Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-15 / 191. szám

2 NEMZETKÖZI ÉL.ET NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 15., kedd Az NSZK-sajtó az NDK-menekültek problémájáról A második piros jelzés „Romániában nincsenek üres polcok, sőt...” Ceausescu aggódik a magyar és lengyel reformok miatt Túszügyben Iráni közvetítés? Irán feltételes segítséget aján­lott a Libanonban fogva tartott túszok szabadon bocsátása érde­kében — jelentette a BBC az ÍR­NA iráni hírügynökség vasárna­pi közlésére hivatkozva. A hírügynökség ugyanakkor óva intett a túlzott várakozások­tól, hangoztatva, hogy Teherán csak kismértékben tud hatni a túszok fogvatartóira. Az ÍRNA kommentálja leszögezi: ahhoz, hogy Teherán latba vethesse be­folyását a túszügyben, az is szük­séges „hogy az Egyesült Álla­mok is lépéseket tegyen az 1980 óta befagyasztott iráni pénzügyi követelések felszabadítása érde­kében.” Néhány nappal koráb­ban a Tehran Times című lap ugyancsak utalt a hasonló felté­telekkel elképzelhető teheráni közvetítésre. Tragédia hőlégballonnal Tizenhárom ember vesztette életét vasárnap Ausztráliában Alice Springs város közelében, egy hőlégballon lezuhanása mi­att. A tragédiát az okozta, hogy a mintegy háromszáz méter ma­gasan levő ballonba belefűró- dott egy másik léghajó gondolá­ja. Amikor Szergej Ahromejev, a Szovjetunió marsallja (a szovjet fegyveres erők korábbi vezérkari főnöke, jelenleg pedig Mihail Gorbacsov katonai tanácsadója) röviddel ezelőtt az Egyesült Ál­lamokban vendégeskedett, telje­sen szokatlan módon az ameri­kai Képviselőház védelmi bizott­sága előtt is megjelent, és ott a legnagyobb nyíltsággal válaszolt minden katonai kérdésre. Meg­kérdezték tőle — egyebek között —, hogy a Szovjetunió évente mennyit fordít nemzeti összter­mékéből a hadsereg fenntartásá­ra? A marsall nem tagadta, hogy az USA-hoz képest ez az arány magasabb, 8,4 százalék, vagyis közel két és fél százalékkal több. Aztán a bizottság tagjai azt tuda­kolták, összegszerűen mégis mennyire rúg az évi szovjet vé­delmi költségvetés? A válasz er­re is a legőszintébb volt: 77,3 milliárd rubel, de ez csak a bár­milyen külső agresszió elhárítá­sára alkalmas aktív erők védelmi kiadásait foglalja magában. A jelzett keretösszeg azonban nem tartalmazza a KGB és az építő­műszaki alakulatok költségeit, úgyhogy ezzel még némileg emelkedik az államháztartás te­hertétele. Ahhoz képest, hogy korábban a hivatalos szovjet hírközlő szer­vek mindössze 22 milliárd rube­les védelmi költségvetésről be­széltek, a több mint 77 milliárdos „bevallás” nyilvánvalóan nem Az NSZK mértékadó napi­lapjai helyeslik a bonni külügyi hivatalnak azt a döntését, hogy a berlini állandó képviselet után a nagyközönség elől ideiglenesen lezárta az NSZK budapesti nagykövetségét is. A külügyminisztériumhoz kö­zel álló bonni General-Anzeiger vezércikke elkerülhetetlennek nevezi ezt a második piros jel­zést: ugyanis ellenkező esetben Magyarországot is túlságosan megterhelné a német — német kivándorlási mozgás. A tekinté­lyes újság megállapítása szerint a kivándorlási hullám lényegi oka az NDK belső rendszerében ke­resendő, másfelől azonban a bonni „Németország-politiká- ra” is nagy felelősség hárul a po­litikai veszélyek elhárítása szem­pontjából. A Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői vezérkommen- táijában ugyancsak megértést Az Iszlám Konferencia Szer­vezetének egy magas beosztású vezetője vasárnap azzal vádolta Bulgáriát, hogy „fajgyűlölő poli­tikát” folytat a Bulgáriában élő török kisebbség ellen. Az AP amerikai hírügynökség történhetett volna meg a katonai glasznoszty „törvényesítése” nélkül. A felesleges titkolózások kora, úgy tűnik, véget ért. Moszkvában ugyanis rájöttek ar­ra, nincs értelme annak, hogy a „belső