyományőrző Egyesület Komenczi Bertalan elnök Betegségem késztetett levélírásra. Hosszú ideig feküdtem az egri kórház urológiai osztályán. Az ott szerzett tapasztalataim ösztönöz­tek arra, hogy véleményem a nyilvánosság előtt is kifejtsem. Az osz­tályon dolgozó orvosok, ápolók és a személyzet többi tagja lelkiisme­retes, odaadó munkájáért minden elismerést megérdemel. Köszönet­tel és hálával tartozom mindannyiuknak azért, hogy enyhítették és orvosolták problémámat. Mindezt azért emelem ki, mert előzőleg egy másik Heves megyei kórházban tapasztalataim kedvezőtlenek voltak. Holló Albert Karácsond A pék és a péknél .Heréden, Samu Alfonzék műhelyében (Szabó Sándor felvétele — MTI) Helyjegy — fölöslegesen? Azok közé tartozom, akik a környezetükben található visz- szásságok, embertelenségek mi­att nem az újsághoz fordulnak. Most mégsem jutott eszembe más. 1989. augusztus 7-én az egri autóbusz-pályaudvaron megvá­sároltam a másnap szentendrei táborba utazó kislányom negy­venegyedik ülésre szóló buszje­gyét, hogy az utazás kényelmét biztosítsam. Az induláskor 11.25 órakor ott is voltunk az 1-es ko­csiállásnál, azonban a biztos hely tudatában a felszállásnál nem to­lakodtunk. Az indulás előtt né­hány perccel végül ő is felszállt, de a helye foglalt volt, és biztatá­sunkra sem mert szólni. így leült egy másik helyre. A csomagokat rendezgető autóbuszvezetőnek megemlítettem, hogy gyerme­künk elővételi jeggyel utazik, ám helyére telepedtek. A sofőr erre megrótt bennünket: „Nem utol­sónak kell jönni!” Első meglepe­tésemből ocsúdva pár héttel ko­rábbi esetemre hivatkoztam, amikor Budapestről Egerbe utazva hasonló szituációba ke­rültem, s akkor nekem át kellett adnom az ülést. A válasz erre az volt: „Ja, kérem az Pest, ez meg Eger! ” S mint aki jól végezte dol­gát, becsapta az ajtót. Úgy vélem, a történtekhez nem kell különösebb kommen­tárt fűzni. Kislányomnak nem­csak amiatt kellett szomorkod- nia, hogy egyedül kell utaznia, hanem indulása körülményei is kedvét szegték. Férjemmel nem tehettem mást, mint arcomra kényszerített mosollyal búcsút intettem. Bevallom zavaromban eszembe sem jutott, hogy megje­gyezzem a rendszámot, de gon­dolom a marcona „pilótát” nem lesz nehéz megtalálni. Molnár Ferencné Eger Kisebb-nagyobb bosszúságok Pazarlás — Hatvanban A búzának, az árpának és egyéb termékeinknek a magtárban lenne a helye. Sajnos, a learatott gabonák veszteségmentes szállítása Hatvan­ra sem jellemző. Ez látható a város főutcáján végig. Akik kerékpárral vagy gyalogosan itt közlekednek, az út szélére lesodort árpa- és búza­szemek tömegével találkoznak. Ez a pazarlás kis gondossággal, na­gyobb odafigyeléssel elkerülhető lenne. Kár tetézni az időjárás okoz­ta veszteségeket felelőtlen szállításokkal is. Vajon az utakon elszórt termékek sehol nem hiányoznak? Ilyen jól állunk? Munkánk, kenye­rünk becsülete nem ezt kívánja tőlünk! Szűcs Ferenc Hatvan Az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat értesíti Tisztelt Ügyfeleit, hogy a hatvani telepén augusztus 24-31 -ig éves vagyonmegállapító leltárt tart. Jelzett időpontban mindennemű átvétel és eladás szünetel. r-----------------------------------------------------------------------------------:-------------------------: " R ENDKÍVÜLI JUTTATÁSOK A MECSEKI SZÉNBÁNYÁKNÁL! Bányamunka vállalása esetén: (18-40 éves korig) — 4000 szénfalon töltött műszak után, ha más pályát választ, bányászkeresete 63 %-át fizetjük bérkiegészítésként. — kedvezményes OTP lakásjuttatás — családosoknak albérleti hozzájárulást, férfiaknak munkásszállót biztosítunk. — három évre szóló munkavállalási jutattás! Vájároknak, segédvájároknak: 110.000,- Ft, más földalattiaknak: 60.000,- Ft. — 22 éven aluli fiataloknak speciális kedvezmény! — bányászati bruttó kersetek, pótműszakkal: csapatcsillés (betanított munka) 14.000 — 18.000 Ft, vájár (szakmunka) 17.000 — 26.000 Ft. Feltétel: 10-12 hónapos munkaviszony előzmény, orvosi alkalmaság. Címünk: Mecseki Szénbyánák, Munkaerőgazdálkodás 7629 Pécs, Romját Aladár u. 5. Telefon: 72/24-863 <_______________________________________________________:__________:_____________________:_______________:______________________________j

Next

/
Oldalképek
Tartalom