Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-19 / 195. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 19., szombat Az MSZMP programnyilatkozatának tervezete Az MSZMP programnyilatkozatának tervezete bevezetőben megál­lapítja : a ’80-as évek végének a történelmi fordulópontján hazánk politi­kai lehetőségei gyökeresen megváltoztak. Mód nyílik a nemzeti érdeke­ket érvényesítő új politikára, a szocializmus új modelljének kialakításá­ra. Magyarország többpártrendszerre épülő jogállam lesz, ahol a hata­lom forrása a nép szabad választásokon kifejeződő akarata, s a nemzet ellenőrizheti a hatalom működését. A több fejezetre tagolt dokumentum első, Fordulóponton című része leszögezi: az MSZMP legfőbb célja a békés, fokozatos átmenet a de­mokratikus szocializmusba. A válságból kivezető út csak a társadalom energiáinak felszabadításával, a nemzet sorsáért felelősséget érző erők együttműködésével, s egyben nyűt versenyével található meg. Magyarországot az államszocializmus válságba juttatta. A mielőbbi modellváltás, az átmenet a demokratikus szocializmusba elkerülhetet­lenné vált. A nyilatkozattervezet hangsúlyozza: a párt mindenekelőtt elhatárolja magát a sztálinizmus minden változatától. Ezzel az elhatározással indult el a reformok útján, és megtette az első lépéseket a demokratikus szocia­lizmus felé. Felelősséget érez a válság miatt, és kötelességének tekinti, hogy vállalja részét a válság leküzdésében. Az MSZMP szocialista jóléti államot akar, amelynek fejlett és igazsá­gos szociális rendszere a teljesítőképes piacgazdaság eredményein nyug­szik. Jóléti államot, amelyben az emberek otthon érzik magukat, kibon­takoztathatják képességeiket, megteremthetik nyugodt életfeltételeiket, és biztosíthatják gyermekeik jövőjét. A válság leküzdése azonban a nem­zet áldozatkészségét igényli. Miközben az MSZMP az áldozatok vállalá­sára hívja fel a nemzetet, biztosítékokat is nyújt arra, hogy az emberek sorsa hamarosan jobbra fordul. A többpártrendszer, a társadalmi ellenőrzés és nyilvánosság megte­remtésével az MSZMP maga hozza létre ígéretei számonkérésének in­tézményes formáit. A Demokratikus szocializmust című fejezetben a dokumentum köz­vetlen feladataként az egyének emberi, politikai és szociális jogainak ki- szélesítését; középtávú célként a művelődésre, tudományos fejlesztésre és a képzett munkaerőre alapozott termelési szerkezet kiépítését, hosz- szabb távú programként pedig a fejlett országok civilizációs szintjének elérését jelöli meg. A programnyilatkozat szerint a demokratikus szocializmushoz vezető változások lényege egyebek között: — a demokratikus jogállam intézményi rendjének kialakítása széles körű nemzeti megegyezés alapján és a közvetlen demokrácia intézmé­nyeivel — népszavazással és népi kezdeményezéssel — megerősítve; — szabad választásokkal megválasztott, a főhatalmat gyakorló és a népszuverenitást képviselő felelős parlament, amelyet a demokratikus közvélemény és a köztársasági elnök, valamint az alkotmánybíróság ha­tékonyan ellenőriz. Az MSZMP a társadalmi rendszer szocialista jellegét a közösségek és egyének szabad fejlődésének előtérbe állításával kívánja megteremteni, mégpedig a társadalmi igazságosság és méltányosság, az esélyegyenlőség és szociális biztonság szilárd rendszerével, társadalmi szolidaritással, s mindezek révén egy közösségi társadalom kiépítésével. A demokratikus szocializmus szempontjából kiemelkedően fontos a népképviselet elvére épülő önkormányzati rendszer. Az MSZMP kívá­natosnak