Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-13 / 163. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 163. szám ÁRA: 1989. július 13., csütörtök 4,30 FORINT CSÖBÖRBŐL VÖDÖRBE? képtelenek vagyunk tanulni a múltból.'’ (3. oldal) NÉZETEK, VITÁK „Határozottan tiltakozunk kinevezése ellen...” (4. oldal) A PÖRKÖLT SZÍNÉRŐL FELISMERNI A SÉFET „De félre a rossz háziasszonyokkal, a gyatra szakácsok­kal, a még gyengébb séfekkel, a minősíthetetlen ételek­kel!” (S. oldal) AZ ÉLBOLY: NAGYRÉDE, GYÖNGYÖSHALÁSZ, SÍROK, SELYP, FÜZESABONY „Az úgynevezett élbolyhoz tartozó együttesek teljesítmé­nyét kíséreljük meg néhány mondatban összefoglalni.” (6. oldal) „Azért vagyok itt, hogy felajánljam Magyarországnak az Amerikai Egyesült Államok partnerségét99 George Bush tárgyalásai Árvízi gyorsmérleg Mintegy 50 milliós kár — Ezer hektár a víz alatt — 437 lakóházat öntött el a víz George Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, aki kedden este érkezett hivatalos látogatásra Budapestre, szerdán reggel a Parlamentben kezdte munkaprogramját. Elsőként Nyers Rezsővel, az MSZMP el­nökével és Grósz Károly főtit­kárral találkozott az Országház Munkácsy-termében. A találko­zón részt vett Horn Gyula kül­ügyminiszter, Kovács László külügyminisztériumi államtit­kár, Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpoliti­kai tanácsadója, amerikai részről pedig James Baker külügymi­niszter, Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője. Jelen volt továb­bá Házi Vencel, hazánk washing­toni és Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Az MSZMP két vezetője szí­vélyes kézszorítással, üdvözlő szavakkal köszöntötte a terembe lépő amerikai elnököt. Az asz­talnál helyet foglalva Nyers Re­zső kissé döcögős, ám érthető angolsággal hívta fel a figyelmet Munkácsy Mihálynak, a terem névadójának a falon lévő törté­nelmi tárgyú festményére. George Bush Grósz Károlyhoz fordulva azt mondotta: örülök, hogy meg­int találkozhatunk. Ezt követően megkezdődött a megbeszélés érdemi része, ame­lyen — a szokások szerint — az újságírók már nem vehettek részt. A magyar kormányfő és az amerikai elnök csaknem egy órán át tartott megbeszélésének végén Németh Miklós egy meg­lepetéssel kedveskedett a ven­dégnek: átadta a magyar — oszt­rák határról lebontott műszaki zár, az úgynevezett vasfüggöny díszes dobozba foglalt darabká­ját. Ezt követően — a programnak megfelelően — a Parlament egy másik termében került sor Szű­rös Mátyás, az Országgyűlés el­nöke és George Bush szűk körű megbeszélésére. A találkozó kezdetekor Szűrös Mátyás el­mondta: sajnálja, hogy George Bush zsúfolt magyarországi programja miatt most nem talál­kozhat az Országgyűlés egészé­vel, de valamennyi képviselő ne­vében is üdvözli őt itt, az ország házában. A két politikus eszmecseréjét követően George Bush és kísére­tének egy része távozott a Parla­ment épületéből, több amerikai vendég azonban ott maradt, hi­szen a déli órákban került sor Horn Gyula külügyminiszter és partnere, James Baker külön- megbeszélésére. A délelőtti program záróak­kordjaként a Parlament kupola- csarnokában ünnepélyes keretek között írtak alá a magyar és az amerikai illetékesek négy, Bush elnöki látogatása idejére elké­szült és formába öntött kétoldalú megállapodást. A