használatra” szóló infor­mációkban elhallgassanak bizo­nyos tényeket, hiszen a honvéde­lem terhei mindenkit egyformán érintenek. Ami pedig a nemzet­közi környezetet, s főleg a Nyu­gatot illeti, felesleges tápot adni a különféle találgatásoknak, nem­egyszer az eltúlzott becslések­nek, a „szovjet veszélyt” mester­ségesen felnagyító propagandá­nak. Másrészt az is indokolta a tényleges adatok nyilvánosságra hozását, hogy megfelelő viszo­nyítási alap álljon rendelkezésre a katonai kiadásoknak a Varsói Szerződés országai által szorgal­mazott kölcsönös csökkentésé­re. És ebben a vonatkozásban nincs helye a manipulálásnak, annál inkább sem, mert ha a le­szerelésben érdekelt államok — így a Szovjetunió — nem bocsát­ják egymás rendelkezésére a hadügyi kiadásokról szóló valós információkat, aligha lehet szó a bizalom erősítéséről. Bár Nugáton kellően méltá­nyolják a szovjet nyíltságot, bizo­nyos politikai körökben és sajtó- orgánumokban mégis kételyeket igyekeznek táplálni. Tényleg eny- nyi lenne a Szovjetunió éves ka­tonai költségvetése, mint ameny- nyit Moszkvában most elismer­kér Magyarország kényes hely­zete iránt. Ezt a lap szerint az a dilemma jellemzi, hogy egyfelől átengedjen-e nyugatra NDK-ál- lampolgárokat, másfelől azon­ban a keleti közösség szellemé­ben szigorúságot is tanúsítson. Bonn a nagykövetség ideiglenes bezárásával feltételezhetően se­gíteni akart Magyarországnak ebben a változások irányában ható átmeneti korszakában.- Ily módon enyhíteni lehet azokat a Magyarország címére elhangzó keleti szemrehányáso­kat, amelyek szerint a magyarok rést nyitnak az eddig még úgy- ahogy zárt tömbben — úja a frankfurti újság. A Süddeutsche Zeitung című liberális müncheni lap szerint nincs ok hősként ünnepelni azo­kat az NDK-állampolgárokat, akik még a belnémet kapcsola­tok megterhelése árán is ki akar­nak szabadulni országukból, ám emlékeztet, hogy Szófia a törö­köket nevük szlávosítására kényszerítette, betiltotta az isz­lám szertartásokat és a török nyelv használatát. Todor Zsivkov bolgár államfő vasárnap ugyanakkor megerősí­tek? Vagy ennél még mindig jó­val több? Az amerikai Wall Stre­et Journal és a brit Financial Ti­mes — de sok más tekintélyes lap is — hasonló kérdéseket tesz fel mostanában. A bizalmatlanság­nak nyilván az is egyik oka lehet, hogy szovjet részről évtizedekig valószínűtlenül alacsony száma­datokat közöltek a védelmi ki­adásokról, ami kétségtelenül igaz. És bizony a bizalmat nem könnyű helyreállítani, bár erre Moszkva őszintén törekszik. Szovjet szakértők gyakran hi­vatkoznak arra, hogy a nyugati kételyek nem kis részben az ösz- szehasonlítási alap tarthatatlan­ságából erednek. Az Egyesült Államokban, a NATO-ban ugyanis abból indulnak ki, hogy egyes fegyverek és fegyverrend­szerek (a fejlesztés, a gyártás) mennyibe kerülnek náluk, ám ezeket a költségeket nem lehet átvetíteni a szovjet gazdaságra. A Szovjetunióban a profitérde­kek nem érvényesülnek, ehhez járul még a nyersanyagár és a bérköltség alacsonyabb szintje, a legyártott eszközök önköltségi áron való leszállítása a hadsereg­nek. De vegyünk egy másik lé­nyeges tényezőt. A mintegy 4 millió főt számláló szovjet fegy­veres erők fenntartási költségei — mindenekelőtt az általános had­kötelezettség miatt —jó val kiseb­bek, mint a zsoldos rendszerű amerikai vagy brit hadseregé. Ott, ahol a hivatásos és a sorállo­Wéber István: ön bizto­san megfelelt nekünk. A Hungária Biztosító kék­fehér, igen-nem játék nyertese: Wéber István, Lajoskomárom, Bogár­éi út 13/A. 8136. A kér­désre, hogy igaz-e, hogy a Hungária Bizto­sító casco biztosítással rendelkező partnerei­nek száma 950.000, igennel felelt helyesen. Ezenkívül Hungária- casco biztosítása van és szerencséje is. Most vá­laszthat egy 50.000 fo­rintos ruhavásárlási