tartja, hogy a népképviseleti funkciók élvezzenek elsőbbséget az államhatalmi funkciókkal szemben. Az Új szocialista pártot című részben a tervezet részletesen taglalja, miként szükséges az MSZMP megreformálása során a pártállam állam­pártját a többi párttal alkotmányosan versengő szocialista párttá átalakí­tani. Az MSZMP tiszteletben tartja a választásokban kifejeződő nemzeti közakaratot, de — miként politikai versenytársai is — meghatározó kor­mányzati befolyásra törekszik — szögezi le a dokumentum. A megújult politikai szervezet a programnyilatkozat szerint szocialista párt, néppárt, reformpárt, demokratikus párt, a jövő pártja és nemzeti párt kíván lenni. A demokratikus szocializmusba való átmenetben a gazdasági meg­újulás alapvető feltétele a tulajdon reformja. A kismagántulajdontól a szövetkezeti tulajdonon keresztül a működőképessé tett állami tulajdo­nig, s a községi, városi, alapítványi tulajdonig valamennyi modern tulaj­donformának — beleértve a külföldi tőketulajdont is — szabad életlehe­tőséghez kell jutnia — rögzíti a tervezet Vegyes tulajdonon nyugvó piac- gazdaságot című fejezete. Az MSZMP elkötelezi magát a tulajdonformák sokszínűsége mellett, és alkotmányosan is garantálni kívánja a különböző formák esélyegyen­lőségét és a tulajdonlás biztonságát. Fontosnak tartja, hogy az embereknek és közösségeiknek legyen jo­guk a tulajdonforma szabad megválasztásához és változtatásához: bár­mely tulajdonformából lehessen bármely másikra váltani. A végső szót az egyenlő esélyű formák közötti versenynek kell kimondania: minden területen győzzön a hatékonyabb, és selejteződjék ki az alkalmatlan. A programnyilatkozat kiemeli: a tőketulajdonosok és vállalkozók megjelenése, illetve szerepének növekedése mellett is biztosítani kell a munkások és alkalmazottak részvételét a gazdálkodás ügyeiben. Gazdaságunknak piacgazdasággá kell válnia. Ennek meg kell terem­teni az alapvető feltételét: a korszerű, kiszámítható, stabil és rugalmas pénzügyi rendszert. A pénzpiac és egyben az egész gazdaság hatékony működésének záloga a forint átválthatósága. A programnyilatkozat szerint a piacgazdaság kiépítésével meg kell változnia az állam gazdasági szerepének. Az államnak — miként a világ összes fejlett országában — a piac feltételrendszerének megteremtését, az új technológiák ösztönzését, a piac káros hatásainak kivédését kell megoldani. Miként az Új társadalmi értékrendre épülő elosztást című fejezetben a tervezet rögzíti: az MSZMP olyan jövedelemelosztási rendszer kialakí­tását tűzi ki célul, amely — az egyéni érdekeltséget megerősítve — haté­konyan ösztönzi a teljesítményeket, s ugyanakkor biztonságosabbá teszi a megélhetést; társadalmi járandóságokkal enyhíti a szociális feszültsé­geket, és összhangban van a piacgazdaság követelményeivel is. A reáljövedelem emelkedését valamennyi réteg érdekének tartja a nyilatkozat. Leszögezi azonban: a növekedés motoija a kockázatválla­lók, az új utakat keresők kisebbsége. E jól képzett kisebbség eredményes tevékenységéért jogosan jár nagyobb jövedelem. Ám a gazdaság gyors átalakulásának időszakában sem szakadhatnak le tartósan és végzetesen egyes társadalmi rétegek a társadalom átlagától. A szocialista jóléti társadalom kiépítése elengedhetetlenné teszi az ál­lam újfajta szerepvállalását a művelődés, az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem terén — fogalmaz a programtervezet. Az MSZMP a nemzeti művelődést, a tudomány fejlesztését a haladás elemi feltételének tekinti. Támogat