Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-15 / 191. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 15., kedd GAZDASÁG TÁRSADALOM 3 Mi dühíti a termelőket? Az akció folytatódik! Legalábbis erre lehet következtetni a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa legutóbbi ülésén elhangzott bejelentéséből. A Fejér megyei szövetkezetek képviselője indítványozta, hogy a sikertelen aratási demonstráció miatt a gazdaságok a műtrágya vásárlását is mérsékeljék, ezzel is jelezve elégedetlenségüket. Az aratási felvonulás nem hozott sikert, a kormány nem emelte meg a búza felvásárlási árát. Ha ügy tetszik, alulmaradtak a termelők. De most győznek, ha erre válaszul tovább csökkentik a termelést? A műtrágyavásárlás és -fel- használás csökkenésének ugyanis feltétlenül alacsonyabb növénytermelés lesz a következménye. A gazdaságok jelentős része fizetési nehézségekre, más pénzügyi zavarokra hivatkozva idáig sem vásárolt kellő mennyiségű műtrágyát, sok helyen már zsarolták a talajokat. Ez az újabb "bosszúakció”a már megkezdett talajzsarolást fokozza, a hozamokat, s velük együtt a jövedelmeket gyéríti. Ez tovább rontja a fizetőképességet, s a kör bezárul. Valós számításokat, végiggondolt érveket Az ilyen magatartás aligha azonosítható a tulajdonosokra jellemző következetes viselkedéssel. Persze, ez érthető, mert valódi tulajdonosok sincsenek a szövetkezetekben. A kétkezi munkát végző szövetkezeti tag és a vezető egyaránt a havi jövedelem növelésében érdekelt, nem a vagyon gyarapításában. Ezért akarnak a nagyobb felvásárlási árnak érvényt szerezni még azon az áron is, hogy hosszabb távú érdekeiket alárendelik ennek. Azt kevesen vitatják, hogy a búza árának emelése indokolt. Erre szükségük van, illetve lenne a termelőknek. Az agrárolló kinyílt, s az egykori kiugró jövedelmezőséggel termelhető növény mára a terület felén veszteségessé vált. S e helyzetnek aligha lehet megoldása a sokat emlegetett szerkezetváltás, hiszen gabona kell az élelmezéshez, a takarmányozáshoz, s eladhatósága miatt a pénzügyi egyensúlyhoz is. Azt el lehetne fogadni, hogy adott pillanatban az ország nem bír el magasabb felvásárlási árat, s emiatt átmenetileg a termelők járnak rosszabbul. De ehhez valós, végiggondolt és számításokkal is igazolható érvekre lenne szükség. Ez azonban az aratási felvonulást megelőző vitában elmaradt, sőt félrevezető adatok zavarták a termelői közvéleményt. Az árhivatali illetékes például úgy nyilatkozott, hogy a termelők által követelt harmincszázalékos áremelés 13 — 14 százalékkal növelné a sertéshús fogyasztói árát. Ez mintegy sugallja, hogy ilyen mértéket nem viselnek el a fogyasztók, s a hivatal az ő érdekükben áll ellent a termelői követeléseknek. Ha a valóságot fednék a számok, vélhetően nem is okozott volna nagyobb zavart a hivatali érvelés. Veszélyes hangulatkeltés Ám az adatok nem a legegyszerűbb matematikai műveleteken alapulnak. Föltételezve, hogy egy kilogramm sertéshús előállításához négy kilogramm abrak kell, s ez mind gabona; a 30 százalékos felvásárlásiár-nö- vekedés hat forinttal emelné a hizlalás költségeit. Ha ezt maradéktalanul érvényesítenék a hús árában, akkor is csak 4 — 6 százalékkal kellene többet adni érte a boltokban, a takarmány árváltozása miatt. Ez csupán harmada a hivatali közlésnek. A termelőket ezen túl az is dühíti, hogy legutóbb, amikor a hús fogyasztói árát emelték, akkor is csak a költségvetési támogatások apadtak, a termelői árak változatlansága mellett jártak rosszabbul a fogyasztók. E tényt azonban nem magyarázta oly lelkesen a hivatal, mint a gabona és a hús árának összefüggéseit. Nem állítható, hogy szándékos félrevezetésről van szó, ám az ehhez hasonló esetek a hangulatkeltéshez elegendőek. Azaz a helytelen adatok közlése azt erősítheti a vásárlókban, hogy a fizetésekhez