le­hetőség, egy hússal teli hűtőláda és egy utazási lehetőség között. Gratu­lálunk. Gondoskodunk, tehát vagyunk. Hungá­ria Biztosító éppúgy hiba lenne, ha az építő jellegű német — német együtté­lés megzavaróinak tüntetnék fel őket. Egyértelművé kell tenni ugyanis, hogy ki veszélyezteti ezeket a kapcsolatokat: senki más, mint az NDK vezetése és kemény magatartása. A Westdeutsche Allgemeine Zeitung vezércikkében ésszerű intézkedésként dicséri a buda­pesti képviselet félfogadásának ideiglenes felfüggesztését, és megállapítja, hogy a hivatalos Bonn is a válság rendezésén fára­dozik. Ugyanakkor laptársaihoz hasonlóan ez a nagy példányszá­mú újság szintén leszögezi: a probléma oka az NDK belső vál­sága, és jelenleg még nemigen le­het felfedezni arra irányuló jele­ket, hogy Berlin kész lenne refor­mokra. A berlini vezetés jelenle­gi összetétele a lap szerint való­színűleg alkalmatlan is erre. (MTI) tette: Szófia kész tárgyalni a tö­rök hatóságokkal a kérdésről. Zsivkov Kadhafihoz intézett üzenetében hangoztatta ezt. - Bulgáriából ankarai adatok szerint május óta 270 ezren ván­doroltak ki Törökországba. mányú — vagy inkább a katonai életpályát hivatásul választó fia­talokat — igen jól megfizetik, az úgynevezett személyi költségek összehasonlíthatatlanul nagyob­bak, mint—mondjuk — a szovjet hadseregben, ahol a tisztek és a sorkatonák illetménye messze elmarad a példaként említett két nyugati hadsereg hivatásosainak illetményétől. Már önmagában véve ez a különbség is „olcsób­bá” teszi a szovjet fegyveres erő­ket. Emellett még számos más jel­lemzőt lehetne figyelembe venni annak tárgyilagos megítélésé­hez, miért „csak" annyi a szovjet katonai költségvetés végösszege, mint amennyi. Zárógondolatként ide kíván­kozik annak megjegyzése, hogy a védelmi erőfeszítések még ezen a szinten is erőteljesen megterhe­lik a Szovjetunió gazdaságát, ezért — nem feledkezve meg az államháztartás több mint 100 milliárdos deficitjéről sem — Moszkvának alapvető érdeke a katonai szembenállás csökken­tése, a leszerelési tárgyalások eredményessége. Az egyoldalú csapatcsökken­tés, a védelmi kiadások lefaragá­sa (10 milliárd rubellel) nemcsak a bizalmatlanság ködének oszla- tását szolgálja, hanem a szovjet nép életkörülményeinek javítá­sát is. Nicolae Ceausescu rózsás ké­pet festett országa helyzetéről, s egyben aggodalmának adott hangot a magyar és a lengyel re­formok miatt a Newsweek ame­rikai hírmágazin legújabb szá­mában megjelent interjújában. A román pártfőtitkár és államel­nök teljesen alaptalannak minő­sítette az emberi jogok megsérté­séről, a falurombolásról és a gaz­dasági nehézségekről külföldön közzétett beszámolókat, ame­lyeket vagy újságírói hiszékeny­ségnek vagy tudatos hamisítás­nak, Románia befeketítésére irá­nyuló kampánynak tulajdoní­tott. Az interjú átszerkesztett változatát az Agerpres román hír- ügynökség hétfőn tette közzé, a feltett kérdéseket csak rövid ösz- szefoglalásban közölve. Ceausescu szavai szerint Ro­mániában élénk figyelemmel kí­sérik mindazt, ami más orszá­gokban történik. ”Mipersze nem avatkozunk be más országok bel- ügyeibe, ugyanakkor azonban aggódunk egyes országok intéz­kedései miatt, amelyek nem mást jelentenek, mint a szocializmus elveiről való lemondást, vissza­fordulást, vagy ahogy egy francia lap fogalmazott, visszatérést a kapitalizmushoz” — jelentette ki. Ez az út — tette hozzá — csak súlyosbíthatja ezen országok gazdasági-társadalmi helyzetét, ami kétségtelenül befolyásolja a gazdasági-politikai stabilitást és a nemzetközi kapcsolatokat. Az Agerpres ismertetése sze­rint arra a kérdésre, hogy „Ma­gyarországon és Lengyelország­ban alkalmazásra kerülő intéz­kedések végül is kárt okoznak-e majd az illető országok népé­nek” , Ceausescu válaszában úgy