két ország közötti légiforga­lom megkönnyítése és fejlesztése érdekében született polgári légü­gyi egyezményt magyar részről Derzsi András közlekedési, hír­közlési és építésügyi miniszter; a magyar — amerikai idegenfor­galmi egyezményt — amely az utazási, turisztikai együttműkö­dés szélesítését célozza — Beck Tamás kereskedelmi miniszter; a borsodi térség ipari szerkezetát­alakítását, fejlesztését előirányo­zó szerződést Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese; a mezőgazdasági tárca­közi megállapodást pedig Hütter Csaba mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter írta alá. A do­kumentumokat amerikai részről Mark Palmer nagykövet látta el kézjegyével. Bush elnök szerdán délben a Várban a volt Táncsics-börtön amerikai tulajdonban lévő épü­letében 12 magyar egyetemistá­val, illetve Magyarországon ta­nuló amerikai diákokkal találko­zott. George Bush kora délután a Marx Károly Közgazdaság-tu­dományi Egyetemen mondott beszédet. Az amerikai elnök és felesége szűnni nem akaró taps közepette vonult be az egyetem amerikai és magyar zászlókkal díszített aulájába. A zsúfolásig megtelt csarnokban több mint ezren várták a magas rangú ven­déget. Az első széksorokban fog­lalt helyet Straub F. Brúnó, az El­nöki Tanács elnöke és Németh Miklós miniszterelnök felesége­ik társaságában, s ott volt a hazai politikai, társadalmi és gazdasági élet számos vezető személyisége. A meghívottak között megjelen­tek az Ellenzéki Kerekasztal képviselői, s elfogadta az invitá­lást a diplomáciai testület több tagja is. Az intézet további két termében zárt láncú televízió se­gítségével további ötszázan — el­sősorban oktatók és hallgatók — követték nyomon George Bush szavait. Csáki Csaba, az egyetem rek­tora köszöntötte a vendégeket, közöttük az elnök kíséretében lévő személyiségeket. Ezután a kánikula ellenére is frissnek tűnő George Bush lépett a mikrofonhoz. Rendkívül büszke vagyok ar­ra, hogy én vagyok az első ameri­kai elnök, aki meglátogatta Ma- (Folytatás a 2. oldalon) Jó tíz-egynéhány napja, hogy kánikulai időjárásról beszélhe­tünk megyénkben is, s e rövid­nek tűnő idő alatt bizony nem­csak a 35 fokos meleggel, de már tűzesetekkel és árvízzel is szem­be kellett néznie a lakosságnak. Július 10-én a reggeli órákban felhőszakadás zúdult Szűcsi, Gyöngyöspata, Gyöngyöstar­ján, Rózsaszentmárton, Ápc és Petőfibánya községekre, vala­mint térségére. Ennek következ­tében a patakok megáradtak, és ritkán tapasztalható árvíz kelet­kezett. Ázóta a víz lényegében levonult, és szerencsére az új eső­zéseket is levezetik a patakok. Az árvíz viszont károkat is okozott. Miről tudunk ezzel kap­csolatosan beszámolni olvasó­inknak? — tettük fel a kérdést tegnap délután Prokaj Béla alez­redesnek, a polgári védelem He­ves megyei törzsparancsnoká­nak, aki az elmúlt napokban irá­nyította a mentési munkákat. — Az áradást követően azon­nal teljes alkalmazási készenlétet rendeltünk el az érintett területe­ken lévő pv-parancsnokságok és műszaki szakszolgálati rajok ré­szére — mondotta. — Riasztot­tuk az egri és a gyöngyösi tűzol­tóságot, és értesítettük a történ­tekről a velünk együttműködő A MÁV Miskolci Igazgatósá­ga értesíti az utazóközönséget, hogy július 14-én, pénteken Ká­dár János temetésére a Miskolc