képest egyébként is magas élelmiszeráraknak csupán a mezőgazdaság a geijesztője. Leegyszerűsítve: aparasztazoka az életszínvonal romlásának. A hangulatkeltés persze nemcsak hivatali eredetű, hiszen az aratási demonstráció, a műtrágyavásárlás fékezése a kormányra hárítja a felelősséget. Azt sugallja, hogy a hibás irányítás miatt nem lesz elég gabona, hús. Nyilvánvaló: mindkét állítás erősen sarkított, egyoldalú nézőpontból megfogalmazott. A valóság valahol félúton lehet, hiszen a nem elég hatékony mező- gazdasági termelés is árnövelő, és a kormányzati intézkedések is vitathatók. Á korrekt, tényeken alapuló tájékoztatás hiányában, a középúton megbúvó igazságot nem találhatja meg a jó szándékú állampolgár, ezért amellé áll, aki számára szimpatikusabb állításokat közöl, aki hatásosabban képes manipulálni őt. S arra későn jön rá, hogy a szóhadjáratok vesztese végül is saját maga lesz. Éppen a dolgos és jó szándékú többség érdekében kellene a nyilatkozatháborúktól, a hangulat- keltő információktól megszabadítani a közéletet. V. Farkas József Polgári termelésre térnek át A Fegyver- és Gázkészülékgyárban A katonai költségvetés visszafogása, a megrendelések csökkentése mintegy 10 hazai vállalatot érint. A Fegyver- és Gázkészülékgyár a változásra gyorsan reagálva, felszabaduló kapacitásait a polgári termelésre állította át, elkerülve ezzel a válsághelyzetet. A gázkonvektorok, cirkogejzerek s más gázkészülékek országszerte keresett termékek, s több nyugat-európai országba exportálnak belőlük. Gázkonvektorokat szerelnek össze az egykori fegyveralkatrészraktárban (MTI-fotó: Pataky Zsolt) Horváth József és munkatársai az üvegházi ablakokat javítják a hide- György Illés rotációzza a rózsatövekkel beültetett sorokat gebb napokra Százéves a hatvani MÁ V-kertészet A hatvani MÁ V-kertészet az idén centenáriumát ünnepli. Az üvegházakban, a négyhektáros szabadföldi területen virágokat, cserjéket, palántákat, fákat nevelnek a Magyar Államvasutak Hatvantól Szolnokig, Rákosig, Somoskőújfaluig, Ceglédig tetjedő mintegy 120 szolgálati helye számára. Munkájukkal elősegítik, hogy zöldebbek, virágosabbak, kulturáltabbak legyenek vasútállomásaink és környékük. Nahóczki Judit a rózsákat vagdalja A Phylodendron 30 éves szaporítóanyagának érdekessége, hogy az idei virágzás és a tavalyi termés együtt található - mutatja Fülei Jó(Szabó Sándor felvételei — MTI) zsefné kertészetvezető Heves megye képviselői a pártalakítás mellett álltak ki Az agrárreformkörök: egyesületként Szeptember 20-ig dolgozzák ki az alapszabály-tervezetet Egyelőre nem párttá, hanem egyesületté alakuljon át az agrár- reformköri mozgalom — ezt javasolta a magyar mezőgazdaság és a vidék tarthatatlan helyzetét felvázoló szenvedélyes hangú vitaindító előadásában Nagy Tamás, az agrárreformkörök országos ideiglenes választmányának elnöke a hét végén a dunapataji művelődési házban. Itt tartották mintegy félezer érdeklődő részvételével az agrárreformkörök országos tanácskozását. Az esemény kiemelkedő jelentőségű az idén május 12-én zászlót bontott mozgalom történetében. Sorsfordulónak tekinthető az esemény — erre utaltak többen is felszólalásukban. Ettől az összejöveteltől várták, hogy a jelenlévők döntsenek a továbbiakról, azaz, választ adjanak arra a kérdésre: változatlanul mozgalom formájában, avagy egyesületként, esetleg pártként óhajtják-e folytatni tevékenységüket. Alapvető céljuk azonban változatlan: a magyar falu és a magyar mezőgazdaság politikai-gazdasági érdekeinek felvállalása. Az agrárreformkörök képviselői amellett, hogy tanácskozásukon állást foglalnak a parasztság és az agrárgazdaság jövőbeni érdek- védelmi rendszeréről, kidolgozzák a követendő gazdasági program körvonalait, és ezzel szoros kapcsolatban véleményt mondanak a tulajdoni kérdésről. A tanácskozással egy időben