és befogad minden olyan törekvést, amely az oktatás és kultúra fejlesztésének szolgálatában áll, s ellenzi a kulturális érdekek kiszolgáltatását a rövid távú politikai küzdelmeknek és a szűkkeblű gazdasági megfontolásoknak. A dokumentumban annak a meggyőződésének ad hangot, hogy a szellemi munka, az értelmiségi te­vékenység reális anyagi és erkölcsi elismertetésében azonnali és radikális fordulatra van szükség. Növelni kell a kultúra részesedését a nemzeti jö­vedelemből. Az oktatási rendszer minden szintjén meg kell szüntetni az alapítás és működtetés állami monopóliumát. Ä közvetlen állami-ható­sági irányítás helyett olyan rendszert kell kialakítani, amely garantálja a szakmai autonómiát, a tanszabadságot és az önkormányzat lehetőségét. A programnyilatkozatban az MSZMP új egészségpolitikát hirdet. En­nek lényegét abban jelöli meg, hogy az alapvető egészségügyi ellátás — emelkedő színvonalon — továbbra is állami feladat és állampolgári jog: intézményei azonban radikális reformra szorulnak, felszereltségük-ellá- tottságuk lényeges javítása nélkülözhetetlen. A tervezet kitér a környezetvédelem fontosságára, arra hív fel, hogy a természeti és az értékes építészeti környezet megóvása váljék társadal­munkra általánosan jellemző magatartássá és erkölcsi értékké. A megreformált szociálpolitika keretében mindenekelőtt a munka- nélküliség problémáira kíván megoldást találni az MSZMP. Program- nyilatkozata szerint munkahelyteremtő gazdasági stratégiával, oktatási, átképzési programokkal a lehető legkisebbre kell szorítani azok számát, akik kívülrekednek a munka világán. Szükségesnek tartja az állami ifjúságpolitika gyökeres megváltoztatá­sát, a lakáshoz jutás esélyeinek javítását. A tervezetben az MSZMP elkötelezettségének ad hangot a „harma­dik korosztály,,, az öregek problémái iránt. Halaszthatatlan feladatnak tekinti a nyugdíjrendszer átalakítását. Szükségesnek tartja, hogy az alap­nyugdíj — munkájától függetlenül — állampolgári jogon illessen meg mindenkit. A dokumentum utolsó, Helyünk a világban című fejezetében az MSZMP kinyilvánítja, hogy egyesíteni kívánja a kommunista és szociál­demokrata értékeket, hogy ezáltal is az egész nemzet érdekeit szolgáló erővé váljon. A magyar társadalomfejlődés tapasztalatainak kritikus és önkritikus elemzésére támaszkodva, olyan működőképes társadalmi rendszer felé kíván haladni, amely elszakad az életidegen, a társadalom­ra felülről és kívülről ráerőltetett modellektől, s ha merít a nemzetközi tapasztalatokból, tanulságokkal is szolgálhat más országok számára. A programnyilatkozat végezetül leszögezi: a Magyar Szocialista Munkáspárt független Magyarországot akar. Szorgalmazza, hogy a kor­mány a nemzetközi életben következetesen képviselje hazánk érdekeit. Alapvető normának tekinti az államok szuverenitását és egyenlőségét, területi sérthetetlenségét, az erőszak tilalmát, a viták békés rendezését és a népek baráti kapcsolatainak fejlesztését. Külpolitikánk alapvető ele­mének tartja a Szovjetunióhoz fűződő viszonyt. Célja, hogy még ebben az évszázadban egyszerre váljék feleslegessé és felszámolhatóvá a NA­TO és a Varsói Szerződés. Az MSZMP arra törekszik, hogy a ma még létező szövetségi rendsze­rek viszonyát a szembenállás helyett a közeledés jellemezze. Időszerű­nek tartja a Varsói Szerződés belső reformját, a szervezet demokratizálá­sát, a katonai doktrína védelmi jellegének erősítését. Meggyőződése, hogy a szövetségi rendszerhez tartozás nem lehet alapja az államok bel- ügyeibe való