Tiszai — Budapest Keleti pálya­udvar közötti szakaszon mente­sítő gyorsvonatot közlekedtet. A vonat Miskolcról délelőtt 9.30 órakor, Budapestről 20.15 óra­kor indul. A temetésre utazók részére ki­zárólag a mentesítő gyorsvona­szerveket. A védelmi munka azonnal megkezdődött, amelybe 318 pv-erő és 4200 helyi lakos vett részt. A kárterület nagysága 1007 hektár volt, a legsúlyosabb helyzet Szűcsiben és Rózsaszent- mártonban alakult ki. Az árvíz elöntött 437 lakóházat, 445 pin­cét, 182 kutat. Megrongálódott 32 lakóház, ebből hat súlyosan, és kisebb-nagyobb mértékben sok melléképület. A víz tönkre­tett kilenc gyalogos- és nyolc köz­úti hidat. Szerencsére emberélet­ben nem esett kár, ám elhullott hat sertés, 1500 szárnyas és 110 nyúl. Nyolc lakásból 27 embert kellett kitelepítenünk. Magán­házaknál helyeztük el őket, a rendőrség pedig gondoskodott a vagyonvédelemről. — Pillanatnyilag mi a helyzet az érintett területeken? — A biztosító a károkat méri fel, amelyet mintegy 50 millió fo­rintra becsülünk. A Köjál közre­működésével a fertőtlenítést is megkezdtük. Jelentős mennyisé­gű műtrágya vagy mérgező anyag nem került a víz sodrába, így hamarosan ezen a munkán is túl leszünk. Az épületek rendbe­tételére természetesen csak ez­után kerülhet majd sor. ton a vasút 50 százalékos menet­térti kedvezményt biztosít. Azoknak, akik nem a fentiek­ben említett vonattal utaznak, csoportos jegyigénylést ajánla­nak. Öt személy menettérti uta­zására 20 százalékos, 20 — 49 fő­ig 33 százalékos, 50 főtől 50 szá­zalékos csoportos utazási ked­vezmény igényelhető. Részletes felvilágosítás egyéb­ként a vasútállomásokon és a menetjegyirodákban kérhető. Az élet jogán... Minden embernek megvan az élethez való joga — mondja ki a hatályos magyar alkot­mány. Ha ezt így, szó szerint értelmezzük, akkor minden, bíróság által kiszabott halálos ítélet sérti az alaptörvényt. Vagyis — nem véletlenül fo­lyik manapság sok vita arról, hogy eltöröljék-e vagy sem Magyarországon a halálbün­tetést. Az ellenzéki pártok, csoportok nagy része a hatá­lyon kívül helyezés mellett foglalt állást, de ezeken a szervezeteken belül sem egy­séges a megítélés. A közvéle­ményben pedig még kevésbé alakult ki határozott állás­pont. Az Országgyűlés dön­tést hozott ugyan — s ezzel (szinte) mindenki egyetértett — hogy politikai bűntettek­ben ezentúl senkire sem lehet kimondani a legsúlyosabb íté­letet, a határozat azonban az úgynevezett köztörvényesek­re nem vonatkozik. Persze megalapozott az in­dulat például a gyermekgyil­kosságok — mint a lőrinci ket­tős, a miskolci hármas gyer­mekgyilkosság — esetében. A televízióban a Kék Fényben látott ügy, amikor egy két év­tizedet börtönben töltött el­követő hidegvérrel végzett egy idős házaspárral, szintén jogos felháborodást váltott ki. Általános vélemény, ilyen ’’emberi szörnyetegekre” nincs szüksége a társadalom­nak. Az mindenesetre kétség­telen, hogy akit egyszer halál- ’ ra ítélnek, több bűnt nem fog elkövetni. A halálbüntetés eltörlése mellett szólók többek között azzal érvelnek, hogy Európá­ban — az NDK kivételével — csak a szocialista országok­ban van érvényben az erről rendelkező törvény. így a ma­gyar jogrendnek is alkalmaz­kodnia kellene a fejlett orszá­gokhoz, a Nyugathoz. A ha­lálbüntetés emellett nem