vette kezdetét a közeli Szelidi- tónál az Élelmiszer-gazdasági és Falusi Ifjúság Szövetsége országos találkozója is. A tanácskozáson lezajlott vitában mindvégig a felszólalások középpontjában állt a mozgalom további formájával kapcsolatos kérdés. Kezdetben a túlnyomó többség szövetség vagy egyesület alakítása mellett foglalt állást. A déli órákra már eldőlni látszott a válasz. Valószínűleg emiatt csatlakoztak sokan inkább a Szelidi- tavi programokhoz, délutánra ugyanis csaknem felére csökkent a résztvevők száma. Pedig ekkor fordulat történt. A pártalakítás mellett kiállók kerültek előtérbe, néhány megye: Heves, Szabolcs- Szatmár, Tolna és Vas képviselői egységesen ezt az álláspontot képviselték. Véleményük szerint az agrárreformköröknek önálló politikai erőként kell megjelenniük, hogy a parlamenti választásokon kellő számú, az ágazat által elkötelezett képviselőt tudjanak mandátumhoz juttatni. Elmondták: nézeteiket nem csupán az elmúlt négy évtized agrárérdekeket figyelmen kívül hagyó gyakorlatára alapozzák, hanem azzal is alá kívánják támasztani, hogy sem az uralkodó, sem az uralomra törő pártoknak nincs jelenleg határozott elképzelésük az ágazat válságának megoldására. A vidéki városok, falvak és az élelmiszer-gazdaságban dolgozók terheik hátrányos helyzetét felsorakoztató, a jelenlegi érdek- képviseleti szerveket, szövetségeket bíráló érvek után úgy tűnt, hogy sikerült meggyőzniük a jelenlévők többségét a párttá válás elengedhetetlenségéről. Az egyre nagyobb tetszésnyilvánításból ugyanis erre lehetett következtetni. Valószínűleg a döntő pillanatban emelkedett ismét szólásra Nagy Tamás, és érzelmektől és józan érvektől egyaránt áthatott gondolataival fordított a helyzeten. Nagy Tamás kifejtette, hogy a mai időszakban, amikor nem ismeretes még például a többpártrendszerről vagy a választásokról szóló új törvény sem, politikai kalandorság volna pártot alakítani. Rámutatott: a tapasztalatok, így például a Magyar Demokrata Fórum legutóbbi választáson aratott sikerei is azt igazolják, hogy egy mozgalomnak először tömegbázist kell szereznie, megismernie a hozzá csatlakozók egyéni elgondolásait, és aztán átalakulni politikai választási párttá. Javaslata: olyan egyéni tagságon alakuló egyesület, amelynek alapszabályát, fő programjait eleve úgy határozzák meg, hogy szükség esetén szinte azonnal párttá alakulhasson át. Ezt a javaslatot öt ellenszavazattal az országos tanácskozás elfogadta. Határozatot hoztak arra, hogy az országos ideiglenes választmány alakuljon át előkészítő bizottsággá. Ez a bizottság készítsen el olyan alapokmányokat, ami magába foglalja egy esetleges párttá alakulás gyors lehetőségét is, és ugyanakkor részletesen munkálja ki az egyesület agrárprogramjának tervezetét. A bizottságnak ez év szeptember 20-ig kell az alapszabálytervezetet elkészíteni, és a megyei agrárreformkörök választmányán keresztül széles körű vitára bocsátani. Ugyancsak a bizottságnak kell elkészítenie azt a vitaanyagot is, amely a tanácskozás egy másik vezértémájával foglalkozik. Visz- sza-visszatérő gondolatként vetődött fel a paraszti múlt, pontosabban a földjeitől megfosztott parasztság rehabilitációja. A vélemények e kérdésben is erősen megoszlottak. Volt, aki kifejezetten amellett állt ki, hogy anyagilag is kártalanítsák a jelképes összegért megváltott földek volt tulajdonosait, illetve azokat, akik a szövetkezetekbe kényszerűen beadott földjeikért semmit sem kaptak. Mások — érzékelhetően ők voltak többségben — azt hangsúlyozták, hogy erkölcsi rehabilitációval egyetértenek, anyagival azonban nem. Hiszen akkor kártalanítani kellene azokat is, akiktől ipari üzemeket, műhelyeket, boltokat vagy házakat vettek el, kártalanítás illetné meg azokat a parasztokat is, akik a szövetkezetekben pár forintos munkaegységért dolgoztak annak idején.