beavatkozásnak. Gazdasági kapcsolatrendszerünk átértékelésével kapcsolatban kívá­natosnak tartja a magyar gazdaság hátrányos függőségének minden ol­dalú felszámolását, a kölcsönösen előnyös politikai és gazdasági kapcso­latok kiépítését. Hazánk és a szomszédos országok lakossága súlyos áldozatok árán ta­nulhatta meg, hogy egymás ellenében csak vesztesei lehetnek a történe­lemnek — állapítja meg a dokumentum. Ezzel összefüggésben az MSZMP kifejezésre juttatja: alapelvnek tekinti, hogy az Országgyűlés jóváhagyása nélkül magyar haderő ne léphessen idegen földre. Támo­gatja azt a gondolatot, hogy minden külföldi csapatot vonjanak ki az eu­rópai államok területéről, s a leszerelési folyamat részeként vonják ki a hazánkban állomásozó szovjet csapatokat is. Az emberi jogok, a kisebbségek egyenjogúsága védelmével és teljes körű kiteljesítésével kapcsolatban a programtervezet rögzíti: az MSZMP a leghatározottabban fellép a nemzetiségi jogok megsértése, a kisebbségek erőszakos asszimilációja ellen. Erdélyben kívánatosnak ítéli legalább a kulturális kisebbségi autonómia megvalósítását és az anya­nemzettel való kapcsolatok szabadságát. Annak érdekében, hogy a válaszfalak leomoljanak a baloldal külön­böző áramlatai között, az MSZMP kész az egyenjogú, világnézeti korlá­tok nélküli együttműködésre a szocialista, szociáldemokrata, keresz­tényszocialista és a radikális baloldali irányzatokkal. (MTI) \ J A MÁTRA VOLÁN gyöngyösi üzemegység visontai kirendeltsége gépkocsi­ezetőket keres felvételre Tátra típusú billenős tehergépjárművek vezetésére, kiemelet bérezéssel Heves megye területére ingyenes utazási lehetőséget, családtagok részére utazási kedvezményt biztosítunk. Jelentkezni lehet Székely Endre kirendeltség­vezetőnél Visonta Telefon: 11-052 42-09 mellék X Még nyár van, de lesz majd tél is! Már most kínálunk Önöknek női divatcsizmákat 50 % engedménnyel 2.700 Ft helyett 1.350 Ft-ért augusztus 21-től amíg a készlet tart Várjuk kedves vásárlóinkat. f v----------------------------------^ Az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban szeptemberben is indul levelező oktatás. Jelentkezhetnek azok, akik az általános iskola 8. osztályát elvégezték, továbbá, akik gimnáziumi tanulmányaikat nappali, vagy levelező tagozaton valamilyen oknál fogva abbbahagyták. Érdeklődni és jelentkezni lehet az iskola gondnokságán. Húsz termelőüzemben Figyelmeztető sztrájk megyénkben is A vasasszakszervezet elnök­ségének csütörtöki sztrájkfelhí­vása megyénkben sem maradt hatástalan. Közel tízezren juttat­ták kifejezésre ebben a formában a húsárak emelése miatti tiltako­zásukat, hangsúlyozván, hogy ez a lépés a kormány és a SZOT kö­zötti érvényes megállapodások­kal is ellentétes. Dienes Sándor- nénak, a vasasszakszervezet te­rületi szervezőjének tájékoztatá­sa szerint húsz termelőüzemben tartottak tiltakozó megmozdulá­sokat a kormány lépése miatt. Volt, ahol munkásgyűlést ren­deztek, például a siroki fémmű- vekberrvagy a Finomszerelvény- gyárban, am az üzemek többsé­gében félórás munkabeszüntetés volt. Három nagyvállalatnál a munka jellege miatt ípéldául Gagarin Hőerőmű Vállalat) nem hagyták abba a termelést, de elvi egyetértésüket fejezték ki szak- szervezetük álláspontjával. Az üzemekben a munkások közel 90 százaléka csatlakozott a kez­deményezéshez, bár a sztrájk időtartamára nem kaptak bért. A vasasok felhívásához más ágaza­ti szakszervezetek tagjai is csatla­koztak — közel ötezren —, hi­szen az áremelés a bérből és fize­tésből élőket érinti