szol­gálta az elrettentést, nem volt visszatartó erő, mivel nem csökkent a különös kegyet­lenséggel elkövetett emberö­lések vagy a rablógyilkossá­gok száma. Az Amerikai Egyesült Államokban példá­ul néhány államban megen­gedett, másokban tiltott a ha­lálbüntetés. Ugyanakkor az erőszakos cselekmények számaránya megegyezik. De­ák Ferenc mondta egy 1829. szeptemberi védőbeszédé­ben: „...A halálos büntetés­nek célja nem bosszúállás, mert a bosszúállás kegyetlen indulat, ilyen indulatot pedig az igazság kiszolgáltatásának ismerni nem szabad. De elég­tételt sem szerez a halálos büntetés; mert a meggyilkolt polgárok életét semmi bünte­tés, semmi kegyetlenség visz- sza nem adja többé a köztár­saságnak. Ha azonban a ke- j mény törvény szoros rendelé­sét irgalom és könyörületes- ség mérsékli; ha az ítélet nem csak törvényen, hanem fele­baráti szereteten is alapul: megtartatik egy polgár, kinek élete a köztársaságnak még talán hasznára válhat...” Felmerül a kérdés: az ál­lamnak, a hatóságnak van-e joga ahhoz, hogy elvegye egy ember életét? Életképes-e még a középkori szemet-sze- mért, fogat-fogért elv, van-e helye a modem jogrendben? Rénes Marcell Kezet fogtam az elnökkel (bár megpillantani nem sikerült) Nem minden nap fordul elő, hogy az amerikai kormány feje Magyarországra látogat, így nagy várakozás előzte meg George Bush magyarországi útját. Budapest belvárosában amerikai zászlók lengtek, a Vigadó és a Parlament körül izga­tott szervezők nyüzsögtek, újságírók rohangáltak. A Váci utca portrérajzolói is felkészültek az alkalomra, többen is kifüg­gesztették az elnök általuk elkészített arcképét. Sőt az egyik fiú még azt is kiírta: Welcome, Mr. Bush! Engem az a szerencse ért, hogy kezet foghattam az elnök­kel. Ez a történelmi esemény a Sabena légitársaság irodája előtt következett be. Jelentőségét csökkentette, hogy sajnos nem maga Bush, hanem csak életnagyságú, kartonból kivágott fotója fogadta köszöntésemet. Ez a bábu mindenkinek rendel­kezésére állt, akinek volt fölösleges kétszáz forintja, hogy egy Polaroid képen megörökíttesse magát a jeles alkalomból. Nagy szerencse, hogy legalább így találkoztunk, mert hiá­ba áztattam magam a zuhogó esőben fél órán keresztül a Kos­suth téren, Amerika első emberének még csak a feje búbját, de még csak a híres páncélozott autóját sem sikerült megpillanta­ni. Ugyanígy járt a téren csöndben ázó több ezres tömeg túl­nyomó része is. A fogadást ugyanis csak az a kis csoport láthat­ta, aki jó érzékkel eltalálta, melyik részre érkeznek majd a ven­dégek. A félórás késést még elnéztem volna, de a csapnivaló szervezés miatt csalódottan indultam többezred magammal a metró felé. Fölösleges is lett volna a téren maradni, hiszen azt elfelejtették behangosítani és így’ a beszédeket is csak azok hal­lották, akik előrelátóan zsebrádiót is hoztak magukkal. Hiába, jöhet nekünk akármilyen magas rangú vendég, a jó magyar szervezési szokásokon még mindig nem tudunk változtatni. A haragom nem Önnek szól Elnök Ur, Ön minderről nem tehet. Ugyanazt mondhatom most is Önnek, mint papírfigurájának a Váci utcában: Isten hozta, köszönjük a látogatást! Koncz János (fazekas) Hatalmas víztömeg zúdult le a patakokban (Fotó: Szántó György) MÁV-kedvezmény péntekre

Next

/
Oldalképek
Tartalom