fogalmazott, hogy ezt most ne­héz megmondani. A főtitkár ez­után a társadalmi rendszerek tör­ténelmi fejlődését fejtegetve megemlítette, hogy még a rab­szolgaság eltörléséért hosszú há­borút vívó Egyesült Államok sem szándékozott soha vissza­térni a rabszolgatartáshoz. Min­den visszafordulás csak kárt okozhat a nemzetnek — szögezte le végül. Az AFP francia hírügynökség ismertetése szerint a román ál­lamfő kijelentette, hogy "ka­tasztrófa lenne azoknak az intéz­kedéseknek az alkalmazása, Tíz kiszuperált harci repülő­gépet bocsát árverésre a brit ki­rályi légierő. Ez az első eset, hogy a RAF úgy próbál megsza­badulni néhány tonna ócskavas­tól, hogy néhány fontot keresni is akar rajta. Az aukciót a londoni Phillips cég szervezi a walesi Cardiffban szeptember 21-én, a bevételek őfelsége Védelmi Minisztériu­mát illetik. amelyeket Magyarországon és Lengyelországban egyesek, köz­tük magas beosztású személyisé­gek akarnak”. Ceausescu kijelentette, hogy Romániában nincsenek üres pol­cok az üzletekben, sőt, jelentős árukészletek vannak, mindent meg lehet vásárolni, számos olyan cikket is, amelyeket az Egyesült Államokban árusíta­nak. Ceausescu az úgynevezett te­lepülésrendezési programról szólva leszögezte, hogy a "rom­bolás szó nem létezik Romániá­ban, s ha jobb lakások építése rombolást fejez ki, akkor defini­álnunk kell az építés és korszerű­sítés szavakat, és meg kell ma­gyaráznunk a rombolás jelenté­sét”. Az emberi jogok témaköré­ben a román vezető annak eltérő felfogásait ecsetelte, és hangsú­lyozta, hogy Romániában a munkához való jogot tartják alapvetőnek, míg Nyugaton a ki­vándorlásra helyezik a hang­súlyt. Elmondta, hogy személye­sen mindig is ellenezte a kiván­dorlást, mert a „román nép már kétezer éve ott él és az elkövetke­ző kétezer évben is ott kíván ma­radni”. Ceausescu állítása sze­rint ezért nem bátorítják a kiván­dorlást, ugyanakkor senkit sem kényszerítenek maradásra, és biztosítják a családegyesítés jo­gát. A romániai személyi kultusz- szál kapcsolatban Ceausescu ki­jelentette, hogy már magáról a fogalomról is lehetne vitatkozni, de — mint mondotta — arra most nincs idő. Ami mégis elmondha­tó — folytatta —, az az, hogy sze­mélyiségek, egyik vagy másik párt rokonszenvet vagy támoga­tást élvezhet, ha tevékenységük­ben azonosulnak a dolgozó nép, saját népük ügyével. Miért ért a nép egyet a Román Kommunista Párt és ezáltal főtitkára politiká­jával? Mert felszámolta az elma­radottságot és felemelte az or­szágot jelenlegi színvonalára — válaszolta meg az RKP főtitkára saját kérdését. — Ha ez a szemé­lyi kultusz, akkor minden elma­radott országnak olyan pártot és személyiséget kívánok, amelyek és akik képesek biztosítani né­pük életszínvonalának emelését — szögezte le Ceausescu. A harci gépek szerelmesei vá­logathatnak néhány, az'50-es évekből származó Vulcan óriás­bombázó, Vampire típusú ne­hézbombázó, Canberra típusú könnyűbombázó és Meteor va­dászgép között. Az eladandó gépekkel csupán két probléma van: egyrészt ezek már nem tudnak repülni, más­részt pedig a szállítást a vevőnek kell megoldania. Serfőző László Az Észak-magyarországi MÉH Vállalat az alábbi kirendeltségein a másodnyersanyagok begyűjtését végzi: ^ 3332 Sírok, Liszkóvölgy Telefon: 31 3245 Recsk, Kossuth u. 69. Telefon: 32 3351 Verpelét, Kapás u. 9. sz. MÉH Minden mennyiségben vásárolunk szoc. szektortól, magánszemélyektől és egyéb leadóktól újra hasznosítható hulladékot Nagyobb leadóknak — előzetes egyeztetés alapján — munkaszüneti napokon is állunk rendelkezésére. Jelentkezéseket és egyéb bejelentéseket a Sírok 31 telefonon kérjük bejelenteni. V J Fellebben a titok fátyla... Mennyit költ a Szovjetunió katonai célokra? Bulgária: 270 ezer kivándorló Bombázót, vadászgépet

Next

/
Oldalképek
Tartalom