leginkább. A Mátra Volán egri üzemegységé­nek szakszervezeti intézőbizott­sága levelében arra figyelmezte­tett, hogy bár a közlekedési dol­gozók tudatában vannak annak, hogy munkabeszüntetésük a la­kosságot hátrányosan érintené, mégsem vehetik többé tudomá­sul az érdekeiket sértő hasonló intézkedéseket. Ezért, ha ez szükségessé válik, a jövőben az utazóközönség tájékoztatása után élni fognak a sztrájk jogá­val. A vasasszakszervezet elnök­sége levélben foglalta össze állás- foglalását, melyet a Miniszterta­nácsnak is eljuttatott. Ebben hangsúlyozzák, hogy mélysége­sen elítélik az áremelés előkészí­tésének módját, és azt, hogy a gazdálkodás hibáit még mindig a bérből és fizetésből élőkkel pró­bálják megfizettetni. A dolgozók mostani reakciója jól mutatja, hogy a lakosság sem bír el min­den terhet, és az áremelés már csak azért sem vezethet megol­dáshoz, mert egyre nagyobb ellen­érzést kelt. Ráadásul bűnbak­nak a kistermelőket próbálják beállítani, akiket pedig a kor­mány gazdaságpolitikája követ­keztében mértéktelen adóter­hek, magas energia- és takarmány^ árak sújtanak. A levélben hang­súlyozzák, hogy a jövőben az ilyen döntések előtt alapos egyeztető tárgyalásokra van szükség, és ellentételezni kell az így keletkező többletkiadásokat. A Megamorv—Petőfi-bizottság megbeszélése A Honvédelmi Minisztérium vállalja a költő temetésével kapcsolatos feladatokat A Megamorv—Petőfi-bizott­ság pénteken nyilvánosságra ho­zott közleményében arról értesí­tette a „magyar népet” , hogy a minap elvi egyezségre jutott a Magyar Néphadsereg vezetésé­vel, miáltal a honvédség — a kor­mány egyetértésével — felvállal­ja a Petőfi Sándor temetésével kapcsolatos tennivalókat. Az el­múlt hetek pro és kontra heves érzelmeket kiváltó Petőfi-vitái után kisebbfajta szenzáció erejé­vel hatott a Megamorv-expedí- ció legújabb bejelentése. A köz­lemény kapcsán az MTI munka­társa a Honvédelmi Minisztéri­umban érdeklődött a részletek­ről. Keleti György ezredes, a HM sajtóosztályának vezetője meg­erősítette a találkozó hírét. El­mondta, hogy Sipos Géza ezre­des, a Honvédelmi Minisztérium egyik csoportfőnöke szerdán — saját kérésére — fogadta Morvái Ferencet. A megbeszélésen az expedíció irányítója azzal a ké­réssel fordult a Honvédelmi Mi­nisztérium vezetőihez, hogy a Magyar Néphadsereg vállalja magára a Petőfi Sándor temeté­sével kapcsolatos feladatokat. Sipos Géza biztosította Morvái Ferencet, hogy a honvédelmi tárca örömmel eleget tenne a ké­résnek, hiszen Petőfi Sándor az 1848 — 1849-es szabadságharc honvédseregében teljesített szol­gálatot őrnagyi rangban. A kérés teljesítéséhez azonban meg kell bizonyosodni arról, hogy való­ban a költő-szabadságharcos föl­di maradványait lelték-e meg. A Honvédelmi Minisztérium eddi­gi értesülései szerint viszont még nem zárult le a Barguzinban ta­lált hamvak körüli polémia, s a kérdést még nem tisztázták tu­dományos alapossággal. Amíg ez meg nem történik, a Honvé­delmi Minisztérium nem kíván a kérdéssel érdemben foglalkozni. FELHÍVÁS A Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalatnál 1989. augusztus 22. napjára meghirdetett versenytárgyalás technikai okokból 1989. augusztus 21. napján de. 9 órakor kerül megtartásra. A fentiekről a pályázók külön értesítést kapnak. f .........................................\ A bélapátfalvi Cementgyárnál könyvszakértőt alkalmazunk (nem főállásban) Német nyelvtudású jelentkezők előnyben. Jelentkezés augusztus 21-től a gazdasági igazgatónál. \ ...... /

Next

/
Oldalképek
Tartalom